Minőségirányítás 2. Dr. Dénes Levente 2012.02.16..

Az előadások a következő témára: "Minőségirányítás 2. Dr. Dénes Levente 2012.02.16.."— Előadás másolata:

1 Minőségirányítás 2. Dr. Dénes Levente

2 A minőségügy vállalati jelentősége
Termelőrendszer tökéletesítése Dolgozói elégedettség növekedése Üzleti eredmények növekedése Termelés minőségének tökéletesedése Fogyasztói elégedettség növekedése

3 A minőségügy nemzeti jelentősége
Termelő Fogyasztó Társadalom Nyereség Igénykielégítés védelme Gyarapodás, biztonság Gazdasági fejlődés Az életminőség javulása

4 Mitől függ a minőség? Vevő (megfogalmazza az igényeit)
Előállító vállalat (szállító) Folyamatok Erőforrások Előállító emberek Környezet MINŐSÉGLÁNC / SVSVSVSVSV…/

5 A VEVŐK FAJTÁI Direkt és indirekt (közvetlen és közvetett) vevő
Direkt vevő az, aki fogyasztja, használja és/vagy fizet érte. Van, amikor a kettő ugyan az, van amikor különböző Indirekt vevők körébe beletartoznak mindazok az egyének, csoportok, akikre hatnak, vagy hathatnak a szállító tevékenységei.

6 Külső és belső vevők Külső vevő:
Végső vásárló, aki megveszi a terméket Az alvállalkozó A szállító Belső vevő: Minden részleg a másik vevője Részlegen belül minden részfolyamat a másik vevője Folyamaton belül minden részfolyamat az előző vevője

7 Az igénykielégítési folyamat
Termelési folyamat Termék Fogyasztási folyamat

8 Teljes termelési folyamat Teljes fogyasztási folyamat
Piackutatás A fogyasztói igény megjelenése Termék és termelőrendszer tervezése Igény A fogyasztói igény változása Termelési rendszer létesítése Termelés Termék Fogyasztás Fogyasztói kapcsolat Teljes termelési folyamat Teljes fogyasztási folyamat

9 Az igénykielégítési folyamat minősítése
A fogyasztó, a termelő és a társadalom együttes értékítélete az IF-ról (átadott értékről). Termék Termelés Fogyasztás Termelő értékítélete Fogyasztó értékítélete Társadalom értékítélete Igénykielégítés biztonság Nyereség, siker Biztonság Serkentés Termelési és fogyasztási folyamatok minősége

10 A temék minőségének összetevői:

11 A minőség alapszintjei Shoji Shiba szerint
Szabványoknak való megfelelés Felhasználásra való alkalmasság A felhasználó nyilvánvaló igényeinek való megfelelés. Megfelelés a költségeknek A felhasználó látens igényeinek való megfelelés

12 Megfelelőség Meghatározzuk egy termék, rendszer, folyamat vagy tevékenység mérhető vagy megfigyelhető tulajdonságainak értékét, a tulajdonságértékekre követelményeket írunk elő és megnézzük, hogy az adott termék kielégíti-e azokat. Igen → Megfelelő Nem → Nem megfelelő

13 A minőség és megfelelőség kapcsolata Ugyanannak az objektumnak kétféle szempontú megközelítése
Jellemző Minőség Megfelelőség Fogalma elsődlegesen szubjektív objektív Dimenziója érték naturális Tulajdonságtípusa funkcionális leíró Mérhetősége nehezen könnyen Jelentősége alapvető másodlagos

14 A minőség értelmezésének fejlődése
Megfelelés a szabványoknak Azt a minőséget definiálja, amit a tervező akar. Meghatározzák az összes gyártással kapcsolatos feladatot és az ellenőrzési eljárásokat. A megfelelés kizárólag az ellenőrzésen múlik (átmegy-e a termék a szűrőn, vagy nem) Gyengeségei: A minőséget nem lehet elérni ellenőrzéssel. A végtermék ellenőrzése és a hibás termékek kiszűrése költséges Nem veszi figyelembe a piac igényeit

15 2. Használatra való alkalmasság
A vevő valódi elvárásainak a kielégítését jelenti. Ellenőrzés segítségével valósítják meg. Gyengeségei: Szigorú ellenőrzés szükséges, sok a visszautasított termék, a költségek növekednek. Konfliktus az ellenőrzés és gyártás között.

16 3. Megfelelés a vevők jelenlegi igényeinek. Megfelelés a költségeknek.
Jó minőség, alacsony ár. Csökken a gyártási folyamatok változékonysága Minden egyes lépésnél visszacsatolás és nem a gyártás végén. Végtermékellenőrzés helyett folyamatszabályozás. Gyengesége: Versenytársak olcsóbb munkaerővel, alacsonyabb költséggel érik el ezt. (pl. Japán, 80-as évek)

17 4. Megfelelés a látens (rejtett) igényeknek
Kielégíteni a vevő igényeit, mielőtt tudatában lennének az igényeiknek. Monopolhelyzet, magasabb ár, nagyobb jövedelmezőség. Gyengesége: Nem megfelelő a javítások, változtatások, fejlesztések sebessége. A piaci versenyben az első 3 megfelelőségnek mindenképpen teljesülnie kell, a 4. versenyelőnyt jelent!

18 5. További, jövőbeli megfelelőségek
Megfelelés a vállalati kultúrának. Megfelelés a társadalmi és környezeti elvárásoknak. Megfelelés a társadalmi méretű, közös tanulás igényének.

19 I. MINŐSÉGMENEDZSMENT RENDSZEREK FEJLŐDÉSE

20 A minőségmenedzsment fejlődésének fontosabb szakaszai és jellemzői
Minőség-ellenőrzés Minőségszabályozás Minőségbiztosítás Total Quality Management

21 Minőségmenedzsement rendszerek fontosabb jellemzői
Minőségmenedzsment modell Jellemzők Minőségellenőrzés Minőségellenőrzés Minőségszabályozás Minőségszabályozás Minőségbiztosítás Total Quality Management Total Quality Management Ellenőrzés és szabályozás Homogén termék kevesebb ellenőrzés mellett Statisztikai eszközök és technikák Hibaelhárítás és a statisztikai módszerek alkalmazása Termelő és egyéb műszaki részlegek Minőség „szabályozása” Elsődleges cél Hibamegállapítás Minőségproblémák megoldása Homogén termék „Szabványosítás és mérés” Ellenőrzés, válogatás, számítások elvégzése, minősítés Minőségellenőrzési részleg Minőség „ellenőrzése” Összehangolás A tágabb termelési lánc hibamegelőzésre fókuszálva Minőségprojektek és rendszerek Minőségtervezés, min. programok, minőségügyi rendszer értékelése Minden részleg A minőségi rendszer „felépítése és működtetése Stratégiai befolyásolás Állandó versenyképes helyzet biztosítása A piaci és fogyasztói igények Stratégiai tervezés,célok rendszerbe foglalása, a teljes rendszer mobilizálása Minőségcélok rendszerbe foglalása, oktatás, más részlegek támogatása, min.-i programok Valamennyi alkalmazott a vezetés elkötelezett irányításával és közreműködésével „Minőségi” vezetési rendszer A minőség elérésének útja A tevékenység hangsúlya Módszerek Minőségügyi szakemberek és szervezet feladata Felelősség a minőségért A minőség megközelítése, orientáció

22 1. MINŐSÉGELLENŐRZÉS

23 2.MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS

24 3.MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

25 4. TOTAL QUALITY MANAGEMENT

26 Teljes körű minőségirányítás
A szervezet minőségi célkitűzéseinek megvalósításához szükséges folyamatok tervezése és működtetése, az ehhez szükséges erőforrások biztosítása. Teljes körű minőségirányítás Mindenki részt vesz benne A szervezet minden tevékenységére vonatkozik. A szervezet minden részlegére vonatkozik. TQM- be integrált irányítási rendszerek A vevői (érdekelti) környezet integrálása

27 ? EU EU, USA USA Japán Minőségellenőrzés QCh = Quality Check
Minőségügyi rendszerek QAS = Quality Assurance System EU Minőségbiztosítás QA = Quality Assurance EU, USA Minőségszabályozás SQC = Statistical Quality Control USA Japán Teljeskörű minőségmenedzsment TQM = Total Quality Management Teljeskörű minőségszabályozás TQC = Total Quality Control ?

28 FORMÁLIS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI
RENDSZEREK

29 Világ-színvonalú minőségi rendszer Minőségi rendszer nélkül
ISO TS 16949 KES ISO 9000 Szabv. QS 9000 kritériumok Comenius 2000 Előírások AS 9000 Iparági min.r. HACCP CAF Világ-színvonalú minőségi rendszer Minőségi rendszer nélkül TL9000 GMP ISO 14000 Minőségi Díj értékelési kritériumok VDA 6.1 Military Standards ISO/IEC 17025 Six sigma ISO 9000 kiegészítések BS

30 Előírások: törvényeknek, szabályoknak való megfelelés
GMP (Good Manufacturing Practice): Jó gyártási gyakorlat Gyógyszeriparban, élelmiszeriparban Célja a termékbiztonság és egyenletes termékminőség biztosítása Két fő eleme: hatékony gyártási műveletek hatékony ellenőrzés (GLP - Good Laboratory Practice)

31 Katonai szabványok II. v.h. után a hadi ipar gyors fejlődése miatt a maximális megbízhatóság került a központba HACCP Hazard Analysis Critical Control Point: Veszély elemzés, Kritikus Szabályozási Pont Élelmiszeripar, termékbiztonság a középpontban Veszélyes pontok azonosítása és figyelése QS 9000 GM, Ford, Crysler ISO alapján kifejlesztette a beszállítók minőségbiztosítási rendszerét

32 VDA 6.1. A QS 9000 német megfelelője Az autóipari beszállítókkal kapcsolatos konkrét elvárásokat tartalmazza AS 9000 Amerikai Légügyi Minőség Társulás szabv. a légi működés szabványait tartalmazza Biztonság a középpontban ISO 14000 Környezetmenedzsment rendszerek specifikációit tartalmazza

33 Comenius 2000 Minőségbiztosítás az oktatásban intézményi, illetve fenntartói szinten TL9000 híradástechnikai szolgáltatók minőségbiztosítási rendszere