Szakképzési közfeladatok a Kamarában

Az előadások a következő témára: "Szakképzési közfeladatok a Kamarában"— Előadás másolata:

1 Szakképzési közfeladatok a Kamarában

2 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
SZAKKÉPZÉSI RENDSZER TÁMOGATÁSA MINT SZOLGÁLTATÁS A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szolgáltatási közfeladatai keretében ellátja a szakképzésről, a felnőttképzésről szóló törvényekben és végrehajtási rendeleteikben, a kapcsolódó egyéb jogszabályokban, valamint a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban meghatározott feladatokat. A feladatellátás stratégiai kereteit a Kormány és NAK között június 17-én megkötött megállapodás jelölte ki. A szolgáltatás nyújtása a külön erre a célra fenntartott Szakképzési Igazgatóság keretein belül valósul meg. Az igazgatóságon 7 központi és egy-egy megyei munkatárs látja el a feladatokat.

3

4 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
FŐBB FELADATCSOPORTOK A NAK közvetíti a gazdaság igényeit a döntéshozók, a szakképző intézmények és a pályaválasztó fiatalok irányába. A gazdaság elvárásainak figyelembe vételével fejleszti az ágazati szakképesítések rendszerét, javaslataival segíti a szakmastruktúra korszerűsítését, a követelmények szabályozását. Nyilvántartja és ellenőrzi a duális képzésben részt vevő gyakorlati képzőhelyeket, szerepet vállal a gyakorlati oktatók képzésében. Szervezi a szintvizsgákat, a tanulmányi versenyeket és a mesterképzést. Segíti a pályaorientációt, a fiatalok pályaválasztását.

5 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Eredmények 2014-ben: 600 gyakorlati képzőhely ellenőrzése, 900 új képzőhely nyilvántartásba vétele 50-60 gyakorlati oktató továbbképzése 250 szintvizsga megszervezése (~ szakiskolai tanuló) 500 iskolai rendszerű és 1500 tanfolyami vizsga bizottságának delegálása (~ fő) mintegy 4000 tanulószerződés gondozása az OKJ mező- és élelmiszergazdasági, valamint környezetvédelmi szakképesítéseinek gondozása, OKJ módosítás kezdeményezése szakmai tanulmányi versenyek szervezése 28 szakmában, 8 elektronikus szakmai oktatási anyag a mesterképzéshez két új szolgáltatás fejlesztése (Ágazati Munkaerő-piaci Barométer és Tanulói felelősségbiztosítás NAK tagoknak) A Barométer még tesztelés alatt áll, nem nyilvános, a felelősségbiztosítás éles!

6 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

7

8 ISKOLÁK FOGLALKOZÁSOK ISKOLÁK FOGLALKOZÁSOK SZAKKÉPESÍTÉSEK KÉRDŐÍV KITÖLTÉS SZAKKÉPESÍTÉSEK STATISZTIKA

9

10 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A szakképzésről szóló törvény előírása értelmében a tanulók által okozott károk fedezetére a gyakorlati képzést szervezőnek felelősségbiztosítást kell kötnie. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a gyakorlati képzést folytató tagjai javára csoportos felelősségbiztosítási szerződést kötött, amely a gyakorlati képzésben résztvevő tanulóknak okozott esetleges károk, sérelemdíj iránti igények, illetve a tanulók által, a gyakorlati képzést folytató szervezetnek vagy harmadik személyeknek okozott károk és sérelemdíj iránti igények, illetve az OEP regressz fedezetére szolgál. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 70. § (3) bekezdése szerint „A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője – a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére – felelősségbiztosítást köteles kötni.” A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése során, valamint a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek, iskolák jelzései alapján azt érzékelte, hogy a jogszabályban előírt felelősségbiztosítás megkötése – tekintettel arra, hogy egyedi esetekben a biztosítók a tanuló gazdálkodónak okozott dologi kárát nem, vagy nagyon magas díjon vállalnák – aránytalan terhet jelent a gazdálkodóknak, eseteként ezek megkötése el is marad. A biztosítás rendezetlensége miatt a gazdálkodók vonakodnak a korszerű, drága gépek kezelését – melyeket sok esetben hitelre, vagy támogatásból vásároltak – a tanulókra bízni. Ezzel a duális képzés nem tudja betölteni funkcióját és nem szolgálja a szakképzés megújítását, a képzés szakmai színvonalának emelését. Fentiek miatt a Szakképzési Igazgatóság kezdeményezte egy olyan biztosítási csomag kidolgozását, amely összevontan kezelné a kockázatokat a gyakorlati képzést szervezőt és a gyakorlatot végző tanulót illetően, így tartalmazza a munkáltatói felelősségbiztosítási, valamint a gyakorlati képzést szervezők felelősségbiztosítási fedezetét és a tanulók által okozott károk is kiterjednek mind a munkáltató, mind harmadik személy felé. A szolgáltatási díjcsomag mint NAK szolgáltatás a következő előnyökkel jár: a konstrukció egyedi, jelentős kárfedezeteket tartalmaz, és nem érhető el a piacon a duális képzésben résztvevő tagságunknak csak rajtunk keresztül; csak a szerződő NAK hozzájárulásával csatlakozhat pártoló NAK tag, így akár iskola, vagy egyéb gazdasági szervezet is élvezheti az előnyét; a kockázati kör nagysága miatt jelentős volumen kedvezményt érvényesítettünk (a tanulóra eső díj nagysága 350 Ft/hó körül mozog); egyszerű ügyvitelű, a NAK-hoz sorolt minden tevékenységi körre, és tagsági díjtól – azaz gazdálkodó méretétől – függetlenül adható szolgáltatás; on-line platform a kárbejelentésre és a kárnyilvántartásra, 48 órán belüli kárfelméréssel; a munkáltatói felelősségben az OEP regressz is térül (A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel összefüggésben az Egészségbiztosítási Pénztárral és/vagy a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal szemben keletkezett megtérítési kötelezettségére is, a munkabaleset kapcsán a munkavállalónak nyújtott egészségbiztosítási ellátás, valamint baleseti nyugellátás vonatkozásában.); kármentesség esetén díj visszatérítési opciót is tartalmaz. Általános és szolgáltatás felelősségbiztosítás: 60 millió Ft/káresemény Munkáltatói felelősségbiztosítás 30 millió Ft/káresemény A tanulók által, a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott károk 10 millió Ft/káresemény

11 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK: A NAK célja, hogy a gazdaság szereplői és az iskolák közösen vállaljanak felelősséget a jövő szakembereinek képzésében. TÁMOGATJUK A SZAKKÉPESÍTÉSÉRT FELELŐS MINISZTERT a Tessedik Sámuel Szakképzési Koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elképzelések megvalósításában, a duális szakképzés ágazatai modelljének kialakításában, a szakmaszerkezeti döntések meghozatalában, az agrár felnőttképzési és vizsgaközpontok hálózatának kialakításában és működtetésében, az agrár és élelmiszeripari szakképzés népszerűsítésében, a pályaorientációban.

12 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!