Az irányelvek és protokollok szerepe a betegútmenedzsment fejlesztésében Gaál Péter 2015. április 23.

Az előadások a következő témára: "Az irányelvek és protokollok szerepe a betegútmenedzsment fejlesztésében Gaál Péter 2015. április 23."— Előadás másolata:

1 Az irányelvek és protokollok szerepe a betegútmenedzsment fejlesztésében
Gaál Péter 2015. április 23.

2 Közösségi egészségszervezés a Semmelweis terv keretében
1 Közösségi egészségszervezés a Semmelweis terv keretében 1 Cél: elsősorban a hatékonyság javítása minden beteg a lakóhelyéhez legközelebb kapja meg azokat az ellátásokat, amelyek helyben jó minőségben és kis költséggel nyújthatók minden beteg időben hozzáférjen az állapota által indokolt fekvőbeteg ellátáshoz minden kórházban kezelt beteg csak addig maradjon kórházban, ameddig ott kezelhető a leghatékonyabban, és azonnal visszakerüljön a közösségi szintre, ha további kórházi kezelés nem indokolt A hatékonysági probléma legfontosabb oka a fragmentáció a szolgáltatói oldalon Ez a koordináció erősítésével javítható: egészségszervezési funkciók, a szolgáltatók közötti horizontális, vertikális és interszektoriális funkcionális integráció hosszútávon fenntartható, adaptív rendszer megfelelő ösztönzőkre (és nem közvetlen irányításra) építve transzparens működés és számonkérhető eredmények

3 Közösségi egészségszervezés
2 Közösségi egészségszervezés Területi egység: 100 ezer lakos Járóbeteg ellátás köré épül: szolgáltatói egészségszervezés háziorvosok csoportja önálló járóbeteg szakellátó funkcióváltó kiskórház Koordinatív szerep: közösségi egészségszervező minden egészségügyi ellátás, amely helyben nyújtható leghatékonyabban: alapellátás, járó szakellátás, gyógyszerellátás (patika), ápolás, rehabilitáció, hospice (horizontális és vertikális funkcionális integráció) határterületi ellátások, szolgáltatások illesztése (interszektorális integráció): egészségmegőrzés, megelőzés (EFI – TÁMOP program) szociális ellátások egészségnevelés, képzés oktatás, kultúra

4 Közösségi egészségszervezés
3 Közösségi egészségszervezés 3 Egészségszervezés Országos Térségi Közösségi Feladatcsoport Egyéni egészségtervezés ● eset menedzsment Populációs egészségtervezés rendszer-szervezés Kapacitástervezés szolgáltatás-szervezés Kapacitás átstrukturálás Egészségmonitoring és teljesítményértékelés Bizonyítékokon alapuló ellátási protokollok kidolgozása betegség menedzsment Egyéni betegút tervezés Eset irányítás Eset elemzés, esetmegbeszélés Betegút-szabályozás betegút-szervezés Betegút-elemzések Betegirányítás Várólista menedzsment Betegség menedzsment programok szervezése Módszertani támogatás

5 Az irányelvek fogalmi rendszere
1 Az irányelvek fogalmi rendszere Az irányelv útmutatást, ajánlást ad az egészségügyi ellátásokra vonatkozóan: Viszonyítási pont, „norma”, amelyhez képest értelmezhetőek az eltérések Viszonylag jól kidolgozott módszertani keretekben készülnek a klinikai irányelvek, amelyek az ellátások szakmai tartalmára vonatkoznak, és a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok értékelésén, összegzésén alapulnak A nemzetközi szakirodalomban is ismert azonban az irányelveknek azon csoportja, amelynek fókuszában a betegút leírása áll: clinical pathways, integrated care pathways, care maps (pl. NHS, NICE) A TÁMOP 6.2.5/B projekt keretében ez utóbbi kifejlesztése áll a középpontban: Egészségszervezési irányelv (ESZIR) 5

6 Az irányelvek fogalmi rendszere
2 Az irányelvek fogalmi rendszere Az NHS keretében kidolgozott depresszió care map (forrás: healthguides.mapofmedicine.com/choic es/map-open/depression_in_adults1.html) 6

7 3 Az irányelvek fogalmi rendszere a közösségi egészségszervezés keretében EGÉSZSÉGSZERVEZÉS Klinikai irányelvek: mit? hogyan? Betegség menedzsment (betegség fókusz) Orszá-gos szint Eset menedzsment (igénybevevői fókusz) Egészségszervezési irányelvek: ki? mikor? hol? Helyi szint Klinikai protokoll: az irányelv helyi szintű adaptációja Egyén szintje Egyéni egészségterv/szolgáltatási terv/ellátási terv: Mit? Ki? Hol? Hogyan? Mikor? egy adott beteg esetében, az egészségi állapotához igazodóan (pl. multimorbiditás, interakciók) Egészségszervezési protokoll: az irányelv helyi szintű adaptációja 7

8 Az ESZIR fejlesztésének módszertani kérdései
Hogy néz ki az ESZIR mint végtermék? legfontosabb kérdés, hogy miben különbözik a klinikai irányelvtől: cél a leghatékonyabb ellátási út (betegút) kijelölése, nem pedig az ellátási folyamat tevékenységeinek részletes leírása! olyan információtartalom a betegút helyi szintű kijelöléséhez (egészségszervezési protokoll), amely könnyen átültethető a gyakorlatba, azaz könnyen meg lehet határozni, hogy az adott ellátási folyamat adott lépését melyik konkrét szolgáltatónál lehet/kell igénybe venni, mikor és hol Ennek alapján határozhatók meg az ESZIR fejlesztésének lépései

9 Az ESZIR fejlesztésének lépései
Egészségügyi ellátási folyamat lehatárolása Ellátási folyamat feltárása: az elérhető klinikai irányelvek azonosítása és feldolgozása az ellátási folyamat hiányzó részeinek azonosítása és pótlása a laikus (beteg/hozzátartozó) szerepvállalás meghatározása A klinikai irányelvben meghatározott tevékenységek átfordítása az ESZIR szempontjából releváns tevékenységekké: Tevékenységelem lehatárolása A ki? hol? és mikor? kérdéseire adott válaszok alapján A betegútszervezés szempontjából releváns egyéb információk összegyűjtése, meghatározása, többek között: Bemenet, kimenet definiálása Szolgáltatók közötti betegmozgás kidolgozása (pl. ne legyen információvesztés) Indikátorfejlesztés 9

10 Tevékenységelem lehatárolás
1 Tevékenységelem lehatárolás Első lépés: határozzuk meg a (kiegészített) klinikai irányelvek alapján az ellátási folyamat egyes lépéseit és azok egymáshoz viszonyított sorrendjét folyamat egyes lépései = TEVÉKENYSÉGELEM táblázatos forma vagy folyamatábra egységes számozás elengedhetetlen (főként, ha nem folyamatábrát rajzolunk) Második lépés: határozzuk meg az egyes tevékenységelemek végzéséhez szükséges kompetenciákat lehet személyes és/vagy szervezeti, plusz laikus személyes kompetenciák esetében javasoljuk a végzettségekkel, szakképesítésekkel, vagy licencekkel való meghatározást szervezeti kompetenciák esetében kisegítő személyzet (képzettség, összetétel), tárgyi/infrastrukturális feltételek 10

11 Tevékenységelem lehatárolás
2 Tevékenységelem lehatárolás Harmadik lépés: a kompetencia meghatározás alapján határoljuk le a az ESZIR tevékenységelemeit (elsődleges tevékenységelem lehatárolás): három lehetőség Egy klinikai irányelv tevékenységelem = egy ESZIR tevékenységelem Összevonás: kettő/több klinikai irányelv tevékenységelem = egy ESZIR tevékenységelem Megbontás: egy klinikai irányelv tevékenységelem = kettő/több ESZIR tevékenységelem 11

12 Tevékenységelem lehatárolás
3 Tevékenységelem lehatárolás Negyedik lépés: a tevékenységelem elvégzésének helye és ideje alapján véglegezzük az ESZIR tevékenységelemeket és azok egymáshoz viszonyított sorrendjét (másodlagos tevékenységelem lehatárolás) Ugyanazzal a kompetenciával rendelkező szolgáltató földrajzilag (térben) jelentősen eltérő helyen nyújtja az ellátás egy következő elemét: pl. rendelő, versus beteg otthona), általában időbeli eltéréssel is jár Ugyanazzal a kompetenciával rendelkező szolgáltató jelentősen eltérő időpontban nyújtja az ellátás egy következő elemét 12

13 Elsődleges tevékenység lehatárolás
1 Elsődleges tevékenység lehatárolás 13

14 Elsődleges tevékenység lehatárolás
2 Elsődleges tevékenység lehatárolás 14

15 Elsődleges tevékenység lehatárolás
3 Elsődleges tevékenység lehatárolás 15

16 Elsődleges tevékenység lehatárolás
4 Elsődleges tevékenység lehatárolás 16

17 Elsődleges tevékenység lehatárolás
5 Elsődleges tevékenység lehatárolás 17

18 Elsődleges tevékenység lehatárolás: leválasztás
6 Elsődleges tevékenység lehatárolás: leválasztás Egészségügyi szakdolgozó bevonása? Beteg/hozzátartozó bevonása? Beteg/hozzátartozó bevonása? 18

19 Hatékonysági szempontok érvényesítése az ESZIR-ben
?? 19

20 Az ESZIR közösségi szintű adaptációja – egészségszervezési protokollok
Legfontosabb lépések: Országos kompetencialista Helyi kapacitás-kompetenciatérkép Választási pontok azonosítása (országos és helyi) Első betegút draft (közösségi szinten nevesíthető szolgáltatók konkretizálása) Összevetés a jelenlegi ellátási gyakorlattal: második betegút draft, változtatási terv Protokoll véglegezése (alapellátási szolgáltatók nevesítése, visszamutatás a többi eüi szolgáltatónak is) Hosszútávú fejlesztési terv kialakítása Kulcsszereplő: közösségi egészségszervező Tapasztalatok alapján illesztés a jogszabályi keretrendszerbe 20