Médiajog I 2014 ősz.

Az előadások a következő témára: "Médiajog I 2014 ősz."— Előadás másolata:

1 Médiajog I 2014 ősz

2

3 Demokrácia felfogások
Többségelvű felfogás. Demokratikus az, amit a többség, a többség által elfogadott keretek között eldönt. „ A többségi kormányzás esetleg igazságtalan, talán méltánytalan valamely kisebbséggel szemben, ám attól még demokratikus. Ez nagyon fontos! Mert azt jelenti, hogy ha korrigálni akarjuk azt, amit igazságtalannak tartunk, akkor azt demokratikus módon kell megtennünk. Vitatkoznunk kell az emberekkel, elég sok ember gondolkodását módosítani kell, hogy a helyzet megváltozzon.” (Dworkin) A többségelvű felfogás szerint tehát demokratikus az, amit a mindenkori többség elfogad, igazságosnak tart. Partnerségi felfogás A politikai közösség tagjainak morális egyenlőséget biztosító rend. „…a politikai döntések tétje mindenki számára egyenlő kell legyen: mindenkinek a sorsa pont ugyanannyit kell számítson, mint bárki másé, aki a döntésben érintett. E feltevés nélkül nincs partnerség. Továbbá a közösség mindenkinek meg kell adja az egyenlő tiszteletet; ez az egyenlő tisztelet pedig további dolgokat is megkövetel: nemcsak azt, hogy mindenkinek legyen szavazata, hanem azt is, hogy minden egyes személy véleményét figyelemre érdemesnek tartsák. A tisztelet ebben az értelemben azt jelenti, hogy szólhatok, eljuttathatom másokhoz a véleményemet.”(Dworkin) A partnerségi felfogás a döntésekben való részvétel egyenlőségének lehetősége.

4 Demokrácia felfogások hatása az alapjogokra
„A méltósághoz való jog (másik) funkciója az egyenlőség biztosítása. … Az emberi méltóságban mindenki osztozik aki ember, függetlenül attól, hogy mennyit valósított meg az emberi lehetőségből és miért annyit.” 23/1990 AB határozat Sólyom László párhuzamos véleménye Az egyenlő emberi méltóságon alapulnak az egyéni autonómiát és a szabadságot biztosító alapjogok és ez fogja össze a politikai közösség egészét meghatározó normákat is. (Tóth Gábor Attila) „Nincs általános egyetértés abban, hogy a közjó miben áll és miként valósítható meg, az emberek saját érdekeik, meggyőződésük, tudásuk szerint mást és mást gondolnak arról, hogy az adott lehetőségek közül mi szolgálja legjobban őket, csoportjukat, a közösség egészét. „Mivel a közösség ügyeiben véget nem érő diskurzusra van szükség, meghatározóak a közügyek megvitatásának és eldöntésének alkotmányos fórumai.” (Habermas)

5 1789.augusztis 26. - Emberi és polgári jogok nyilatkozata
„Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás.” „A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg.” Első generációs alapjogok XVIII. sz. végén megfogalmazódott klasszikus szabadságjogok: tulajdon, méltóság, élet Második generációs alapjogok a weimar-i alkotmányon alapulnak: gazdasági és szociális jogok - munka, sztrájk Harmadik generációs alapjogok XX. sz. második felétől, a globális problémákkal szemben jönnek létre: egészséges környezethez való jog, természeti javak arányos hasznosításához való jog, világméretű tájékozódáshoz való jog

6 Tárki felmérés 2009 Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében „Különbséget jelent, hogy egy adott ország mennyire jutott túl a nyers materiális túlélés értékein, mennyire válnak benne általánossá az önmegvalósítás, a demokratizálódás, a társadalmi nyilvánosság értékei. Másképpen: milyen mértékű a bizalom és tolerancia, mennyire hatja át a társadalom tagjainak mindennapjait a civil együttműködés, az egymással való kapcsolattartás és a társadalom demokratikus intézményeinek tényleges használata. Ebben a dimenzióban a kutatás eredményei szerint ma Magyarországot értékválasztásaink és preferenciáink a világ értéktérképén sok tekintetben a nyugati keresztény kultúrkör szélén, egy zárt, magába forduló társadalomként helyezik el.” Az önkifejezési értékek (nyitottság/zártság) dimenziójának elemei alapján mi a nyugat-európai nem-posztszocialista országok átlagához viszonyítva kevésbé tartjuk fontosnak a civil és politikai szabadságjogokat; kisebb mértékű a mindennapi aktív politikai szerepvállalásunk; kevésbé toleráljuk a többségi gondolkodástól eltérő véleményeket; értékszerkezetünkben kisebb szerepet játszik az önmegvalósítás; valamint kevésbé bízunk másokban.

7 „A szabadságszerető ember (…) szüntelenül szem előtt tartja, hogy az emberi szabadság és az emberi méltóság egy és oszthatatlan, és az egyik ember ellen akár társadalmi helyzete, akár származása, akár neme vagy kora címén elkövetett minden sérelem mindenki más szabadságát és méltóságát veszélyezteti…” Bíbó István „…éppen az emberi jogok az a határterület, ahol a jog egyrészt a politikával, másrészt az etikával, filozófiával, a társadalomelmélettel, továbbá különféle ideológiákkal kiváltképpen érintkezik, s mindezért a történelemtől elválaszthatatlan.” Sólyom László Nem konkrét emberi jogi jogsértéseket orvosló ítéletekből párlódott le, hanem absztrakt normakontroll és absztrakt alkotmányértelmezés terméke (Alkotmánybíróság).

8 John Milton ( ) Minden szabadságjogok között elsőként azt a szabadságot adjátok meg nekem, hogy tudásra tehessek szert, beszélhessek és lelkiismeretem szava szerint szabadon vitatkozhassam.” (1644)

9 Voltaire ( ) Nem értek egyet azzal, amit mond, de halálomig védelmezni fogom a jogát, hogy elmondhassa.

10 Orwell ( ) Ha jelent valamit a szabadság, akkor azt jelenti, hogy azt is jogom van elmondani az embereknek, amit nem akarnak hallani.

11 Oliver Wendell Holmes jr
Oliver Wendell Holmes jr. ( ) Ha létezik elve az alkotmánynak, amely nyomatékosabb figyelmet követel, mint minden más, akkor az a gondolatszabadság elve. Nem azok gondolatszabadsága, akik egyetértenek velünk, hanem azon gondolatok szabadsága, amelyeket gyűlölünk.

12 1791 vallásszabadság szólásszabadság sajtószabadság gyülekezési szabadság sérelmek orvoslása, jogorvoslat joga

13 Kommunikációs jogok: Gondolatszabadság Lelkiismereti szabadság Szólásszabadság Sajtószabadság Gyülekezési és egyesülési szabadság Kommunikációs szabadság: személyiség szabad kifejeződése + politikai akaratképzés

14 Véleményszabadság igazolása
A véleményszabadság a kommunikációs szabadságok anyajoga egyéni véleménynyilvánítás, önkifejezéshez főződő individuális jog a közvélemény megfelelő működése, mint alapvető politikai intézmény garantálása ( a társadalom egészének érdeke, hogy valamennyi vélemény és gondolat, amely képes hozzájárulni a problémák megoldásához felszínre kerülhessen) „ez teszi lehetővé az állandó szellemi vitát, a vélemények harcát, ami a szabad , demokratikus államrend életeleme” (német alkotmánybíróság) …a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos határait úgy kell meghatároznia, hogy azok a véleményt nyilvánító személy alanyi joga mellett a közvélemény kialakulásának, illetve szabad alakításának a demokrácia szempontjából nélkülözhetetlen érdekét is figyelembe vegyék. (30/1992 – AB határozat)

15 A véleményszabadságnak része a hallgatáshoz, a „nem kommunikáláshoz” való jog is, ami különösen az idegen vélemények sajátként történő kinyilvánítására kötelezéssel szemben nyújt védelmet. A véleménynyilvánítás szabadsága nem foglalja magába a meghallgatáshoz való jogot: a beszélő joga a közlésre – erre vonatkozó törvényi előírás nélkül – senkit nem kötelez arra, hogy e közléssel érdemben foglalkozzon.

16 A véleményszabadság korlátozása
Alapjogok összeütközése esetén, valamelyik ütköző jog korlátozására van szükség. A véleményszabadságnak kitüntetett szerepe miatt csak kevés joggal szemben kell engednie. „Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” (Alaptörvény) A korlátozást a közlés tartalma nem, csak annak hatása alapozhatja meg.

17 30/1992 – AB határozat …a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, tulajdonképpen „anyajoga”többféle szabadságjognak, az ún. „kommunikációs” alapjogoknak. Ebből eredő külön nevesített jogok a szólás és a sajtószabadság, amely utóbbi felöleli valamennyi médium szabadságát, továbbá az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát. Tágabb értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik a művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának szabadsága. Történelmi tapasztalat, hogy mindannyiszor, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozták, sérelmet szenvedett a társadalmi igazságosság, az emberi kreativitás, csökkent az emberben rejlő képességek kibontakozásának lehetősége. A káros következmények nem csupán az individuum, hanem a társadalom életében is megmutatkoztak és az emberiség fejlődésének sok szenvedéssel járó zsákutcájához vezettek. Az eszmék, nézetek szabad kifejtése, a mégoly népszerűtlen vagy sajátos elképzelések szabad megnyilvánulása a fejlődni képes és valóban eleven társadalom létezésének alapfeltétele.

18 30/1992 – AB határozat "A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az, ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt - különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke.”

19 „Tízből kilencszer a Tokaj Kereskedőház valamely ezer forint alatti palackáron hozzáférhető terméke reprezentálja a világ legjobb borvidékét, a Magyar Nemzeti Büszkeséget és Kincset a mi teljesen átlagosnak tűnő családi körünkben, minden borkulturális elvilágosító erőfeszítésem ellenére, és ettől sírni tudnék. Nem csak az íz miatt, pedig az is elég volna, simán, egy kiadós zokogáshoz: savanyú, buta, eloxidált izék, rossz minőségű, mindenféle resztlikből összehordott alapanyag, szürkerothadás plusz egy kis szerencsi cukor, dohos hordók, hanem hogy itt tartunk még mindig, tizennyolc évvel a kommerszek után, magyarok százezrei isszák büszkén, sőt, áhítattal a szart; ez van megetetve (itatva) a sokat szenvedett néppel, és legalább kétszer (vö.: állami vállalat) meg kifizettetve vele, be van magyarázva a legsuttyóbb demagógiával, jobbról és balról is, bőven, hogy ez a nemzeti kincs, ezt így kell csinálni, mindannyiunk pénzéből, és ez nekünk jó, nagyon jó, és végül még jó pofát is kell vágni hozzá, ünnepélyeset. Így alázza meg az ország lakóit (alattvalóit) a görénykurzus fél liter alkoholtartalmú italon keresztül.” (Új Péter – Népszabadság január 1.)

20 Az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház feljelentést tett.
Első fokon a II. és III. Kerületi Bíróság rágalmazás miatt próbára bocsátotta: dr. Gál Péterné bíró mondta ki, hogy az olcsó bor leszarozása „mindenképpen olyan, amely az újságírói szabadságot és a kritika szintjét jóval meghaladja, és alkalmas arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét megvalósítsa.” A rágalmazás becsület csorbítására alkalmas tényállítás, nem vélemény, hanem tény. Esetleg még elrendelhetett volna a bírónő egy valóság bizonyítást is. A Fővárosi Bíróság másodfokon becsületsértéssé minősítette a bor leszarozását, és megrovásban részesítette az újságírót: dr. Masszi Katalin által vezetett tanács arra jutott, hogy „a szar minősítéssel már túllépte a véleménynyilvánítás szabadsága folytán védett kört, annak szükségtelenül gyalázkodó, a becsületcsorbító jellegével megsértette a magánvádló társadalmi megbecsüléshez fűződő jogát. A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az ítéletet: dr. Édes Tamás tanácsa mást nem tett, mint megismételte a másodfok indokolását..

21

22 Kommentek: „Te úgy gondolod, hogy nem illik csúnyán beszélni közszereplőnek, és ha csúnyán beszél, hát ítéljék is el. Ez egy álláspont. Szerintem meg nem illik Tokaj nevét felhasználva szar borokat csinálni. Ők milyen büntetést kapnak?” „Az átlag/normális magyar ember rendszeresen mondja ki a szar dolgokról, hogy szarok. Nem kell feltétlenül képmutatóan viselkednie az újságírónak sem. Nyugodtan kifejezheti úgy magát, mintha ő is normális ember lenne. Én örülök neki.” „Orbán Viktor miniszterelnök - LOL - olyanokat mondott a sajtótájékoztató szerű izén, hogy a helyszínen lévő kis pöcsök lehaltak. Az MSZP most valszeg azon rugózik hogy mijaf*szt fog holnap erre reagálni a parlamentben... Mesterházy Attila miniszterelnökjelölt -WTF- meg félszavakat böfögött fel a parlamentben a megalakuló frakciója első sajtótájékoztatóján, annyira kicsináltuk a kérdéseinkkel, hogy délután Lendvai Ildi fogja a pelust cserélgetni alatta...” Ennyi erővel ez is simán belefér, hiszen minek színészkedni, túljátszani... lehet őszintén is beszélni / írni. „Ebben az esetben nem arról van szó, hogy van egy cikk, amiben keményen megy a vulgáris észosztás elejétől-végéig. A szerző valószínűleg azért használta a "szar" szót, mert a szövegkörnyezetből kiugrik, pofán csapás értékű. Reakciót akart kiváltani. Mondjuk pont nem ilyet, épp ellenkezőt.”

23 Nem történt becsületsértés
Nem találta megalapozottnak az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azt az ítéletet, amelyben becsületsértés miatt elmarasztalták Új Pétert. A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság elismerte ugyan az érintett cégnek azt a jogát, hogy megvédje magát a rágalmazó állítások ellen, ugyanakkor úgy vélte, különbséget kell tenni egy személy és egy cég hírnevének megsértése között, mivel az utóbbinak "nincs erkölcsi dimenziója". Az európai emberjogi konvenció alkalmazásának felügyeletére létrehozott testület úgy értékelte, az ügyben "nem igazolódott be meggyőzően annak szükségessége, hogy az újságírót megakadályozzák szabad véleménynyilvánítási jogának gyakorlásában". Az EJEB ezen túl elrendelte, hogy a magyar állam fizessen Uj Péternek 3580 eurót (közel 1 millió forintot) az üggyel kapcsolatos költségei megtérítésére.

24 "words you couldn't say on the public airwaves."
"Minap azon gondolkodtam, mik azok a szavak, amiket soha nem mondhat ki az ember nyilvánosan, amik nem hangozhatnak el az éter hullámain ... amiket az ember tényleg soha nem mondhat ki, mert egy hölgy az mondta a tévében, hogy "bitch"... és kimondhatja az ember azt is, hogy "hell", meg azt is, hogy "damn", így aztán el kellett gondolkodnom, hogy mik azok, amiket soha, de soha nem lehet kimondani... hét ilyen szó van ...". - így kezdődött George Carlin humorista "Mocskos szavak" című száma, amelyet egy színházteremben adott elő.

25

26 A hét szó: Shit, (szar) Piss, (húgyozni) Fuck, ( baszik) Cunt, (picsa)
Cocksucker, (faszszopó) Motherfucker, (faszfej) Tits (csöcs)

27 Az FCC "illetlen"-ként definiálta azt a nyelvezetet, amely "szexuális vagy kiválasztó szerveket vagy tevékenységeket a kortárs közösségi normák szerint nyilvánvalóan sértő módon ír le". Ugyanakkor az FCC azt is hangsúlyozta, hogy összességében nem az ilyen beszéd tiltásáról, hanem csak korlátozásáról van szó, hiszen a tiltás csak arra a napszakra vonatkozik, amikor a hallgatók között nagy eséllyel gyermekek is vannak. Legfelsőbb Bíróság A testület megoszlott a kérdésben: az FCC álláspontjának helyt adó többségi véleményt öt bíró támogatta, ám közülük kettő párhuzamos véleményt adott. Négy bíró különvéleményben a többségi döntés ellen foglalt állást, közülük ketten az előbbi mellett egy második különvéleményt is fogalmaztak. A bírák véleménye nem csak az adott ügy kapcsán tért el egymástól: az "indecency" (trágárság) fogalmának eltérő értelmezései mögött ott húzódtak a szólásszabadság fogalmáról alkotott eltérő koncepciók.

28

29 Torgyán József képviselő
"...hivatkozom az évi IV. törvényre, a büntető törvénykönyv 2. cím 269. szakaszára, amely az ilyen jellegű, a magyar nemzet elleni gyalázkodó tartalmú akár grafikát is vétségként, illetőleg bűntettként rendeli büntetni, és ezért innen, erről a helyről szólítom föl a legfőbb ügyész urat, hogy ne csak egyes faji csoportok, hanem az egész nemzet sérelmére elkövetett bűntett esetében is járjon el. Intézkedjen az Új Hölgyfutár számainak azonnali lefoglalása iránt, azokat zúzassa össze, a felelős kiadó s a grafika szerzője ellen indítson büntetőeljárást, szorgalmazza nevezettek példás megbüntetését; mert ha ezt nem tenné, akkor [...] valamennyien, a magyar Parlamentbe megválasztott, szabad választások útján bekerült parlamenti képviselők külön-külön is tegyünk büntető feljelentést ennek a szennylapnak a szorgalmazója ellen, hogy többet ebben az országban senkinek ne jusson eszébe a mi ezeréves állami szimbólumunkként valamennyiünk által tisztelt Szent Koronát gyalázni."

30 LB ítélete: nem az állami címert ábrázolja a kép, egyes elemei emlékeztetnek rá a két alak durva meztelensége önmagában nem ütközik a közerkölcsbe a grafika mondandója elemzést igényel