Szellemi alkotások és a versenyjog. 1996.évi LVII. Új törvény (Versenytörvény), amely 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1996.évi LVII. Új törvény (Versenytörvény),

Az előadások a következő témára: "Szellemi alkotások és a versenyjog. 1996.évi LVII. Új törvény (Versenytörvény), amely 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1996.évi LVII. Új törvény (Versenytörvény),"— Előadás másolata:

1 Szellemi alkotások és a versenyjog

2 1996.évi LVII. Új törvény (Versenytörvény), amely 1997. január 1-jén lépett hatályba. 1996.évi LVII. Új törvény (Versenytörvény), amely 1997. január 1-jén lépett hatályba.

3 A témakörben a kérdések a cégek tevékenységének következő területein merülhetnek fel, ahol a tisztességtelen versenyről szóló törvény szabályait is figyelembe kell venni: A társaság alapítása A társaság alapítása A cégek tevékenysége A cégek tevékenysége A társaságok összefonódása, összeolvadása A társaságok összefonódása, összeolvadása Érdekeltségek adásvétele Érdekeltségek adásvétele Megszűnés, felszámolás Megszűnés, felszámolás

4 A társaság alapítása A szellemi alkotások jogával kapcsolatos kérdések általában két alapvető ponton jelentkeznek a társaság alapítása során: 1. Megfelelő cégnév választása 2. Alapítás során, ha szellemi alkotást szolgáltatnak apportként

5 Szellemi alkotások apportja A törvény által védett szellemi alkotások majd mindegyike alkalmas társasági tulajdonba adására. 1. Találmányok 2. Szolgálati találmány 3. Védjegy 4. Mintaoltalom 5. Know-how

6 A szellemi alkotás felhasználása a cég tevékenysége során 1. A társaság termelő, értékesítési, beszerzési, engedélyezési tevékenysége során figyelembe kell venni a védjegyekről szóló 1997. évi XI. törvényt. A törvény alapkövetelménye a védjegy megkülönböztető jellege, ami nem csak védjegyjogi, hanem versenyjogi kérdés is.

7 2. A cégek tevékenysége során figyelembe veendő másik óriási terület a szabadalmi jog területe, ahol a szabályok megsértése nagyon gyakran a versenyszabályok megsértését is jelenti 3. A tisztességtelen versenyre vonatkozó törvények alkalmazását illetően a legtágabb kör a marketing területe.

8 4. Az üzleti titkok védelme 5. A versenytörvényből adódóan további sajátos terület az erőfölénnyel való esetleges visszaélés vizsgálata.

9 Társaságok összefonódása, összeolvadása Ha a beolvadás egyidejűleg olyan szellemi tulajdonokat (szabadalmak, technológia) megszerzését eredményezi, amelyeken keresztül az érintett vállalkozások komolyan befolyásolni tudja a piacot.

10 Érdekeltségek adásvétele Az üzlet egy része képezi az eladás tárgyát. Az ilyen ügyletek rendszerint kiterjednek a szükséges know-how, a kapcsolódó védjegyek és cégnevek kivásárlására is.

11 Megszűnés, felszámolás Az eszközök értékesítése során a felszámolónak összhangba kell hoznia a jövőbeli tulajdonosok érdekeit és a szellemi alkotások jogosultjainak érdekeit.