Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Vállalati felelősségvállalás- felelős vállalat
Dr. Szigeti Cecília
2
CSR (CR) A CSR komplex, sokoldalú jelenség az üzlet és a társadalom érintkezési területén. Az eredetileg csupán a nagyvállalatokra kidolgozott koncepció ma már társadalmi, gazdasági és intézményi változásokat foglal magában. Az Oxford Handbook of CSR (Crane és társai, 2008, 3. o.) szerint a CSR elméleti megjelenését az 1950-es évekre, gyakorlati felfutását az 1990-es évekre datálhatjuk.
3
Milton Friedman véleménye
4
Stakeholder A “stakeholder” kifejezés alatt CSR- relációban azt az egész alanyi kört (legyen az bármely egyén, közösség vagy szervezet) kell értenünk amely közvetlenül vagy közvetve érintve van egy vállalat működése által, vagy amely maga valamiképpen kihat egy vállalatra.
5
Érintettek Belső érintett Külső érintett menedzserek alkalmazottak,
Tulajdonosok (“shareholder”) alvállalkozók, vásárlók, beszállítók, szakmai szervezetek, civil szervezetek, iskolák, önkormányzat, adóhatóság
6
Vállalaton belüli dimenzió
Humán erőforrás menedzsment Munkahelyi egészség és biztonság A változásokhoz történő alkalmazkodás, illetve az átalakulások, átszervezések, leépítések, krízishelyzetek menedzselése A környezeti kihatások kezelése, természetes erőforrások preferálása, környezetvédelem
7
Vállalaton kívüli dimenzió
Helyi közösségek Üzleti partnerekkel, szállítókkal és a fogyasztókkal történő együttműködés Az emberi jogok kérdésköre Globális környezetvédelmi megfontolások
8
Belső CSR Munkatársakkal szemben:
“Munkatársaink közel fele dolgozik rugalmas munkaidőben, mintegy 10%-uk ezen belül is valamilyen speciális konstrukcióban, részmunkaidőben, osztott munkakörben, rövidített munkahéten vagy távmunkában végzi munkáját.” A példa a Budapest Bank honlapjáról származik
9
Külső CSR “A Budapest Bank aktív szerepet vállal a hazai sportélet támogatásában. Országos sportszponzorációs programjának fókuszában a kézilabda sportág áll, s ezen belül kiemelt szerep jut a Férfi Kézilabda Ligának, melyet a Budapest Bank névadó szponzorként támogat. Fontos számunkra, hogy szerepvállalásunkkal erősítjük a sportág népszerűségé és a csapatok sikeres szereplését”. A példa a Budapest Bank honlapjáról származik
13
Fotó: www.chrisjordan.com
14
Fotó: www.chrisjordan.com
15
Fotó: www.chrisjordan.com
18
Környezeti menedzsment szabványosítása
Dr. Szigeti Cecília
19
KIR A környezetvédelmi intézkedésekkel csak akkor érhető el tartós eredmény, ha meghatározott cél érdekében egy rendszer részeként hajtják végre őket. Az egyes intézkedések hatással vannak egymásra, gyengíthetik és erősíthetik is egymás hatását. A rendszerek létrehozhatók szabványok alapján. Bevezetésük a beszállítói láncban néhány iparágban elvárásként fogalmazódik meg. Önmagukban a környezetközpontú irányítási rendszerek megléte azonban nem jelent garanciát a cég felelős működésére, az egyéni felelősséget pedig semmiképpen sem helyettesítheti.
20
Illusztráció: Tréfás Hajnalka
Forrás Illusztráció: Tréfás Hajnalka
21
Tendenciák 70-es évek eleje, adminisztratív
Szennyezési határértékek (Németország, Mo) Elhárítási technológiák (USA) 90-es évek, piaci alapú szabályozás Általánosan elterjedtek, útmutatókba foglalták
22
Szabványosítás BS 7750- brit szabvány Winter modell
1993 EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) 1996 ISO (International Standardisation Organisation) Tóth: A valóban Felelős vállalat 2007
23
EMAS Európai Unió 1993 (EC1836/93) rendelet
Külső kommunikációs lehetőséget biztosít mindazon szervezetek számára, melyek önkéntes alapon részt kívánnak venni környezeti teljesítményük folyamatos javításában.
24
Az EMAS rendszer előnyei
Minőségi környezetvédelmi vezetés Garantálja a teljes jogi megfelelést a környezetvédelmi törvényeknek, jogszabályoknak és előírásoknak Külső, független fél által hitelesített környezetvédelmi információ Kedvező erőforrás felhasználás, alacsonyabb költségek Növekvő üzleti lehetőségek a piacon, "zöld fogyasztók" Javuló munkahelyi morál, csapatépítés Jobb kapcsolat a fogyasztókkal, a helyi közösséggel és a hatósággal - javuló image és növekvő bizalom EMAS védjegy használata marketing eszközként
25
EMAS EMAS 1. rendelet 1993 EMAS 2. rendelet 2001 EMAS 3.rendelet 2009
Ipari szervezetek EMAS 2. rendelet 2001 Minden szervezet EMAS 3.rendelet 2009 Valamennyi ország számára (Global EMAS)
27
EMAS bevezetésének költségei
Közvetlen Járulékos Külső Független hitelesítő költsége Nyilvántartási díj előzetes átvilágítás díja Felkészítés díja A rendszer kidolgozása Ellenőrzés Környezeti vezetők képzése Grafika tervezés díja Nyomdai költségek Belső belső erőforrások használata: Munkabér Energia Beruházások
28
Az EMAS nevesítve megjelenik az 1995 évi LIII. tv-ben:
„Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) 81/A. § (1) A környezethasználó külön jogszabályban meghatározott módon saját környezetvédelmi teljesítményének értékelése és folyamatos javítása, valamint a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben vehet részt. (2) A környezethasználó ennek keretében felülvizsgálja (felülvizsgáltatja) a tevékenységével kapcsolatos környezeti hatásokat, környezeti nyilatkozatot készít (készíttet), azt hitelesítteti a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer által előírt követelményeknek való megfelelés szempontjából a környezeti hitelesítésre jogosulttal és nyilvántartásba vétel céljából benyújtja az erre külön jogszabályban feljogosított szervezetnek, továbbá ezt követően mindenki számára hozzáférhetővé teszi.”
29
ISO szabványok Az ISO szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület honlapján elektronikusan kereshetjük és webáruházban megvásárolhatjuk. A szabványok keresésekor segítséget nyújt az ICS (a szabványok nemzetközi osztályozása), amelyet az ISO (a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) dolgozott ki abból a célból, hogy megkönnyítse a kommunikációt és az információcserét a szabványosítás területén.
30
ICS szerkezete Az 1. szint a szabványosítási tevékenység 40 szakterületét öleli fel, pl. közúti járművek, mezőgazdaság, kohászat. Mindegyik szakterületnek két számjegyű szakjelzete van. Például: 13. Környezet. Egészségvédelem. Biztonság A szakterületek csoportokra vannak felosztva (2. szint). Egy-egy csoport szakjelzete a szakterület szakjelzetéből és a csoport három számjegyű csoportszámából áll. Ezeket pont választja el egymástól. Például: Környezetvédelem A csoportok többsége alcsoportokra (3.szint) van felosztva. Egy-egy alcsoport szakjelzete a szakterület szakjelzetéből, a csoport szakjelzetéből és az alcsoport kétjegyű számából áll. Ezeket pont választja el egymástól. Például: Ökológiai címkézés
31
ICS szerkezete
32
PDCA ciklus, Deming kör
34
Illusztráció: Tréfás Hajnalka
Forrás Illusztráció: Tréfás Hajnalka
36
Illusztráció: Tréfás Hajnalka
Forrás Illusztráció: Tréfás Hajnalka
37
Az EMAS rendelet követelményei az alábbi pontokban térnek el az MSZ EN ISO14001 követelményeitől
Előzetes átvilágítás: az EMAS megköveteli a hitelesítés előtt álló szervezet előzetes környezeti átvilágítását, míg a nemzetközi szabvány nem. Nyilvánosság: az EMAS megköveteli, hogy a vállalati környezeti politika, a környezeti program, a környezetvédelmi vezetési rendszer és a környezeti teljesítményre vonatkozó számszerűsített adatok nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek a környezeti nyilatkozat részeként. Az MSZ EN ISO14001 ezzel szemben csak a környezeti politika nyilvánosságát követeli meg. Ellenőrzés Az EMAS rendelet előírja a környezeti nyilatkozat érvényesítésének időintervallumait, az ISO nem.
38
Szerződő partnerek és beszállítók: az EMAS rendelet előírja a közvetett környezeti hatások, így a beszállítók tevékenységének számbavételét is. A szervezetnek törekednie kell arra, hogy a szerződéses partnerei is feleljenek meg környezeti politikájának. Az MSZ EN ISO14001 megköveteli, hogy a releváns eljárásnál kommunikáljanak a szerződő vállalkozásokkal és szállítókkal. Elkötelezettségek és követelmények: Lényegi különbség a két rendszer között, hogy az EMAS megköveteli a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést, míg a nemzetközi szabvány megelégszik az arra való törekvés szándékának a kinyilatkoztatásával.
39
Elterjedése Az ISO szabványt nem kell regisztrálni a becslések szerint Magyarországon 1000 és 2000 közötti, a világon ezer közötti az ISO es szabványt használó vállalkozások száma. Az EMAS regisztrációhoz kötött, Magyarországon az EMAS nyilvántartás vezetésére feljogosított szervezet az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az ő nyilvántartásuk szerint decemberében 20 szervezetnek van EMAS minősítése, 2014 januárjában 28 szervezetnek. Míg az ISO Ázsiában (Japánban, Kínában a legjelentősebb) addig az EMAS a német nyelvterületen, Németországban és Ausztriában jellemző. A két rendszere elterjedésében nagyságrendbeli különbségek vannak az ISO javára.
40
100 ezer fölé tehető az ISO tanúsított vállalatok száma szerte a világon. Magyarországon ez a szám júniusában az 1200. Az EMAS terjedése: a jelenleg 5400 ( ) hitelesített rendszer
42
Heinz-Werner Engel KöVET kiadvány alapján
Ökotérképezés Heinz-Werner Engel KöVET kiadvány alapján
43
Környezeti adatok gyűjtésének eszköze
Tudatformáló, képzési eszköz, Gyakorlatias technika, ISO 14001, EMAS bevezetéséhez, Változások dinamikus leltára
45
Ökotérképezés: a környezettudatos vállalatirányítás kalóriaszegény változata
A cél nem a vízre, talajra, levegőre, hulladékra, irányításra, stb. vonatkozó ökotérképek megrajzolása. A módszer legfőbb haszna abban rejlik, hogy egy folyamaton keresztül képet kapunk a cég környezeti teljesítményéről és tisztán látjuk, hogy mi a teendő.
47
Az ökotérképezés lépései
48
Hogyan rajzoljunk alaprajzot?
61
Feladat A feladatot egyikük lakóhelyével (albérlet, kollégiumi szoba stb.) kapcsolatban végezzék el. Készítsék el saját lakóhelyük (ökotérképét és a főbb problémákkal kapcsolatos intézkedési tervet! Határozzák meg a főbb stakeholdereket és a rájuk irányuló felelősségvállalás lehetőségeit, ezeket helyezze el a mátrixban!
62
Köszönöm a figyelmet!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.