Pervasiv fejlődési zavarok

Az előadások a következő témára: "Pervasiv fejlődési zavarok"— Előadás másolata:

1 Pervasiv fejlődési zavarok
Dr. Nagy Zsuzsanna

2 BNO-10 V. főcsoport F84 alcsoport
Életreszóló zavar a szociális-, és kommunikatív képességeknél Minőségi károsodás Gyermekkori autismus F84.0 Atipusos autismus F84.1 Rett-syndroma F84.2 Egyéb gyermekkori desintegratív zavar F84.3 (Heller-syndroma) Mentális retardatioval és stereotyp mozgászavarral társuló túlzott aktivitás F84.4 Asperger-syndoma F84.5

3 Rett-syndroma F84.2 Csak lányokon alakul ki
7-24 hónap közt beszéd, motoros készségek, kézhasználat részleges, vagy teljes elvesztése, hyperventillatio, szociális és játék fejlődés érintett. 4 éves kor után choreoatetoid mozgászavar, majd súlyos mentalis retardatio

4 Heller-syndroma F84.3 Normál fejlődés, majd hónapok alatt bizonyos készségek elvesztése Környezet iránti érdeklődés elvész Sztereotip mozgások, manirok Szociális interakciok károsodása Ok: encephalopathia

5 Mentalis Retardatioval és stereotyp mozgászavarral társuló túlzott aktivitás F84.4
IQ 50 alatt Hyperaktivitás, csökkent figyelem, stereotyp viselkedés Serdülőkori semmittevés Ok: alacsony IQ vagy agyi károsodás

6 Autismus XIX. Században már említik 1943. Leo Kanner
Hans Asperger írták le tüneteit, viselkedésformáinak közös elmeit, sajátos vonásait Ma a köztudatban az Esőember alakja él Hazai kutatói: Dr. Gerő Zsuzsa Dr. Weiss Mária Dr. Oláh Róza Dr. Vikár András Székely Margit, László Zsuzsa gyógypedagógusok Szervezeteik: 1989. Autisták Érdekvédelmi Esógyesülete Autisták Háza Alpítvány 1998. Autismus Alapítvány: Dr. Balázs Anna főigazgató Autismus Szakmai Egyesület Autistákat Segítő Központok Egyéb: ELTE: HANDS PROJECT

7 Autismus „Magába fordult”, „Zárkózott”
10000/2-5 fő ill /15-20 fő (Byron 1988.) Fiú-lány arány 3-4:1 Nem értelmi fogyatékosság és nem érzelmi zavar!

8 Autismus Fő tünetcsoportok: ( Wingi-triász)
A szociális interakciók minőségi károsodása A kommunikáció minőségi károsodása Szűk spektrumú repetitív, stereotyp viselkedés, érdeklődés ( Wingi-triász)

9 A szociális interakciók minőségi károsodása
Legsúlyosabb, legspecifikusabb fogyatékossági tényező (Volkmar 1987.) Összetett non-verbalis viselkedésmódok károsodása: Szemkontaktus hiánya Arckifejezéseket nem értik   Gesztusok (főleg érzelmiek) értelmezési nehézsége Testtartásokból nem tudnak következtetni érzelmekre, gondolatokra: „Szociális dyslexia” Észlelteken túli dolgokat nem értik Saját érzéseiket sem tudják megfogalmazni Kortárs kapcsolataik szegényesek vagy nincsenek: Elhúzódva magányosan játszanak Tárgyak részei érdeklik őket Szerepjátékot nem játszanak Szociális viselkedésükben nincs adok-kapok jelleg.

10 Kommunikáció minőségi károsodása
Beszélt nyelv fejlődése késik, vagy ki sem alakul: 50% nem beszél (gyakori az értelmi fogyatékosság társulása) 50% beszél, de kommunikációjuk deviáns marad: Nem kezdeményez és tart fent beszélgetést Nyelv használata stereotyp és repetitív Abnormis vokalizatio (monotónia, vagy éneklő) Echolalia: helyzethez és érzelmi megnyilvánuláshoz kötődő Névmások cseréje (önmagukat E/2, E/3 személyben említik) Neologismák Nem tudnak általánosítani Metaforákat, átvitt értelmű, elvont szavakat nem értik Viszonyszavak megértése nehézkes Intelligenciájuk tartalmas, stabil és mérhető: Súlyos értelmi fogyatékosságtól átlagon felüli szintig terjed (75%-nál 70 alatti) Kognitív struktúrájuk meghatározott felépítésű (téri-vizuális készségek jók, verbalis absztrakciós, fogalaomalkotási készségek gyengék)

11 Korlátozott repetitiv, stereotyp viselkedés, érdeklődés
Egy, vagy több stereotyp, korlátozott érdeklődési kör, mely intenzitásában vagy tárgyában abnormis Merev ragaszkodás sajátságos, nem funkcionális rutinhoz Stereotyp, repetitiv mozgások, manírok Tárgyak részletei a fontosak, az egész nehezen értelmezhető

12 Egyéb nem specifikus tünetek
Eltérő érzékelés: Tapintási túlérzékenység Szeretnek szagolgatni Hallási túlérzékenység Tárgyak érzékelhető tulajdonsági érdeklik (szín, szag, íz) Csökkent fájdalomérzet Egyes ingerekre bizarr reakciók Furcsa étkezési szokások (extrém válogatás) Alvászavar (éjjel órákig játszik) Hangulati élet zavara (ok nélküli sírás, nevetés, félelem) Önagresszió (kézharapdásás, fej falba veregetése) Kényszerességek (tömegiszony, állatoktól való félelem, szakállas embertől való félelem)

13 Az autismus okai Neuroanatómia: kp. idegrendszerben eltérés képalkotó eljárásokkal sem volt (Baumann 1991.) Neurofiziológia: gyakoribb EEG rendellenességek, epilepsziás görcsök kisded és serdülő korban (Ornitz 1978.) ; serdülőkori viselkedésromlás. Kiváltott potenciál: auditiv információk csökkent jelentősége (Young és mások 1982.) Neurokémia: értelmi fogyatékos autistáknál (1/3 rész) serotonin szint emelkedés Neuropsychologia : halántéklebeny elváltozás? (kommunikációs fogyatékosság) homloklebeny elváltozás? (érzelemszegénység, motoros sterotypiák, gyenge motiváltság; Maurer 1978.)

14 Autismus okai 2. Neurobiológia: (Menshew 1991.)
Genetika: PKU, neurofibromatosis, sclerosis tuberosa Súlyosabb autismus, alacsonyabb verbalis IQ esetén a családi terheltség nagyobb Öröklődési arány: egypetéjű ikrektől az elsőfokú rokonok felé csökken Autistának a testvére háromszor gyakrabban autista (fiú esetén nagyobb esély) Egészséges testvérnek minimális az esélye autista utódra Ezek alapján az autismus poligénes öröklődésű. Genetikailag heterogén.

15 Az autismus lezajlása Két évesen már abnormitások, megkésett fejlődés (25% beszédcsökkenés, szociális magatartásváltozás; Rogers és Dilalla 1990.) Lassú javulás vagy változatlanság 10 évesen flexibilisebbek, szociálisan érdeklődőbbek, de kis részüknél regresszió (agresszivitás, epilepszia) Felnőtt kor elérése elhúzódó: huszas évek végén viselkedésbeli és szociális javulás lehet. Az autismus egy életre szól, önállóvá válás korlátozott, értelmi fogyatékosok önellátásban is segítségre szorulnak.

16 Lemp az autismusról Normál eset autista

17 Lorna Wing típusai Különc, furcsa, bogaras, de ha jó szociális háttere van, normál iskolába jár. Jól tolerálják, de megmosolyogják. Autista jegyek Normál jegyek A pathologiás jegyek befedésétől függ, hogy milyen közösségbe kerülhet, mennyire tud alkalmazkodni, képes lesz-e önálló életre. Autista jegyek Normál jegyek

18 Diagnosztika Több lépcsős, multidiszciplináris
Szülők, pedagógusok megfigyelése utáni anamnesis. Szakemberek megfigyelése és standardizált felmérések utáni diagnózis: Súlyos halláskárosodás, durva elhanyagolás kizárása Kérdőívek, tesztek: Autismus Diagnosztikai Interjú Átdolgozott Kiadás Vineland Adaptiv Viselkedési Skála Psychologiai Fejlesztési Profil Autista Viselkedési Tünet Skála (1980.) Gyermekkori Autismus Pontozó Skála (1986.)

19 Diagnosztika 2. Kognitív felmérés skálái: Wechsler Skála (1971.) Differenciális Képesség- Skálák (1990.) Raven Mátrixok (1956.) Nonverbális tesztek Bailey-féle Csecsemőfejlődési Skála Mullen-féle Skála (1989.) Kommunikáció-beszéd felmérés Teljesítménytesztek Orvosi vizsgálat: neuropsychiátriai fejlettség, hallás-látás vizsgálata, bőrvizsgálat, anamnesis (családi, perinatalis)

20 Differenciáldiagnosztika
Elektív mutismus (F94.0) Rett syndroma (F84.2) Heller syndroma (F84.3) Expressiv és receptiv beszédzavar (F80.1-F80.2) Schizophrenia (F20) Asperger syndroma (F84.5) Atipusos autismus (F84.1)

21 Therapia Orvosi: Gyógypedagógiai és speciális ellátás:
Szomatikus betegségek (látás-hallás sérülés) Gyógyszeres kezelés (agresszió, depresszió, epilepszia, serotonin emelkedés) Gyógypedagógiai és speciális ellátás: Életre, munkára való felkészítés fejlesztéssel: Viselkedésprobléma megoldása, sikerarány növelése Kiszámíthatóság, előreláthatóság növelése Egyéni fejlesztés (beszéd, mozgás, foglalkoztató és psichoterápia) Környezet lassú változtatása kompromisszummal Stereotyp viselkedés felhasználása leendő munkaként Családterápia (genetika, prognózis, psychés és fizikai támogatás)

22 Prognosis Egyesek az önkiszolgálásig vagy csak a környezet elviseléséig jutnak, mások egyetemet végeznek Minden autista segítségre szorul abban, hogy az ő világából a mi világunkba amennyire tud, beilleszkedhessen Az alkalmazkodásnak mindig a mi oldalunkról kell indulni. Biztosítani kellene: befogadó iskolarendszert, védett munkahelyeket és otthonokat.