Dr. Bányai Zsuzsa Allergia A rhinitis allergica és kezelése

Az előadások a következő témára: "Dr. Bányai Zsuzsa Allergia A rhinitis allergica és kezelése"— Előadás másolata:

1 Dr. Bányai Zsuzsa Allergia A rhinitis allergica és kezelése
E-AKADÉMIA

2 Az allergiás rhinitis definíciója I. 7
Rhinitis az orrnyálkahártya gyulladása, amely klinikailag akkor állapítható meg, ha a jellegzetes tünetek közül legalább kettő, hetente több napon át, naponta legalább fél-egy órán keresztül fennáll. A rhinitis allergica jellegzetes tünetei: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés Az allergiás rhinitis poligenetikus öröklődést mutat. Jellemző a halmozott családi előfordulás. 7. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről

3 Az allergiás rhinitis definíciója II.7
A rhinitis allergica (AR) az orrnyálkahártya IgE által közvetített allergiás gyulladása. A panaszok megjelenési időtartama alapján a betegség lehet intermittáló (a tünetek négy vagy kevesebb napig tartanak hetente, vagy négy vagy kevesebb héten keresztül) (ez megfelel a korábbi beosztás szerinti szezonális allergiának (az év meghatározott időszakában szezonálisan jelentkező, pollen vagy gombaspóra okozta leginkább, köznyelven szénanáthának is hívjuk) vagy perzisztáló (a tünetek időtartama több mint 4 hét és hetente több mint négy nap). (ez megfelel a korábbi beosztás szerinti perenniális allergiának (egész éven át tartó, évszaktól /szezontól/ független, legtöbbször háziporatka vagy állati szőr okozta) 7.Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről

4 A rhinitisek csoportosítása eredet szerint7
A rhinitis minden formája – fennállási időtartamától függően – lehet intermittáló vagy perzisztáló jellegű. Fertőzéses (virális, bakteriális, specifikus, egyéb)- pl. a közönséges nátha Allergiás Intermittáló/Szezonális allergiás rhinitis (SAR) – szénanátha Perzisztáló/Perenniális allergiás rhinitis (PAR) Egyéb, pl. Nem-allergiás Rhinitis Eosinophil Szindrómával (NARES) Vasomotor Rhinitis Hormonális (pubertás, terhesség) Foglalkozási (allergiás és nem-allergiás- pl. mezőgazdaság, malomipar, vegyipar) Élelmiszerek által kiváltott Gyógyszerek által kiváltott Atrophiás (pl. tartós orrspay használat után) Psychogén Gastro-oesophagealis refluxhoz társuló 7.Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről

5 Leggyakoribb allergének
2 1. Parlagfű 2. Fűkeverékek 3. Feketeüröm 4. Háziporatka 5. Nyárigyom 1 5 3 4

6 A parlagfű- a leggyakoribb allergén hazánkban7
Előfordulási ideje: júliusi-októberi időszak Magyarország kiemelkedően „fertőzött”8 SSR:Standardizálteszenzitizációs ráta (parlagfűre) 8. Burbach GJ, Heinzerling LM, at :Allergy 2009: 64: 657–665

7 Mi a keresztallergia9? Bizonyos anyagok, amelyek szerkezetükben hasonlítanak az allergénekre, maguk is allergiás reakciókat váltanak ki, vagy felerősítik az allergiás tüneteket. Például: ha valaki allergiás a parlagfűre, kerülnie kell elsősorban a görögdinnyét, sárgadinnyét, cukkinit, uborkát, banánt és a mákot. Aki hajlamos az allergiára, valószínűleg több allergénre is érzékeny a szervezete. Allergénérzékenység Táplálékok Nyírfapollen sárgarépa-, zeller-, alma-, valamint mogyoró Parlagfűpollen Dinnye, banán, cukkini, uborka, mák Ürömpollen Zeller és egyes fűszerek Háziporatka Csiga Latex (gumi) Banán, gesztenye, avokádó, kiwi 9 A parlagfű és a környezetre gyakorolt hatása, valamint az ellen való védekezés lehetőségei. 9. old.

8 Az allergiás rhinitis kezelése7
A kezelés módja a tünetek súlyosságától függ. 1. allergén elkerülése 2. betegoktatás 3. gyógyszeres kezelés Antihisztaminok Kortikoszteroidok Intranazális kromoglikát Dekongresztánsok Leukotrien antagonisták 4. specifikus immunterápia 7. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről

9 Az antihisztaminok csoportosítása, jellemzői I.7
1.Első generációs antihisztaminok DIMETIDINE: Fenistil KLÓRFENIRAMIN: Suprastin PROMETHAZINE: Pipolphen Az első generációs antihisztaminok ma már nem javasoltak AR kezelésére, elsősorban erős szedatív mellékhatásuk miatt 7. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről

10 Az antihisztaminok csoportosítása, jellemzői II.7
2. Második generációs antihisztaminok CETIRIZINE, EBASTIN, LORATADINE, Szelektív perifériás H1- receptor blokkolók Terápiás adagban nem, vagy csak kisebb mértékben jutnak át a vér-agygáton, így nem, vagy csak enyhén szedatív hatásúak. Antihisztamin hatásuk kifejezettebb, Hatáskezdetük gyorsabb és tovább tart (napi egyszeri adagolás lehetséges), mint az első generációs antihisztaminoké.. Hatékonyan csökkentik intermittáló és perzisztáló AR-ben a tüsszögést, orrfolyást, viszketést és kisebb mértékben az orrdugulást mind gyermek-, mind felnőttkorban Placebo kontrollált vizsgálatok szerint az egyes készítmények között klinikai hatékonyságukban nem találtak lényeges különbséget. 7. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről

11 a legkorszerűbb készítmények
Az antihisztaminok csoportosítása, jellemzői III.7 3. Újabb II. generációs antihisztaminok DESLORATADINE, FEXOFENADINE, LEVOCETIRIZINE A 2. generációs antihisztaminokból kifejlesztett molekulák Biztonságosabbak a terápiás dózis többszöröse esetén is (májban nem metabolizálódnak tovább), Nem szedatív spektrumuk Farmakokinetikai tulajdonságaik kedvezőbbek, így jobban megközelítik az optimális antihisztamin tulajdonságait Orrdugulást csökkentő hatása kifejezettebb, mint a többi II. generációsé, de ennek mértéke gyengébb, mint a nasalis kortikoszteroidoké a legkorszerűbb készítmények 7. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről

12 Magyarországon törzskönyvezett: az azelastin,
Röviden az allergiás rhinitis egyéb gyógyszeres kezelési lehetőségeiről I.7 A nasalis antihisztaminok Magyarországon törzskönyvezett: az azelastin, Ugyanolyan hatékony allergiás rhinitsben az orrtünetekre, mint az orális antihisztaminok, de kevésbé hatékony, mint a nasalis szteroidok. Szisztémás hatása nincsen, mellékhatásuk elhanyagolható. Hatáskezdetük gyors, kb. 15 perc. Kedvező mellékhatás profiljuk miatt gyermekeknek elsőként választandó szerek, ha a nasalis tünetek dominálnak. 7.Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről

13 Röviden az allergiás rhinitis egyéb gyógyszeres kezelési lehetőségeiről II.7 Kortikoszteroidok
Az allergiás gyulladás több pontját gátolják, így a jelenleg rendelkezésünkre álló szerek közül a leghatékonyabb gyógyszerek rhinitisben. Az intranasalisan alkalmazott szteroid: a preferált kezelés Helyileg fejti ki hatását; vele egyező mennyiségű szteroid szisztémásan adagolva hatástalan lenne. Az orrnyálkahártyán, receptor szinten magas koncentrációt ér el, minimális szisztémás mellékhatás rizikóval. Az intranasalis szteroidok klinikai hatása csak órák múlva kezdődik, a maximális szintet csak hetek (általában 2 hét) múlva érik el. Szisztémás szteroidok a szisztémás mellékhatások veszélye miatt alkalmazásuk csak kivételes esetben indokolt, és akkor is csak rövid ideig tartó per os formában 7.Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről

14 Intranasalis kromoglikát
Röviden az allergiás rhinitis egyéb gyógyszeres kezelési lehetőségeiről III.7 Intranasalis kromoglikát, leukotrien antagonisták Intranasalis kromoglikát Hazánkban csak a dinátrium kromoglikát (DNCG) törzskönyvezett. Helyileg ható gyulladáscsökkentő antiallergikum. Gyermek- és felnőttkorban is adható A DNCG kevésbé hatékony, mint a H1-antihisztaminok és a lokális szteroidok, ezért enyhe fokú allergiás rhinitisben javasolt. Szisztémás mellékhatása nincsen, ezért biztonságosan adható gyermekeknek és gravidáknak Leukotrien antagonista Az eddigi klinikai vizsgálatok szerint a montelukastot hatékonynak találták intermittáló és perzisztáló allergiás rhinits valamennyi tünetére, de Hazánkban nincs törzskönyvezve allergiás rhinitisre 7.Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről

15 Röviden az allergiás rhinitis egyéb gyógyszeres kezelési lehetőségeiről IV.7 Nasalis decongesztánsok
A rhinitis egyéb tüneteire nem hatnak. Különböző hatásmechanizmusú, hatékonyságú és farmakokinetikájú szerek tartoznak ephedrin, pseudoephedrin; phenylephrin; naphazolin, oxy-és xylometazolin, tetryzolin. Orrcsepp, orrspray formájában Rhinitisben való hatékonyságuk bizonyítására kontrollált tanulmányok nem állnak rendelkezésre Az intranasalis dekongesztánsok közepes/súlyos fokozatú rhinitisbenben adjuváns szerekként indikáltak. 10-14 napnál további alkalmazásuk rhinitis medicamentosához vezet, ezért tartós adagolásuk nem javasolt. Antihisztamin és orális dekongesztáns szerek kombinációja kedvező 7.Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről

16 Röviden az allergiás rhinitis egyéb gyógyszeres kezelési lehetőségeiről V.7 Speciális immunterápia
Más néven: deszenzibilizásió Csak szakorvos kezébe való terápia Nagy tisztaságú specifikus allergént tartalmazó vakcinát adagolnak emelkedő adagban, majd megfelelő fenntartó dózisban évekig alkalmazzák A kisszámú vizsgálat szerint legalább 3 évig tartó adása szükséges ahhoz, hogy a kezelés befejezése után is még akár évekig tünetmentesen tartsa a betegséget Hosszútávú hatékonyságának vizsgálatára azonban még további kontrollált vizsgálatok szükségesek Előnyei: a mellékhatások kisebb valószínűsége, a beteg jobb együttműködése (a kezelés otthon végezhető) A kevesebb orvosi vizit miatt költségkímélő 7.Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a rhinitis diagnosztikájáról és kezeléséről