A Bányászat aktuális kérdései

Az előadások a következő témára: "A Bányászat aktuális kérdései"— Előadás másolata:

1 A Bányászat aktuális kérdései
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium A Bányászat aktuális kérdései Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, március Kasó Attila miniszteri biztos

2 Történeti áttekintés 1. 2011., energiastratégia elkészítése
2011. ősze: kormánycélként megfogalmazódik a bányászat újraindítása 2012. tavasza: bányászati miniszterelnöki megbízott 2012. augusztus: bányászati célok és eszközök megfogalmazása 2012. szeptember – december: NFM helyettes államtitkárság működik 2013. első félév: Kormány-előterjesztések elkészülnek: Ácst., Recsk, Uránbányászat 2013. szeptember: CH és geotermikus koncessziók 1. 2013. október: bányászati klaszterek szervezésének megkezdése 2013. november: kormányzati intézkedések

3 Történeti áttekintés 2. 2013. december: Bányászati Klaszterek alakulnak 2014. február: Rózsaszentmártoni megállapodás 2014. április: Bányászati Stratégia 2020 elkészül 2014. június: CH és geotermikus koncessziók 2 től: bányászati miniszteri biztos 2014. szeptember: újraindul a bányászati szakképzés 2014. december: A Bányászat PR Stratégiája elkészül 2014. december: Pécs-Vasason bejelentik a külfejtés újranyitását. 2015 eleje: Márkushegyi Bányaüzem bezárása 2015. március 31.-ig: A Bányakapitányságok integrálódása

4 A bányászat fejlesztési programjának 4 pontja:
Az „Energiastratégia 2030” megfogalmazta az energiatermelésben elérendő célokat, de konkrét megvalósítási lehetőségeket – az atomenergetika fejlesztésén kívül – nem adott meg. Az „Energiastratégia 2030” főbb elemeinek megvalósítása alapvetően a hazai bányászat fejlesztésén múlik! A bányászat fejlesztési programjának 4 pontja: A szénbányászat újraindítása, a szén vegyipari felhasználásának megteremtése. Az ércbányászat megindítása. A geotermikus energia felhasználásának széleskörű elterjesztése, olcsó elektromos- és hőenergia termelése a legújabb technológiákkal. A bányászati hulladékok nagyarányú feldolgozásának megkezdése, különös tekintettel a fémek és ritkaelemek kinyerésére.

5 1.) A szénbányászat újraindítása, a szén vegyipari felhasználásának megteremtése.
A tisztaszén technológiák bekerültek a köztudatba Szén vízió készült az MFGI-nél Szénbányászati klaszterek Támogatási források nyílnak meg Kisebb szénbánya nyitások kezdődtek, illetve előkészületben vannak Nagyobb bányanyitások tervezése is folyik Szénbánya koncesszió van meghirdetés előtt

6 2.) Ércbányászat megindítása
Recski bányák A megnyitással kapcsolatban további előkészületek zajlanak A háttér-tárgyalások eredményei alapján dől el, hogy kellenek-e további vizsgálatok Mecseki uránbánya A Wildhorse a kormányhatározatban foglalt vizsgálatokat elvégezte A Kormány januárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Magyar Urán Bányászati Zrt-t. Érckutatások Rudabánya Irota    

7 3.) A geotermikus energia felhasználásának széleskörű elterjesztése, olcsó elektromos- és hőenergia termelése a legújabb technológiákkal. A legújabb generációs geotermikus erőművi technológia (CEEG) A módszer MW kapacitású erőművek építését teszi lehetővé. A beruházási költség természetesen függ a megvalósítás körülményeitől, és a kapacitással arányosan növekszik. 1 MW várható átlagos beruházási költsége megközelítőleg 1,8 millió €. Az elektromos energia előállítási ára: kb. 3 cent € /kWh (Kb. 9 Ft/kWh !) Egy erőmű élettartama: legalább 60 év CO2 kibocsátás: 0,000 % A mélységi hőenergiát duplafalú csöveken speciális hőszállító folyadékkal szállítják a felszínre, ahol egy hőcserélőn keresztül generátort hajtanak meg vele. A maradékhő további felhasználása után a lehűlt hőszállító folyadékot ugyanazon zárt csőrendszeren visszajuttatják a mélybe. Erőmű építési ideje 2,5 – 5 év, közvetlen területigénye legfeljebb néhány m2. A működtetés során magyar viszonyok között jelentős környezeti vagy természeti kockázatokkal sem a felszínen, sem a mélyben nem kell számolni. Az eljáráson alapuló projekt NER 300 támogatást nyert, az előkészítés megkezdődött!

8 Mélységi geotermikus erőmű elvi vázlata
Forrás: Bohdan Zakiewicz

9

10 4.) A bányászati hulladékok nagyarányú feldol-gozásának megkezdése, különös tekintettel a fémek és ritkaelemek kinyerésére. Magyarországon a korábbi bányászati tevékenységek során nagy mennyiségű úgynevezett bányászati hulladék keletkezett, amelyre általában veszélyforrásként, tájsebként tekintettek. Ezek az anyagok a föld mélyéről a felszínre hozott, általában finomra őrölt, és valamilyen fizikai vagy kémiai módszerrel kezelt ásványi származékok.   Megismerve ezen anyagok összetételét, és megfelelő technológiát találva feldolgozásukhoz, a bányászati hulladékokra a szakma nagy értékű nyersanyagokként tekint. A VÖRÖSISZAP a kinyerhető fémek és ritkaelemek tekintetében kiemelkedő, értéke a magyar államadósságéval vetekszik. Mennyisége országos szinten 75 millió tonna, ebből 50 millió tonna Ajka mellett található. Ajkán csak a ritkaelemek in situ értéke: ~ 8,3 Milliárd $ (összesen > 110 Md $ !)

11 A neszmélyi projekt (demonstrációs) Vörösiszap-készlet: 3m t
Kezdeti termelés: 20e t/év Üzemszerű termelés: 200e t/év Tervezett üzemidő: év Megtérülés: > 5 év

12 A vörösiszap feldolgozásának elvi vázlata (Puscsino Klaszter, IHLET orosz-magyar kutatás-fejlesztési Klaszter)

13 A Bányászati klaszterek
A Klaszter egy jogi személyiség nélküli szervezeti forma. A Bányászati klaszterek A Cselekvési Terv alapján területileg illetve ágazatilag szerveződő bányászati egységek A klaszterekben a politikai, gazdasági és tudományos élet résztvevői minden szempontot figyelembe véve tervezik és valósítják meg a bányászati projekteket. A közös, összetett cél érdekében meg kell valósuljon az együttes gondolkodás, döntéshozás, munka Profitorientált, üzleti célú egyesülés, amelyben a tagok egymás tudását is használva versenyképesebbek lesznek. Tagok lehetnek: A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódnak: oktatási intézmények tudományos intézmények bányavállalkozások egyéb klaszterek közvetve kapcsolódnak: önkormányzatok

14 A klaszterek működéséről
Minden klaszter annyit ér, amennyit megvalósít a terveiből! Megalapítás (Alapító okirat, SZMSZ, belépési díj, tagdíj, működési költségek) A bányászati klasztereken keresztül a bányászat bekapcsolható a politikába. (ugyanakkor a politika is hathat rá…) A Klaszter pályázhat olyan speciális támogatásokra is, amelyeket kifejezetten csak a Klasztereknek hirdetnek meg. A Klaszterek fejlődésük során átalakulhatnak egyesületekké, amelyek a lobbi tevékenységet hatékonyabban folytathatják a tagjaik céljai érdekében.

15 Borsodi Bányászati és Energetikai Klaszter
Alakult: december 4.-én A B.A.Z. Megyei Önkormányzat részt vesz a EUROCOAL munkájában Alakult: december 12. Pécs-Vasas külfejtés újranyílt Komlói Szakiskolában vájárképzés indult Alakult: június 27. Tokod-Altáró tanbánya beruházás előkészítése megkezdődött Bányászati Hulladékok Feldolgozása és Technológiák Klaszter Alakult: április 18. Neszmély projekt megkezdődött Nógrádi Bányászati Klaszter (megalapítás előtt)

16 Pályázati támogatási lehetőségek klasztereknek

17 A közösségi támogatások 2014 – 2020 közötti új rendszere

18 Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal

19 Nemzeti Nyersanyag Ügynökség
Feladata: A bányászattal kapcsolatos nemzeti vagyonelemek szakmai felügyelete. (kivéve azokat az eseteket, amelyeket jogszabály más hatósághoz, szervhez, szervezethez, tudományos intézethez telepít) Konkrét feladatkörök: EU-s és egyéb támogatások naprakész figyelése, nyilvántartása, menedzselése, szakmai ellenőrzése Konkrét bányaterületek értékelése, a megvalósíthatóság vizsgálata Állami tulajdonú bányászati vállalkozások, vagy állami tulajdonrészek szakmai felügyelete, menedzselése Új, részben vagy egészben állami tulajdonba kerülő, és a bányászatban, vagy azzal szoros kapcsolatban működő vállalkozások megindításának segítése Nemzeti tulajdonban lévő ásványvagyon hasznosítására vállalkozó bel- és külföldi beruházók fogadása, menedzselése. A bányászati hulladékokkal, és egyéb másodnyersanyagokkal történő gazdálkodás elősegítése és koordinálása Részvétel az országos nyersanyag igények közép- és hosszú távú stratégiai tervezésében Hazai bányászati kis- és középvállalkozások szakmai támogatása Bányászathoz kapcsolódó kutatási, fejlesztési, és innovációs tevékenység támogatása, pályázati források feltárása Bányászathoz kapcsolódó nemzetközi projektekben történő részvétel stb. Az Ügynökség feladatai elvégzése során szorosan együttműködik: a bányászatért felelős minisztériummal (NFM) a gazdaság fejlesztéséért felelős minisztériummal (NGM) a Kormány a fejlesztéseket koordináló központi szerveivel (Miniszterelnökség) az Uniós források kezelését végző szervezetekkel az állami vagyont kezelő szervezettel (MNV ZRt) a kutatás-fejlesztés, innováció szakpolitikai háttérintézményével (NIH) a bányászat hatósági felügyeletét ellátó szervekkel (MBFH, Kormányhivatalok bányakapitányságai) a bányászattal és a földtannal foglalkozó tudományos intézetekkel, társadalmi szervezetekkel (MFGI, MISZ, stb.) egyéb hatóságokkal, bányászati társadalmi szervezetekkel, stb…

20 Problémák és megoldások
Nincs elfogadott stratégia „Rendszerzavarok” Tőkehiány Támogatások hiánya Technológiák, szerkezeti anyagok hiánya Társadalmi ellenkezés, sztereotípiák Szakemberhiány, oktatás hiányosságai stb… Megoldások Kormányzati döntések, stratégia elfogadása (EU, és hazai, folyamatban) Szervezeti- és szabályozási változtatások (pld.: Nemzeti Nyersanyag Ügynökség) Finanszírozás megoldása Pályázatok, hozzáférés biztosítása Fejlesztések támogatása, nemzetközi együttműködések (Pld: Miskolci Egyetem, CRITICEL) Pozitív kormányzati kommunikáció Vájárképzés, egyéb szakemberképzés újraindítása, fejlesztése, tudásközpont stb…

21 Következtetések: A nyersanyag-gazdálkodás elsődleges célja a hazai igények kielégítése kell legyen. Az ásványvagyon-gazdálkodást, a bányászati hulladékgazdálkodást, és a hulladékgazdálkodást össze kell hangolni, az utóbbiak előtérbe helyezésével. A környezet- és természetvédelmi korlátozások jelentősen nem fognak enyhülni. A bányászat általános fellendülésével, és az új technológiákkal nagy mennyiségű másodnyersanyag jelentkezik, és ez gyökeresen átalakíthatja az építőanyag-ipart (és a bányászatot). Az állami érdekek fokozott érvényesítése minden területen jelentkezni fog (bányajáradék, kitermelés szabályozása, termelési feltételek, stb.).

22 Köszönöm a figyelmet!