Az önkormányzati igazgatás

Az előadások a következő témára: "Az önkormányzati igazgatás"— Előadás másolata:

1 Az önkormányzati igazgatás

2 Az önkormányzat fogalma
Egyszerű definíció nem áll rendelkezésre. Lényegi elem valamely szervezet függetlensége, saját ügyeiben önálló döntési jogosultsága= autonómia. Ennek az autonómiának a garanciája a törvényben szabályozott állami elismerés, a belső (saját) ügyek körének meghatározása és az állam önkorlátozása.

3 Az önkormányzat fogalma
Valamennyi önkormányzat közös törekvése: a saját ügyek saját jogon való intézése és eldöntése; a központi és helyi szervek közötti elfogadható mértékű munkamegosztás kialakítása; az állampolgárok közügyekben való részvételre történő felkészítése; átfogó egységes szabályozás.

4 Az önkormányzat gondolatának fejlődése
Középkor városállamisága: egyes városok az uralkodótól nyert kiváltságok révén a földesúri hatalomtól függetlenné válhattak. Magában foglalta az igazgatás, az adóztatás és az igazságszolgáltatás jogát is. Rendi önkormányzat: nagyobb területi egységekben szerveződött (megyék, grófságok, tartományok)

5 Az önkormányzat gondolatának fejlődése
Polgári forradalmak: A politikai állam kiterjesztette a hatalmát, az önkormányzat elveszítette az igazságszolgáltatás és a védelem (katonai) funkcióját. Ezeket a központi államhatalom vette át. Az önkormányzatok feladata így a helyileg ellátandó közfeladatokra korlátozódott.

6 Az önkormányzat gondolatának fejlődése
A helyi közfeladatok ellátására az állam támogatást nyújtott, ami által egyúttal a központi törvényességi felügyelet kiterjesztésére is sor került.

7 Az önkormányzat illeszkedése az igazgatási rendszerbe
Nem államon kívüli alakulatok, hanem szervesen illeszkednek az állami szervezeti rendszerbe. Alanyai a vertikális (központi és helyi hatalmi) munkamegosztásnak. Az állam biztosíthat számukra autonómiát olyan területen is, amely nem puszta technikai feladatot jelent.

8 Az önkormányzat illeszkedése az igazgatási rendszerbe
Helyi Önkormányzatok Európai Chartája (készült 1985-ben Strasbourgban, a magyar országgyűlés 1997-ben fogadta el): A helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy jogszabályi keretek között a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák, és igazgassák a helyi lakosság érdekében.

9 Az önkormányzás alkotmányos meghatározása
A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megillető jog - a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.

10 Az önkormányzás alkotmányos meghatározása
A helyi önkormányzat olyan demokratikusan választott helyi köztestület, amely a törvény keretei között, saját felelősségére és területe, lakosai érdekében, önállóan szabályozza és igazgatja az átfogó feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket.

11 A magyar önkormányzat fogalmának három alapeleme
Helyi demokrácia Átfogó felelősség Helyi önállóság

12 Az önkormányzati alapjogok
Az alkotmány tartalmazza (44/A.§) A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlők, kötelességei azonban eltérők lehetnek. Az alkotmány az alapjogok gyakorlására a helyi képviselőtestületet, az önkormányzati törvény a helyi önkormányzatot hatalmazza fel.

13 Az önkormányzati alapjogok
A helyi képviselőtestület: önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okokból vizsgálható felül; gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat;

14 Az önkormányzati alapjogok
Az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, tovább a feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül; törvény keretei között megállapíthatja a helyi adók fajtáit és mértékét; törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezeti és működési rendjét; önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;

15 Az önkormányzati alapjogok
a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez; szabadon társulhat más helyi képviselő testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; a helyi képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkothat.

16 Az önkormányzatok típusa
intézményi (egyetemek); vallási közösségek (egyházak); érdekképviseleti (szakszervezetek); tevékenységek ellátására szerveződött (hegyközségek); szakmai (kamarák); kisebbségi (etnikumok); helyi (települések, területek)

17 A települések, területi egységek önkormányzata
A települések kerültek a centrumba (régen megye). Eltűntek a települések jogállásban korábban meglévő különbségek. Megnövekedett a jelentősége a szabad elhatározáson alapuló mellérendeltségi kapcsolatoknak - társulások. Biztosított a lakosság részvétele a települést érintő döntések kezdeményezésében és meghozatalában

18 A helyi önkormányzatok szervezete
Meghatározó szerepe van a képviselőtestületnek: megalkotja a szervezeti és működési szabályzatot (át nem ruházható hatáskör) rendszeresen ülésezik rendeleteket alkot bizottságokat állít fel

19 A helyi önkormányzatok szervezete
A képviselőtestület ülései általában nyilvánosak. Nyílt szavazással hozza meg határozatait és rendeleteit. Zárt ülésen titkos szavazás is lehet. Határozatképesség: képviselők több mint felének a jelenléte. Javaslat elfogadáshoz általában egyszerű többség.

20 A helyi önkormányzatok szervezete
A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. Meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság és társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetve a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

21 A helyi önkormányzatok szervezete
A képviselőtestület szervei a bizottságok, a polgármester, a részönkormányzat testülete és a polgármesteri hivatal.

22 A helyi önkormányzatok szervezete
A képviselőtestület meghatározza a bizottsági szervezetet (milyen bizottságokra van szükség); megválasztja a bizottságok tagjait; a bizottságok részére feladatokat határozhat meg és döntési jogokat adhat; az szmsz-ben megállapítja a bizottságok működésének alapvető szabályait.

23 A helyi önkormányzatok szervezete
A polgármestert (főpolgármestert) a település polgárai közvetlenül választják meg. A polgármester tagja a képviselő-testületnek. Háromezernél több lakosú településen főállású polgármestert választanak. A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

24 A helyi önkormányzatok szervezete
A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással alpolgármestert választ és alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester: helyettesíti a polgármestert, segíti munkájában, irányításával látja el feladatait.

25 A helyi önkormányzatok szervezete
A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit. Elnöke a testületnek és eljár képviseletében. Aláírja (a jegyzővel együtt) az önkormányzati rendeleteket, valamint az ülésekről készült jegyzőkönyvet. A kt egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja. A pm eljár a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági ügyekben.

26 A helyi önkormányzatok szervezete
Ha a pm a kt döntését önkormányzati érdeket sértőnek találja, akkor egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A pm sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a kt minősített többséggel hozott határozata alapján kezdeményezhető a tisztség megszüntetése (bíróságnál!).

27 A helyi önkormányzatok szervezete
A polgármester segíti a települési képviselők munkáját, számukra az ülésen önkormányzati ügyben a kért felvilágosítást köteles megadni. A polgármester indítványozhatja a kt bizottságának összehívását. A bizottság döntéseit a pm felülvizsgálhatja, végrehajtását felfüggesztheti. A végső döntést a kt hozza meg.

28 A helyi önkormányzatok szervezete
A polgármesteri hivatalt a polgármester irányítja: A jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait. A jegyző javaslata alapján elkészíti és a kt elé terjeszti a hivatal belső tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározását. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

29 A helyi önkormányzatok szervezete
A jegyző - a polgármesteri hivatal vezetője. Megbízatása szakmai tartalmú. A képviselőtestület pályázat alapján nevezi ki (igazgatásszervezői, vagy állam és jogtudományi doktori képesítés).

30 A helyi önkormányzatok szervezete
A jegyző: vezeti a hivatalt; gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó ügyeket; dönt a polgármester által átadott hatósági ügyekben; tanácskozási joggal részt vesz a kt és a bizottságok ülésein....

31 A helyi önkormányzatok szervezete
A jegyzőnek jeleznie kell, ha a kt, a bizottság, vagy a polgármester döntésénél jogszabálysértést észlel Eredménytelen jelzés esetén a közigazgatási hivatal vezetőjéhez fordul.

32 Az önkormányzati társulások
Önkéntes és szabad elhatározásból, az egyenjogúság tiszteletben tartásával, kölcsönös előnyök és arányos teherviselés alapján, írásbeli megállapodással hozzák létre a tárulást a helyi önkormányzatok képviselő-testületei.

33 A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre
Kötelező feladat és hatásköröket csak törvény írhat elő. Az országgyűlés biztosítja az ilyen feladatok ellátásához szükséges anyagi feltételeket (költségvetési előirányzat+helyi bevételek meghatározása). Erős önkormányzat - sok feladat - állam minél többet rápakol - növekedhetnek a lakossági terhek.

34 A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre
Kötelező feladatok: egészséges ivóvízellátás; óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés; egészségügyi és szociális alapellátás; közvilágítás; helyi közutak, köztemetők fenntartása; nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésének biztosítása.

35 A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre
Szabadon vállalt feladatok: helyi közszolgáltatások körében, ha azt törvény nem utalta más szervhez.

36 Hatósági ügy Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.