Környezetgazdaságtani alapismeretek. Környezeti és a gazdasági jellemzők kapcsolata.

Az előadások a következő témára: "Környezetgazdaságtani alapismeretek. Környezeti és a gazdasági jellemzők kapcsolata."— Előadás másolata:

1 Környezetgazdaságtani alapismeretek

2 Környezeti és a gazdasági jellemzők kapcsolata

3 GDP PER CAPITA (USD) ICPDR ( 2000)

4 DACZSKHSLOCRBHYUBGROMDU 0 % 20 40 60 80 100 Water supplySewerageWastewater treatment 30 GDP/cap/year (1000 EUR) 10 20 DEVELOPMENT OF THE WATER INFRASTRUCTURE & PER CAPITA GDP (2000) VISION ICPDR (2000), GWP (2000), OWN SOURCES

5 WATER INFRASTRUCTURE DEVELOPMENT NEEDS & PER CAPITA GDP ICPDR (2000), GWP (2000), OWN SOURCES

6

7 Hungary Water – Investment and OMR costs of all the developments

8 Hungary Water – Investment Cost/GDP

9 Population supplied by sewerage and wastewater treatment plants 19992000200120022003200420052006200720082009201020112012 2013 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 0500100015002000250030003500400045005000 Investment Costs (10 6 EUR) Suggested alternative Most expensive alternative Alternative in compliance with 91/271 CEE Year Scheduling of the implementation of some alternatives: different management strategies

10 IMPACT OF INCREASING WATER PRICE ON WATER CONSUMPTION

11 UTILITY GAP

12 AFFORDABILITY INDICATORS OF SELECTED OECD COUNTRIES (2000)

13 CEE Region – Household prices for water and wastewater provision (2000)

14 Margaréta sóüzem Fejlövés sörgyár Kék folyó Minimális költség – maximális haszon példa

15 A kék folyó példája - (egy megoldás, két megközelítés): Minimális költség számítása (ez a “gazdaságilag hatékony” megoldás, minden egyéb pazarlás) Legnagyobb nettó haszon elérése (összes haszon - kibocsátás csökkentés költsége)

16 A D A T O K S T R A T É G I A

17 Alapadatok a stratégia kialakításához: Vízhozam adatsorok → „mértékadó” vízhozam (KÖV) 10 m 3 /s A Kék folyó háttérkoncentrációja 25 g/m 3 A Margaréta sóüzem kibocsátása elhanyagolható mennyiségű (10 l/s = 0.01 m 3 /s), de nagy a sótartalma (0.1 kg/l = 100 000 g/m 3 )

18 Margaréta sóüzem Kék folyó Nyers szennyvíz: Cszv =100 000 g/m 3, q = 0.01 m 3 /s Bevezetett anyagáram: 100 000 g/m 3 * 0.01m 3 /s = 1000 g/s Felvíz (háttér): 25 g/m 3 * 10 m 3 /s = 250 g/s C o = ? ANYAGMÉRLEG Koncentráció a bevezetés alatt, elkeveredés után

19 Anyagmérleg készítése (konzervatív anyag, teljes elkeveredés) Ha a sógyár nem tisztítja a szennyvizét, C o =(10*25 + 0.01*100 000) / 10.01 = = 125 mg/l Általános esetben C o = (C h *Q + C szv *q)/(Q+q)

20 Margaréta sóüzem Kék folyó Tisztítás függvényében az eltávolítás: 1000*(R[%]/100) = 10*R [g/s] Bevezetés: 1000*(100 – R)/100 [g/s] Felvíz: 250 g/s C o = ?

21 Anyagmérleg készítése (konzervatív anyag, teljes elkeveredés) Ha a sógyár nem tisztít: C o =(10*25 + 0.01*100 000) / 10.01 = = 125 mg/l R % -os tisztítás esetén: C o = (10*25 + 0.01*100 000 (1–R/100) /10.01= = (250 + 1000 – 10R)/10.01 = 125 - R

22 Margaréta sóüzem Az elfolyó víz kloridtartalmának csökkentése [ % ] Költség [ ezer $] 25 50 75 1003 980 2 050 808 164

23 A sóüzem tisztítási költségei Költség [ezer$] Eltávolítási hatásfok [R %] K m (R) = 100*R 2,3

24 A befogadó terhelésének csökkentése End-of-pipe módszer (szennyvíztisztítás)End-of-pipe módszer (szennyvíztisztítás) Technológia megváltoztatásaTechnológia megváltoztatása Hatékonyság növelés (megéri-e)Hatékonyság növelés (megéri-e) Nyersanyag megváltoztatásNyersanyag megváltoztatás Termék megváltoztatásTermék megváltoztatás Újrahasznosítás, visszaforgatás (recycling)Újrahasznosítás, visszaforgatás (recycling) Kibocsátás helyének megváltoztatásaKibocsátás helyének megváltoztatása Kibocsátás időbeliségének megváltoztatásaKibocsátás időbeliségének megváltoztatása Környezet befogadóképességének növelése (öntisztuló képesség növelése)Környezet befogadóképességének növelése (öntisztuló képesség növelése)

25 Fejlövés sörgyár A kiemelt víz sókoncentrációja a sörgyárnál [mg/l] A sörgyár víztisztítási költségei [ezer $] 25 50 75 1001 000 563 250 63 1251 560

26 A sörgyár tisztítási költségei a koncentráció függvényében Koncentráció a folyóban (C o ) [mg/l] Költség [ezer$] 0 25 50 75 100 Sógyár eltávolítási hatásfoka [R %] K f (C o ) = 100*(C o ) 2 C o = 125 - R K f (R) = 100*(125-R) 2

27 Összefoglalva: A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] Összes klorid ion terhelés a sóüzemből [g/s] A Kék folyó sörgyári szelvényének sókoncentrációja 0 25 50 75 100 1000 750 500 250 0 125 100 75 50 25

28 A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] A sóüzem klorid eltávolítási költsége [ezer $] A klorid eltávolítás + víztisztítás összköltsége [ezer $] A sörgyár víztisztítási költségei [ezer $] 001 560 10201 3201 340 20981 1001 200 302509031 150 404847231 210 508085631 370 601 230423 1 650 701 7503032 050 802 380203 2 580 90 3 1201233 240 1003 980634 040 A költségek minimalizálásának stratégiája:

29 Hogyan is néz ki ez grafikusan ? Tisztítási hatásfok [R %] Költség [ezer $] sörgyár sóüzem Minimum ~ 30 %

30 Elegánsabb megoldás

31 A hasznok maximalizálásának stratégiája: Ha a sóüzem nem tisztít, a sörgyárnak maximális tisztítást kell alkalmazni → a sóüzem minél jobban tisztít, a sörgyárnak annál kevésbé kell tisztítania Mi a haszon? Kinek a haszna?

32 Gazdasági hasznon a sóüzem tisztítása miatt a sörgyárnál keletkezett költségcsökkenést értjük, a sógyár tisztítási költségeinek figyelembevételével. A sörgyár költsége, ha a sóüzem nem tisztít A sóüzem R % -os tisztítási költsége A sörgyár költsége, ha a sóüzem R % - kal tisztít A sörgyár tiszta haszna A két üzem együttes figyelembevételével a gazdasági haszon Hogyan alakul ki a gazdasági haszon ?

33 A gazdasági haszon azért alakulhat ki, mert a két üzem tisztítási költségfüggvénye eltérő → az optimális állapot (maximális összhaszon) megtalálása a cél.

34 Mekkora a sörgyár tiszta haszna ? Ha R = 0 % → tiszta haszon: H M = 0 $ Ha R = 100 % → tiszta haszon: H M = 1 560 – 63 = 1 497 ezer $ (a háttér- koncentráció eltávolítása)

35 A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] Ha a sóüzem nem tisztít, akkor a sörgyár költségei [ezer $] a tiszta haszon a sörgyárnál [ezer $] A sörgyár költségei, ha a sóüzem R% - kal tisztít [ezer $] 01 560 0 25 1 5601 000 560 501 560563997 75 1 5602501 310 1001 560631 497

36 A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] A sörgyár összes haszna [ezer $] A gazdasági haszon [ezer $] A sóüzem összes költsége [ezer $] 0000 10240 20 220 2046098362 30657250407 40838484354 50997808189 601 1401 230- 90 701 2601 750- 490 801 3602 380 - 1 020 90 1 4403 120- 1 680 1001 5003 980- 2 480 A gazdasági haszon maximalizálásának stratégiája számokban:

37 Az előbbiek grafikusan ábrázolva: Sóüzem költsége Sörgyár haszna Költségek = hasznok Költség/haszon [ezer$] Eltávolítási hatásfok [R %] Maximum ~30 %

38 Összefoglalás, megoldatlan feladatok: Mindent tudunk ! … megpihenhetünk Vagy mégsem ?

39 A Kék folyó példája mennyiben tér el a valóságtól ? Egyszerűsítések Egy szennyezőanyag, egy szennyvízbevezetés, egy vízhasználóEgy szennyezőanyag, egy szennyvízbevezetés, egy vízhasználó Konzervatív szennyezőanyagKonzervatív szennyezőanyag Környezeti kár számszerűsítése Haszon értelmezése TANULSÁGOK  Közjavak: - Nem gazdasági javak - Végtelen mennyiség (??) - Végtelen mennyiség (??) - Oszthatatlan, mindenkié, hasznuk közös - Oszthatatlan, mindenkié, hasznuk közös  Tiszta levegő, szép táj, biodiverzitás  Közrossz: szennyezés  Potyautas: a hatékony felhasználás hiányzik  Közlegelő: túlfogyasztás  külső gazdasági hatás  ki nem fizetett társadalmi költségek  externália  A javak végesek, kié, ki ellenőrzi?

40 EXTERNÁLIÁK (E) A harmadik személy jóléti függvényét módosítja (+/-), azt nem kötelezik a károk megfizetésére vagy a haszon kompenzálására, a hatás nem szándékos (??)  (-) Kék folyó: alvíz – felvíz, Erőmű  (+) Méhész és a gyümölcskert  (+/-) Autópálya  Externáliák: reverzibilis és irreverzibilis AZ EXTERNÁLIÁK HATÁSA  Klasszikus piac: hatékony allokáció jön létre, amit az ár szabályoz (egyéni nyereség maximálása)  kereslet és kínálat egyensúlya  Ezt Pareto optimumnak hívjuk: senki sem kerülhet egy csere során kedvezőbb helyzetbe, anélkül, hogy ezzel valaki más kedvezőtlenebb helyzetbe ne kerülne  Ez a piacelmélet csődöt mond, amennyiben a külső gazdasági hatásokat („túlcsordulás”) nem vesszük figyelembe  A klasszikus közgazdaságtan „válsága”, egyén vs társadalom  környezetgazdaságtan  Következmények: sok termelés, sok szennyezés, alacsony árak, nincsen ösztönző a redukcióra és az újra-hasznosításra

41 A környezetgazdaságtan feladata: „externáliák internalizálása” A gazdasági rendszereket is komplex módon kell vizsgálniA gazdasági rendszereket is komplex módon kell vizsgálni A probléma megoldásánál a környezeti hatásokat is figyelembe kell venniA probléma megoldásánál a környezeti hatásokat is figyelembe kell venni Nem elég a gazdaságilag legkedvezőbb megoldás megtalálása, annak megvalósítását is el kell érniNem elég a gazdaságilag legkedvezőbb megoldás megtalálása, annak megvalósítását is el kell érni Tanulság: Környezetgazdálkodás: A természetes- és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembe vételével.

42 A megoldás: Magától alakul ki (Coase tétel)Magától alakul ki (Coase tétel) Jogi (ill. gazdasági) szabályozással Jogi (ill. gazdasági) szabályozással Közvetlen (hatósági) eszközök: Tiltás, büntetés (tevékenység korlátozása, szennyezési bírság, stb.) Közvetett (gazdasági) szabályozás: Adók, díjak (nyersanyagra, emisszióra, termékre, stb.) Piaci eszközök (szennyezés „joga” eladható) Támogatások Oktatás, nevelés, szemléletformálás Oktatás, nevelés, szemléletformálás

43 ÁLTALÁNOSAN: „optimális” externália (határhaszon: egységnyi termelés bővítés extra haszna) A B C D Egyéni tiszta határhaszon H ETH Költség Haszon Gazdasági tevékenység (Q) Qm Externális határköltség K EH Q*

44 . Területek jelentése A+B+C A+B A C D magánhaszon maximuma magánhaszon társadalmi optimuma társadalmi haszon maximuma társadalmilag el nem ismert magánhaszon magántevékenység társadalmi kára Externális határköltség K E H A B C D Egyéni tiszta határhaszon H ETH Költség Haszon Gazdasági tevékenység (Q) Qm Q*

45 EXTERNÁLIÁK KEZELÉSE: Pigou adó (t) „Optimális” szennyezési szinten: adó = externális határköltség [H ETH - t] Q* t Költség Haszon A B C D Egyéni tiszta határhaszon H ETH Externális határköltség K E H Gazdasági tevékenység (Q) Qm

46 1.Mi a környezetgazdaságtan feladata? 2.Mi az externália? Mondjon példákat! 3.Mi jellemzi a közjavakat? 4.Sorolja fel a környezetszabályozás jogi és gazdasági eszközeit! 5.Mi a szerepe az oktatásnak a környezetszabályozásban? 6.Mi a Pigou adó? 7.Miért fontos a költség-hatékonyság a környezetvédelemben? Ez mindig a legigazságosabb megoldás? 8.Hogyan érvényesíthető a költséghatékonyság egy felvízi szennyező és egy alvízi vízhasználó esetén? 9.Mekkora az emisszió, ha ismert a szennyezés hozama (q) és a szennyezőanyag koncentrációja (c)? 10.Ismert egy szennyvíz bevezetés (emisszió) és a befogadó jellemzői (vízhozam, felvízi koncentráció). Hogyan számítható az elkeveredés utáni koncentráció? Felkészítő kérdések