GLOBALIZÁCIÓ, AVAGY AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD ÁRAMLÁSA

Az előadások a következő témára: "GLOBALIZÁCIÓ, AVAGY AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD ÁRAMLÁSA"— Előadás másolata:

1 GLOBALIZÁCIÓ, AVAGY AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD ÁRAMLÁSA
Hegedűsné Baranyai Nóra

2 BEVEZETÉS Globalizáció – 1970 Internet Kommunikáció Kereskedelem Pénzpiacok Nemzetek feletti vállalatok

3 AZ ELŐADÁS TÉMAKÖREI Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása Szabad kereskedelem a számok tükrében A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások A globalizáció jövője

4 Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása
A világ összekapcsolódott A növekedési kényszer erősödött A jövedelmi külömbségek felerősödtek Az információ hatalommá vált Erősödött a túlnépesedés

5 Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása
A neoliberális gazdaságpolitika liberalizáció: az áruk, a tőke és a szolgáltatások nemzetközi áramlását gátló akadályok lebontása dereguláció: az állami gazdaságszabályozó eszközök lebontása, enyhítése privatizáció: az állam kezében lévő termelőeszközök magánkézbe adása

6 Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása
A nemzetközi munkamegosztás specializáció és együttműködés termelőerők fejlődése gazdasági növekedés termelékenység és hatékonyság társadalmi jólét A tőke kitelepül a fejlett ipari országokból

7 A globalizációs és szabadkereskedelmi érvrendszer
Mellette Ellene gyorsabb növekedés a transznacionális cégek és a gazdag országok érdekeit szolgálja olcsóbb import a hagyományos társadalmi kapcsolatok megszűnnek új technológiák könnyű átvétele munkahelyek szűnnek meg nemzetközi verseny sérülékennyé vállnak a gazdaságok foglalkoztatás, környezetvédelem javítása környezetkárosítás racionálisabb döntések nincs szuverén nemzeti döntés egyenlő hozzáférés a javakhoz ellenőrizhetetlen

8 Szabad kereskedelem a számok tükrében
A világkereskedelem növekedése és aránya a GDP-hez [1996. évi dollárban]

9 Szabad kereskedelem a számok tükrében
A világ áru- és kereskedelmi-szolgáltatás exportja MEGNEVEZÉS Éves változás mértéke [%] 1999 2000 Áruk 6 4 12,5 Kereskedelmi szolgáltatások 1,5 5

10 Szabad kereskedelem a számok tükrében
Készterméket - késztermékért elv Az elmaradottabb országok: - könnyűipari - szennyező nehézipari - összeszerelő tevékenységet folytatnak. Fejlesztő bázisok – az anyavállalatokban

11 Szabad kereskedelem a számok tükrében
Termékszerkezet módosulás - fejlett technológiát alkalmazó iparágak - szellemi termékek Árarány-átrendeződés - feldolgozott ipari termékek árai 1996-ban 40 %- kal nőttek 1980-hoz képest - a mezőgazdasági termékek árindexei 20 %-kal csökkentek

12 Szabad kereskedelem a számok tükrében
Az export/GDP alakulása hazánkban 1996 és 2001 között

13 A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások
OECD – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet A kereskedelem liberalizációjának egyik legjelentősebb élharcosa. Multilaterális Befektetési Egyezmény /MAI/: - befektetések még létező korlátainak lebontása - nemzetközi tőkepiac liberalizációja - nemzetállamok szuverenitásának csökkentése

14 A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások
GATT – Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény Árukereskedelmi korlátok lebontása Határozatai: - vámcsökkentés - mindennemű nem-vámjellegű kereskedelmi akadály tilalma - a belső támogatások leépítése - az exportszubvenció erőteljes korlátozása

15 A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások
Uruguay-forduló – WTO – Kereskedelmi Világszervezet Tevékenysége: - működteti a Marrakeshi Egyezményt - őrködik a nemzetközi kereskedelem felett - fórumot nyújt a kereskedelmi tárgyalások számára

16 A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások
A GATT és a WTO közötti különbségek GATT WTO Ideiglenes egyezmény Nemzetközi szervezet Sok egyezményen kívüli ország Globális tagság Csak ipari termékek Szélesebb körű kompetencia Egyes egyezményei csak korlátozott számú országra vonatkoznak Valamennyi egyezmény minden tagra kötelező Engedmények, kivételek széles köre Szigorúbb szabályok az érzékeny területek védelme terén

17 A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások
EU – Európai Unió AZ EU Közös Kereskedelempolitikája /KKP/: ipari termékek, szolgáltatások, szellemi termékek A KKP feladata: - a termékek piacra jutásának biztosítása - az EU kereskedelmi érdekeinek képviselete - a termelők védelme

18 A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások
A KKP preferenciális és szabadkereskedelmi egyezményei Európai Gazdasági Térségre vonatkozó egyezmény Európai Megállapodások ÚJ Mediterrán Politika vámunió

19 A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások
Az EU áruexportja 2000-ben fő partnerek szerint Az EU áruimportja 2000-ben fő partnerek szerint

20 A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások
EMU – Európai Monetáris Unió tőke szabad áramlása az árfolyam ellenőrzések megszüntetése teljesítményjavulás monetáris kooperáció euró

21 A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások
IMF – Nemzetközi Valutaalap Alapításának célja: biztosítsa a nemzetközi kereskedelem növekedését és bővülését, ill. az árfolyam stabilitást a nemzetközi monetáris rendszer felügyelete rövid lejáratú hitelek folyósítása pénzügyi közvetítő szerep vállalása

22 A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások
Világbank Újjáépítés Fejlesztési programok és beruházási projektek hitelekkel való ellátása A fejlődő országok számára kedvezményes hitelek nyújtása

23 A szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködések, társulások
A Világbank és a Valutaalap tevékenysége közötti különbségek Világbank Valutaalap 15-20 évre szóló hiteleket nyújt, folyamatosan fel kell tölteni az alaptőkéjét Az általa adott hitelek futamideje 4-6 év Hitelekkel segíti a magánvállalkozókat Csak kormányoknak és jegybankoknak ad hitelt Csak célhiteleket nyújt Általános hiteleket is nyújt

24 A globalizáció jövője Gondolkozz globálisan cselekedj lokálisan
A szubszidaritási elv érvényesítése