A társadalmi rétegződés szociológia előadás III.

Az előadások a következő témára: "A társadalmi rétegződés szociológia előadás III."— Előadás másolata:

1 A társadalmi rétegződés szociológia előadás III.
Dr. Kovács Ernő egyetemi docens

2 Társadalmi szerkezet A társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyok. A pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el (igazgató, munkás) Konkrétabban a társadalmi szerkezet a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyt jelenti. Társadalmi szerkezet - státuszok – szerep - viszonyok

3 Társadalmi rétegződés
A különböző ismérvek – mint a foglakozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely - alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. A megkülönböztetett kategóriák lehetnek osztályok, rétegek vagy más társadalmi csoportok

4 Társadalmi osztály A termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat. Marxi értelmezés szerint: - Termelőeszközöket nem birtokló munkások Csak saját foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárság - tőkések, nagybirtokosok, akik annyi termelőeszközt birtokolnak, hogy bérmunkásokat foglalkoztatnak

5 TÁRSADALMI OSZTÁLY (Weber)
- Ha nagyobb számú ember életesélyeinek van közös oksági tényezője / a tulajdon megléte vagy hiánya / - Ennek a tényezőnek a javak birtoklásával és szerzésével kapcsolatos gazdasági érdek. A birtoklás vagy birtok nélküliség minden osztályhelyzet alapja 1. Tulajdon 2. A hatalom: döntéshozatalban való közvetlen részvétel /életvitel, megbecsültség/ 3. A tudás: iskolai végzettség alapján mérünk

6 Magyarország 1945 után Sztálini modell: 2 osztály : munkásosztály
parasztság 1 réteg : értelmiség ( velük szövetséges ) 1962-től KSH : társadalmi rétegződés vizsgálat. Ferge Zsuzsa vezeti : Ferge-féle modellnek hívjuk. .- 60-as évek társadalmát írja le - Alapvető /a társadalmi struktúrát alkotó/ rétegeket a munkamegosztás során kialakuló viszonyok alapján definiálja.

7 A rétegek jellemzője: a társadalmi zártság:
mindig a saját rétegen belül alakítjuk ki baráti vagy házassági kapcsolatainkat. - időbeli stabilitás: egy meghatározott rétegbe született egyénnek nagyobb a valószínűsége, hogy saját rétegében marad, mint hogy megváltozik Max. az egyharmad tudja megváltoztatni a 2/3-ad marad ! A rétegek közötti eltérő érdekek miatt feszültségek alakulhatnak ki.

8 Dichotóm társadalmi felfogás
két nagy csoportot különböztet meg pl.: gazdag-szegény, kizsákmányoló-kizsákmányolt, privilegizált-közrendű, kormányzó-kormányzott…

9 Magyarország a 60-as években
Milyen oksági tényezőket jelöl meg ami alapján a társadalmi rétegek kialakultak? - tulajdon: a 60-as években az egyenlőtlenségi rendszer alakulását a tulajdon csak kismértékben befolyásolja - hatalom: fontos tényező mely alakítja a rétegeket, a hozzá való viszony

10 Szakképzettség, tudás:
A tudásnak a társadalmi réteghelyzetet meghatározó hatása abban áll, hogy minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezik valaki, annál több esély van arra, hogy a társadalomra hasson. Az iskolai végzettség szintjét az apa társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye határozza meg alapvetően. Az iskolai végzettség határozza meg a munka jellegét. Ha nincs - mint a rendszerváltás idején - megfelelés a végzett munka jellege és az iskolai végzettség között, akkor az egyén vagy törekszik az iskolai végzettség megszerzésére vagy olyan feszültségek alakulnak ki, amelyek lehetetlenné teszik, hogy tartósan iskolai végzettségénél minőségileg jobb munkát végezzen

11 Státusz-inkonzisztencia:
nagy társadalmi mozgások idején az egyén réteghelyzete és megbecsültsége és presztízse között nem mindig van összhang (nincs megfelelés az egyén helye és végzettsége között) Ez akkor jön létre: - amikor széles döntési jogkörrel rendelkező egyéneknek alacsony iskolai végzettsége van vagy magasan képzett alacsony rendű munkát végez - a magas iskolai végzettség társadalmi elismertsége alacsony

12 A 70-es években két típus alakul ki a társadalmi egyenlőtlenségben:
a. Strukturális egyenlőtlenség: az egyén milyen helyet foglal el a hatalmi érdekérvényesítési és a munkamegosztási helyében b. Az életkörülmények egyenlőtlenségei: területi egyenlőtlenségek /pl.: villanyáram ! fizetések Bp.-vidék / tárgyi-környezeti egyenlőtlenségek életviteli egyenlőtlenségek

13 Strukturális egyenlőtlenségek dimenziói:
- érdekérvényesítés - munkamegosztás / foglalkozás, munkakörülmények / - a 2. gazdaságban való elhelyezkedés - területi / település és azon belül lakóövezet /

14 Életkörülmények egyenlőtlenségek dimenziói
- lakás - anyagi helyzet / vagyon és jövedelem / - fogyasztás - életmód

15 Társadalom felépítése 70-es évek ! Státuszcsoportok !
1. Elit / 5-6% / 2. Városi felső / lakása különbözik / 3. Falusi felső / fogyasztásában, kulturális szokásaiban marad el / 4. Falusias és városias jómódú munkás 5. Városi közép 6. Falusi közép 7. Falusi alsó 8. Városi alsó 9. Enyhén deprimált (megfosztott ) / szegény helyett használja) 10. Deprimált

16 SZELÉNYI IVÁN Két háromszög modell A 80-as évek vége, 90-es évek eleje
- Annak van a legjobb helyzete aki mind a két szektorban részt vesz. Főleg a gazdasági kapcsolatokat használják ki !

17 Nemzetközi változások a társadalmi szerkezetben
- a szellemi foglalkozásúak száma nő, a fizikaiaké csökkent - nő a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya - a differenciálódás erősödik: - alkalmazottak és munkások között - szakképzettek, képzetlenek között (szak-, betanított-, segédmunkások) - a segédmunkások iránti szükséglet csökken, a képzettek iránti nő (keletre egyre szélesebb körben lehet alkalmazni segédmunkásokat)

18 új szegénység megjelenése
- új jelenség vagy ciklikusan újratermelődik? - tartós munkanélküliek csoportja - krónikus betegek (egészségügyi okok miatt kiesők) - vendégmunkások (tartósan alacsony bér, de munkanélküliség megjelenésekor először kerülnek az utcára) - etnikai faji kisebbségek kiesése, diszkrimináció - kisnyugdíjasok (nyugdíj tartós csökkenése miatt) - gazdaság bürokratizálódása - állam bürokratizálódása - a kivállalkozó rétegek is szisztematikusan újratermelődnek - járadékból, nyugdíjból élők számának növekedése (átlagéletkor növekedése, nyugdíjkorhatár csökkenése, demográfiai szerkezet átalakulása miatt)