Copyright Menedzser Praxis Kft Minden jog fenntartva.

Az előadások a következő témára: "Copyright Menedzser Praxis Kft Minden jog fenntartva."— Előadás másolata:

1 Copyright Menedzser Praxis Kft. 2010. Minden jog fenntartva.

2 ADÓELLENŐRZÉS

3 AZ ADÓELLENŐRZÉSEK FAJTÁI (ART. 87. §)
A szabályozás lényege: - az adóhatóság köteles az adóellenőrzés fajtából adódó ellenőrzési kereteket betartani; - utólagos adóellenőrzés, ismételt ellenőrzés, ismételt ellenőrzésként felülellenőrzést kizárólag az adómegállapításhoz való jog elévülésének időpontjáig rendelhető el; - minden más ellenőrzés fajta olyan időszakra is elrendelhető, amely esetében az adómegállapításhoz való jog már elévült; - az adatok gyűjtésére vonatkozó ellenőrzés a bevallási időszak közben is lefolytatható.

4 ADATOK GYŰJTÉSÉT CÉLZÓ VIZSGÁLAT (ART.119.§)
E típusú vizsgálatnál az adóhatóság meghatározott eljárási cselekményeket végezhet meghatározott cél érdekében. Cselekmény Cél próbavásárlás számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése leltározás készletek eredetének és mennyiségének ellenőrzése munkaügyi iratok ellenőrzése tevékenységben részt vevő személyek alkalmazásának jogcíme vállalkozás tevékenységével kapcsolatos egyéb adatok kigyűjtése ellenőrzés során felhasználható adatok megszerzése

5 EGYES GAZDASÁGI ESEMÉNYEK VALÓDISÁGÁNAK VIZSGÁLATA (ART.119/A.§)
Ellenőrzés alá vonható személyek köre: az adózók, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélyek, annak érdekében, hogy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségét, adóalapját, adókedvezményét, adóját, vagy költségvetési támogatását megállapítsa, ellenőrizze. Az ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha a vizsgálat alá vont személynél eleve utólagos adóellenőrzés van folyamatban.

6 EGYES GAZDASÁGI ESEMÉNYEK VALÓDISÁGÁNAK VIZSGÁLATA SORÁN ALKALMAZHATÓ INTÉZKEDÉSEK
Az adóhatóság az adózót megfelelő határidő tűzésével felhívja, hogy iratait, nyilvántartásait, bevallásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, önellenőrzés útján korrigálja. Kötelezés elmulasztásának jogkövetkezménye: magánszemély esetén a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 10%-áig, más adózó esetén a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 50%-áig, de legfeljebb 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása.

7 ISMÉTELT ELLENŐRZÉS (ART.115.§) Jogcímei: - az elsőfokú adóhatóság saját döntése alapján; - adózó kérelme alapján, új tény, körülmény feltárása esetén (rendeltetésszerű joggyakorlás alapján), ha az a korábbi ellenőrzés megállapításait módosítja; - az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt; - felülellenőrzés keretében. Ellenőrzést elvégző hatóság: I. fokú adóhatóság, felülellenőrzésnél II. fokú adóhatóság

8 ISMÉTELT ELLENŐRZÉSNÉL SÚLYOSBÍTÁSI TILALOM
Jogcímei: - az elsőfokú adóhatóság saját döntése alapján; - adózó kérelme alapján, új tény, körülmény feltárása esetén (rendeltetésszerű joggyakorlás alapján), ha az a korábbi ellenőrzés megállapításait módosítja; - az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt; - felülellenőrzés keretében. Ismételt ellenőrzés érvényesül a súlyosbítási tilalom, kivéve felülellenőrzésnél bizonyos esetekben.

9 FELÜLELLENŐRZÉS (ART.116.§) Jellemző jogcímei: a) nemzetgazdasági miniszter, vagy az Állami Számvevőszék elnöke - helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján; b) NAV vezetőjének utasítására, a korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességének ellenőrzése érdekében; c) NAV vezetőjének döntése alapján, ha korábbi ellenőrzéskor nem ismert új tényről, adatról, bizonyítékról szerzett tudomást az adóhatóság;

10 FELÜLELLENŐRZÉS KORLÁTAI ÉS SÚLYOSBÍTÁSI TILALOM NEM ÉRVÉNYÜLÉSÉNEK ESETEI
A c) pontban említett esetben a felülellenőrzés csak akkor rendelhető el, erre az új tényről, adatról, bizonyítékról való tudomást szerzést követő 6 hónapon belül sor került a felülellenőrzés elrendelésére.   Felülellenőrzés keretében a súlyosbítás tilalma nem érvényesül, ha annak elrendelésére az a), vagy c) pont szerint került sor.

11 ADÓHATÓSÁG ÉVES ELLENŐRZÉSI IRÁNYELVE (ART.90.§)
Kiadásának határideje: évente február 20-ig Irányelv kiadásának célja: tájékoztatás az adózók részére az adóhatóság ellenőrzési tevékenységéről és annak irányairól Irányelv tartalma: - kiemelt vizsgálati célok rögzítése; - tevékenységi körök ismertetése, amelyre az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége fókuszál (fokozott adóhatósági ellenőrzés); - ellenőrzési típusok tervezett arányszámai;

12 ELLENŐRZÉSRE TÖRTÉNŐ KIVÁLASZTÁS RENDSZERE (ART.89-90.§)
A rendszer jellemzői: - kötelezően elvégzendő ellenőrzések köre; - ellenőrzést támogató kiválasztási rendszer működtetése az adóhatóság rendelkezésére álló, valamint beszerzett adatok és információk alapján; - új adózók fokozott ellenőrzése kockázat elemzés alapján; Kockázatelemzés során figyelembe vett körülmények - tagok adózási előélete; - vezető tisztségviselők előélete.

13 FELHÍVÁS BEVALLÁS KIEGÉSZÍTÉSÉRE (ART.91/A.§)
Intézkedéssel érintett adózói kör: - azon magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő két éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért; - egyéni vállalkozó, társas vállalkozás által bevallott adóalap nem érte el az Szja tv., illetőleg a Tao tv. által meghatározott jövedelem-(nyereség-)minimumot; - bevallott jövedelem nem ad alapot a magánszemély (egyéni vállalkozó, tag) életvitelére; „Nem kielégítő” magyarázat lehetséges következménye - egyes adókötelezettségekre irányuló ellenőrzés; - vagyonosodási vizsgálat;

14 FELHÍVÁS ÖNELLENŐRZÉSRE (ART.91/B.§)
Felhívással érintett adózói kör Vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek. Felhívás jogalapja Az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély bevallása nem a valós adókötelezettségét tükrözi. Intézkedés megvalósításának módja Egységes szempontok alapján olyan rendszer kialakítása, amely nyilvános és nem teszi lehetővé az intézkedéssel érintett magánszemélyek között „egyedi” megkülönböztetést.

15 ADÓMEGÁLLAPÍTÁSHOZ VALÓ JOG ELÉVÜLÉSE
(ART. 164.§) Általános szabály Annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Speciális szabály Az adómegállapításhoz való jog a büntethetőség időpontjáig nem évül el költségvetési csalás (Btk §) és csalás (Btk §) esetén még akkor is, ha az elkövető nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető (tartozását a vádirat benyújtásáig az kiegyenlítette, vagy az eljárás megrovással zárult.

16 ADÓMEGÁLLAPÍTÁSHOZ VALÓ JOG ELÉVÜLÉSE II.
(ART. 164.§) Különös szabályok - a bevallást pótlólag az elévülést megelőző 6 hónapon belül nyújtják be, akkor az elévülés is 6 hónappal meghosszabbodik; - nyugszik az elévülés bíróság felülvizsgálat esetén másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig; - a mulasztási bírság kiszabásával kapcsolatban az Art. nem állapít meg elévülési időpontot;

17 ADÓMEGÁLLAPÍTÁSHOZ VALÓ JOG ELÉVÜLÉSE III.
(ART. 164.§) Különös szabályok (folytatás) - az elévülés megszakad, ha az adózó saját javára végez önellenőrzést; - az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik új eljárás lefolytatása esetén (II. fok által elrendelt esetében csak 1 alkalommal);

18 ADÓELLENŐRZÉS MEGKEZDÉSE
(ART. 93.§) Általános szabályok A megbízólevél kézbesítése, annak hiányában átadása. Az ellenőrzés megkezdéséről szóló tájékoztatásnak (idézés) és a közlés módjának (távbeszélőn keresztül) nincs következménye. Csak akkor kezdhető meg az ellenőrzés, ha adózó, adózó képviselője, illetve meghatalmazottja jelen van. Az adóellenőrnek az ellenőrzési jogosultságát a megkezdéskor igazolnia kell. Alapesetben az adóhatóság hivatali helyiségében folyik az ellenőrzés. Új eljárásnál nincs szükség új megbízólevél kibocsátására.

19 ADÓELLENŐRZÉS MEGKEZDÉSE II.
(ART. 93.§) Különös szabályok - helyszíni ellenőrzésnél szükséges az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelenléte - adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésnél az adózó alkalmazottja; próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás esetén az értékesítésben közreműködő személy; elektronikus kereskedelem esetén megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy jelen van, valamint utólag kell az ellenőrzési jogosultságot igazolni

20 MEGBÍZÓLEVÉL Megbízólevél szerepe az ellenőrzésnél: - az ellenőrök ellenőrzési jogosultságot dokumentálja; - meghatározott alakisággal kell rendelkeznie; - meghatározott tartalmi elemekkel kell bírnia; - az ellenőrzés tárgyában és időbeli terjedelmében bekövetkező esetleges változások dokumentálása; A megbízólevél nem előírásszerű kiállítása és módosítása eljárási hibának minősül, amely akár új eljárás elrendelését is maga után vonhatja.

21 ÁLTALÁNOS MEGBÍZÓLEVÉL SAJÁTOSSÁGAI
Az általános megbízólevél birtokában az adóellenőr ilyen megbízólevéllel nem rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetőleg adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre jogosult. Az általános megbízólevél tartalmazza az adóellenőr nevét és a megbízólevél érvényességi idejét, amelynek birtokában az állami adó- és vámhatóság adóellenőre területi megkötés nélkül jogosult ellenőrzés lefolytatására.

22 MEGHATALMAZÁS Alapvető szabályok - meghatalmazásra csak akkor van lehetőség, ha az adózót, az adózó képviselőjét nem személyes megjelenés terheli; - meghatalmazott képviseleti jogosultságát más személyre nem ruházhatja át; - a meghatalmazás adja meg a meghatalmazott eljárási jogosultságának határait; - nincs akadálya több személy meghatalmazásának, akár egyidejűleg is; - az adóhatóság köteles a képviseletre nem jogosult személy közreműködését elutasítani;

23 MEGHATALMAZÁS II. Alapvető szabályok (folytatás) - meghatalmazás formájára és tartalmára nincs kötelező törvényi előírás; - az adóhatóság honlapján ajánlott –kötelezően nem alkalmazandó- formanyomtatványok lelhetők fel; - két tanú aláírása az adóhatóság álláspontja szerint kötelező tartalmi elem; - magánszemély meghatalmazottja lehet más nagykorú és cselekvőképességében nem korlátozott személy; - nem magánszemély esetén nagykorú alkalmazott is lehet meghatalmazott; - bármely adózót képviselhető személyek (pl.ügyvéd);

24 ÖNELLENŐRZÉS SZABÁLYAI (ART.49.§)
Alapvető szabályok - az önellenőrzés kizárólag jog, nem kötelezettség; - az önellenőrzés joga csak a törvényben rögzített tényállások esetén gyakorolható (nem jogszabályban meghatározott adómegállapítás; hibás a bevallás elírás vagy más számítási hiba miatt); - önellenőrzésre önadózás esetén van mód (kivételt képező eset:, ha a munkáltató részére az adómegállapításra vonatkozó nyilatkozat jogsértő volt, illetve a munkáltató az adókedvezményt az igazolás benyújtásának késedelme, vagy elmaradása miatt nem vette figyelembe);

25 ÖNELLENŐRZÉS SZABÁLYAI (ART.49.§) II.
Alapvető szabályok (folytatás) - önellenőrzéssel adókedvezmény is igénybe vehető utólagosan, kivéve, ha ezt az anyagi jogszabály (pl. társasági adó törvény) kizárja; - önellenőrzéssel jogszerűen hozott döntés utólag nem módosítható ( e tényállásokat jellemzően az áfa törvényben lehet megtalálni, de a társasági adóról szóló törvény is tartalmaz ilyeneket); - önellenőrzési jog összegszerű korlátozása (csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, az szja-nál és eho-nál a 100 forintot meghaladja).

26 ÖNELLENŐRZÉS SZABÁLYAI (ART.49.§) III.
Alapvető szabályok (folytatás) - önellenőrzési jogot kizárólag az ellenőrzési időszakot teremtő utólagos adóellenőrzés megkezdése korlátozza, az ellenőrzés alá vont időszak és adónem vonatkozásában; - az ellenőrzés által figyelembe veendő önellenőrzés benyújtására az ellenőrzési időszakot teremtő utólagos adóellenőrzés megkezdését megelőző napig van mód; - az ellenőrzési időszakot teremtő utólagos adóellenőrzés által vizsgálat alá vont adónem és időszak kiterjesztése esetén a módosított megbízólevél kézbesítése, vagy átadásának időpontja az irányadó;

27 ÖNELLENŐRZÉS NYILVÁNTARTÁSA (ART.50-51.§)
Szabályok - az önellenőrzés benyújtása nem mentesít a nyilvántartási kötelezettség alól; - előírt tartalmú nyilvántartás hiánya mulasztási bírsággal szankcionálható; - a bevallott adóeltérés és az önellenőrzési pótlék a benyújtással egyidejűleg esedékes; - az önellenőrzés benyújtásával az adózó mentesül az adóbírság és a mulasztási bírság alól; - a mentesüléshez nem szükséges az adóeltérés megfizetése, de a késedelmi pótlék alól kizárólag az önellenőrzési pótlék megfizetésével lehet mentesülni; -

28 ÖNELLENŐRZÉS NYILVÁNTARTÁSA (ART.50-51.§) II.
Szabályok (folytatás) - a feltárás időpontjában kell a nyilvántartás elkészíteni; - személyi jövedelemadó esetében nyilvántartást nem kell készíteni; - a nyilvántartást az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őrizni; - a helyesbítés bizonylatait az adómegállapítási jog elévüléséig meg kell őrizni; - nincs törvényben előírt kötelező formátum;

29 ÖNELLENŐRZÉSI NYILVÁNTARTÁS TARTALMA
Kötelező tartalom: - az eredeti bevallási kötelezettség időpontja; - a helyesbítés időpontja; - a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapja és összege; - a helyesbítést okozó egyes tételek részletezése; - a helyesbítés okozó egyes tételek által okozott adóeltérés; - szöveges indoklás; - önellenőrzési pótlék számítása (pótlékalap, pótlék mérték és pótlékszámítási időszak);

30 ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉK I.
Alapja: - az adózó által saját terhére feltárt eltérés Mértéke: - késedelmi pótlék 50 %, 2. vagy azt követő önellenőrzéseknél a késedelmi pótlék 75%-a; Felszámítás időszaka: - az esedékességet követő naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig;

31 ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉK II.
Pótlék fizetésével nem járó esetek köre: - ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti; - ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti; Pótlék mérséklése adózó kérelmére: A bevallott önellenőrzési pótlékot az adóhatóság az adózó kérelemére mérsékelheti, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését is.

32 ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉK SZÁMÍTÁSÁNAK SAJÁTOS ESETEI
- ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, akkor a pótlék összege az általános szabályok szerint számított összeg, de legfeljebb forint, magánszemély esetében forint; - az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményez későbbi hiánytalanul bevallás és megfizetés miatt, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, akkor az önellenőrzési pótlék maximuma a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék;

33 ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉK SZÁMÍTÁSÁNAK SAJÁTOS ESETEI II.
- ha az importot terhelő áfa az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző időszakra vonatkozó adóbevallásban került elszámolásra, akkor a pótlék maximuma két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék; - több egymást követő elszámolási időszak önellenőrzése (feltéve, hogy ennek oka az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása) göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó helyesbítése miatt, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet;

34 AZ ADÓELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
- utólagos adóellenőrzés (ismételt ellenőrzés, felülellenőrzés) csak az adómegállapításához való jog elévülési idején belül végezhető el; - az ellenőrzést az adóellenőrök a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében folytathatják le; - helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni; - hatóság hivatali helyiségében az ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani; - az ellenőrzést az iratok és dokumentumok (ideértve elektronikus iratok is) alapján végzi el;

35 AZ ADÓELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.
- adózó nem kötelezhető olyan számítások, nyilvántartások elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő; - idegen nyelvű (kivéve angol, francia és német) iratok és dokumentumok szakfordításának benyújtására csak akkor kötelezhető az adózó, ha erre a tényállás tisztázásához szükség van; - ha az ellenőrzés az iratok, nyilvántartások hiányosságát, pontatlanságát észleli, akkor köteles azok rendezésére felhívni az adózó, feltéve, hogy erre az adókötelezettség megállapításához szükség van;

36 AZ ADÓELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI III.
- az ellenőrzésnek lehetősége van a vizsgálat közben is az iratok bevonására; - 60 napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével vonható be az iratok; - önkormányzati adóhatóság külső szakértővel is elvégeztetheti az ellenőrzés, ha megfelelő szakértelemmel bíró személlyel nem rendelkezik;

37 AZ ADÓELLENŐRZÉS HATÁRIDEJE
Általános határidő 30 nap Általánostól eltérő határidők - bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap; - legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap; - központosított ellenőrzés esetében 120 nap; állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap; - kiutalás előtti ellenőrzéseknél a kiutalási határidő;

38 AZ ADÓELLENŐRZÉS HATÁRIDEJE II.
Általánostól eltérő határidők (folytatás) - csődeljáráshoz kapcsolódóan; - végelszámolási eljárásnál; - felszámolási eljárás esetében;

39 AZ ADÓELLENŐRZÉS HATÁRIDŐ SZÁMÍTÁSA
Az általános szabály szerint a ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának a napja. Új eljárás ellenőrzési határidejének kezdő napja az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának a napja. Speciális szabályok érvényesülnek csődeljáráshoz, továbbá végelszámolási és felszámolási eljáráshoz kapcsolódó ellenőrzések során.

40 HATÁRIDŐ SZÁMÍTÁSÁBA BE NEM SZÁMÍTÓ IDŐSZAKOK
Jogcímek - az ellenőrzés akadályozása esetén az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap; - ügygondnok kirendelésénél az erre irányuló kérelem postára adásának napjától az ügygondnok kirendeléséről hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig; - belföldi jogsegély kérése esetén jogsegélykérelem postára adásának napjától a válasz megérkezésének napjáig terjedő időszak, de legfeljebb 30 nap;

41 HATÁRIDŐ SZÁMÍTÁSÁBA BE NEM SZÁMÍTÓ IDŐSZAKOK II.
Jogcímek (folytatás) - szakértő kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény megérkezésének a napjáig eltelt időtartam; - kapcsolódó vizsgálat ( ennek minősül az adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges) időtartama; - nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóság megkeresése esetén a irat postázásától a válasz megérkezéséig eltelt időtartam;

42 HATÁRIDŐ SZÁMÍTÁSÁBA BE NEM SZÁMÍTÓ IDŐSZAKOK III.
Jogcímek (folytatás) - idegen (nem angol, német, vagy francia) nyelvű iratok, dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezésnél a felhívás postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén a felhívás átadásának napjától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartam;

43 HATÁRIDŐ SZÁMÍTÁSÁBA BE NEM SZÁMÍTÓ IDŐSZAKOK IV.
Jogcímek (folytatás) - iratok, nyilvántartások jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezésére, pótlására, illetőleg javítására történő adóhatósági kötelezés esetén a felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartam; - a magánszemély kérelme alapján az ellenőrzés legfeljebb 60 napig szünetel, ha jogainak gyakorlásában akadályozott (bizonyos ellenőrzések esetén kérelem benyújtására nincs lehetőség);

44 HATÁRIDŐ MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK ESETEI
Jellemző jogcímei - az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője által, egyszeri alkalommal, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal; - az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal; - a felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által jóváhagyott, indokolt kérelmére a NAV vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal;

45 HATÁRIDŐVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS SAJÁTOSSÁGAI
- az ellenőrzési határidőbe be nem számító időszak alatt az adóhatóság az ellenőrzést korlátozás nélkül folytathatja; - bármely jogcímen többször is szüneteltethető az ellenőrzési határidő számítása; - tulajdonképpen az ellenőrzés bármeddig „elhúzható” az adóhatóság által, ha él a törvényi szabályozás által adott „lehetőségekkel”; - az Art. nem szankcionálja az adóhatóságnál az ellenőrzési határidőre vonatkozó szabályok megsértését; - az adózó kérheti az ellenőrzés lezárását;

46 ADÓZÓT MEGILLETŐ JOGOK
a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni; b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni; c) megfelelő képviseletről gondoskodni; d) az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni; e) a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni; f) a jegyzőkönyvet megismerni; g) a jegyzőkönyvre, kiegészítő jegyzőkönyvre észrevételt tenni,

47 ADÓZÓT MEGILLETŐ JOGOK II.
h) kapcsolódó vizsgálat eredményéről szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak őt érintő részét részletesen megismerni; i) az ellenőrzés határidejének túllépését megkifogásolni; j) bizonyos ellenőrzések esetén, ha magánszemély jogainak gyakorlásában akadályozott, akkor egy alkalommal kérheti az adóhatóságtól azt, hogy az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenőrzés megkezdését halassza el, vagy az ellenőrzési cselekményeket szüneteltetesse.

48 ADÓHATÓSÁGOT TERHELŐ KÖTELEZETTSÉGEK
- az ellenőrzés megkezdését megelőzően (feltéve, hogy erre kötelezett) magát és az ellenőrzési jogosultságát az előírt módon igazolni; - az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni; - az ellenőrzés során az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozni; - az ellenőrzés során a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni; - az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni;

49 ADÓHATÓSÁGOT TERHELŐ KÖTELEZETTSÉGEK II.
- az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni; - a tényállást tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha ezt az adózó kötelezettsége; - a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket feltárni; - a nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelni.

50 ADÓHATÓSÁGOT MEGILLETŐ JOGOK
- üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe belépni (ha a helyiség nem az adózó, hanem más tulajdonában álló ingatlanban van, akkor ezt a tulajdonos köteles tűrni); - a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, s járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálni; - iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat megvizsgálni; - az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérni;

51 ADÓHATÓSÁGOT MEGILLETŐ JOGOK II.
- az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét megállapítani; - próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt elvégezni; - próbagyártást elrendelni; - az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot elvégezni; mintavételt elvégezni (ennek feltételeit mindenképpen az adózónak kell megteremteni; annak költségeit, akkor köteles viselni, ha az eljárás eredményeként az adóhatóság jogsértést állapít meg);

52 LAKÁSBAN TÖRTÉNŐ HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS
Kizárólag az alábbi esetekben végezhető: - ha az adózót terhelő adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos; vagy - az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik; vagy - valószínűsíthető, hogy a lakásban egyéni vállalkozói tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.

53 BIZONYÍTÉKOK KÖRE Szabad bizonyítás elvéből adódóan nincs taxatív felsorolás. Jellemző bizonyítékok: - az irat; szakértői vélemény; - nyilatkozat, tanúvallomás; - helyszíni szemle; - próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás; - a próbagyártás, helyszíni leltározás; - más adózók adatai; - kapcsolódó vizsgálatok megállapításai; - az adatszolgáltatás tartalma; - más hatóság nyilvántartásában foglalt adatok.

54 BECSLÉSI ELJÁRÁS ESETEI
Kizárólag a törvényben előírt esetekben van erre mód, amelyek a következőek: - vagyonszerzési illeték megállapítása; - az adóalap nem határozható meg; - az adózó iratai nem a valós adókötelezettséget tükrözik; - a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta; - a bevételekről és a kiadásokról az adózó érdekkörén kívül okból nem áll rendelkezésre irat; - vagyonosodási vizsgálat során;

55 BECSLÉSI ELJÁRÁS ESETEI II.
Kizárólag a törvényben előírt esetekben van erre mód, amelyek a következőek (folytatás): - egyes gazdasági események valódiságára vonatkozó vizsgálat során az adózó nem tudta bizonyítani, hogy a vizsgált gazdasági események valósak és megtörténtek; illetve a vizsgált költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel;

56 BECSLÉSI ELJÁRÁS FELTÉTELE
Ha az adóhatóság bizonyítja: - becslés alkalmazását megalapozó valamely tényállását fennállásának bizonyítása, - a becslés során megállapított adóalap a tényleges adóalapot valószínűsíti. Az adózó vitathatja: - a becslési eljárás alkalmazására jogosító tényállás fennállását, továbbá - a becslés során meghatározott adóalap megfelel-e a tényleges adóalapnak.

57 BECSLÉS ÁFA ESETÉBEN Kötelező jellegű szabályozás, amely szerint az adóhatóságnak a) fizetendő adót a tényleges eladási ár, b) a levonható adót a tényleges beszerzési ár, ezek hiányában a forgalmi érték vagy az árképzési szabályok szerint kalkulált ár, illetőleg a szokásos piaci ár és a vonatkozó adómérték alapján kell meghatározni. A levonható adót az adóhatóság becsléssel kizárólag akkor állapítja meg, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetőleg az adózó érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa okozta.

58 ELLENŐRZÉS BEFEJEZÉSE
Az ellenőrzést a jegyzőkönyv elkészítése zárja le. Jegyzőkönyv átadásának általános szabálya Az adóhatóság a jegyzőkönyvet az adózónak, az adózó képviselőjének, illetve az adózó meghatalmazottjának köteles átadni, illetve postázni. Jegyzőkönyv átadásának általánostól eltérő szabályai - az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésről készített jegyzőkönyv jogszabálysértés hiánya esetén a vizsgálatnál jelen lévő személy részére is átadható; - fel nem fedett próbavásárlás esetén a jegyzőkönyv utólagosan kerül megküldésre, ha jogsértés nem történt;

59 VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV TARTALMA
Kötelező törvényi előírás Ha az ellenőrzés a vállalkozási tevékenységben résztvevő magánszemély(ek) alkalmazásával összefüggésben tett megállapítást, akkor a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a magánszemélyek azonosításához szükséges adatokat is. Ezen túl a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozóan kötelező szabályokat az Art. nem ír elő, a szokásos tartalmát az adóhatóság alakította ki.

60 VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYVVEL SZEMBENI JOGORVOSLAT
Észrevételezési határidő A jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül nyújthat be az adózó, az adózó képviselője, meghatalmazott által. A kiegészítő ellenőrzés eredményét tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben is benyújtható jogorvoslat ugyanezen határidőn belül. Előnye Nem jár illetékfizetési kötelezettséggel. 

61 VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYVBEN MEGÁLLAPÍTHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK KÖRE
Jogcímek - adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság Megállapítás módja - adóbírság, késedelmi pótlék alapját képező adóeltérés(ek) levezetése; - az adóbírság és/vagy késedelmi pótlék mérséklését megalapozó tényállás(ok) ismertetése, illetve azok hiányának rögzítése; - mulasztási bírság kiszabását megalapozó tényállás(ok) ismertetése, a mulasztási bírság felső határának rögzítése;

62 JOGKÖVETKEZMÉNYEK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
- a jogkövetkezményeket a feltárás időszakában hatályos mérték alapján kell meghatározni, de legfeljebb az elkövetés időpontjában hatályos mérték alapján lehet kiszabni; - a maximálisan kiszabható mértéket meghaladóan nem állapítható meg; - sem hivatalból, sem kérelemre nem mérsékelhető az adóbírság és a késedelmi pótlék, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze;

63 KIEGÉSZÍTŐ ELLENŐRZÉS
Kizárólag az ellenőrzésnek van módja kiegészítő ellenőrzést elrendelni. Elrendelés jogcímei: - adózó észrevételei indokolják,; - a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé; Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. A kiegészítő ellenőrzés megállapításait a kiegészítő jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

64 KIEGÉSZÍTŐ ELLENŐRZÉS HATÁRIDEJE
Első jogcím esetén legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig; Második jogcím esetén az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül, az ok felmerülésétől számított 15 napig.

65 KIEGÉSZÍTŐ ELLENŐRZÉS HATÁRIDEJÉNEK MEGHOSSZABBÍTÁSA
A kiegészítő ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésre előírt határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

66 FELLEBBEZÉS Benyújtásra jogosultak köre Adózó, az adózó képviselője, meghatalmazott. Határidő A határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül, utólagos adóellenőrzés, ismételt adóellenőrzés és felülellenőrzés esetén 30 napon belül. Fellebbezés kiegészítése A II. fokú adóhatóság köteles a határozata kiadásáig beérkezett kiegészítés elbírálására. Fellebbezés visszavonása Lehetőség van a visszavonásra, de erre vonatkozó beadvány később nem vonható vissza.

67 FELLEBBEZÉS II. Jogosulatlan személy általi benyújtás Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás. Határidőn túli benyújtás kimentése Igazolási kérelem benyújtásával, figyelembe véve az időbeli korlátozást is. Fellebbezés benyújtásának jogkövetkezménye Végrehajtásra halasztó hatály. Nem fellebbezésként benyújtott irat elbírálásának elve Tényleges tartalom alapján történő elbírálás, nem a megnevezés, hanem a tartalom a döntő. Adó megfizetésére kötelezett személy fellebbezési joga AB 9/2013. (III. 6.) határozat (MK 38. szám)

68 FELLEBBEZÉS ILLETÉK MEGÁLLAPÍTÁSA
Illeték alapja Minimum 5 000 Ft, a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 4 000 Ft, maximum 500 000 Ft. A jogalap vitatása esetén a vitatott összegnek nem része az adóbírság és késedelmi pótlék. Az illeték leróvásának elmulasztása A fellebbezés elbírálásának nem feltétele a fellebbezési illeték megfizetése. Mulasztási bírság kiszabása. Visszatérítés jogalapja Az I. fokú határozat akár részben is jogszabálysértőnek bizonyult.