Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10-04-107. előadás1 “ A közgazdasági gondolkodás alapjai ” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10-04-107. előadás1 “ A közgazdasági gondolkodás alapjai ” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko."— Előadás másolata:

1 10-04-107. előadás1 “ A közgazdasági gondolkodás alapjai ” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko

2  Döntéshozatal  Költség-haszon elemzés  Saját költség – saját haszon:  Hát a másokra gyakorolt hatások?  Döntéshozatal  Költség-haszon elemzés  Saját költség – saját haszon:  Hát a másokra gyakorolt hatások?

3  Externális költségek (átcsorduló költségek)  Negatív externáliák  Olyan költségek, amelyeket nem veszünk figyelembe, amikor döntést hozunk  A zsúfoltság, amelyet a lassú vezetők okoznak, időveszteséget okoz a többieknek.  Externális költségek (átcsorduló költségek)  Negatív externáliák  Olyan költségek, amelyeket nem veszünk figyelembe, amikor döntést hozunk  A zsúfoltság, amelyet a lassú vezetők okoznak, időveszteséget okoz a többieknek.

4  Externális haszon (túlcsorduló haszon)  Pozitív externália  Olyan hasznok, amelyeket a döntéshozó nem vesz figyelembe  Példa  Föltenni egy kérdést, ami másokban is felmerült, csak nem merték megkérdezni  Externális haszon (túlcsorduló haszon)  Pozitív externália  Olyan hasznok, amelyeket a döntéshozó nem vesz figyelembe  Példa  Föltenni egy kérdést, ami másokban is felmerült, csak nem merték megkérdezni KérdésKérdés –Vajon pozitív vagy negatív externália a hangos zene?

5 A negatív externáliákat nem lehet teljesen felszámolni. A negatív externáliákat nem lehet teljesen felszámolni. Tranzakciós költségek Tranzakciós költségek Az eladók és a vevők közti szerződések és tranzakciók tető alá hozásának költségei. Az eladók és a vevők közti szerződések és tranzakciók tető alá hozásának költségei. A negatív externáliákat nem lehet teljesen felszámolni. A negatív externáliákat nem lehet teljesen felszámolni. Tranzakciós költségek Tranzakciós költségek Az eladók és a vevők közti szerződések és tranzakciók tető alá hozásának költségei. Az eladók és a vevők közti szerződések és tranzakciók tető alá hozásának költségei. Tökéletes megoldás nincs

6 Forgatókönyv Forgatókönyv Motorbiciklis kora reggel útra kell Motorbiciklis kora reggel útra kell Ez költségeket ró a szomszédságra Ez költségeket ró a szomszédságra Kérdés Kérdés Miért nem fizetnek neki azért, hogy tolja a motorját hallótávolságon kívülre, mielőtt beindítja? Miért nem fizetnek neki azért, hogy tolja a motorját hallótávolságon kívülre, mielőtt beindítja? Forgatókönyv Forgatókönyv Motorbiciklis kora reggel útra kell Motorbiciklis kora reggel útra kell Ez költségeket ró a szomszédságra Ez költségeket ró a szomszédságra Kérdés Kérdés Miért nem fizetnek neki azért, hogy tolja a motorját hallótávolságon kívülre, mielőtt beindítja? Miért nem fizetnek neki azért, hogy tolja a motorját hallótávolságon kívülre, mielőtt beindítja?

7 Externáliák internalizálása Externáliák internalizálása Amikor a döntéskor az egyének mégis figyelembe veszik az externális hatásokat Amikor a döntéskor az egyének mégis figyelembe veszik az externális hatásokat

8  Ipari társadalmakban  A negatív externáliák megsokszorozódnak  A legtöbb esetben nem is vesszük észre, hogy negatív externáliát okozunk  A megoldáshoz szükséges  Empátia  Tolerancia Tökéletes megoldás nincs

9 A negatív externáliák nyomában fellépő társadalmi problémák mindennapi megoldási módja a tárgyalás.  A tárgyalás révén létrejött cserével mindegyik fél jobban jár.  A világosan lefektetett tulajdonjogok biztosítják a tárgyalások alapját. A negatív externáliák nyomában fellépő társadalmi problémák mindennapi megoldási módja a tárgyalás.  A tárgyalás révén létrejött cserével mindegyik fél jobban jár.  A világosan lefektetett tulajdonjogok biztosítják a tárgyalások alapját.

10 A Panaszos Háztulajdonos Esete Forgatókönyv Valaki vesz egy házat A közelben megépülő repülőtér rendszeres erős zajt okoz Jár-e kártérítés a tulajdonosnak amiatt a költség miatt, amit a reptér ró rá?

11 Ár/Utas Utasok száma D MC Q1Q1 P1P1 MC zajadóval megnövelt P2P2 Q2Q2 A Panaszos Háztulajdonos Esete

12 Kérdés Ha egyikőjük kártérítést kap, a többieknek is jár? Jogos-e egy ilyen nagy költséget hárítani a repülőterekre? Ha orvosoljuk is ezt a sérelmet, akkor is, mi a helyzet a többi negatív externáliával? Kérdés Ha egyikőjük kártérítést kap, a többieknek is jár? Jogos-e egy ilyen nagy költséget hárítani a repülőterekre? Ha orvosoljuk is ezt a sérelmet, akkor is, mi a helyzet a többi negatív externáliával? A Panaszos Háztulajdonos Esete

13 Az irányadó esetek jelentősége Kárpótlás negatív externáliák esetén Nehezen kivitelezhető A várakozások jelölik ki a tulajdonjogokat Jogviszonyok tisztázásakor Kerülik a váratlan döntéseket, váratlan kimeneteleket A legszélesebb körben és a legbiztosabban érvényesülő várakozásokat támogatják A változó körülmények ellenére a várakozások folytonosságának biztosítása

14 A technikai fejlődés gyakran nem evolúciós, hanem ugrásszerű változásokat von maga után. Új szabályok kellenek, hogy megakadályozzuk a negatív externáliák gyors megsokszorozódását. A jövedelemnövekedés változást hozott a tulajdonjogok terén is. A szennyezés költsége módosult.

15  Ma sokra értékeljük a tiszta levegőt.  A tiszta levegő, mint jog  Új szabályokat kíván  Ma sokra értékeljük a tiszta levegőt.  A tiszta levegő, mint jog  Új szabályokat kíván

16 10-04-107. előadás16 Externáliák csökkentése törvényi úton A negatív externáliát okozók úgy gondolkoznak, hogy az ő egyéni hasznuk nagyobb, mint az a kis többletköltség, amit tevékenységük a közösség egyes tagjaira ró. Megoldás lehet az externáliák törvényi úton való internalizálása. A negatív externáliát okozók úgy gondolkoznak, hogy az ő egyéni hasznuk nagyobb, mint az a kis többletköltség, amit tevékenységük a közösség egyes tagjaira ró. Megoldás lehet az externáliák törvényi úton való internalizálása.

17 Externáliák csökkentése törvényi úton Az új szabályok létrehozása a törvénykezés. Az új szabályok létrehozása a törvénykezés. Változásokat hoz a létező tulajdonjogi viszonyokban. Változásokat hoz a létező tulajdonjogi viszonyokban. A szabályok megváltoztatása mindig fölveti a méltányosság kérdését és ugyanakkor gyakran alapvető viselkedésmódosításra ösztönöz. A szabályok megváltoztatása mindig fölveti a méltányosság kérdését és ugyanakkor gyakran alapvető viselkedésmódosításra ösztönöz. Az új szabályok létrehozása a törvénykezés. Az új szabályok létrehozása a törvénykezés. Változásokat hoz a létező tulajdonjogi viszonyokban. Változásokat hoz a létező tulajdonjogi viszonyokban. A szabályok megváltoztatása mindig fölveti a méltányosság kérdését és ugyanakkor gyakran alapvető viselkedésmódosításra ösztönöz. A szabályok megváltoztatása mindig fölveti a méltányosság kérdését és ugyanakkor gyakran alapvető viselkedésmódosításra ösztönöz.

18 Költségminimalizálás A költségek minimalizálása nem az egyetlen cél, ami a kormányzat lelki szemei előtt lebeg. A költségek minimalizálása nem az egyetlen cél, ami a kormányzat lelki szemei előtt lebeg. A kormányzati döntéseket méltányosságuk alapján is értékeljük. A kormányzati döntéseket méltányosságuk alapján is értékeljük. A társadalom számára az jelenti a kihívást, hogy törvényei segítségével elkerülje a kirívó igazságtalanságokat, de a célok elérésének de a célok elérésének költségét mini- malizálja. A társadalom számára az jelenti a kihívást, hogy törvényei segítségével elkerülje a kirívó igazságtalanságokat, de a célok elérésének de a célok elérésének költségét mini- malizálja.

19 A kormányhivataloknak olykor nehezükre esik az egységköltség pontos meghatározása. A szennyezőknek érdekükben áll eltúlozni költségeik mértékét. Hogy az ilyen jellegű információs problémát a lehető legolcsóbban megoldjuk, a hatóság bevezethet a kibocsátás egységével arányos adót. A kormányhivataloknak olykor nehezükre esik az egységköltség pontos meghatározása. A szennyezőknek érdekükben áll eltúlozni költségeik mértékét. Hogy az ilyen jellegű információs problémát a lehető legolcsóbban megoldjuk, a hatóság bevezethet a kibocsátás egységével arányos adót. Egy másik megközelítés: A kibocsátás megadóztatása

20 A környezetszennyezés is átcsorduló költség, azaz költségét nem a szennyező viseli. A környezetszennyezés is átcsorduló költség, azaz költségét nem a szennyező viseli. Amennyiben a szennyezőanyag egységköltségét pontosan úgy állítják be, hogy az megegyezzen az átcsorduló egységköltséggel, akkor a költség előidézője a költség viselőjévé válik. Amennyiben a szennyezőanyag egységköltségét pontosan úgy állítják be, hogy az megegyezzen az átcsorduló egységköltséggel, akkor a költség előidézője a költség viselőjévé válik. Az adó segítségével így csökken a szennyezés mértéke. Az adó segítségével így csökken a szennyezés mértéke. Kérdés Kérdés Melyik az a pont, ahol megszűnik a környezetszennyezés? Melyik az a pont, ahol megszűnik a környezetszennyezés? A környezetszennyezés is átcsorduló költség, azaz költségét nem a szennyező viseli. A környezetszennyezés is átcsorduló költség, azaz költségét nem a szennyező viseli. Amennyiben a szennyezőanyag egységköltségét pontosan úgy állítják be, hogy az megegyezzen az átcsorduló egységköltséggel, akkor a költség előidézője a költség viselőjévé válik. Amennyiben a szennyezőanyag egységköltségét pontosan úgy állítják be, hogy az megegyezzen az átcsorduló egységköltséggel, akkor a költség előidézője a költség viselőjévé válik. Az adó segítségével így csökken a szennyezés mértéke. Az adó segítségével így csökken a szennyezés mértéke. Kérdés Kérdés Melyik az a pont, ahol megszűnik a környezetszennyezés? Melyik az a pont, ahol megszűnik a környezetszennyezés? Egy másik megközelítés: A kibocsátás megadóztatása

21 A hatóság dolga az, hogy a kibocsátás csökkentésének határköltségét összehasonlítsa annak határhasznával.

22 A környezetszennyezésre úgy kell tekintenünk, mint egy költségre, nem mint egy bűnre. A szennyezőket megadóztató kormányzat valójában “szennyezési jogokat” ad el.

23 Hatékonyság és méltányosság Egyesek igazságtalannak tartják a szennyezés megadóztatását Szerintük az adóteher súlyosan nehezedik a szegényekre, ugyanakkor a gazdagokat nem akadályozza meg abban, hogy kedvükre rongálják a környezetet. Fontos, hogy eltérő méltányossági megoldások mellett is elérhető ugyanaz a hatékony megoldás. Egyesek igazságtalannak tartják a szennyezés megadóztatását Szerintük az adóteher súlyosan nehezedik a szegényekre, ugyanakkor a gazdagokat nem akadályozza meg abban, hogy kedvükre rongálják a környezetet. Fontos, hogy eltérő méltányossági megoldások mellett is elérhető ugyanaz a hatékony megoldás.

24 Hatékonyság és méltányosság Az adóztatás, mint környezetszennyezés- csökkentő eljárás általában előnyösebb, mint a korlátozásokon alapuló megoldások.

25 A buborékelv feltételezi, hogy egy hatalmas “buborék” van a vállalat egésze fölött, és abban oszlik el a kibocsátott szennyezőanyag. E politika szerint a vállalatoknak módjukban áll a lehető legalacsonyabb költséggel teljesíteni a kitűzött levegőminőségi célt. Ahol a szennyezés csökkentésének költségei nagyok, ott a kibocsátás változatlan maradhat vagy akár nőhet, ha ellensúlyozza azt a kibocsátás csökkentése egyéb, olcsóbb helyen. A buborékelv feltételezi, hogy egy hatalmas “buborék” van a vállalat egésze fölött, és abban oszlik el a kibocsátott szennyezőanyag. E politika szerint a vállalatoknak módjukban áll a lehető legalacsonyabb költséggel teljesíteni a kitűzött levegőminőségi célt. Ahol a szennyezés csökkentésének költségei nagyok, ott a kibocsátás változatlan maradhat vagy akár nőhet, ha ellensúlyozza azt a kibocsátás csökkentése egyéb, olcsóbb helyen.

26  A környezetszennyezés azért központi szociális és politikai kérdés, mert nincs egyetértés a jogok tekintetében.  A kereslet sosem teljesen rugalmatlan, még a tiszta levegő esetében sem az.  Kerüljük az előírást és ellenőrzést, és hagyjuk meg a szabadságot a termelőknek, hogy megtalálják a szennyezés csökkentésének számukra legkevésbé költséges módját.  A környezetszennyezés azért központi szociális és politikai kérdés, mert nincs egyetértés a jogok tekintetében.  A kereslet sosem teljesen rugalmatlan, még a tiszta levegő esetében sem az.  Kerüljük az előírást és ellenőrzést, és hagyjuk meg a szabadságot a termelőknek, hogy megtalálják a szennyezés csökkentésének számukra legkevésbé költséges módját.

27 Közlekedési zsúfoltság, mint externália A közlekedési zsúfoltság negatív externália Egy költség, amely úgy keletkezik, hogy a azok, akik okozzák, nem szembesülnek vele. Csak arra a költségre vannak tekintettel, amit más vezetők okoznak. Ha az autósoknak meg kéne fizetniük azokat a zsúfoltságból származó többletköltségeket, amelyeket döntésük a többiekre ró, akkor kevesebbet vezetnének

28 Közlekedési zsúfoltság, mint externália Kérdés Hogy lehet az externáliát internalizálni? Válasz Árasítás (pricing) Úthasználati díj Kérdés Hogy lehet az externáliát internalizálni? Válasz Árasítás (pricing) Úthasználati díj

29 Az átcsorduló költségek olyan költségek, amelyeket nem veszünk figyelembe, amikor döntést hozunk. Az átcsorduló költségek olyan költségek, amelyeket nem veszünk figyelembe, amikor döntést hozunk. A tranzakciós költségek gyakran megakadályozzák az embereket abban, hogy kielégítőbb egyezségekre törekedjenek. A tranzakciós költségek gyakran megakadályozzák az embereket abban, hogy kielégítőbb egyezségekre törekedjenek. A tárgyalás az együttműködést biztosítja. A tárgyalás az együttműködést biztosítja. A világos tulajdonjogok megkönnyítik a tárgyalást A világos tulajdonjogok megkönnyítik a tárgyalást

30 Bizonyos szennyezés- csökkentő eljárások hatékonyabbak

31 “ A közgazdasági gondolkodás alapjai ” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko

32 Kérdés Mit célszerűbb a kormányzatnak előállítani? Mit célszerű a piacnak? A döntés kormányzat és piac közt nem is olyan egyszerű…

33 A piacot általában a magánszektorral azonosítjuk. A kormányzati hivatalokat, önkormányzatokat pedig a közszférával. Kérdés Az egyéni önérdek vajon szerepet játszik-e a közszférában? A piacot általában a magánszektorral azonosítjuk. A kormányzati hivatalokat, önkormányzatokat pedig a közszférával. Kérdés Az egyéni önérdek vajon szerepet játszik-e a közszférában?

34 A magánszférára gyakran, mint a „versenyszférára” utalunk. Kérdés A közszférában van verseny? Verseny a közszférában Választások Hivatali előléptetés Törvénykezés A magánszférára gyakran, mint a „versenyszférára” utalunk. Kérdés A közszférában van verseny? Verseny a közszférában Választások Hivatali előléptetés Törvénykezés

35 Közgazdaságtan Minden szereplő önérdekének megfelelően racionálisan viselkedik. Közgazdaságtan Amennyiben egy tevékenység határhaszna nagyobb, mint annak határköltsége, akkor a tevékenység bővítendő. Ha egy tevékenység határhaszna kisebb, mint határköltsége, akkor visszaszorítandó. Közgazdaságtan Minden szereplő önérdekének megfelelően racionálisan viselkedik. Közgazdaságtan Amennyiben egy tevékenység határhaszna nagyobb, mint annak határköltsége, akkor a tevékenység bővítendő. Ha egy tevékenység határhaszna kisebb, mint határköltsége, akkor visszaszorítandó.

36 Újraválasztási esélyeknövekedése Megpuszilt kisbabák száma MUMU MC Q1Q1 Q2Q2 kormányzati tevékenységek Közgazdaságtan és kormányzati tevékenységek

37 A kényszerítés joga A kormányzatnak általánosan elismert és kizárólagos joga, hogy a kényszerítés eszközével éljen Az önbíráskodás tilos

38 Kényszer Együttműködésre bírni valakit azzal, hogy megfenyegetjük, hogy különben lehetőségeit korlátozzuk Meggyőzés Együttműködésre bírni valakit azzal, hogy lehetőségeinek bővülését helyezzük kilátásba Kényszer Együttműködésre bírni valakit azzal, hogy megfenyegetjük, hogy különben lehetőségeit korlátozzuk Meggyőzés Együttműködésre bírni valakit azzal, hogy lehetőségeinek bővülését helyezzük kilátásba A kényszerítés joga

39 Kérdés A kényszer növeli-e a gazdasági szabadságot? A kényszer növeli-e a gazdasági szabadságot? Nagyobb szabadságot és több lehetőséget élvezhetünk akkor, ha szabadságunk korlátozását, lehetőségeink mérséklését bizonyos mértékben elfogadjuk. Nagyobb szabadságot és több lehetőséget élvezhetünk akkor, ha szabadságunk korlátozását, lehetőségeink mérséklését bizonyos mértékben elfogadjuk.Kérdés A kényszer növeli-e a gazdasági szabadságot? A kényszer növeli-e a gazdasági szabadságot? Nagyobb szabadságot és több lehetőséget élvezhetünk akkor, ha szabadságunk korlátozását, lehetőségeink mérséklését bizonyos mértékben elfogadjuk. Nagyobb szabadságot és több lehetőséget élvezhetünk akkor, ha szabadságunk korlátozását, lehetőségeink mérséklését bizonyos mértékben elfogadjuk. A kényszerítés joga

40 10-04-107. előadás40 Van-e szükség az államra?  Kormányzat nélkül  Azok, akik a rendőri/tűzoltási védelemért hajlandóak fizetni, megvásárolhatnák  Kérdés  Ki lehetne zárni a szolgáltatás előnyeinek élvezetéből a szomszédaikat?  Kormányzat nélkül  Azok, akik a rendőri/tűzoltási védelemért hajlandóak fizetni, megvásárolhatnák  Kérdés  Ki lehetne zárni a szolgáltatás előnyeinek élvezetéből a szomszédaikat?

41 A potyautas problémája A potyautas problémája A túlcsorduló hasznok, amelyektől nem lehet megfosztani a szerencsés érintetteket, arra ösztönzik őket, hogy ne fizessenek A túlcsorduló hasznok, amelyektől nem lehet megfosztani a szerencsés érintetteket, arra ösztönzik őket, hogy ne fizessenek Kérdés Kérdés Ki lesz hajlandó kínálni egy jószágot, amiért az emberek nem hajlandóak fizetni? Ki lesz hajlandó kínálni egy jószágot, amiért az emberek nem hajlandóak fizetni? A potyautas problémája A potyautas problémája A túlcsorduló hasznok, amelyektől nem lehet megfosztani a szerencsés érintetteket, arra ösztönzik őket, hogy ne fizessenek A túlcsorduló hasznok, amelyektől nem lehet megfosztani a szerencsés érintetteket, arra ösztönzik őket, hogy ne fizessenek Kérdés Kérdés Ki lesz hajlandó kínálni egy jószágot, amiért az emberek nem hajlandóak fizetni? Ki lesz hajlandó kínálni egy jószágot, amiért az emberek nem hajlandóak fizetni? Van-e szükség az államra?

42 Mit gondolsz? Mit gondolsz? “ “Nem fogják embertársaink azt tenni, ami mindannyiunk érdeke, ha az nem egyéni érdekük is egyben” Van-e szükség az államra?

43 Pozitív externália és potyázók a túlcsorduló hasznok csökkentik az ösztönzést, hogy bizonyos javakat termeljünk. a túlcsorduló hasznok csökkentik az ösztönzést, hogy bizonyos javakat termeljünk. Pozitív externália és potyázók A kormányzat kényszerítés útján ösztönözheti a termelést, amely révén a tranzakciós költségek csökkennek. Kizárni a potyázókat

44  Potyautasok Olyanok, akik haszonhoz jutnak anélkül, hogy a haszon eléréséhez szükséges költségekből kivették volna a részüket. Olyanok, akik haszonhoz jutnak anélkül, hogy a haszon eléréséhez szükséges költségekből kivették volna a részüket.  Kérdés  Miért ne tennék meg az emberek azt, ami jobb helyzetbe hozná őket és a többieket egyaránt?  Potyautasok Olyanok, akik haszonhoz jutnak anélkül, hogy a haszon eléréséhez szükséges költségekből kivették volna a részüket. Olyanok, akik haszonhoz jutnak anélkül, hogy a haszon eléréséhez szükséges költségekből kivették volna a részüket.  Kérdés  Miért ne tennék meg az emberek azt, ami jobb helyzetbe hozná őket és a többieket egyaránt?

45  Összegzés  A magas tranzakciós költségek megnehezítik a potyautasok kizárását.  A kormányzat mindenkit fizetésre kényszerít azzal, hogy adót vet ki. Törvény és Rend

46 Közjavak Kizárás Zsúfoltság VanNincs VanMagánjavakKlubjavak NincsSzabad javak Tiszta közjavak

47 Az adót kötelező befizetni. Emberek toborzása és felszerelések beszerzése: A meggyőzésen alapul. Kérdés Miért alkalmaz kényszert a kormányzat, amikor a meggyőzés jobban működhet? Az adót kötelező befizetni. Emberek toborzása és felszerelések beszerzése: A meggyőzésen alapul. Kérdés Miért alkalmaz kényszert a kormányzat, amikor a meggyőzés jobban működhet? Honvédelem

48 Kérdés Kérdés Ha nem alkalmazna a kormányzat kényszert azért, hogy finanszírozza az útfelújításokat, akkor milyen állapotban lennének az utak? Ha nem alkalmazna a kormányzat kényszert azért, hogy finanszírozza az útfelújításokat, akkor milyen állapotban lennének az utak?

49 Tranzakciós költségek Tranzakciós költségek Magasabbak, ha használati díjat kell fizetni Magasabbak, ha használati díjat kell fizetni Kérdés Kérdés Ki más profitál az útfejlesztésből? Ki más profitál az útfejlesztésből?

50 Oktatás Az emberek addig képződnek, amíg az oktatás határhaszna meghaladja annak határköltségét. Pozitív externáliák dögivel Oktatás Kevesebbet veszünk igénybe, mert nem tekintjük az externális hasznokat Az adó, amit az oktatás finanszírozására fordít a kormányzat, csökkenti az oktatás árát, és növeli a keresett mennyiséget. Oktatás Az emberek addig képződnek, amíg az oktatás határhaszna meghaladja annak határköltségét. Pozitív externáliák dögivel Oktatás Kevesebbet veszünk igénybe, mert nem tekintjük az externális hasznokat Az adó, amit az oktatás finanszírozására fordít a kormányzat, csökkenti az oktatás árát, és növeli a keresett mennyiséget. Utak, iskolák

51 Hasznok és költségek Oktatás mennyisége MC MU egyéni MU társadalmi Q1Q1 Q2Q2

52 A kormányzat kedvezményeket nyújt a szegényeknek A kormányzat kedvezményeket nyújt a szegényeknek Kérdés Kérdés Miért nem elég a spontán jótékonykodás? Miért nem elég a spontán jótékonykodás? Potyautasok Potyautasok

53 Tranzakciós költségek csökkentése EngedélyekBizonyítványokElőírások Mit gondolsz? Miért támogatják az eladók a szabályozást?

54 A kormányzat célja, hogy a piaci kudarcok esetében fellépjen. Tranzakciós költségek Pozitív externália PotyautasokKérdés Ha a kormányzat nem tökéletesen informált, és nem megfelelően ösztönzött, akkor ez mennyiben befolyásolja a köz érdekében folytatott tevékenységét?

55 Kérdés Kérdés Miért nem töltünk több időt azzal, hogy megismerjük a különböző közfunkciókat betölteni kívánó jelölteket, mielőtt szavazunk? Miért nem töltünk több időt azzal, hogy megismerjük a különböző közfunkciókat betölteni kívánó jelölteket, mielőtt szavazunk? Kérdés Kérdés A képviselők azon törekvése, hogy újraválasszák őket, vajon arra ösztönzi őket, hogy a köz érdekében szavazzanak és cselekedjenek? A képviselők azon törekvése, hogy újraválasszák őket, vajon arra ösztönzi őket, hogy a köz érdekében szavazzanak és cselekedjenek? Kérdés Kérdés Miért nem töltünk több időt azzal, hogy megismerjük a különböző közfunkciókat betölteni kívánó jelölteket, mielőtt szavazunk? Miért nem töltünk több időt azzal, hogy megismerjük a különböző közfunkciókat betölteni kívánó jelölteket, mielőtt szavazunk? Kérdés Kérdés A képviselők azon törekvése, hogy újraválasszák őket, vajon arra ösztönzi őket, hogy a köz érdekében szavazzanak és cselekedjenek? A képviselők azon törekvése, hogy újraválasszák őket, vajon arra ösztönzi őket, hogy a köz érdekében szavazzanak és cselekedjenek?

56 Megfigyelés Megfigyelés Azon kevesek, akik sokat nyernek, készek többet áldozni a politikai döntés befolyásolására. Azon kevesek, akik sokat nyernek, készek többet áldozni a politikai döntés befolyásolására. Megfigyelés Megfigyelés Azon sokak, akik számára kisebb a tét egyénileg, ám összességében nagyobb, azok nem tesznek semmit. Azon sokak, akik számára kisebb a tét egyénileg, ám összességében nagyobb, azok nem tesznek semmit. Megfigyelés Megfigyelés Azon kevesek, akik sokat nyernek, készek többet áldozni a politikai döntés befolyásolására. Azon kevesek, akik sokat nyernek, készek többet áldozni a politikai döntés befolyásolására. Megfigyelés Megfigyelés Azon sokak, akik számára kisebb a tét egyénileg, ám összességében nagyobb, azok nem tesznek semmit. Azon sokak, akik számára kisebb a tét egyénileg, ám összességében nagyobb, azok nem tesznek semmit.

57 A dilemma Két gyanúsított előzetesben ül. Van egy rájuk bizonyítható kicsi, és egy nem bizonyítható nagy bűntény. Ha az egyik vall, a másik tagad, az első egy évet kap, aztán elengedik, és a másik nyakába varrják a nagy balhét. Ha mindketten vallanak, akkor 5-5 évet kapnak. Ha egyikőjük sem vall, akkor mindketten két- két évet kapnak Nem beszélhetnek egymással

58 Másik Egyik Nem vallVall Nem vall Vall (-2,-2)(-10,-1) (-1,-10) (-5,-5)

59 A kormányzat tettei a szavazók és képviselők viselkedésén múlnak. Határköltségek és határhasznok mérlegelése itt is. A kényszer, kormányzati monopólium, ami lehetőséget teremt olyan jószágok biztosítására, amelyekből a piacon szuboptimális mennyiség áll elő, mert pozitív externália, magas tranzakciós költségek, potyautas probléma mert pozitív externália, magas tranzakciós költségek, potyautas probléma

60 Köszönöm a figyelmet! 8. előadás: “A gazdasági rendszerek összteljesítménye


Letölteni ppt "10-04-107. előadás1 “ A közgazdasági gondolkodás alapjai ” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko."

Hasonló előadás


Google Hirdetések