Tisztább termelés LCA.

Az előadások a következő témára: "Tisztább termelés LCA."— Előadás másolata:

1 Tisztább termelés LCA

2 Forrás: Dr. Tamaska László – Dr
Forrás: Dr. Tamaska László – Dr. Rédey Ákos – Vizi Szilárd: Életciklus elemzés készítése

3 Életciklus-elemzés ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE
Környezeti problémák kezelése vállalati szinten Az „end of pipe” és a tisztább termelési technológia Életciklus-elemzés Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

4 „ A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”

5 Környezetvédelmi intézkedések
Megelőzés, csökkentés Hasznosítás, értékesítés Ártalmatlanítás Beavatkozás Belső Külső Biogén Energetikai a forrásnál recycling recycling körfolyamatok hasznosítás Termék Folyamat Strukturális Anyagbeli módosítása módosítása újrahasznosítás újrahasznosítás A környezetvédelmi feladatok kezelésének hierarchiája Anyagok Technológia Gondos kiváltása módosítása bánásmód

6 Környezeti problémák kezelése vállalati szinten
"reaktív" , vagy csővégi technológia ("end of pipe") A káros kibocsátást más fajta káros kibocsátásra alakítják; Az erőforrások további felhasználása, növekvő környezeti költség; Nem igényelnek beavatkozást a vállalati alapfolyamatokba; Alkalmazásuk során a vállalat eleget tud tenni a környezeti szabályzók által támasztott követelményeknek. "preventív” stratégia (tisztább termelés) Gondos bánásmód – alacsony költségekkel megvalósítható beavatkozások; Technológia módosítása – nagyobb beruházás, hatása jelentkezik az előállított termékben, és a vállalati folyamatokban is; Nyersanyagok kiváltása – jelentős megtakarítás, teljes technológia-váltás szükséges. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.

7 A "hagyományos" környezeti technika
A már létező hulladékokat és emissziókat kezeli: filterek beépítése, szennyvíztisztítás, iszapfeldolgozás, hulladékégetés stb. Mivel ezek az eljárások a folyamatok végéről indulnak, end-of-pipe (csővégi) technológiának is nevezzük őket. Legfontosabb tulajdonságuk: a problémák áthelyezése, (pl. egy füstgázmosó átviszi a szennyezést a gázból a folyadék fázisba) tovább növelik az anyag- és energiaáramokat.

8 Tisztább termelés: „Olyan átfogó stratégia, amely a folyamatokra, termékekre és szolgáltatásokra alkalmazható, és amely azok hatékonyságának növelését, illetve az ember és a környezet veszélyeztetésének csökkentését célozza.” (UNEP) Öko-hatékonyság: „A piaci feltételeknek megfelelő termékek és szolgáltatások nyújtását jelenti oly módon, hogy azok alkalmasak legyenek az emberi szükségletek kielégítésére és járuljanak hozzá az életminőség javításához, miközben egyre kisebb … környezeti hatással és erőforrás-felhasználással járjanak.” (WBCSD)

9 Tisztább termelési technológia
Folyamatok esetében a tisztább termelés a nyersanyagok hatékonyabb felhasználását, a veszélyes és mérgező anyagok kiváltását és az emissziók forrásuknál történő csökkentését jelenti. A termékek és szolgáltatások esetében a teljes életciklus során okozott környezetterhelés csökkentése áll a középpontban, a nyersanyag kitermelésétől a végső ártalmatlanításig. Szolgáltatások esetében a környezeti szempontok beépítését jelenti a szolgáltatások tervezésébe és kivitelezésébe.

10 A tisztább termelés gyakorlati intézkedései:
- változtatás a terméken anyagtakarékos tervezés, egynemű alapanyagok,természetes alapanyagok stb. - gondosabb bánásmód dolgozók motiválása, munkaszervezés, takarékosság stb. - alap- és segédanyagok kiváltása természetes vagy biológiailag lebomló anyagok, környezetkímélő vegyszerek stb. - technológiai változtatás anyag- és energiatakarékos technológiák

11 A tisztább termelés gyakorlati intézkedései (folytatás1):
- belső visszaforgatás újbóli felhasználás azonos célra, kaszkád felhasználás, hasznosítás más célra stb. - külső újrahasznosítás strukturális vagy anyagbeli újrahasznosítás - visszaforgatás biogén körfolyamatokba pl. lebomló anyagból készült termékek, komposztálás stb. - ártalmatlanítás hagyományos (csővégi) környezet technikák, ha a fenti lehetőségeket már kimerítettük

12 A reaktív és a proaktív környezetvédelem jellemzői reaktív proaktív
A finanszírozás módja A költségvetésből, elkülönített alap Üzleti szféra, önkormányzatok, alapítványok Környezetvédelmi kiadások, GDP/fő, szennyezés-kibocsátás %-ban Jóléti mutatók (NEW, ISEW, GPI), biodiverzitási index, környezeti attitűd Az eredményesség mérése

13 Reaktív Proaktív Kerekes, 2002
Az eredmény-időhorizont Átmeneti, látványos eredmények; azonnal jelentkeznek Tartós, de lassú változások, kései eredmények Széleskörű részvétel, a civil szervezetek partnerek Érintettek részvétele A zöldek ellenfelek Fejlett a környezetvédelmi ipar- és viszonteladói hálózat, „kínálat vezérelte környezetvédelem” Oktatási programok, hozzáférhető információs rendszerek, tisztább termelési rendszerek Környezetvédelmi szektor Kerekes, 2002

14 Megelőző technológiák
Csővégi technológia Megelőző technológiák Kérdés: ‘Mit lehet kezdeni a hulladékokkal és káros kibocsátásokkal?’ ‘Miért keletkeznek hulladékok és káros kibocsátások?’ ‘Mi azok forrása?’ reaktív megközelítés proaktív megközelítés Általában többletköltségekhez vezet Gyakran költségmegtakarításhoz vezet A hulladékokat, emissziókat szűrőkkel és egyéb módszerekkel kezeli A hulladékok és emissziók keletkezését a forrásnál kell megakadályozni Javító technológia, emisszió-visszatartás A gyártás és anyagfelhasználás kockázatának a csökkentése A környezetvédelem kimerül a törvényi szabályozások teljesítésében A környezetvédelem a termék- és gyártásfejlesztés szerves része

15 Csővégi technológia Megelőző megoldások
A környezeti problémákat technikai úton oldják meg A környezeti problémák megoldásába minden érintett részleget be kell vonni A környezetvédelem a felelős szakértők dolga A környezetvédelem mindenkit érint A környezetvédelem egy külön költség A környezetvédelem egy vállalat-specifikus innováció Növeli a vállalati eszköz- és energiafelhasználást Csökkenti a vállalati eszköz- és energiafelhasználást Növeli a komplexitást és a kockázatot Csökkenti a kockázatot és átláthatóvá teszi a tevékenységet A környezetvédelem kimerül a törvényi szabályozások teljesítésében A környezetvédelem egy állandó kihívás

16 Menedzsment koncepciók
A környezetmenedzsment feladatok integrálása az általános menedzsment gyakorlatába Környezeti program Menedzsment koncepciók veszélyes készletek csökkentése „just in time” – nincs készlet felhalmozás vezetői-szállítói kapcsolatok a csomagolóanyagok csökkentésére stratégiai-logisztikai szövetség nulla hulladék kibocsátás nulla hibaarány (TQM)

17 Menedzsment koncepciók
Környezeti program Menedzsment koncepciók a szennyezés ellenőrzés alatt tartása statisztikai folyamat-szabályozás ökodesign és a hulladék-ártalmatlanítás tervezése gyártástervezés hulladék-nyilvántartás vezetői számvitel környezeti auditálás pénzügyi auditálás

18 LCA - Az életciklus-elemzés

19 Az életciklus-elemzés
A fenntartható termelést segítő eszközök elsődleges célja a termelők támogatása a környezetbarát termékek megtervezésében és előállításában. Ezen eszközök egyike az életciklus-elemzés. Az életciklus-elemzés a termékekkel, szolgáltatásokkal vagy folyamatokkal kapcsolatos környezeti terhelések értékelésének módszertana. Alapelve: a környezeti hatásokat nem csak egyetlen fázisban, hanem a „bölcsőtől a sírig”, azaz a termékek és szolgáltatások összes életszakaszában figyelembe kell venni. Adatokat szolgáltat a többi eszköz alkalmazásához, pl. a környezettudatos terméktervezés, a környezeti termék nyilatkozatok, vagy a környezetbarát termékvédjegyek.

20 Életciklus Egy vizsgált rendszer egymást követő lépcsőit (egységeit) magába foglaló elvi szakasz, a nyersanyag beszerzéstől vagy a természeti erőforrásokból való kinyeréstől az elhasznált termék végső elhelyezéséig.

21 Egy adott rendszer teljes életútja
nyersanyagok kitermelése és feldolgozása gyártás szállítás és terjesztés használat újrafelhasználás vagy újrahasznosítás hulladékok elhelyezése

22 Az életciklus-elemzés célja
A termék, technológia, vagy szolgáltatás egész élete során, vagy annak egy lépcsőjében leírja, megismerje, megértesse és tudatosítsa, a nyersanyag kitermelésétől a gyártáson és felhasználáson át a használt termék végleges elhelyezéséig a környezeti kapcsolódásokat, és a lehetséges környezeti hatásokat, lehetőséget teremtve arra, hogy e hatásokat tudatosan csökkentsék.

23 A termék életútja

24 Előnye a termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak felismerése
termékek, szolgáltatások, egyes folyamatok „gyenge pontjai” –nak feltárása ISO szabvány szerint tanúsított KIR céljainak eléréséhez nyújt segítséget környezeti szempontból tesz különbséget termékek, illetve szolgáltatások között belső ipari felhasználás termékfejlesztése és javítása, belső stratégiai tervezés és vállalati politikai döntések támogatása az iparban, külső ipari használat marketing célokra, kormánypolitika meghatározása az ökocímke és a hulladékgazdálkodás területén.

25 Alkalmazási területei

26 Alkalmazási területei
A vizsgált rendszer anyag- és energiaigényének, illetve az emisszióknak a meghatározása. Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életciklusán belül azon pontok megállapítása, ahol a forrásfelhasználás, illetve az emissziók legnagyobb mértékű csökkentését lehet és kell elérni. A vizsgált rendszer inputjainak és outputjainak összehasonlítása alternatív termékekkel, folyamatokkal vagy szolgáltatásokkal. Új termékek, folyamatok vagy szolgáltatások fejlesztésében segítséget nyújt, amennyiben az LCA-t potenciális tervezési eszköznek tekintjük a környezeti minőség fejlesztésére. Segít megérteni, a terméket, annak csomagolását vagy az eljárást érintő változtatás előnyeit és kockázatait. Eligazít a szabályozatlan környezeti terhek, potenciális környezeti károsodások dokumentálásához, értékeléséhez és segít integrálni ezeket a cég általános környezeti politikájával.

27 Az életciklus-becslés három szintje
fogalmi LCA szint, egyszerűsített LCA szint, részletes LCA szint.

28 Fogalmi LCA és részletes LCA
A fogalmi LCA az életciklusban való gondolkozást jelenti. Az életciklus értékelés legegyszerűbb módja, mely során egy korlátozott, és csak minőségi lista alapján történik becslés a környezeti hatásokra. Ez az értékelési szint csak alapkérdésekre ad választ, és az új termék előnyeit és hátrányait mutatja be. A részletes LCA a legteljesebb, az életciklus minden lépésére kiterjedő elemzési módszer, amely azonban igen költség- és időigényes, ezért ritkán alkalmazzák.

29 Egyszerűsített LCA Az egyszerűsített LCA egy, az életciklus egészét átfogó becslés. A felhasznált adatok az életciklus egészét átfogják, de általánosak, gyakran standard modelleket használnak fel. Az egyszerűsített becslés csak a potenciálisan előforduló környezeti hatásokat veszi számba, csak egy-egy kiragadott lépésre összpontosít az életcikluson belül. Az egyszerűsített értékelés célja kisebb idő- és költségráfordítással a teljes LCA-hoz hasonló eredmények.

30 Az egyszerűsítés lépései
a kihagyható részek meghatározása, a lényeges részekre az életciklus-értékelés elvégzése, a megbízhatóság becslése annak ellenőrzésével, hogy az egyszerűsítés nem csökkentette-e jelentősen az eredmény megbízhatóságát. Ez a szint alkalmazható: környezeti címkézésnél, vagy az életciklus azon pontjainak meghatározására, ahol a legnagyobb környezeti hatás várható.

31 Az LCA szabványosítása
ISO 14040:2006 Életciklus-elemzés. Alapelvek és keretek A szabvány az életciklus elemzés készítésének elveit és keretrendszerét tartalmazza, beleértve többek között az elemzés céljának és alkalmazási területének meghatározását, az életciklus leltárelemzést (life cycle inventory analysis, LCI), a hatásvizsgálatot, az értelmezést és a kritikai felülvizsgálatot. A dokumentum ezen felül életciklus elemzéseket és életciklus leltárelemzéseket is tartalmaz, azonban nem írja le a LCA technikáját részletesen, és nem határoz meg módszertant az életciklus elemzés különböző fázisaira. ISO 14042:2000 Életciklus-értékelés. Az életciklus alatti hatások értékelése Az ISO 14044:2006 a követelményeket és iránymutatást tartalmazza.

32 Az LCA módszertanának szabványosítása
ISO (Műszaki Jelentés javaslata) Életciklus-elemzés. Példák az ISO alkalmazására ISO/TR 14047:2012 ISO (Műszaki Jelentés javaslata) Életciklus-értékelés. Az adatok dokumentálásának formátuma ISO/TS 14048:2002 ISO (Műszaki Jelentés javaslata) Életciklus-értékelés. Példák az ISO alkalmazására ISO/TR 14049:2012

33 Az LCA elemzés szakaszai
vizsgálat céljának és a vizsgált rendszer határainak kijelölése, a vizsgált rendszer lényeges inputjainak és outputjainak leltárba vétele, a bemenő és kimenő anyag- és energia fajták környezeti hatásainak értékelése, a leltár és hatásértékelési szakaszok eredményeinek értelmezése, dokumentálása.

34 Az életciklus-elemzés szakaszai
Forrás: ISO 14040

35 Az életciklus-elemzés műszaki kerete Forrás: Consoli 1993

36 A cél és a hatásterület meghatározása – ISO 14041
A termékek kiválasztása - az összes releváns terméktípus és gyártási folyamat képviselve legyen annak érdekében, hogy a megszerzendő adatok a környezeti hatások teljes körére vonatkozzanak. „ Az életciklus-elemzés céljának meghatározásakor egyértelműen meg kell nevezni a tervezett felhasználást, felsorolni azokat az okokat, melyek a tanulmány elkészítést indokolják, valamint nem utolsó sorban a közönséget, akik számára az elemzés készül.”

37 A hatásterület leírása
A termékrendszerek funkciói A funkcionális egységek A hozzárendelési eljárások A hatások típusai, a hatások értékelésének módszere, az alkalmazott értékelési mód Az adatokkal szemben támasztott követelmények A feltételezések Korlátozások A kiinduló adatok minőségi követelményei A kritikai átvizsgálás szükségességét és típusát Az igényelt jelentés típusát, formai alakját

38 A rendszer határainak megállapítása
Ki kell zárni azokat az anyagokat, tevékenységeket, amelyek: nem befolyásolják az elemzést, mivel kis hatással vannak teljes egészére, megismerése nélkül is elvégezhető az elemzés, mivel az elemzés felhasználásakor nem adnak lényeges információt, nem határozhatóak meg úgy, hogy megfelelő összehasonlítást tudjanak adni, nem építhetők be az adott elemzésbe (ekkor változtatni kell az elemzés célját).

39 Hatásterület leírása Forrás: Dr. Tamaska László – Dr. Rédey Ákos – Vizi Szilárd: Életciklus elemzés készítése

40 A leltárelemzés - ISO 14041 A leltárelemzés az LCA azon állomása ahol adatokat kell gyűjtenünk, és különféle számításokat kell végeznünk azért, hogy számszerűsíteni tudjuk a lényeges inputokat és outputokat a rendszer egészére vonatkozóan. A leltárelemzés alapvető eredményét gyakran leltártáblázatnak nevezik. Az LCA leltár az energia és a nyersanyag szükségletek meghatározásának egy objektív, adatokon alapuló folyamata. Ezen túl a leltár fázis tartalmazza a vízi és légköri emissziók, a szilárd hulladékok és más környezeti hatások meghatározását a termék, folyamat vagy szolgáltatás életciklusa során. 5%-os szabály

41 A leltár elkészítésének legfontosabb szempontjai

42 Leltár Forrás: Dr. Tamaska László – Dr. Rédey Ákos – Vizi Szilárd: Életciklus elemzés készítése

43 Hatásértékelés – ISO 14042 A hatásértékelés jellemzi és értékeli az életciklus-elemzés előző szakaszában, a leltárelemzésben azonosított terhelések környezetre gyakorolt hatását. A hatásértékelés három egymást követő részből tevődik össze, ezek a következők: osztályozás (környezetvédelmi problématerületek beazonosítása (mind ökológiai, mind az emberi egészséget figyelembe kell venni ill. olyan egyéb hatásokat is, mint pl. egy élőhely megváltozása, vagy a zajhatás.) a terhelések hozzárendelése) jellemzés (terhelések hatásainak meghatározása) értékelés (normalizálás, súlyozás)

44 Hatásértékelés – ISO 14042 Rövidítések ÉCÉ (LCA) életciklus-értékelés
ÉCLE (LCI) életciklus-leltárelemzés ÉCHÉ (LCIA) életciklus-hatásértékelés

45 Hatásértékelés

46 Hatásértékelés – MSZ EN ISO 14042:2001
ÉCHÉ (LCIA) életciklus-hatásértékelés

47 Hatásértékelés – MSZ EN ISO 14042:2001
ÉCHÉ (LCIA) életciklus-hatásértékelés

48 Hatásértékelés – ISO 14042 MANUÁLIS MÓDSZER Eco-indicator 99, amely az emberi egészségre és az ökoszisztéma minőségére gyakorolt környezeti károk mellett figyelembe veszi az erőforrások kimerülését is, mint környezeti kárt. Ez egy új, kár orientált LCA hatásbecslési módszer, amely 200-nál több anyagra és folyamatra ad kész ökoindikátor értéket. Új momentumok a módszerben az erőforrás csökkenés, a terület használat és a radioaktivitás figyelembe vétele. Az Eco-indicator 99 módszer megfelel az ISO –es szabvány követelményeinek. A felhasznált anyagokhoz és részfolyamatokhoz egy-egy ökoindikátor értéket rendel hozzá, mely az adott anyag vagy folyamat környezeti problémákban játszott szerepét fejezi ki. Ezek az adatok az adott termékre összegezhetők. Minél nagyobb ez a számérték, a termék hatása a környezetre annál jelentősebb

49 Hatásbecslés – ISO 14042 MANUÁLIS MÓDSZER - Eco-indicator 99
Forrás: Dr. Tamaska László – Dr. Rédey Ákos – Vizi Szilárd: Életciklus elemzés készítése

50 Hatásbecslés – ISO 14042 SZOFTVERES MÓDSZER A GaBi az egyik legnépszerűbb életciklus elemzés készítésre alkalmas professzionális szoftver. Alkalmazási lehetőségei: A GaBi egy szoftver-eszköz átfogó életciklus-elemzéshez. Egy módszer a termékek, szolgáltatások, ill. eljárások technikai, ökológiai és gazdasági hatásainak megítéléséhez.

51 GaBi

52 Értékelés LELTÁR HATÁSKATEGÓRIA HATÁSÉRTÉKELÉS

53 Az életciklus-értelmezés – ISO 14043
Az értelmezés az LCA utolsó szakasza, melyben a leltár- és a hatáselemzés eredményeit a vizsgált céllal és területtel összhangban egyesítik. Javítási lehetőségeket is elemzik, melynek keretében azonosítják és értékelik a vizsgált rendszer környezeti hatásait csökkentő lehetőségeket Cél: Következtetések levonása, illetve ajánlások megfogalmazása a környezetet érő hatások lecsökkentésére, vagy akár elkerülésére.

54 Az életciklus-elemzés korlátai
Az elemzés során számos helyen alkalmazott feltételezés, szükséges választások szubjektivitása, az adatok hozzáférhetősége és minősége az LCA hitelességét nagyban befolyásolja, globális és regionális viszonylatban jól használható, míg lokálisan kevésbé hasznos, az életciklus-elemzés csupán döntéstámogató módszer, nem helyettesítheti magát a döntéshozatalt.

55 A polisztirol LCA-ja Célok és hatókör meghatározás • Leltáranalízis
Egység: 1 kg EPS Az életút összeállítása, kapcsolódó életutak feltérképezése, technológia megismerése • Leltáranalízis Adatgyűjtés, a bemenet, a kimenet és a környezeti hatások összegyűjtése • Hatáselemzés Adatok rendszerezése Csoportosítás hatáskategóriák szerint (pl.: globális felmelegedés, savasodás, újra felhasználhatóság, stb.) Adatok normálása

56 A polisztirol LCA-ja A bonni Építési anyagok Környezetvédelmi Szervezete (ECO) 2013 márciusában hozta nyilvánosságra azépítési anyagok új környezetvédelmi besorolását. A kutatás során számos anyagot és terméket vizsgáltak meg, csak a polisztirol esetében Európa 13 országának 24 gyártóüzeméből vettek mintát, és értékelték azokat ökológiai szempontból az ISO szabvány szerint. Az új környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPDs) a termékek teljes életciklusát vizsgálja, a gyártástól a megsemmisítésig. MSZ EN ISO 14025:2010 Környezetvédelmi címkék és nyilatkozatok. III. típusú környezetvédelmi nyilatkozatok. Alapelvek és eljárások (ISO 14025:2006)

57 A polisztirol LCA-ja Az új eredmények szerint beigazolódott, hogy alaptalanok voltak az EPS-el szembeni fenntartások, a környezettudatos vásárlók is nyugodtan használhatják ezt a kedvező árú, széleskörűen alkalmazható hőszigetelő anyagot, mivel a korábbi rangsor megfordult, és a polisztirol kiemelkedően környezetbarát anyagnak bizonyult. A homlokzati hőszigetelő rendszerek estében egyértelmű győztes a polisztirol. Nem csak a nem megújuló energiaigény szerint, hanem az üvegházhatáshoz és a savasodáshoz való hozzájárulása szempontjából is megelőzte az ásványi hab, ásványi szálas és az ökológiai alternatívának tartott fagyapot termékeket is.

58 A polisztirol LCA-ja Az EPS alapanyaga kőolaj, de egy köbméter hőszigetelő anyag előállítása nagyon kevés nyersanyagot igényel. A polisztirol 98 %-a levegő és 2 %-a polisztirol. A hatékonyságát jól mutatja, hogy minden egyes liter olaj, amiből hőszigetelő anyag készül, átlagosan 200 liter olajat takarít meg. A kőolajat ezek szerint leginkább hőszigetelő anyagok gyártására kell felhasználni.

59 A polisztirol LCA-ja PS szigetelés (a teljes élettartam során) átlag 16 %-kal kevesebb energiával gyártható és 9 %-kal kisebb üvegházhatású gáz kibocsátást eredményez, mint a többi szigetelő anyag. További vizsgálatok igazolták, hogy ez a szigetelés jelentős energia megtakarítást biztosít teljes élettartama alatt. A PS szigetelés 150-szer több energiát takarít meg, mint amit előállítására fordítottak!

60 ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA
A környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése a vállalati vezetést két szegmensre osztotta a csővégi, illetve a tisztább termelési technológia alkalmazása szerint. Az előadás másik nagy témaköre az életciklus-elemzés, mely egy vizsgált rendszer egymást követő lépcsőit (egységeit) magába foglaló elvi szakasz, „a bölcsőtől a sírig”.

61 ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI
Hasonlítsa össze az „end of pipe” és a tisztább termelési technológia jellemzőit! Ismertesse az LCA célját, előnyeit, alkalmazási területeit és szintjeit! Ismertesse az LCA elemzés szakaszait és fejtse ki az egyes lépéseket!

62 ELŐADÁS Felhasznált forrásai
Dr. Bulla Miklós: (2004) Környezetközpontú Irányítási Rendszerek áttekintő – KÉZIKÖNYV. Budapest. Juhász Cs.-Koczor T.: (2002). Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház. Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

63 Ajánlott irodalom A a Figyelmükbe ajánlom!
A dolgozat a 37. oldalon kezdve a kávéfőzés példáján keresztül mutatja be, hogy a manuális módszer alkalmazásával hogyan kell elkészíteni az életciklus-elemzést! Választható egy „An a lóg” téma kiselőadásként! a Dr. Tamaska László – Dr. Rédey Ákos – Vizi Szilárd: Életciklus elemzés készítése

64 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.