Globális Problémák kialakulásának okai

Az előadások a következő témára: "Globális Problémák kialakulásának okai"— Előadás másolata:

1 Globális Problémák kialakulásának okai
Alapvető szerepet játszik Népesség növekedése Termelés bővülése A termelés és fogyasztás jellegének alakulása gazdasági és társadalmi folyamatok elindulása és felerősödése

2 Ökológiai és humán világkrízis kibontakozása
Technológiai kötöttség Pazarló társadalmi fogyasztás Növekedési kényszer

3 Technológiai kötöttség
Egy adott szükséglet kielégítésére az alternatív lehetőségek közül valamely, a döntés idején egyértelműen leggazdaságosabb technológiai eljárást, újítást, találmányt stb. kiválaszt a társadalom, akkor ez a technológia rövidesen minden más egyéb lehetőséget kiszorít és egyeduralkodóvá válik.

4 A kiválasztott technológia adott időben a legelőnyösebb visszajelzés a választás helyességére sikerélmények gyarapodása technológia további terjesztésére vonatkozó törekvések fokozódása nő az anyagi és szellemi erőforrások volumene szükséglet kielégítése függővé válik az adott technológia alkalmazásától.

5 A technológiai kötöttségek oldása
Állandóan újra kell értékelni azt a célt, amelyet az adott technológia szolgál, A változó körülmények között az adott cél nem veszített-e a fontosságából, Nem kell-e más célokat kitűzni helyette, Figyelemmel kell kísérni, hogy az adott technológia nem jár-e hasznosságával arányban nem álló környezeti kockázatokkal, vagy károkkal, Ki kell fejleszteni, vagy nem szabad megengedni az alternatív termékek és technológiák elsorvadását. (nemcsak a legolcsóbb, hanem esetleg ktgesebb vagy kevésbé gazdaságosabb termelést is fel kell vállalni adott időben, ha ezt a környezetvédelmi érdekek úgy kívánják.)

6 A technológiai kötöttségek kialakulásának megakadályozása
El kell kerülni, hogy a technikailag lehetséges variánsok közül egyetlen automatikusan teret nyerjen a gyakorlatban, és spontán módon terjedve vezérelje az egyéni és társadalmi célokat ahelyett, hogy a társadalom által megfogalmazott és kitűzött célokhoz megkeresnénk az új eszközöket és technológiákat.

7 Pazarló társadalmi fogyasztás
A növekedés sajátos módja a pazarló fogyasztás és életmód, Súlyos gazdasági, társadalmi és ökológiai krízis egyik előidézője, USA-ban kialakult pazarló fogyasztási modell hatása a többi ország számára.

8 Pazarló fogyasztás fő jellemzői
Silány minőség, Igen rövid használatra készült „tömegbóvlik”, nagyon lerövidül az az idő, amely alatt a nyersanyagból hulladék lesz Eldobható termékek bővülő köre, Nagy energiaigényű gépek, Technológiák működtetése, Anyagigényes termelés „Fogyassz, pazarolj minél többet, hogy dolgozhass, legyen munkahelyed” A pazarló fogyasztás demokratizálódott, ami korábban csak egy szűk elit, a földbirtokos arisztokrácia és bizonyos tőkés rétegek privilégiuma volt, mára a fejlett tőkés országokban az átlagos jövedelmű rétegek mindennapjaiba is mélyen beágyazódott.

9 Növekedési kényszer („több”)
A technikai, technológiai fejlődés + Pazarló társadalmi fogyasztás = A gazdaságot állandó növekedésre kényszeríti. Az ökológiai világkrízis egyik fő oka! A gazdasági növekedés biztosít anyagi alapot: A politikai stabilitást biztosító életszínvonal emelésének, Az állami feladatok ellátásának

10 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI MODELL
Megoldás Egy új, harmonikus, hosszútávon is fenntartható fejlődés biztosítása ennek kialakítása mélyreható társadalmi és gazdasági változásokat, többek között a fogyasztói magatartás átformálását, a technológiai kötöttségek fellazítását igényli FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI MODELL

11 A globális változások típusai
Diszkontinuitás egy trend vagy egy korábban stabil állapot hirtelen eltolódása. A változás gyorsasága emberi mértékkel mérve nem szükségszerűen nyilvánvaló, a végbemenő folyamat időkerete számít (pl:túlhalászás) A szinergizmus olyan változás, amelynél számos jelenség felerősíti egymás hatását és nagyobb hatást hoz létre, mint ami várható lett volna, ha ezeknek a jelenségeknek a hatásait külön-külön összeadjuk (pl: kínai Jangce folyó áradása 1998-ban) Az észrevétlen változás, még ha nem is okoz diszkontinuitásokat vagy szinergizmust, meglepően nagy pusztítást végezhet, mielőtt felismerik. Lényege ezeknek a folyamatoknak, hogy káros hatásaik csak évtizedekkel később jelentkeznek, amikor már lehetetlen a védekezés (pl: Egyesült Államokban az agresszív, nem őshonos gyomfajok elterjedése)

12 Új etikai kódex A természet olyan komplex rendszer, amellyel nagy körültekintéssel kell bánni, nem lehet felelőtlenül beavatkozni az ökológiai egyensúlyba, A természet semmit sem ad ingyen, az erőforrás- gazdálkodásnak a jelenleginél sokkal körültekintőbbnek kellene lennie, A természetben nincs újrakezdési gomb, feltétlen el kell kerülni az irreverzibilis változásokat.

13 Az ökológiai lábnyom Emberi tevékenység hatására a természetes erőforrások gyors ütemű felhasználása miatt a világ ökológiailag túlterhelődik, az erőforrások fokozatosan kimerülnek a hagyományos gazdasági növekedés önpusztítóvá válik. Az ökológiai lábnyom egy adott területen élő népesség természet-igénybevételének mértéke, a felhasznált erőforrásokat és a hulladéktermelést figyelembe véve oly módon, hogy azt földterületre vonatkoztatott egységekben határozzuk meg.

14 Az ökológiai lábnyom elmélet kiindulása
Energia- és nyersanyagfogyasztás valamint a hulladékkibocsátás minden fajtájához egy meghatározó föld (nem esik egybe az adott területen élők tényleges életterével – az erőforrások igénybevételét hasonlítja össze) és vízterületre van szükség, amelyből megtermelik a fogyasztási cikkeket ill. biztosítható a hulladék ártalmatlanítás

15 Számítása Kiszámításának pontos módszertana kidolgozott,
Eredményeként konkrét számadatot kapunk, Számadatok bizonyítják, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg 30%-al nagyobb, mint amit a természet hosszú távon fenn tud tartani, (felfokozott ütemű fogyasztás gyorsuló természetierőforrás-kimerüléshez vezet jövő generációk életesélyeit jelentősen rontja) Nemcsak a jelenlegi helyzet elemzéséhez szolgáltat adatokat, ideális eszköz a fenntartható fejlődéshez vezető út kidolgozásához is (össze lehet hasonlítani országokat, térségeket, elemezni lehet irányzatokat, értékelni lehet a haladást a fenntarthatóság felé.) Az ökológiai lábnyom tehát figyelembe veszi a környezet használatának a mértékét, amely szükségszerűen az Észak-Dél, illetve Kelet-Nyugat ellenérdekeltségének a bizonyítékát is adja.