Monoglacializmus A negyedidőszak-kutatás története speciális kollégium

Az előadások a következő témára: "Monoglacializmus A negyedidőszak-kutatás története speciális kollégium"— Előadás másolata:

1 Monoglacializmus A negyedidőszak-kutatás története speciális kollégium
4. előadás Bradák Balázs, ELTE TTK, Természetföldrajzi Tanszék

2 Előadás a Helvét Természettudományi Társaság elött, Neuchatel-ben;
1. Előzmények – újra a „gleccser-elméletről” Jean Louis Rodolphe Agassiz (1837): „A jégkorszak atyja”; Előadás a Helvét Természettudományi Társaság elött, Neuchatel-ben; A hallgatóságot sokkoló radikális szemlélet - Jégborítás az északi sarktól a mediterraneumig…; 2. Egységes jégkorszak elmélet - A monoglacialista szemlélet Hampus von Post Axel Erdtman Otto Torell ( ): Bidrag till Spitzbergens molluskfauna (1859), bizonyítja a skandináv eljegesedést, megbecsüli a kiterjedését Berlin közelében talált karcolt kövek segítségével (1875). Osvald Heer ( ): paleobotanikus, számos földtörténeti kor növényvilágát vizsgálta, pl. a Dürteni Lignit jégkorszakinak (pleisztocénnek) tartott anyagát is. Hampus von Post

3 James Geikie (1839-1915): skócia térképe a jégárak előrenyomulásának irányával, 1875

4 Franz Unger (1800-1870):botanikus-paleobotanikus,
(forrás US Geological Survey, Photographic Library 1916???)

5 A jégkorszak-elmélet első hazai, nyomtatásban megjelent emléke;
3. A monoglacialista szemlélet Magyarországon K. Vogt (1869, 1870): A jégkorszak-elmélet első hazai, nyomtatásban megjelent emléke; Az újabb vizsgálatok eredményei az őstörténelem körében című előadásának tudósításai (Természettudományi Közlöny); Német Orvosok és Természetvizsgálók innsbrucki gyűlése, illetve a Királyi Magyar természettudományi Társulat ülése. „hogy azon időben a flóra és fauna, a növény és állatvilág ép oly zord hidegben tengődött mint jelenleg a magas északi tájakon” és ennek az időszaknak a legjellegzetesebb maradványait a „diluvium nevét viselő rétegek” „közép-Európa diluviál képletei oly korszakban támadtak, mikor a klíma tökéletesen más volt… Az ember megjelenése és a már kihalt ősállatokkal való együtt létezése erre a korszakra, az úgynevezett jégkorszakra egész bizonyossággal visszavihető”

6 A jégkorszak hatása Magyarországban című értekezés (1888).
Szabó József ( ): Egy morena képződmény a Mátrában című munka (1872), a Mátra a jégkorszak alatt eljegesedett, ezt egy „hömpöly-torlasz” (végmoréna) bizonyítja. Német és lengyel területeken jégtáblák a vándorkövek szállítói, a Kárpátokban már jégárak (drift- és gleccser elmélet közösen!). A jégkorszak hatása Magyarországban című értekezés (1888).

7 Gleccserdiluvium kifejezés;
Török József: A jégkorszak nyomai Magyarországon, s különösen Debreczen vidékén című értekezés (1875) Staub Móricz és Roth Samu ( ) : A Magas-Tátra hajdani jégárai című dolgozat (Roth S.) és annak kritikája (1887, 1888); Gleccserdiluvium kifejezés; Kádár László ( ): Létezett-e az európai pleisztocénben egynél több eljegesedési időszak? Című értekezése (1967); A monoglacialista szemlélet utolsó magyar képviselője.

8 Elephas meridionalis – az ős
Kádár L. (1967) érvei Az őslénytani kronológiával szemben a különböző növénytársulások és állatpopulációk egymás mellett élése mellett érvel Elephas meridionalis – az ős Elephas antiquus – interglaciális szakasz, vagy periglaciális területek Elephas trogontherii, Elephas primigenius – glaciális szakasz, vagy sztyep területek

9 A teraszképződés folyamatában a folyóvíz munkavégző képességének változását emeli ki, a klímaválozásokról mint a folyamat közvetett okairól nem tesz említést: „ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy mindenféle folyóterasz – amint az kísérletileg is igazolható – kizárólag a folyóvíz eróziós és akkumulációs tevékenysége révén jön létre, és klímaváltozásoktól független.” (Kádár L. 1967);

10 Kimmeridge-i összlet, késő-jura
A jég mozgásával, mint „suvadásos mozgással” kapcsolatos megfigyelések, illetve ehhez kapcsolódóan a jég hordalékszállítási, akkumulációs és osztályozó képességével kapcsolatos érvek; A jégkorszak kialakulását terresztrikus érvekkel támasztja alá (pl. pólusvándorlás, szárazföld a póluson), az égi mechanika korlátozottságára hívja fel a figyelmet és tagadja a Milanković – Bacsák elmélet helyességét. Kimmeridge-i összlet, késő-jura