Zero Carbon Britain 2030 - a new energy strategy PowerUp - Renewables Illés Ádám 2012.03.28.

Az előadások a következő témára: "Zero Carbon Britain 2030 - a new energy strategy PowerUp - Renewables Illés Ádám 2012.03.28."— Előadás másolata:

1 Zero Carbon Britain 2030 - a new energy strategy PowerUp - Renewables Illés Ádám 2012.03.28.

2 Az UK 1995-ben a világ CO 2 kibocsátásának csupán 2%-a, ezzel ellentétben az egy főre jutó kibocsátás jóval a világátlag felett van (10 t / fő) EU27-hez viszonyítva 2008-ban a 2. legnagyobb üvegházgáz (ÜHG) –kibocsátó volt (13%) Az éghajlatváltozásért az egyik legnagyobb felelősség őket terheli, viszont a hatások mégsem náluk hanem más földrajzi régiókban csapódnak le Így a gazdaságilag fejlett, iparosodott államok kötelessége a mihamarabbi radikális változás bevezetése

3 1 – hulladékgazdálkodás 2 – erdőgazdálkodás 3 – mezőgazdaság 4 – ipari tevékenység 5 - energiaszektor

4 Zero Carbon Britain 2030 - a new energy strategy „Effort and courage are not enough without purpose and direction” John F. Kennedy

5 Zero Carbon Britain 2030 - a new energy strategy Center of Alternative Technology (CAT) kutatói (megközelítőleg 50-en) dolgozták ki Center of Alternative Technology (CAT) kutatói (megközelítőleg 50-en) dolgozták ki Két előzmény-kiadás: Két előzmény-kiadás: – 1977 ~ Low Energy Strategy for UK – 2007 ~ Zero Carbon Britain – an alternative energy strategy 384 oldalas scenario 6 nagy részre tagolódik: 384 oldalas scenario 6 nagy részre tagolódik: – 1,Context - Tágabb összefüggések – 2, Powerdown - Fogyasztás ás kibocsátás 50%-os csökkentésének lehetőségei – 3, Landuse - Területhasználatban szükséges változások – 4, Powerup – Energiaellátás – 5, Framework –Keretrendszer – 6, Conclusion – Következtetések

6 Zero Carbon Britain 2030 - a new energy strategy A ZCB egy olyan stratégiai útvonalat vázol fel mellyel 2030-ra az UK CO 2 - kibocsátást az energiaszektorban, beleértve a közlekedést is 100%-osan csökkentik Ezt az energiarendszer megújuló energiaforrásokra való teljes átállásával valamint a hatékonyság növelésével kívánja elérni Ezáltal a teljes energiafelhasználás 55%-kal csökken, míg a villamos-energiafelhasználás kétszeresére nő

7 PowerUp - Renewables Vezető szerző: George Gregory; Közreműködő szerzők: Henning Dräger, Bruce Heagerty, Martin Kemp, Trevor Marshall, John Shanks, Mikko Simula, Josie Wexler, Heather White. „ The answer, my friend, is blowing in the wind” Bob Dylan

8 PowerUp - Renewables Bemutatja hogyan állhat át az UK 2030-ra 0 CO 2 kibocsátású, elektromos áram-alapú energiarendszerre megújuló energiaforrások és biomassza használatával, atomenergia nélkül Bemutatja a megújuló energiaforrásokat, azok gazdasági, technikai, potenciáljait felvázol egy energia-mix-et 2030-ra

9 A megújulók részesedésének változásai

10 UK energiaszektor megoszlása ZCB2030

11 Atomenergia A ZCB 2030 teljesen kizárja az UK jövőbeli energiatermeléséből Habár elismeri, hogy jelenleg fontos szerepet töltenek be A teljes leépítés melletti érvek: – – Radioaktív anyagok tárolása és lerakása nem megoldott – – Balesetveszély  Csernobil, Fukusima

12

13 PowerUp - Renewables EU-ban a legnagyobb telepített offshore (tengeri) szélturbina kapacitás ~ ennek további bővítése UK és az EU jelenleg is veszít vezető pozíciójából a megújuló technológiákat alkalmazó országokkal szemben 2008 végéig telepített megújuló energia-kapacitás szerinti első hat ország: – – Kína 76 GW, – – USA 40 GW, – – Németország 34GW, – – Spanyolország 22GW, – – India 13GW, – – Japán 8GW UK 6,8 GW

14 PowerUp - Renewables Mindazonáltal az UK-nak megvan a lehetősége, hogy exportálja a megújuló energiaforrások által előállított elektromos áramot 2030-ra Az energia forgatókönyv céljának tekinti, hogy jó példával járjon elöl a világ többi országának, valamint a megszerzett tapasztalatokat átadhassa

15 CCS-technológia ~ CO 2 -leválasztás és tárolás Még nem egy kiforrott alkalmazási módszer 3 fázisból áll: – – Leválasztás – – Visszasajtolás – – Tárolás Ezek külön-külön már alkalmazhatóak, viszont még a teljes folyamatot soha nem alkalmazták elejétől a végéig

16 A ZCB 2030 kutatói nem ebben a technológiában látják a jövőt, mert – – 10 éven belüli alkalmazására igen csekély az esély – – CCS-technológia által előállított villamos-energia nagyobb környezetterheléssel jár, mint a megújulókkal előállított Mégsem teljesen zárkóznak el tőle – – Pl.: biomassza  negatív CO 2 kibocsátás

17 Jelenleg 3 technológia létezik mely képes a villamos áram-termelés CO 2 kibocsátásának csökkentésére, megszüntetésére: – – Fosszilis tüzelőanyagok égetése CCS- technológiával  füstgázból felszabaduló CO 2 leválasztása és geológiai visszasajtolása – – Maghasadásból származó energia felhasználása – – Megújuló energiaforrások használata

18 The potential of renewable electricity UK megújuló energiaforrások tekintetében rendkívül gazdag ország A scenario az alábbi megújulókkal foglalkozik : – – Szél – – Víz – – Hullámzási – – Árapály – – Biomassza – – Biogáz – – Landfill/Sewage gas ~ depónia gáz energia

19 A megújuló energiaforrások energiatermelési potenciálja két mérőszámmal írható le: – – beépített kapacitás  (MW) ; (GW) Az a maximális teljesítmény, amely elméletileg elérhető – – teljes éves energiatermelés  (GWh) ; (TWh) ; (PJ) Adott idő alatt termelhető energia mennyisége Kapacitás faktor – – szélturbina: 25-40% vagy néhol e felett – – Napelem: 5% The potential of renewable electricity

20 Szélenergia Szárazföldi (onshore) – – Legnagyobb intenzitással terjeszkedik 2004 1,7 TWh  2008 5,8 TWh – – A ZCB2030 75 TWh áramtermelést tart elérhetőnek 28 GW telepített kapacitástól – – A ZCB2030-ban is szó esik a szárazföldi szélerőművek telepítésével kapcsolatos főbb ellenérvekről (tájképi- és állatvilágra gyakorolt negatív hatások) – – Ezek nem gátolják a további telepítést

21 Szélenergia Tengeri telepítésű turbinák (offshore) – – Legjelentősebb megújuló energiaforrásként kezeli a fejezet – – UK vezető szerep ezen a téren 2008-ban a világ összes beépített teljesítménye 1,47 GW volt, ebből 39%-kal az UK részesedett – – Óriási termelésbe vonható területek 0-25m-es területekből 40.000 km2 25-50m-es területekből 80.000 km2 – – Turbina telepítésre alkalmas területeken a potenciálisan termelhető energia 3W/m2 teljesítőképességgel  3154 TWh – – Beleszámítva a már kiépített tengeri infrastruktúrát (kőolaj- és földgázvezetékek,hajózási útvonalakat, halászati zónákat)  1051 TWh

22 Éves átlagos szél teljesítménysűrűség 100m tengerszint feletti magasságban (W/m2)

23 London Array (1000MW)

24 Thanet Offshore Wind Farm (300MW  100 x 3MW)

25

26 Szélenergia – – 2000 óta az offshore piac nagy lendületben van A kormány tengeri turbina telepítési tervének 3. fordulójában 25GW kapacitás telepítését tervezik – – Tengeri turbinák előnyei: Nagyobb szélsebesség Megbízhatóbb széljárás Tengeri turbina 5-10 MW beépített teljesítményével 2- szer annyi energiát termel, mint a szárazföldiek (2- 5MW)

27 UK áramtermelése 2030-ban

28 Vízenergia Az Energiaügyi és Klímaváltozási Minisztérium szerint 2 csoportra oszthatjuk a vízerőműveket – – 5 MW >  kis erőművek: 173 MW  568 GWh – – 5 MW <  nagy erőművek 1,6 GW  4,6 TWh A termelésbe fogható területek legnagyobb része már kiaknázásra került  nem fog jelentősen változni az energiaszektorban betöltött szerepe

29

30 Monar vízerőmű (Skócia)

31 Wellington vízerőmű

32 Biomassza Jelenleg 2TWh a biomasszából előállított energia Elméletileg CO 2 semlegesnek tekinthető, de a gyakorlatban mégsem az UK 22 M hektáros területéből 6 M hektár vonható potenciális termelés alá, amiből 1 M hektáron folyhat 2030-ra a termelés

33

34

35

36

37 Éves átlagos hullám teljesítmény a teljes hullám téren (kW/m a hullámhegy csúcsán)

38 Árapály energia Severn folyó árapály ingadozási szintje 14 m Cardiff és Weston között épülhetne meg 19,6 és 22,2 Milliárd angol font költségen 8,6 GWh áramot termelne, amely a UK éves energiafogyasztásának 5%-a lenne Negatív hatások

39

40

41 Köszönöm a figyelmet!