A bolygópályák kutatása Nicolaus Cusanus (1401-1464) a világ határtalanságáról, a Föld nem középponti jellegéről, mozgásárólNicolaus Cusanus (1401-1464)

Az előadások a következő témára: "A bolygópályák kutatása Nicolaus Cusanus (1401-1464) a világ határtalanságáról, a Föld nem középponti jellegéről, mozgásárólNicolaus Cusanus (1401-1464)"— Előadás másolata:

1 A bolygópályák kutatása Nicolaus Cusanus (1401-1464) a világ határtalanságáról, a Föld nem középponti jellegéről, mozgásárólNicolaus Cusanus (1401-1464) a világ határtalanságáról, a Föld nem középponti jellegéről, mozgásáról Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) Az égi pályák körforgásairól (1543, betiltva 1616-ban)Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) Az égi pályák körforgásairól (1543, betiltva 1616-ban) –motivációi

2 –a kopernikuszi rendszer

3 –következmények a bolygók relatív távolságaa bolygók relatív távolságaKopernikusz Mai értékek Merkúr0.37630.3871 Vénusz0.71930.7233 Föld1.00001.0000 Mars1.51981.5237 Jupiter5.21925.2028 Szaturnusz9.17429.5389

4 parallaxisparallaxis fázisokfázisok –problémák a Föld mozgásaa Föld mozgása a rendszer bonyolultságaa rendszer bonyolultsága

5 Giordano Bruno (1548-1600)Giordano Bruno (1548-1600) “Tanítom, hogy van egy végtelen világegyetem, a végtelen, isteni mindenhatóság műve, mert nem tar- tom méltónak az isteni jósághoz és mindenhatóság- hoz, hogy csak ezt az egy véges világot teremtette légyen, holott még számtalan mást is képes teremte- ni; azt mondom tehát, hogy számtalan világ van, ha- sonló e földhöz, melyet Püthagorasszal oly csillag- nak tekintek, amilyen a hold és a többi bolygó és más csillagok; mindezeket az égi testeket világok- nak tartom, számukat határtalannak, s együttvéve a végtelen térben egy végtelen egyetemes természetet, a végtelen világegyetemet alkotják, amely kettős ér- telemben végtelen: egyrészt a nagyság, másrészt a

6 világok száma szempontjából – s ezzel közvetve mindenesetre ellentmondtam a vallás tanításának.” “... az oszthatatlan nem különbözik az oszthatótól, a legegyszerűbb nem a végtelentől, a középpont nem a kerülettől. Minthogy tehát a végtelen mindaz, ami lehet, azért mozdulatlan; minthogy benne minden megkülönbözetlen, azért egy; s minthogy megvan benne mindaz a nagyság és tökéletesség, ami általá- ban lehetséges, azért a legnagyobb és legjobb mér- hetetlenség. Ha a pont nem különbözik a testtől, a középpont nem a kerülettől, a véges nem a végtelen- től, a legnagyobb nem a legkisebbtől, akkor bizo- nyossággal állíthatjuk, hogy a világegyetem csupa

7 középpont, vagy hogy a világegyetem középpontja mindenütt van, és hogy a kerület nincs valamelyik részen, amennyiben ez különböző a középponttól; a kerület inkább mindenütt van, de tőle különböző kö- zéppont nincs. Így hát nemcsak nem lehetetlen, de szükségképpeni, hogy a legjobb, a legnagyobb, a fölfoghatatlan minden, mindenütt és mindenben van, mert, mint egyszerű és oszthatatlan, minden, minde- nütt és mindenben lehet.” – –következmények máglya a tudomány objektivitása

8 Galileo Galilei (1564-1642) – –kopernikánus felfedezések a távcsővel (Sidereus Nuncius, 1610) az eszközaz eszköz

9 a Jupiter-holdaka Jupiter-holdak

10 a Hold felszínea Hold felszíne

11 a Vénusz fázisaia Vénusz fázisai a Szaturnusz gyűrűjea Szaturnusz gyűrűje a Nap foltjaia Nap foltjai az állócsillagok pontszerűségeaz állócsillagok pontszerűsége a Tejút csillagokból álla Tejút csillagokból áll –problémák az észlelés nehézségeaz észlelés nehézsége a Föld mozgásaa Föld mozgása

12 Johannes Kepler (1571-1630)Johannes Kepler (1571-1630) –az égi harmónia

13 –Tycho de Brahe (1546-1601) megfigyelései

14

15

16

17

18 –Astronomia Nova (1609) –Harmonice Mundi (1619) –Tabulae Rudolphinae (1627)