CSALÁDMODELLEK KÜLÖNBÖZŐ MEGKÖZELÍTÉSEKBEN

Az előadások a következő témára: "CSALÁDMODELLEK KÜLÖNBÖZŐ MEGKÖZELÍTÉSEKBEN"— Előadás másolata:

1 CSALÁDMODELLEK KÜLÖNBÖZŐ MEGKÖZELÍTÉSEKBEN
A CSALÁD CSALÁDMODELLEK KÜLÖNBÖZŐ MEGKÖZELÍTÉSEKBEN

2 A CSALÁD Ha egyszerűen akarjuk meghatározni a család fogalmát, akkor a következőt mondhatjuk: a családot más csoportoktól az különbözteti meg, hogy különnemű személyekből áll, akik különböző (legalább két) generációhoz tartoznak. A család reprodukálja önmagát; vagyis nem új tagok fölvétele révén egészül ki, hanem „önerőből”. A néprajzi megközelítés a házasság szerint a családok három típusát különbözteti meg: monogám az a család, amely egy férfi és egy nő házasságán alapul Poligám családról akkor beszélünk, ha a házasságot egy férfi több nővel köti. A legritkábban elforduló a poliandrén család, ahol egy nő több férfival házasodik. A házastárs megválasztása szerint – de leginkább a feleség kiválasztására kell gondolni – ismerünk endogám házasságot, ahol a házastárs ugyanabból a társadalomból (csoportból, törzsből, településből stb.) való. Az ilyen házasságon alapuló család elsősorban a primitív természeti népeknél ismert. Ezzel szemben beszélhetünk egzogám házasságról, ahol csak más társadalomból választható a házastárs.

3 A CSALÁD A jogi megközelítés többek között a családon belüli hatalmi viszonyok megoszlását vizsgálja. a korábbi évszázadokban elsősorban patriarchális családról beszélhettünk, ahol az apa, míg a matriarchális családban az anya jogán öröklődik a vagyon és vele a legfontosabb hatalmi viszonyok is. A jelenlegi jogi szabályozás (az évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról) szerint egyenesági rokonság azok között van, akik közül az egyik a másiktól származik. Ők alkotják a magcsaládot, míg oldalági rokonságról beszélünk akkor, ha legalább egy közös felmenő rokonuk van a felek között (1952. évi IV. törvény 34. §). A családnak, mint szociológiai értelemben vett csoportnak az egyik jellemzője, hogy legalább két generáció él benne együtt. A szociológiai megközelítés elsősorban a család szerkezetéből indul ki. Ha csak két generáció (szülők, gyerekek) él együtt, akkor családmagról, vagyis nukleáris családról beszélünk. Ha kettőnél több generáció él együtt (főleg faluhelyen), akkor nagycsaládról van szó. Természetesen elfordul, hogy sem kis-, sem nagycsaláddal nem találkozunk tiszta formában. Az elvált szülőt, aki egyedül neveli gyermekét, családtöredéknek hívjuk.

4 A család funkciói BIOLÓGIAI GAZDASÁGI TÁRSADALMI

5 BIOLÓGIAI FUNKCIÓ A biológiai funkció a család önfenntartása és önreprodukciója. Ennek zavarai mögött legtöbbször társadalmi okokat kell keresnünk: az önreprodukció hiánya, – tehát az, hogy pl. Magyarországon igen kevés a három vagy több gyerekes család – gazdasági okokra és a politikai bizonytalanság-érzetre vezethető vissza. A megfelelő szociális háló hiánya, a kevéssé pozitív jövőkép és nem utolsó sorban a válások magas aránya negatívan hat a gyermekvállalási kedvre. Mindez hosszútávon az értékeket sem hagyja érintetlenül: míg a két világháború Magyarországán a sok gyermekes család jelentett értéket (ezt a hatalom is erősítette), addig napjainkban az alacsony gyerekszám számít "normálisnak". A családnak hozzá kell járulnia a gyerek megfelelő testi fejlődéséhez. Ennek alapja a tartalmas és változatos étkezés, a megfelelő lakáskörülmények, a higiénia megléte. Magyarországon sok családban nem biztosított a gyerekek kielégítő testi fejlődéséhez szükséges étkezés. Felmérések szerint a magyar családok a jövedelem körülbelül felét költik étkezésre, ami a szegénység biztos jele. A társadalomkutatók[1] körülbelül egyharmadnál húzzák meg a határt. A lakás zsúfoltsága és tisztasága szintén a biológiai tényezőknél említendő meg. Fontos, hogy a gyerekek testi fejlődéséhez és folyamatos óvodába járásához nélkülözhetetlen az egészséges életmód, a rendszeres mozgás, a tiszta, világos, száraz lakás. Mindennek szerepe van a normák kialakításában, erről azonban a szocializációról szóló alfejezetben részletesen fogok szólni. Megjegyzendő azonban, hogy sok esetben az óvodának kell átvállalnia e feladatot. Tapasztalatom volt, hogy azokban az óvodákban, ahová a rosszabb lakás- és életkörülmények között élő szülők gyermekei járnak, a nap rendszeresen mosdatással és tiszta ruha felvételével kezdődhetett el. [1]Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 1997.

6 GAZDASÁGI FUNKCIÓK A család megfelelő működéséhez, a gyerekek sokrétű nevelésére megfelelő anyagi háttérre van szükség. A szülők munkavállalásának azonban fontos szocializációs vetülete is van.

7 TÖRTÉNELMI VISSZAPILLANTÁS
A középkori család (nagycsalád) fontos funkciója volt a közös gazdasági tevékenység végzése. A család lakóhelyéül szolgáló ház volt a munka terepe, az üzem. A szűk értelemben vett család együtt élt a szolgálókkal, inasokkal (sokszor a családfő valamelyik inasához adta később hozzá lányát). A lakás egyetlen nagy helyiségből állt, ismeretlen volt a magánszféra. Az újkortól, a bérmunka megjelenésétől kezdve a család elveszíti ilyen jellegű gazdasági funkcióját, s jellemzővé válik a nukleáris család, vagyis a szülőkből és eltartott gyerekekből álló kis család. A munkahely már nem az otthon, s az interakciók mikéntje átalakul A női és férfi szerepek elsajátítása a családban történik, a ritkán látott szülők esetében a gyerekek csak nehezen tudnak azonosulni a szülői modellel. A munkanélküliség puszta lehetősége fenyegetettség érzetét kelti a család felnőtt tagjaiban, mely hatással van a mindennapi interakciókra, a család közérzetére.

8 TÁRSADALMI FUNKCIÓ A szocializáción túl a családnak mint a társadalom alapegységének fontos funkciója a biztos háttér nyújtása tagjai számára. Legelsősorban a családnak kell azon terepnek lennie, ahol mind a szülők, mind pedig a gyerekek feltöltődhetnek a hétköznapok során. Jellemző szociális funkciózavar az anya szerepkonfliktusaiból következik. A modern családban élő nő szereprepertoárja igen összetett. Napközben dolgozó nő, főnök vagy beosztott, otthon egyszerre anya, feleség és a háztartás vezetője. Szinte szétszakítva önmagát a hétköznapok hajszájában e szerepeknek csak részben tud megfelelni, ami pedig kihat a családi kommunikáció milyenségére. A család elvesztheti feszültségoldó funkcióját. Esetenként a család férfitagja e funkciót másutt kísérli megtalálni (alkohol, válás). Ilyenkor az óvodának a feszültségoldó funkciót is át kell vállalnia. Mindezt oly módon kell tennie, hogy a gyerekeket egyénként kezeli, s a szülőkkel szoros kapcsolatot tart fent. Fontos, hogy az óvoda légköre a gyerek számára folyamatosan vonzó legyen, oda szívesen járjon

9 A SZOCIALIZÁCIÓ Az a folyamat, mely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak /Brim/ A szocializáció kétirányú folyamat, tehát a "gyerek nem passzív elszenvedője, hanem aktív résztvevője, alakítója a szocializációs folyamatnak" /Ranschburg/ az én és a másik elkülönítésének képessége kizárólag a szocializációs folyamat révén válik lehetővé .

10 A SZOCIALIZÁCIÓ A kisgyermek visszajelzéseit minden szülő más és más módon fogadja, s reagál rájuk. A reakció mikéntje ugyan egyéni, azonban nagyban befolyásolja azt a szülők társadalmi (nem utolsó sorban anyagi, műveltségi, egészségügyi) háttere. A magasabb társadalmi státuszú családokban valószínűbb, hogy a normák elsajátíttatása demokratikus módon megy végbe: bár e családokban is alárendelt pozícióban van a gyerek, de mindvégig mód van a legkülönbözőbb kérdések megvitatására. Fontos ez a nyelvhasználat módjának elsajátíttatása során.

11 A CSALÁD A TÁRSADALOMBAN
A szocializáció terepéül szolgáló család csak a szélesebb társadalmi kontextusban képzelhető el. A család működésére, konfliktusainak kezelésére döntő hatással vannak a társadalmi folyamatok. A család tagjainak viselkedése, stratégiája pedig nem független attól, hogy a társadalmi hierarchia mely rétegeihez tartoznak.

12 CSALÁDMODELLEK A polgári társadalom nukleáris családjai optimális esetben a két vérszerinti szülőből és a család reprodukciójához szükséges kettő vagy három gyermekből állnak. A normák ezen ideális állapothoz kötődnek, s bármilyen eltérés normaszegésnek, vagy tragédiának minősül. S nem csak a külvilág minősíti a normától való eltérést devianciának ezekben az esetekben, hanem maguk a helyzet elszenvedői is.

13 CSALÁDMODELLEK Gyakori az egyszülős családmodell,
- némely esetben alkalmanként az egyedül maradt szülőhöz partner kapcsolódik. - Szerencsésebb esetben a partner egy életen át a család része marad (nevelőpapa, nevelőmama), sokszor azonban ez az állapot csak átmeneti.

14 CSALÁDMODELLEK Nem ritka, hogy a nagyszülők is (leginkább a nagymama) részt vesznek a gyerekek nevelésében a mai családokban. /Klasszikus – nagycsalád/ Ennek oka egyrészt a szülők munkavállalása (sokszor másod-, sőt harmadik állás vállalása). - Másrészt azonban az ismert lakáshelyzet, mely rendszerint arra készteti a családokat, hogy a nagyszülőkkel összeköltözve, azok lakását eladva pénzhez, nagyobb lakáshoz jussanak, vagy a már felnőtt testvér lakásproblémáját enyhítsék. Fontos, hogy a társadalmi hierarchia alacsonyabb rétegeiben található családokban magasabb a gyerekszám. A gyerekszámnak pedig döntő jelentősége van a szocializációban mind a testvérekhez való alkalmazkodás, mind pedig a gyerekek önértékelésének szempontjából. „A sokgyerekes családban a szülők nyilvánvalóan kevesebb gondoskodást, figyelmet tudnak szentelni egy-egy gyereknek, mint a kisebb családban, és így a nagy létszámú családok gyerekei előbb kényszerülnek arra, hogy a problémák, gondok megoldásában önmagukra támaszkodjanak, vagyis önállósulásuk általában gyorsabb, zökkenésmentesebb.” – írja Ranschburg Jenő.[1] [1]Ranschburg Jenő, p: 30.

15 SZÜLŐI SZEREPEK A gyerekek fejlődésének természetes közege a család. Fel lehet nőni családon kívül is, de azok a feltételek, amelyek szükségesek az egészséges személyiségfejlődéshez, csak ép családban adottak. - A legfontosabb az apróságokat ölelő biztonság, amelyet a szülők egymás iránti szeretete táplál. Ahol ugyanis a szülők külön-külön szeretik a gyerekeiket, de egymással nem tudnak kijönni, a gyerek szorong, veszélyben van.

16 SZÜLŐI SZEREPEK A nők és a férfiak különbözőek.
Ideális, ha egy családban jelen van mindkét szülő, vagyis mindkét nem viselkedéséből, magatartásából mintát kap a gyermek. Az apa képviseli az értékeket – hűség, szeretet, megbecsülés, tisztelet és nem elsősorban az anyagiak –, amelyekért képes áldozatot hozni, amire pénzt és időt szán. Az anya példáján keresztül tanulják meg a gyerekek az önzetlen gondoskodást, a ragaszkodást, és azt, hogyan kell a család szeretetteljes egysége felett őrködni.

17 SZÜLŐI SZEREPEK jellegzetes modellek
A diktátor Oroszlánvégtagokban végződő koronás fotelben terpeszkedve olvas az apa. Leghűségesebb alattvalója, a felesége tálcán kínálja a király kedvenc italát, a korsó sört. A trónus mellett gyermekeik térdelnek, láthatóan apahiánytól szenvedve lesik minden szavát. Szerencsére a feminista vadászok ezt a fajtát csaknem kiirtották, de azért rejtekhelyeken itt-ott ma is fellelhető, nagyon szívós fajta. Létét az önzés tartja fenn.

18 SZÜLŐI SZEREPEK jellegzetes modellek
Az anyakirálynő   Az ingatag birodalmat az anyakirálynő és családja váltja fel. Az anya büszkén, egyenes derékkal, koronával a fején és fakanállal a kezében ül a tűzhely tetején. Nem túl kényelmes trónus, de arról árulkodik, hogy az uralkodó okosabb, mint az előző, mert tudja, hogy a családi életet a konyhából a legkönnyebb irányítani. Lábainál megsemmisülten hever a korábbi zsarnok, míg a többi alattvaló, a gyerekek iskolai füzettel a kezükben várnak kihallgatásra.

19 SZÜLŐI SZEREPEK jellegzetes modellek
 Minden döntések asszonya A korábbi királynő nehéz helyzetbe került, az anya megtörten vonszolja a nehéz bevásárlókosarat, a kisebbik gyerek húzatja magát, a nagyobbik úgy tesz, mintha emelné a szatyrot, de a legtöbb baj az anya hátán csüngő szakállassal, a férjjel van. -  Ebben a családban a döntések terhe is az anyára nehezedik. „Anyukám, hova írassuk a gyereket, mit vásároljunk...?" – fogalmaz a férj. .

20 SZÜLŐI SZEREPEK jellegzetes modellek
      Egymást túlüvöltve Újabb életszerű modell: üvöltve veszekedő házaspár. Háború, ahol a szavakba rejtett bombák egyet jelentenek: pusztulj. A rángatózó köldökzsinóron lógó gyerekek szüleik között vergődve az asztal alatt reszketnek. Az igazi kommunikáció, amely építi a kapcsolatot, a szeretetközlés. Ebben a modellben azonban mindenki csak a magáét mondja, s nem érzékeny arra az üzenetre, amely a másik felől jön. A bizonytalansággal elvész a gyerekek harmonikus személyiségfejlődésének minden esélye.

21 SZÜLŐI SZEREPEK jellegzetes modellek
      Egyenlők káosza A modern család, az egyenlősdi, ahol mindkét szülőnek van mosogatóköténye, fakanala, vagyis joga különbözőképpen gondolkodni. Tudják, hogy kellenek szabályok az élethez, ám ebben az esetben kétféle is akad, és bár a szülők elégedettek, a gyerekek hol az egyikhez, hol a másikhoz igazodnak. Pedig  életük kezdetén szükségük lenne határozott iránymutatásra, egyszerű hasonlattal élve, sínre, amely bár utat mutat, száguldani is hagyja a vonatot. - Bosszantó arra várni, hogy a lámpa zöldre váltson, és ha egyszer elromlik, eluralkodik a káosz.

22 SZÜLŐI SZEREPEK jellegzetes modellek
           A csonka család Az egyik szülő elment, válás vagy tragédia miatt. A másik fél szerepkörét is vállalnia kell annak, aki a gyerekekkel egyedül maradt. - Ebben a helyzetben könnyen kialakulhat, hogy az anya megszűnik nőnek lenni, és az apa nem férfi.

23 SZÜLŐI SZEREPEK jellegzetes modellek
           Kapcsolat nélkül Az apa munkájába merülve ül az aktáktól roskadozó íróasztalnál, az anya a konyhában főz, vagy a gyerek leckéjét kérdezi ki.   A kettejük között hullámzó vízen ring a gyerekek hajója. Ám hiába vannak odakötve mindegyik parthoz, nincs valóságos kapcsolat közöttük, a szülők páros magányban élnek.

24 SZÜLŐI SZEREPEK jellegzetes modellek
           Szülők kedvence A szülők törődésük és figyelmük helyett játékokból épített torony tetejére ültetett gyereket bálványoznak. Ebben a családban minden a gyerekért van, pedig ez az, ami a gyerek érdekét a legkevésbé szolgálja.

25 SZÜLŐI SZEREPEK jellegzetes modellek
               Anyós pajtás a főnök A szülőket marionett bábokként mozgatja a mester, az anyós, aki segített megvenni a fiataloknak az első kocsit, vagy az első lakást. Nem baj, ha valamelyik fél édesanyja segít; segítsen, amennyit tud. De a férj és feleség testi-lelki egységét könnyen megzavarhatja az érzelmi zsarnokság.

26 SZÜLŐI SZEREPEK jellegzetes modellek
               Gondoskodó-vezető pásztor Az apa, mint egy pásztor, vezeti a családtagokat, akik követik őt és a példáját. A gyerekek számára fontos, hogy az Apa hogy bánik, hogy beszél az Anyával, igazat mond-e? Letagadtatja-e magát, amikor keresik? - A pásztor gondoskodik legelőről, tiszta vízről és őrzi a nyájat. Bár szülőtársával együtt vezet, a felelősségét nem hárítja át. Ezt a családmodellt, amelynek van összetartó ereje, arról lehet megismerni, hogy minden tagja számára jó érzés otthon, együtt lenni. A jól működő család titka a meglévő alap, keret, és a szeretet, amely többet jelent a puszta érzelemnél.

27 RENDSZERDINAMIKUS CSALÁDMODELL
A rendszermodellek úgy írják le a családot, hogy azt az egymással állandóan kölcsönhatásban lévő elemek alkotják, vannak bizonyos szabályai, története és eredete. Az egészséges család dinamikus - Állandóan alkalmazkodik a változó környezethez, időben felismeri a problémákat, képes önmagát és a kölcsönös viszonyokat is átstrukturálni. Tagjainak szabadságot biztosít, de gondoskodik is róluk; tagjai érzelmileg involváltak, de tisztelik az egyéniséget is, felismeri és elfogadja a korlátokat és a határokat. A mi társadalmunkban azonban a családoknak számos kihívással kell szembenézniük, mint amilyen a megnövekedett társadalmi kommunikáció és érzelmi részvétel, az értékek újra fogalmazása, az individualizáció és a változó társadalmi korlátok. Ezek a tényezők meglazítják a családi kötelékeket, míg mások, mint a társadalmi-gazdasági funkciók, hagyományos és társadalmi elvárások inkább a család egyben tartását kívánják. Úgy látszik, hogy a keletkező feszültséget egy fellépő betegség enyhíti, és ezzel alkalmazkodóvá válik.