Ágazati gazdaságtani elemzések

Az előadások a következő témára: "Ágazati gazdaságtani elemzések"— Előadás másolata:

1 Ágazati gazdaságtani elemzések

2 A mezőgazdasági ágazatok megítélésének ökonómiai szempontjai
Az ágazat / a termék - szerepe a bruttó termelésben ( térbeli és időbeli változások ) -a hozamok, teljesítmények alakulása -területi részesedés (mg.-i művelt területből ) - az állomány létszáma ( állattenyésztésben ) - jelentősége a termelő felhasználásban - szerepe a végső fogyasztásban: a lakossági ellátásban a külkereskedelemben ( exportban )

3 Az ágazat fejlődését elősegítő és hátráltató tényezők
A termelőerők szerepe: - munkaerő - földtulajdon, földhasználat - technikai, műszaki fejlettség, tőkeellátottság - biológiai alapok - technológiai jellemzők

4 - élelmiszeripari kapcsolatok, integráltság
Piaci háttér - élelmiszeripari kapcsolatok, integráltság - a termék kereskedelme, áralakulása - az input árak változása ( agrárolló ) - a költségvetési kapcsolatok, agrárpiaci rendtartás, szabályozottság Költség – jövedelem viszony alakulása az ágazatban

5 A világ gabonatermelésének megoszlása 2003-ban
Rizs Világtermelés: 2068 millió tonna Termőterület: 666 millió ha Forrás: FAO 2003

6 A világ és Magyarország agrártermelésének indexei 1989-91=100%
- 52%

7 Agrár export

8 Növénytermesztés aránya %
Az ágazatok aránya az EU bruttó mezőgazdasági termelésben 2000-ben 1. Táblázat A bruttó termelési érték 2000-ben Millió euró volt. EU - 15 Növénytermesztés aránya % Állattenyésztés aránya % Belgium 43,5 56,5 Dánia 35,9 64,1 Németország 49,5 50,5 Görögország 70,3 29,7 Spanyolország 61,1 38,9 Franciaország 58,2 41,8 Írország 22,5 77,5 Olaszország 64,5 35,5 Luxemburg 33,8 66,2 Hollandia 53,9 46,1 Ausztria 44,9 55,1 Portugália 55,4 44,6 Finnország 47,1 52,9 Svédország 47,4 52,6 Egyesült Királyság 40,9 59,1 EU-15 összesen 54,4 45,6

9 Állattenyésztés aránya %
Növénytermesztés aránya % Állattenyésztés aránya % Ausztria 44,9 55,1 Portugália 55,4 44,6 Finnország 47,1 52,9 Svédország 47,4 52,6 Egyesült Királyság 40,9 59,1 EU-15 összesen 54,4 45,6

10 ( többnyire ) a búzáról :

11 A búzatermelés világgazdasági jelentősége
A világ egyik legértékesebb gabonaféléje Vetésterülete: ’90- es évek: millió ha, csökkenő tendencia 2002 : 210,8 millió ha (FAO) Szántó, kert, gyümölcsös , szőlő terület %-án Hozam: 2,6 t/ha ( világátlag )

12 A világ búza vetésterületének alakulása
Világtermelés Átlagos termelési (millió ha) (millió tonna) mennyiség (t/ha) 1960/61 202,3 207,0 225,3 237,1 229,9 231,4 219,8 229,6 213,7 210,8 241,1 306,5 352,6 436,3 494,9 588,0 538,1 609,7 583,6 568,1 1,15 1,48 1,56 1,86 2,15 2,54 2,45 2,66 2,73 2,69 1970/71 1975/76 1980/81 1985/86 1990/91 1995/96 1997/98 2000/2001 2001/2002

13 Fogyasztás (2003): 591 millió t

14 A világ búzatermelésének megoszlása 2003-ban
Oroszország USA Egyéb India EU-15 Kína Világtermelés: 557 millió tonna Termőterület: 205 millió ha Forrás: FAO 2003

15 A búza termésmennyisége millió tonna
Év világ magyar 1990 592 6,18 1992 565 3,45 1994 527 4,87 1996 584 3,91 1998 591 4,89 2000 3,69 2002 572 3,89 2003 557 2,91 2004 600* (előzetes ) 6,01

16 Búzatermelés az EU- ban
A búzatermelés és termésátlag alakulása Termelés (e t) Termésátlag (t/ha) 2000 2001 2002 EU-15 95707 91713 93926 5,84 5,48 6,73 Búzatermelésével az Unió a világon az első helyen áll (USA: 65 millió t)

17 A búza betakarított területének alakulása (e ha)
EU -15-ök A búza betakarított területének alakulása (e ha) 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 EU-15 17352 16618 18022 16727 14000 13400

18 EU-25 búzatermelése (lágy búza)
Év Terület (e ha) Termésátlag (t/ha) Termés (e t) 2003 18.467 5,32 98.314 2004 19.733 6 Forrás: Agrár Európa, 2004

19 Búzatermelés Európában
Intenzív termelők Hollandia, Egyesült Királyság, Belgium ,5 – 8,0 t Közelítő – második vonal Németország, Franciaország, Dánia ,5 - 7,0 t A harmadik vonal Svájc, Magyarország, Csehország, ,0 t felett Szlovákia, Ausztria, Bulgária A fentiektől elmarad Lengyelország, Románia, Olaszország, ,0 – 4,0 t Horvátország, Szerbia Extenzív termelők: USA, SZU utódállamok, Kanada, Ausztrália 1,5 – 2,5 t/ha

20 Ország+ Vetésterület (e ha) Termésátlag (t/ha) 1995 2000 1998 1999 Ausztria 256 294 5,07 5,43 4,47 Belgium-Luxemburg 218 229 7,98 8,34 7,14 Dánia 610 636 7,25 7,22 7,39 Finnország 101 159 2,89 1,99 3,46 Franciaország 4745 5269 7,61 7,24 7,13 Németország 2579 2971 7,2 7,51 7,28 Görögország 879 856 2,2 2,33 2,07 Írország 71 81 8,03 8,77 8,72

21 Vetésterület ezer ha Termésátlag tonna/ha 1995 2000 1998 1999 Hollandia 135 138 7,38 8,33 8,55 Portugália 296 249 1,02 1,65 1,72 Spanyolország 2126 2370 2,84 2,1 3,09 Svédország 261 4,02 5,65 6,02 6,3 Nagy-Britannia 1859 2086 7,56 8,05 8,01

22 Betakarított gabonatermés Magyarországon millió tonna

23 Búza termőterülete ezer hektár

24 Búza termésátlaga kg/ hektár

25 Területenkénti szóródások t/ha (megyénként)
2004-ben magas alacsony Békés Veszprém 6,2 4,1 Baranya Vas 5,4 4,4 Csongrád Szabolcs 5,3 4,5 Tolna 5,3 Több év átlagában magas alacsony Fejér Nógrád 5,1 3,25 Baranya Zala 5,1 3,6 Csongrád Szabolcs 4,6 3,7 Békés Vas 4, ,8

26

27

28 Gabona termő területek

29 Gabonafélék részaránya a szántóterületen 100%= vetésterület

30 Búzamérleg (ezer tonna)
Vetőmag: 300 Őrlés: 1700 Takarmány: 800 Forrás összesen: 4865 Ipari felhasználás: 80 Export: 1785 Átmenő készlet: 200

31 A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna )
Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU-15) Kazahsztán 4,5 Világ összesen: 104,3 Búza és búzaliszt import Nyugat-Európa 3,4 EU 3,6 Kelet-Európa 1,6 SZU utódállamok 4,8 Dél- és közép Amerika 15,8 Közel-Kelet 15,2 Távol-Kelet 15,6 Japán 5,9 Kína 10,0 Észak-Afrika 16,0 Világ összesen: 104,3

32 Búza piaci árának alakulása (eFt/t )

33 Európai búzaárak . Piaci ár Határidő EUR/tonna HUF/tonna Malmi búza hét hét Franciaország Rouen _ 106 26126 november La Pallice 152 39511 108 26494 * Creil 95 23423 Németország Hamburg 107 26165 Würzburg 98 24077 Köln

34 Dresden _ 94 23094 november Dánia . Copenhagen Olaszország Milan 132 32430 Bologna Belgium Brussels 147 38282 109 26779 Spanyolország ***Barcelona 135 33167 Ausztria Vienna 103 25182 Finnország

35 Nemzetközi árutőzsdei adatok 2004.november 26.
Chicago, USD/t decemberre 106,9 – 110,8 London, GDP/t januárra 68,6 – 69,9 Budapest, Ft/t decemberre –

36 A magyar búza a külpiacon
Versenyképesség

37

38 Éves várható búzaexport:
A magyar búzakivitel legfontosabb irányai Komáromon és Hidasnémetin keresztül 171 ezer t 80 ezer t 603 ezer t Záhonyon keresztül Éves várható búzaexport: 1,7 millió tonna 24,2 ezer t 48,5 ezer t Sopronon keresztül Lökösházán és Biharkeresztesen keresztül 500 ezer t 572,5 ezer t Gyékényesen és Murakeresztúron át

39 A magyar búzatermesztés biztonságát megalapozó tényezők
Fajtaváltás Növényvédelem Tápanyag visszapótlás Műszaki technikai feltételek Integráció → termelési rendszerek Szakmai ismeretek

40 A fajtakérdéshez Az elmúlt évszázad első felében több évtizeden
át két fajta : Bánkuti (70 %) Fleismann (25 %) Egyéb (5 %) A 60-as években: olasz, szovjet, francia, német-fajták megjelenése (csekély télállóság) (fajtaarány 1970-ben Bezosztája 80 %) Ismertebb fajták: Jubilejnaja 50 %, Liberulla, Sanpastore, Száva,

41 Külföldi és magyar fajták versenye
Egészséges versenyre késztetés: Martonvásár, Szegedi GK Külföldi és magyar fajták versenye (évenként mintegy 30 fajta állt rendelkezésre ) A fajtaválaszték-kínálat okozta hatékonysági összefüggések Beltartalmi értékek problémája az ár függvényében: kemény búza, puha búza aránya

42 Napjainkban a legsikeresebb fajták hazánkban:
Korai érésű Középérésű Késői GK Magor Buzogány Gaspard Mv Marsall GK Rába Maximus Guarni GK Cipó Ludvig Flori 2 Balada GK Holló GK Garaboly Mv Süveges GK Piacos GK Csongrád Mv Suba GK KAPOS

43 Mg.-i területre vetített NPK hatóanyag kg/ha
A műtrágya-felhasználás Magyarországon és a búza, kukorica, napraforgó terméseredmények Mg.-i területre vetített NPK hatóanyag kg/ha

44 Hazai talajvizsgálati eredmények értékelése 1978–2002
Forrás: Talajerőgazdálkodás KKT Fejér Megyei NTSZ

45 Peszticidfelhasználás megoszlása Magyarországon

46 Követelmények a minőségi mezőgazdasági árutermelés érdekében talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szempontból 1. A termőhelyi adottságok és a termeszteni kívánt növények termőhelyi igényeinek eddiginél sokkal jobb összehangolása (vetésforgó, alternatív növények). 2. A mai követelményeknek megfelelő talajművelési eljárások alkalmazása. A talajtömörödés megakadályozása. 3. A talajdegradációs folyamatok megelőzése és mérséklése, valamint a talaj vízgazdálkodásának javítása. 4. A hagyományos szervesanyag-gazdálkodás elemeinek visszaállítása (recycling). Területhez igazított állattartás, állatlétszám, zártabb tápanyagforgalom. 5. A talajaink termőképességének a megőrzése. Konkrét laboratóriumi vizsgálatra alapozott tápanyagutánpótlás. Nem a „szokásos”, hanem a hiányzó, illetve minimumban lévő tápelemek pótlása a növény igényéhez, tápanyagfelvételi dinamikájához igazodva. 6. A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaihoz szakmailag illeszkedő műtrágyaféleség megválasztása.

47 Követelmények a minőségi mezőgazdasági árutermelés érdekében talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szempontból 7. A felhasznált műtrágyák, talajjavító anyagok és termésfokozók szennyezőanyagainak pontos ismerete és folyamatos ellenőrzése. 8. A talaj minőségére potenciálisan veszélyt jelentő anyagok (szennyvíz, szennyvíziszap esetenként hígtrágya) mezőgazdasági területen való elhelyezésének folyamatos ellenőrzése. 9. A növényvédőszerek felhasználása során a környezetvédelmi szempontok maximálisan előtérbe kerülése (IPM). CÉL: a TALAJMINŐSÉG hosszú távú védelme: • évi LV. törvény • 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet (jó mezőgazdasági gyakorlat – GAP) • 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot Helyes Gazdálkodási Gyakorlat FENNTARTHATÓ (sustainable) mezőgazdasági fejlődés SZAKTANÁCSADÁS fontossága!

48 Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő: „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” illetve „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszere ( 4/2004. I.13. FVM r.)

49 A „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”
biztosításának előírásai (Good Agricultural and Environmental Condition) Talajerózió elleni védelem - Rétegvonalas talajművelés alkalmazása 12 %-nál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos Természetes zöld sávok megőrzése kötelező 2. Talaj és szerves anyag tartalma Vetésváltás alkalmazása Betakarítást követő tarlóhántás Tarló égetése tilos !

50 4. Művelés minimális szintje
3.Talajszerkezet Termőföld hasznosítási irányának megfelelő gépek alkalmazása Periódikus mélyművelés alkalmazása 4. Művelés minimális szintje Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot Gyeptípusoknak megfelelő kaszálás, legeltetés, egyszeri tisztító kaszálás Nem kívánatos lágy- és fásszárú növények terjedésének akadályozása

51 A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásai (Good Farming Practice)
1. Szántóföldi növénytermesztés Legalább 5 évente egyszer pillangós növényt kell termeszteni A monokultúrás termesztés kerülése 2. Gyepgazdálkodás Korlátozott állatsűrűség Szarvasmarha, juh, kecske esetén 1,8 áe/ha Bálázást és szénalehordást 30 napon belül el kell végezni Gyep égetése tilos

52 3. Tápanyaggazdálkodás Legalább 5 évente elvégzett talajminta vétel alapján történjen a tápanyaggazdálkodás 5 %-nál meredekebb területen a trágyázás növénnyel fedve, azonnali bedolgozás Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15 között. Ideiglenes trágyakazal legfeljebb 2 hónapra Hígtrágya, trágyalé 20 évig korróziónak ellenálló tartályban

53 5. Természet- és tájvédelem
4. Növényvédelem Kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédőszer Tárolás elkülönített és biztonságosan zárható raktárban Tárolási tilalom Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó stb. körében Kiürült csomagolóburkolatok, göngyölegek szakszerű kezelése. 5. Természet- és tájvédelem Természet közeli élőhelyek károsítása (kiszántás, trágyázás, vegyszerezés stb.)

54 7.Gazdaság területének rendben tartása 8. Kötelező nyilvántartások
6. Állattartás Az állatfajnak megfelelő életkörülmények biztosítása Az emberi egészséget nem veszélyeztető állati takarmányozás és itatás Gondoskodás rendszeres állatorvosi ellátásról Állategészségügyi, állatvédelmi előírások betartása 7.Gazdaság területének rendben tartása 8. Kötelező nyilvántartások - A dokumentációk legalább 5 éves megtartása (felhasznált növényvédőszer, táblatörzskönyv permetezések nyilvántartása stb.)

55 A gépállományról 1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113
1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113 1 traktorra jutó mg-i terület (ha) 68 55 1 traktorok átlagos motorkapacitása (kw) 47 52 egyéni gazdaságokban 45 társas gazdaságokban 74 Átlagéletkor (év) 15,3 Kombájn (ezer db) 10,4 12,1 1 kombájnra jutó terület (ha) 290 250 13,6 Tehrgépkocsi (ezer db) 41,3 22 20

56 Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban
Tagországok Traktorok az ezred -fordulón Kombájnok az ezred -fordulón ezer db 100 ha mg-i területre 100 ha gabonaterületre Németország 1072,2 6,3 135,8 1,9 Görögország 241 4,6 6,1 0,5 Spanyolország 841,9 2,9 49,7 0,8 Hollandia 155 8,8 5,6 2,7 Ausztria 325,4 10,3 24 Egyesült Királyság 500 3,2 47 1,4 EU- 15 6835,8 5,1 595,2 1,6 Magyarország 2,1 11,2 0,3

57

58 A BÚZATERMELÉS költsége és jövedelme ( Társas g.) )
1993 1996 1999 2001 Termelési kts.eFt/ha 22,3 56,4 92,3 110,0 Hozam t/ha 3,1 3,53 3,59 5,0 Önköltség eFt/t 7,2 16,0 25,7 22,0 Értékesítési átl.ár Ft/t 9,3 24,1 20,7 23,0 Termelési érték ha/Ft 28,8 85,2 74,3 115,0 Területegységre jutó jöv. Ft/ha 6,5 -17,9 Termékegységre jutó jövedelem eFt/ha 2,1 8,15 -5,0 1,0 100 Ft termelési költségre jutó jöv. 29 51 -19,4 4,5

59 Gabonafélék, olaj-, fehérje és rost növények piacszabályozása (GOFR)

60 Jelentősége Európai Unióban gabonaféléket 36,5 millió ha-on
EMOGA-ból 40 %-al részesedik 17,5 Md € Hazánkban 2- 2,5 M ha-on 2002-ben Búza Kukorica Ezer t t/ha Magyarország 3859 3,51 6087 5,07 EU-15 93926 6,73 37881 8,79

61 Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási intézkedések
Közvetlen termelői támogatások (termőföld, állat létszám alapján) Intervenció Belpiaci intézkedések Külpiaci szabályozás GOFR növények piacszabályozása a 1., 2., 4. típusú intézkedésekből épül fel.

62 1. Közvetlen termelői támogatások
A GOFR növények esetében közvetlen területalapú jövedelem támogatás van érvényben. A hektáronkénti támogatási összeget a következőkép kapjuk: támogatási alapösszeg x referenciahozam

63 Támogatási alapösszeg: közösségi jogszabályok alapján rögzített, egységes, jelenleg 63 €/t.
Fehérje növények esetében további 9,5 €/t kiegészítő támogatást kapnak. Referenciahozam: országonként eltérő, hazánkban 4,73 t 1 ha- gabonára jutó közvetlen támogatás: 63 €/t x 4,73 t/ha = 298 €/ha

64 Durumbúza termesztése esetén további 344,5 €/ha a tradicionális körzetekben, azon kívüli területeken 138,9 €/ha támogatás folyósítható. Rostnövények kiegészítő támogatása: elsődleges feldolgozói szerződés bemutatásával lenre és kenderre 90 €/t. A közvetlen támogatások függetlenek a piaci áraktól és a birtokmérttől. Azonban minimálisan 0,3 ha feletti területe után igényelhető.

65 Búza költség és bevétel alakulása (prognózis)
2004 évi 2005 évi Költség (Ft/ha) Termelési érték (Ft/ha) (5 t/ha) (4,06 t/ha) Jövedelem I. 10.715 Egyszerűsített tám.(FT/ha) 17.695 20.298 Nemzeti tám.(Ft/ha) 19.000 18.471 Bevétel Jövedelem II. 47.410 19.437

66 A szemes kukorica országos termésátlaga

67 Kukorica költségének és bevételének alakulása
Megnevezés 2004 évi prognózis 2005 évi Költség ( Ft/ha ) Termelés értéke ( Ft/ha ) (7,1t/ha) (6,05 t/ha ) Jövedelem I. 27.023 -6.763 Egyszerűsített támogatás 17.659 20.298 Nemzeti támogatás 19.000 18.471 Bevétel ( Ft/ha ) Jövedelem II. 63.682 32.006

68 A cukor(répa) és piaci szabályozása

69 A világ cukortermeléséről
Összes megtermelt mennyiség ( 2003-ban) 148 millió tonna ( enyhén emelkedő) 2/3 része cukornádból A legnagyobb termelők : Brazilia % növekedés India % erős növekedés EU % csökkenés Kína % USA % Egyéb % ( pl. Cuba 3,5 millió t )

70 Világkereskedelmi forgalomba kerül: millió tonna Cukor exportőrök: Brazília millió tonna Tájföld millió tonna Ausztrália millió tonna EU millió tonna Cukor importőrök: Oroszország, Ukrajna 5 millió tonna Dél-Kelet Ázsia milllió tonna Egyesült Államok ,5 millió tonna

71 Termőterület 2003-ban. 6 millió ha cukorrépa
Termőterület 2003-ban 6 millió ha cukorrépa 20 millió ha cukornád Világpiaci árak USD/tonna 2002-ben ban (mélypont) 2005-ben Chicago nyerscukor májusra London fehér cukor májusra 260

72 Történelmi előzmények
Marggraf felfedezése a 18.sz közepén Répacukor gyártás kezdete Ercsiben 1808 A nagybirtokok cukorgyártó üzemei Osztrák cukorgyárosok megjelenése, új gyárak alapítása Versenyképessé válik a répacukor A cukoradó kormányzati érdekek Érdekképviseletek a cukorgyártóknál, termelőknél Világháború után 12 cukorgyár II. Világháború után államosítás Technológia korszerűsítése-Kaba Zárt technológiai rendszer a termelésben

73 Tröszti rendszer, majd megszűnése (1980)
Cukorrépa export! Cukorgyárak és termelők érdekkülönbsége, kampányidőszak és hossza Rendszerváltás - még mindig 12 cukorgyár Privatizáció 1990-től Külföldi tőketulajdonosok: Agrana, Eridania Beghin Say, Eastern Sugar – jelentős fejlesztések Fogyasztás visszaesése, veszteséges export, kapacitások leépítése, gyárak bezárása

74 Magyarországi cukoripari érdekcsoportok
Agrana-Magyar Cukor RT. Agrana a Südzuker Társaság része, abszolút többséget szerzett 1996-ban Hazai gyárai: Kaposvár, Petőháza (A szabadegyházi izoglükóz többségi tul.) Eastern Sugar Rt. Legnagyobb hazai cukorgyár, Kaba felvásárlása 1991-ben Kelet-közép-európai országokban 5 gyár (Brit- és német érdekeltség áll mögötte) Nordzucker (volt Béghin-Say-csoport) év végi váltás Hazai gyárai: Hatvan, Szerencs, Szolnok

75 1. ábra: A cukorrépa terméstadó terület és megtermelt összes termés iparági szintű változása Magyarországon                A cukorrépa termésadó terület és megtermelt összes termés iparági szintű változása Magyarországon                                                                                                                                                                                                                     1. ábra: A cukorrépa terméstadó terület és megtermelt összes termés iparági szintű változása Magyarországon                                                                                                                                                                                                                                

76 A 2004 évi termelésről Termőterület: 61.824 hektár
Ebből - társas gazdaságokban: ha egyéni gazdaságokban: ha ( Hajdú-Bihar megyében ha ) Termésmennyiség: tonna Termésátlag: ,9 t/ha EU-15 ( 2002 ): 1,8 millió hektár Németország, Franciaország, Olaszország a termőterület 2/3-ad részét adja

77 A cukorrépa termésátlag és átvételi digestio iparági szintű változása Magyarországon  
2. ábra: A cukorrépa termésátlag és átvételi digestio iparági szintű változása Magyarországon                                                                                                                                                                                                                                                 

78 : A fehércukor hozam alakulása Magyarországon
                                                                                                                                                                                                                               

79 Az átlagos napi répafeldolgozó és cukorgyártó kapacitás változása
ábra: Az átlagos napi répafeldolgozó és cukorgyártó kapacitás változása                                                                                                                                                                                                                              

80 A cukortermelés, a belföldi értékesítés és az export alakulása
                                                                                                                                                                                                                                              

81 Aktualitások a cukorrépa termelési szokásokban
Termőterület 2004-ben : hektár (betakarított ) Fajtaválaszték : fajta Goldrák a terület %-án Baltika a terület ,2 %-án Evelin, Triplex, Canaria, Cornos a terület kb %-án Vegyszeres gyomírtás a terület 100 %-án Gombaölő szer felh a terület %-án Rovarölő szer felh a terület 64 %-án

82 Cukorrépa költség és bevétel alakulása
Megnevezés 2001 évi adatok 2002 évi adatok 2005 évi prognózis Költség (Ft/ha) Termelés értéke (Ft/ha) Jövedelem I. (Ft/ha) 71.690 Bevétel támogatással (Ft/ha) Jövedelem II. (Ft/ha) 78.432 Termésátlag (t/ha) 44,5 39,7 38,9 Értékesítési átlagár (Ft/t) 7.859 8.462 11.773

83 A Közöspiaci szabályozás
Hatálya alá tartozik: répacukor, nádcukor, izoglükóz, cukorrépa, inulin Specialitások: - elsősorban a feldolgozott termékre irányul - értékesítési és árgarancia csak a kvótákra korlátozódik - a termelés többlet költségeit az ágazat állja a termelési illetéken keresztül

84 A Közöspiaci szabályozás
Eszközök: 1. piacvédelem, import korlátozás 2. export visszatérítés 3. intervenciós felvásárlás 4. kvótarendszer

85 A Közöspiaci szabályozás
Importnál vámok: - fix összegű - világpiaci árhoz igazodó mozgó vám Export támogatás, oka a viágpiaci ár különbség Intervenció, nem került rá sor már évek óta. Kvóták: meghatározásuk Eu-25 szinten történik, majd a tagállamoknak szétosztják. Nem lehet adni- venni! A tagállam tulajdona. Az országon belül a felelős főhatóság (minisztérium) osztja tovább a kvótát a feldolgozóknak, majd a gyárak a termelőknek.

86 A Közöspiaci szabályozás
Intézményes árak: - intervenciós ár, fehér cukorra állapítják meg ,9 EUR/t cukorrépa alapára, 16% cukortartalmú répára vonatkozik 47,67 EUR/t minimális répaár: az az ár, amit a gyárnak fizetnie kell az átvett répáért a termelőnek. A termelők is fizetik a termelési illetéket, így Cukorrépa alapára – termelési illeték = minimális répaár. A termelési illetéket a gyár vonja le és juttatja el az intervenciós hivatalhoz a termelő helyett.

87 A Közöspiaci szabályozás
Kvóták: A –kvóta: értékesítési és árgarancia vonatkozik rá, eltérés az illeték mértékében van. Jelenleg 46,72 EUR/t a minimális ár. B –kvóta: Az illeték összege magasabb és változó. Jelenleg 32,42 EUR/t a minimális ár. Az illeték max. mértéke az intervenciós ár 39,5% lehet. A –kvóta + B –kvóta = Maximális kvóta C – cukormennyiség („kvóta”) Az a mennyiség, amit a maximális kvótán felül előállítanak. Semmilyen garancia nem vonatkozik rá, kötelezően exportálni kell.

88 A Közöspiaci szabályozás
Az illeték összegét az intervenciós ár arányában fejezik ki. Befizetése megoszlik a termelők és a feldolgozók között. ( nagyobb rész jut a termelőkre) Szakmaközi egyezmény: a feldolgozók és a termelők érdekképviseletei között jön létre. Szabályozza a felvásárlás, szállítás, átvétel, fizetési részleteket.

89 Az Európai Bizottság 2004. július 14-i reformjavaslata ( WTO hatás )
Intézményes árak: Finomított cukor intervenciós árának csökkentése 631,9 €/t-ról 421 €/t szintre. Intervenció helyett magántárolás támogatása Cukorrépa minimál ára 43,6 €/t-ról 27,4 €/t-ra. Cukortermelési kvóta csökkentése 17,4 millió tonnáról (EU-25) 14,6 millió tonnára (A és B kvóták összevonása) Kedvezményes vámkontingensek csökkentése Exporttámogatás csökkentése 2,4 millió tonnáról 0,4 millió tonnára

90 Az ágazatra költött évi 1,5 milliárd euró nem csökken.
A megtakarított összegeket a termeléssel felhagyó vállalkozók kompenzálására fordítanák. Reális fenyegetettség (?) : 15 országban leállhat a termelés ! Magyarország „A” cukor kvótája tonna (mérsékelt fogyasztásnövekedés?) „B” cukor kvótája tonna A 2004/05-ös kampányidőszakban tonna túltermelés Vetésterület csökkentésének veszélye Kvótán felüli cukor „C” kategóriába sorolódik.

91 A napraforgóról

92 Világstatisztika az olajnövényekről
Évenként megtermelt összes olajmag mennyiség: millió tonna Ebből: Terület m.ha Termés m.t 1. Szója 74,3 161,4 2. Gyapot ,9 53,0 3. Repce ,8 39,5 4. Földimogyoró 23,9 34,7 5. Napraforgó 24,0 26,2 A felsorolt növények adják a világ ebbéli olajtermelésének %-át. (szezám, len, ricinus, olajtök, mustár stb. marginális szerep)

93 A világ olaj- és zsírtermelése ( 2002 )
Termék olaj Termelés 1000 t % Export a ter- més %-ában Pálma- 24.967 25,5 76,0 Szója- 29.855 30,5 30,8 Napraforgó- 7.551 7,7 29,3 Repce- 13.306 13,6 9,1 Kukorica- 2.026 2,1 37,4 Kókusz- 3.106 3,2 57,3 Oliva- 2.675 2,7 17,9 Növényi olaj 97.845 100,0 38,2 Áll.és növ.zsír 34,1

94 A világ napraforgó termelése ( tények és előrejelzés )

95 A legtöbb napraforgót termelő országok 2003-ban

96 Hazánk részesedése a világ és az EU napraforgó-termelésében
1998 1999 2000 2001 2002 2003 Világ %-ban 2,9 2,8 1,85 3,2 3,7 EU-15 %-ban 20,5 25,9 14,5 21,4 28,8 cca. 40

97 Az olajmagvak termelése, felhasználása és egyenlege az EU-ban és a közép-kelet-európai országokban (1000 tonna) 1989 1994 2000 2005 KKE-10 EU-15 Termelés 4473 11636 3560 12437 5079 12391 4899 12536 Felhasználás 3936 22797 3331 24163 4242 26980 28490 Egyenleg 537 -11161 229 -11666 837 -14589 657 -15954

98 A megyékben mért teljesítmények ( t/ha ) 2004-ben
Magas Tolna ,89 Fejér ,84 Zala ,74 Baranya ,72 Somogy ,72 Alacsony Heves ,15 Szabolcs-Sz-B. 2,22 Nógrád ,28 ***** A vetésterület %-a Dunától keletre található

99 Napraforgó költség és bevétel alakulása
Megnevezés 2002 évi adatok 2004 évi prognózis 2005 évi prognózis Költség (Ft/ha) Termelés értéke Jövedelem I. (Ft/ha ) 19.918 Támogatások 1.857 36.695 38.769 Bevétel (Ft/ha) Jövedelem II. (Ft/ha) 21.775 18.081 23.372 Termésátlag (t/ha) 1,97 1,91 1,96 Átlagár (Ft/t) 64.978 55.950 59.340

100 Zöldség - gyümölcs

101 A világ zöldség-gyümölcs termelése a harmadik évezred elején: 1,30 milliárd tonna ( így az 1 főre jutó fogyasztás cca. 200 kg ) ebből: millió t zöldség ( 58 % ) millió t gyümölcs ( 42 %) A gyümölcstermékek felét a citrusfélék és trópusi gyümölcsök teszik ki.

102 Az EU a világ termelésének mintegy 8 %-át adja.
Magyarország a világ termelésének 2 ezrelékét, az EU termelésének 3,5 %-át A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 11-12 %-át teszi ki (csökkenő arány) Az élelmiszeripar bruttó termelésének 9-10 %-át adta az elmúlt tíz évben (kb.180 milliárd Ft évben)

103 Zöldségtermesztés az Európai Unióban (e.t)
Megnevezés 1998 2002 Világ összesen Európa 91.731 94.176 EU-15 53.697 54.955 Olaszország 14.729 15.361 Spanyolország 11.902 11.926 Franciaország 7.983 7.881 Görögország 4.239 4.000 Egyesült Királyság 2.914 2.843 Németország 2.540 3.715

104 Az EU zöldség-gyümölcs külkereskedelmi egyenlege (1000 tonna)
1999 2000 2001 Import 53.670 53.317 54.608 Export 42.063 42.473 43.475 Egyenleg

105 A legfontosabb gyümölcsfajok az Európai Unióban 1000 tonna 2002-ben
Alma Körte Őszibarack/nektarin 4.030 Kajszi Szilva Citrusgyümölcsök Csemegeszőlő

106 Önellátottság foka friss gyümölcsből (citrus nélkül) - 2002
EU % Ausztria % Németország 20 % Finnország 8 % Svédország 8 %

107 Az Európai Unió főbb importáló országai
Gyümölcs- és zöldség import 1999 2001 EU-15 53.670 54.608 Németország 11.486 11.992 Egyesült Királyság 6.789 7.525 Hollandia 8.483 7.236 Franciaország 6.627 7.009 Belgium 6.697 6.544 Spanyolország 3.845 3.850 Olaszország 3.587 3.745 Ausztria 1.281 1.409

108 Összes gyümölcstermés ( 1000 tonna )

109 Összes termés fontosabb gyümölcsfajták szerinti megoszlásban (2003) összes terület: ha összes termés: tonna

110 Alma : termésmennyiségének 82 % -át egyéni
gazdaságokban termelik, elaprózottság Termőterülete : hektár, az összes terület 57 %-a 1 megyében, (Szabolcs-Sz.-B.) található, jelentős még Bács-Kiskun (9 %) BAZ megye (6 %) Körte : tonna, jelentős termelés Zala megyében ( 25 % ) Cseresznye : tonna csökkenő, 65%-a a 90-es évtized végén termeltnek Meggy: tonna, ez a gyümölcs is csökkent, 1/3-a Szabolcs-Szatmár megyében Export orientált

111 Szilva: tonna szatmári szilva! Kajszi: tonna az előző évi 4, szerese Őszibarack: tonna, csökkenő az ezredfordulóhoz képest, EU-nak feleslege van e gyümölcsből

112 Az összes termés fontosabb zöldségfélék szerinti megoszlása (2003) Összesen: hektáron millió tonna

113 A termelés 73 %-át egyéni gazdák takarították be.
(A társasgazdaságokban: csemegekukorica 59 %, zöldborsó 49 %, zöldbab 33 %)

114

115

116

117 Piacszabályozás Nem korlátozó jellegű a szabályozása
Versenyágazat, minőség és az ár a meghatározó Sokféle termék, gyorsan romló, idényjellegű, dinamikus árváltozás Újra szabályozás 1996-ban – korrekciók 2006-tól átalakítás, kedvező irányú ?! Minőségi előírások 40 zöldség- és gyömölcsfajra (24-16) kötelező minőségi előírás (érvényesek az importra is) Minimumkövetelmények (ép, egészséges, tiszta, friss, kártevőtől mentes, fejlett, érett stb. Minőségi osztályba sorolás: Extra, I. és II. o. Méretelőírások: átmérő, tömeg, hossz és kombinációi – méret és minőségi eltérések 5-10 %

118 Csomagolás és jelölés (göngyölegen minimum 8 feltüntetett információ)
TÉSZ-ek (PO) – termelői szervezetek - társasági formájuk – cégbirósági bejegyzés, jellemző a szövetkezeti forma - az EU piacszabályozásának részét képezik - számuk: a z.-gy.40 %-át értékesítik, nagyker. és üzletláncok, feldolgozók felé ehhez: válogatás, csomagolás, tárolás - méretük: 5-10 ezer tonnától több száz ezer tonnáig termel - taglétszámuk: 5-10 főtől több ezer főig

119 Az áru útja a termelőtől a fogyasztóig

120 - földrajzi, termék és termékcsoport szerinti szerveződés
- egyéb tevékenység lehetséges pl. anyag- és eszközbeszerzés - elismerésük feltételei pontosan előírtak „teljes elismerés” „előzetes elismerés” - meghatározottak a TÉSZ-ek fő feladatai, kötelezettsége, tagok kötelezettsége - támogatásuk: megalakulásukhoz, 5 éven át árbevétel %-ában 1,5-5-ig (forgalomtól függően) - minimális méret: létszám és termelési érték alapján - szövetségeket, szakmaközi szervezeteket alakítanak - nemzeti sajátosságok lehetségesek (Magyarországon mintegy 100 előzetesen elismert TÉSZ)

121 Árukivonás, intervenció
16 termék esetében lehetséges a termésmennyiség 10 %-áig.