1. / Áttekintés ›Az EU természete ›Mikor lehetséges / alkalmas eszköz az EU jog? ›Az EU jogorvoslat keretei ›Tagállammal szembeni EU jogorvoslat ›Kötelezettségszegési.

Az előadások a következő témára: "1. / Áttekintés ›Az EU természete ›Mikor lehetséges / alkalmas eszköz az EU jog? ›Az EU jogorvoslat keretei ›Tagállammal szembeni EU jogorvoslat ›Kötelezettségszegési."— Előadás másolata:

1 1

2 / Áttekintés ›Az EU természete ›Mikor lehetséges / alkalmas eszköz az EU jog? ›Az EU jogorvoslat keretei ›Tagállammal szembeni EU jogorvoslat ›Kötelezettségszegési eljárás ›Az eljárást hátráltató tényezők ›A jogérvényesítés gyakorlata ›Gyakori stratégiai kérdések 2

3 / Az EU természete Tagállamok felett ›Kooperációra épülő nemzetközi szervezet ›Nemzetközi szervezetekre nem jellemzően erős jogosítványok → Kényes egyensúly az integrációban a tagállami és az EU jogkörök közt Csak meghatározott területekre kiterjedő jogkör ›Jogkörök alapgondolata a belső piac (gazdaság, kereskedelem, verseny) ›A jog szinte minden területének van gazdasági vonatkozása → Kényes egyensúly a belső piachoz tartozó és azon kívüli területek közt 3

4 / Mikor lehetséges / alkalmas eszköz az EU jog? Lehet-e az EU-hoz fordulni minden olyan esetben, amikor az érintett úgy érzi, hogy tagállami szinten nem tudja érvényesíteni a jogait? ›A jogérvényesítés nehézsége jogi kérdés ›A jogérvényesítés nehézsége nem jogi kérdés (politika, korrupció, stb.) Az EU-hoz, vagy más nemzetközi fórumhoz érdemes fordulni? ›Jogorvoslat formája (kártérítés, jogsértés megszűntetése, stb.) ›Eljárás jellemzői (kölcsönhatások párhuzamos eljárás esetén, költségek) Milyen EU jogszabályra lehet hivatkozni és milyen eljárásban? ›Jogalap ›Időkeret ›Várható eredmények ›Illetékes főigazgatóság reputációja (szakmai, politika, szervezeti) 4

5 / Az EU jogorvoslat keretei Mi a jogalap? ›„elsődleges” joganyag (szerződések) ›„másodlagos” joganyag (rendeletek, irányelvek és határozatok) Kivel szemben lehet érvényesíteni? ›EU intézményei – igen, bizonyos feltételek mellett ›Tagállamok – ha a magatartás, jogalkotás EU jogot érint ›Gazdasági szereplők (pl. vállalatok) – ha az EU intézmények hatáskörében van, mint pl. versenyjog, kereskedelmi jog Milyen fórum előtt lehet érvényesíteni? ›Tagállami bíróságok előtt – EU bíróság ›Bizottság előtt – EU bíróság ›Közvetlen az EU bíróság előtt bizonyos feltételek mellett akkor, ha EU intézmény (Bizottság, Tanács) aktusáról van szó 5

6 / Tagállammal szembeni EU jogorvoslat Milyen jogszegésekről van szó? ›valamelyik EU-tagállam elmulasztja belefoglalni nemzeti jogába az uniós irányelvek valamelyikét, illetve értesíteni a Bizottságot az általa hozott intézkedésekről ›felmerül a gyanú, hogy valamelyik tagállam nem tartja tiszteletben az uniós jogot 6

7 / Kötelezettségszegési eljárás Európai Bizottság ›Illetékes igazgatóság (ügyintéző – osztályvezető – igazgató – Biztos) ›Jogi szolgálat (jogászok – a Bizottság Elnöke) Többlépcsős eljárásban ›Informális kommunikáció ›„EU Pilot” ›Kötelezettségszegési eljárás ›Az ügynek az EU bírósága elé terjesztése 7

8 / Az eljárást hátráltató tényezők Szempontok ›Euroszkepticizmustól való félelem ›EU Bíróságának kialakult joggyakorlatán belül maradás ›Konfrontáció kerülése Eredmény ›Előnyben részesíti a nagy valószínűséggel nyerhető eseteket mind szervezeti mind személyes szinten ›Megelégszik a meglévő pozíciók védelmével és nem teszteli az EU jog határait (ez korábban nem volt jellemző) ›Azokat az eseteket részesíti előnyben, ahol van esély, hogy a tagállam megváltoztassa a gyakorlatát még mielőtt az ügy az EU bírósága elé kerülne 8

9 / A jogérvényesítés gyakorlata Tipikus jogi nehézségek a jogérvényesítésben ›Az adott terület nincs EU jog által szabályozva ›Az adott területtel kapcsolatban ellentmondásos esetjog van Tipikus „politikai” nehézségek a jogérvényesítésben ›Az eljárás túl súlyos vádat fogalmazna meg (pl. alapjogok) ›A szabály betarttatása sértené a tagállam alapvető érdekeit (gyakori hivatkozás) ›Egyéb tagállamok hasonló jogsértést követnek el (kérdés a többi jogsértő tagállam mérete és ereje, az illetékes Biztos nemzetisége) Tipikus gyakorlati nehézségek a jogérvényesítésben ›Nagy a területtel foglalkozó részlegek (Igazgatóság és Jogi Szolgálat) leterheltsége ›Nehéz információgyűjtés (nincs információ, az információ bizalmas) 9

10 / Gyakorti stratégiai kérdések Mekkora a Bizottság hajlandósága egy eljárás megindítására? ›Mennyire kedvező az esetjog, illetve van-e jogalap a másodlagos joganyagban? ›Mennyire végzett jó munkát a tagállam az indoklások területén? ›Milyen a szabályozás a többi tagországban, különösképen az illetékes biztos országában? Hány és milyen panaszt érdemes beadni? ›A Bizottságon belül különböző jogi területek különböző igazgatóságokhoz tartoznak ›A különböző területeken különböző eszközök állnak a Bizottság rendelkezésére 10

11 / Köszönöm Báthory Gábor Van Bael & Bellis E-mail: gbathory@vbb.com Tel: +32-2-6477350 11

12