Agyi érbetegségek- Stroke

Az előadások a következő témára: "Agyi érbetegségek- Stroke"— Előadás másolata:

1 Agyi érbetegségek- Stroke
2014

2 A cerebrovasculáris megbetegedések
A cerebrovasculáris megbetegedések az idegrendszer olyan, az érrendszer és a keringés elváltozásain alapuló károsodásai, melyekben a folyamat térszűkítő hatása, életfontosságú agyi területek pusztulása vagy a vérkeringésnek és vérellátásnak az agy működése szempontjából tartós vagy átmeneti jelleggel történő elégtelenné válása okozza a tüneteket és képez gyakran életveszélyt. Összefoglalva, mit értünk cerebrovasculáris kórképek alatt: A mikrocirkuláció zavara, egy érág területén focalis történéseket vagy értörzsre vonatkozóan regionális keringészavar tüneteit.

3

4 Felosztás az etiológia szerint:
1. Haemorrhagiás eredetű 20%-ban 2. Ischaemiás eredetű 80%-ban A cerebrovasculáris betegségek klinikai klasszifikációja: Tünetmentes CV(cerebrovasculáris) betegség Fokális agyi működészavar (transiens ischaemiás attack, stroke) Vasculáris dementia Hypertensiv encephalopathia

5 A CV betegségek felosztása jellegzetes időbeli lefolyásuk alapján:
TIA - transiens ischaemiás attack: a tünetek 24 órán belül megszünnek RIA – RIND – reverzibilis ischaemiás attack – reverzibilis ischaemiás neurológiai deficit: 1-3 héten belül megszünnek a neurológiai tünetek PS – progresszív stroke, instabil stroke: a fluctuáló góctünetek javulhatnak, de legtöbbször progrediálnak AC – acut completed stroke – stabil stroke: súlyos definitív neurológiai tünetek, amelyek dinamikájukban nem változnak

6 Féloldali gyengeség/zsibbadás a laesióval ellentétes oldalon
Az artéria carotis területén kialakuló vasculáris insuffitientia okozta legfontosabb klinikai tünetek: Féloldali gyengeség/zsibbadás a laesióval ellentétes oldalon Féloldali ügyetlenség, apraxia, domináns féltekei károsodás esetén motoros, szenzoros és szenzo-motoros phasias zavar, írás-olvasás zavara Féloldali homályos látás, vakság, a laesioval azonos oldalon Féloldali fejfájás a laesioval azonos oldalon, a fentiek kísérő tüneteként

7 A vertebro-basilaris ágrendszer területén kialakuló vascularis insuffitientia legfontosabb klinikai tünetei: Zavartság, eszméletvesztés, ájulásszerű roham Felső végtagra vagy alsó végtagra vonatkozó paresis vagy plegia Végtaggyengeség és szédülés együttesen, amelyet a fej forgatása vagy hátrahajlítása provokál Ataxia Kettőslátás Periorális zsibbadás Tarkótáji fejfájás Az agytörzs és a craniocervicalis átmenet egyéb tünetei: fülzúgás, halláskárosodás Occipitalis lebeny és a temporo-parietalis lebeny területén kialakuló tünetek: amnesia, vakság

8 A CV betegségek kezelésének szakaszai:
Az akut szakasz ellátása A hosszú távú kezelés A recidíva megakadályozása

9 Legfontosabb kezelési szempontok az akut szakban
A vérátáramlás biztosítása: folyadékpótlás, elektrolit-egyensúly, oedema-ellenes kezelés Neuronvédelem: az acidózis kivédése Speciális kezelésformák: thrombolysis haemodilutio thrombocyta-aggregatio-gátlás antikoaguláns terápia sebészeti kezelés

10 Intarcerebralis vérzések:
A nagyagy állományi vérzése 10-20%-ban fordul elő, az esetek kétharmada a törzsdúcok területén következik be, hypertonia, érfejlődési rendellenesség miatt, esetleg antikoaguláns terápia következtében. Spontán kisagyi vérzések is előfordulhatnak hasonló okok miatt, de gyakoriságuk az összes vérzésekhez képest csak 10 %.

11 Heveny subarachnoidális vérzés:
Aneurysma miatt, nőknél a dohányzás és fogamzásgátlók szedése erősen fokozza a vérzés kockázatát, illetve az arterio-venosus angioma is szerepet játszhat.

12 Vénás agyi trombózis: Az agyi vénák trombózisa legtöbbször más elsődleges megbetegedés következtében alakul ki, leggyakrabban a sinus sagittalis superior és sinus transversus területén.

13 Hipertoniás crízis: Magas vérnyomásban és érelmeszesedésben szenvedő egyénnél a vérnyomás emelkedése és perifériás érszűkület következik be. .

14 Arterosclerotikus pszichoszindroma:
A betegséget kezdetben szigetszerű emlékezetkiesés, a személyiség megmerevedése, a reagálás képességének csökkenése jellemzi, majd az arteriosclerosis előrehaladásával megjelennek az idegrendszeri góctüne

15 Stroke beteg tünetei a betegség korai vagy petyhüdt szakaszában:
petyhüdt izomzat nyelészavar beszédzavar érzéskiesés

16 Stroke beteg ápolása a betegség korai vagy petyhüdt szakaszában:
a helyes testhelyzetben fektetés, az inaktivitás következményeinek, szövődményeinek megelőzése megfelelő mennyiségű táplálék bevitele szájon át, garatreflex hiányában szondatáplálás a protokoll szerint alakítsuk beszédünket a beteg állapotának megfelelően a decubitus és kontractura megelőzése: kétóránkénti mobilizálás, decubitus kezelés a protokoll szerint

17 Stroke beteg tünetei a betegség későbbi vagy spasztikus szakaszában:
Hemiplegia- A test egyik felének bénulása. Spasztikus izomzat Táplálkozási nehézség Aphasia-beszédzavar

18 Stroke beteg ápolása a betegség későbbi vagy spasztikus szakaszában:
Az inaktivitás következményeinek, szövődményeinek megelőzése, az aktivitás fejlesztése: helyzetváltoztatás kétóránként, kényelmi eszközök használata, aktív tornagyakorlatok bevezetése A decubitus és a kontractura megelőzése: a beteget reflexgátló helyzetben kell elhelyezni, passzív izületi átmozgatás, decubitus kezelés a protokoll szerint Az étkezések előkészítése, segítése, speciális evőeszközök használata, türelem Beszéljünk érthetően, lassan, tőmondatokban

19 Stroke beteg tünetei a rehabilitáció szakában:
Felső végtagi spaszticitás, vagy plegia: teljes bénulás Járáseltérések Táplálkozási nehézség Stroke beteg ápolása a rehabilitáció szakában: Pszichés támogatás, biztatás Manipulációt támogató, fejlesztő eszközök használata A beszéd gyakoroltatása A járást segítő segédeszközök alkalmazása Járásgyakoroltatás Életvezetési tanácsok

20 Kockázati tényezők ÉLETMÓDI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Hypertensio
STROKE RIZIKÓBETEGSÉGEK Hypertensio AMI(akut miocardiális infarktus) Pitvarfibrillatio Diabetes mellitus Metabolicus szindróma Vérzsírok (cholesterin) Tünetmentes carotis stenosis ÉLETMÓDI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Dohányzás Alkohol Fizikai aktivitás Étrend Stressz

21

22

23 A stroke rizikó faktorai (nem befolyásolható)
idős kor nem (férfiaknál gyakoribb) faj (feketéken gyakoribb) genetikai tényezők

24 A stroke rizikó faktorai (nem befolyásolható)
cerebrovascularis esemény: az agyi vérkeringés károsodása, ami érző és motoros kieséssel jár Stroke osztályozása: Ischaemias (oxigén hiányos) Vérzéses

25 I. ISCHAEMIAS STROKE: 1. TIA
tranzinens ischaemia attac: 24 órán belül nyom nélkül szűnő neurológiai tünet, maradandó változást nem okoz, de fenyegető jel. Oka: hipertóniás krízis, agyi erek szklerózisa, ritmuszavar, aneurizma Tünetek: átmeneti egyensúlyzavar, szédülés, hányinger, hányás, tarkótáji fejfájás, nistagmus (szemteke rezgés), látászavar, beszédben megakadás. Stroke előjele lehet.

26 Az ischaemiás stroke alcsoportjai (időbeli lefolyás alapján)
1. TIA-e, a tünetek 24 órán belül oldódnak. 2. RIND (reverzibilis ischaemiás neurologiai deficit), a tünetek 24 órán túl, általában 3 héten belül oldódnak. 3. Progresszív stroke: a tünetek a beteg megfigyelése alatt fokozatosan alakulnak ki, ill. rosszabbodnak. 4. Komplett stroke: a tünetek ebben az esetben hirtelen teljes súlyosságukban alakulnak később nem romlanak tovább. A tünetek az idő elteltével javulhatnak, vagy állandósulhatnak is.

27 prolongált tranzinens ischaemias attac, elhúzódó, 24 óra után szűnő
A stroke formái: 2. PTIA prolongált tranzinens ischaemias attac, elhúzódó, 24 óra után szűnő 3. STROKE Ictus, csapás, maradandó állomány károsodással jár. Infarctus cerebri Encephalomalatia (agylágyulás) A betegség tünete függ a betegség helyétől.

28

29

30

31

32 ok szerinti felosztás lehet:
embólia: szívből jön (pitvarfibrilláció, műbillentyű): hirtelen kezdet, napi aktivitás során alakul ki, maximális súlyossággal kezdődik, epilepszia kísérheti trombózis: helyileg képződött vérrög, oka: arterioszklerózis része, tünetek lassan fejlődnek ki: motoros aphasia, egyik testfél nehezen mozog vagy megbénult hemodinamikai eredet: szív, erek, vér állapota milyen, oxigén-tápanyag eljusson az agyba, viszkozitás milyen (vvt-htc): általában éjszaka alvás közben kezdődnek a tünetek: tudatzavar, homályos látás, szédülés, alacsony vérnyomás

33 II. VÉRZÉSES STROKE Agyvérzés- apoplexia cerebri
Oka: hipertónia, érelmeszesedés, koponyatrauma, szepszis, haematológiai betegség Tünet: fejfájás, szédülés, hányinger, eszméletvesztés, góctünetek a vérzés helyétől függően, féloldali bénulás, nyelészavar, vizelési-székelési zavar

34 A STROKE Az agy akut vérkeringési zavara következtében
Neurológiai tünetekkel (góctünetek, tudatzavar) jár. A tünetek 24 órán túl is fennállnak TIA (átmeneti agyi vérkeringési zavar): - a tünetek 24 órán belül megszűnnek.

35 A STROKE TÜNETEI Legtöbbször NEM FÁJ ! Általában hirtelen alakulnak ki
Súlyosságuk változhat Többféle tünet egyidejűleg jelentkezik Reggel, éjszaka ébredéskor Fizikai megterhelés közben Minden előjel nélkül is Legtöbbször NEM FÁJ !

36 A STROKE TÜNETEI Féloldali végtaggyengeség Féloldali érzészavar
Beszédzavar (kifejezés, megértés zavara) Látótérzavar (féloldali) Szemmozgás zavarok, kettős látás Elkent beszéd, nyelészavar Egyensúlyzavar, szédülés, ügyetlenség Hányinger, hányás Tudatzavar

37 A STROKE TÍPUSAI Ischaemiás stroke Vérzéses stroke
Athero-thromboticus (75%) Embóliás (20%) Haemodynamikai ok Vérzéses stroke Állományvérzés (10%) Subarachnoidealis vérzés (pókhálóhártya alatti) (5%)

38 A STROKE TÍPUSAI Ischaemiás stroke Vérzéses stroke thromboticus
emboliás haemodynamikai ok Vérzéses stroke állományvérzés subarachnoidealis vérzés

39 Agyi állományvérzések
Általában vérnyomás kiugrással társul Percek-órák alatt kialakuló tünetek Nagy vérzés esetén gyorsan kialakuló tudatzavar Fejfájás, hányás gyakori

40 Subarachnoidealis vérzés
Hirtelen kezdődő, heves, ütésszerű fejfájás Gyakran megerőltetés közben (coitus) Tarkókötöttség Tudatzavar (nyugtalanság, zavartság, coma) Hányinger, hányás Ha a vérzés az agyállományba is betör, gócjelek

41 A STROKE KEZELÉS TERÜLETEI
Primer prevenció Az akut stroke kezelése (rehabilitáció is) Secunder prevenció

42 Primer prevenció: a módosítható rizikófaktorok kezelése
Diabetes Hypertonia Dohányzás Pitvarfibrillatio Hypercholesterinaemia Tünetmentes carotis stenosis (carotis szűkület) Elhízás, testmozgás Alkohol-fogyasztás

43 HATÁSOS SECUNDER PREVENCIÓS ELJÁRÁSOK
Vérlemezke gátló (TAG-trombicyta aggregáció gátló) kezelés (aspirin, clopidogrel, dipyridamol, ticlopidin) Szív eredetű embolizáció esetén véralvadás gátló (Syncumar, Marfarin) Jól definiált esetben (70%-nál súlyosabb szűkület, enyhe maradványtünetek, 6%-nál kisebb műtéti szövődmény) érsebészeti műtét

44 Harmadlagos stroke-prevenció
Ápolási feladatok Közreműködés a rendszeres kontrollvizsgálatokban Tanácsadás az otthoni környezet átalakításában segítségnyújtás a segédeszközökhöz jutásban és az eszközök használatának betanítása életvezetési tanácsadás Betegvezetés, segítségnyújtás a változás feldolgozásában és a megváltozott állapot elfogadásában rendszeres mozgás szorgalmazása (gyógytornász ill. mozgás terapeuta segítségével), gyakorlatok tanítása, melyet a kliens önállóan is tud végezni állapottól függően közreműködés rendszeres logopédiai kezelésben

45 Mobilizálás: Cél a járóképesség helyreállítása
aktív és passzív gyógytorna végtagtorna és légzőtorna Segédeszközök használatának megtanítása, támbot, járó keret, ülő kocsi, rollátor(kerekes, guruló keret)

46 Otthon ápolási szolgálat
Szakorvos vagy körzeti orvos javaslatára írják ki 14 látogatási vizit ill. ellátás Ez a 14 vizit 4 X ismételhető

47