II. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó jogintézmények

Az előadások a következő témára: "II. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó jogintézmények"— Előadás másolata:

1 II. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó jogintézmények
Átcsoportosítás Zárolás Törlés Tartalékképzés Pótköltségvetés Vázlat; nem elégséges tananyag!

2 III. Zárszámadás, ellenőrzés
A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követően nyolc hónapon belül terjeszti az Országgyűlés elé. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé történő terjesztést megelőzően két hónappal benyújtja az Állami Számvevőszéknek. A Számvevőszék véleménye nem kötelező erejű. A zárszámadás tartalma: a költségvetés megvalósulásának és végrehajtásának tételenkénti vizsgálata. A zárszámadás Ogy. általi elfogadásával lezárul a ciklus. Vázlat; nem elégséges tananyag!

3 Vázlat; nem elégséges tananyag!
Magyar Államkincstár 1995-ben hozták létre 1996. január 1. napjától működik Feladata: az államháztartás pénzügyi-technikai lebonyolító szervezete, amely államháztartási információkat is gyűjt. A kormányzati rendszer része, tevékenységét a pénzügyminiszter irányítja. Vázlat; nem elégséges tananyag!

4 Költségvetési szerv (1)
Fogalma (ld évi CV. Tv. 1. §): Az államháztartás részét képező, nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez. Létrehozása: jogszabályban vagy határozatban, az alapító szerv ez alapján alapító okiratot állít ki. Vázlat; nem elégséges tananyag!

5 Költségvetési szerv (2)
Megszüntetése: az alapító hatásköre. Alapítók köre: Ogy., Kormány, fejezetet irányító szerv (központi költségvetési szerv); helyi önkormányzat, helyi önkormányzat jogi személyiségű társulása, többcélú kistérségi társulás (helyi önkormányzati költségvetési szerv); települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása (helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv); az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása (országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv); köztestület (köztestületi költségvetési szerv). Vázlat; nem elégséges tananyag!

6 Elkülönített állami pénzalapok
Legkisebb alrendszer. Rendszerváltástól működnek elkülönített állami pénzalapok. Eredetileg 32, pl. útalap, kulturális alap. Cél: speciális állami feladatok ellátása. Problémás kérdéskörök: átláthatóság, ellenőrizhetőség → lecsökkentik az alapok számát. Jelenleg 6 alap működik. Minisztériumok alá rendeltek – működési felügyelet. Éves felülvizsgálat és ellenőrzés. Vázlat; nem elégséges tananyag!

7 Jelenleg működő elkülönített állami pénzalapok (1)
Munkaerő-piaci alap 1996-tól működik. Járulékokon alapul, munkáltató és munkavállaló is fizeti. Cél a foglalkoztatás növelése, képzési projektek indítása. Évente pályázandó. Szülőföld alap 2005. évi II. törvény. Cél a határon túli magyarok segítése (kultúra, oktatás stb.) 2007-ben kb. 1 milliárd forint. Vázlat; nem elégséges tananyag!

8 Jelenleg működő elkülönített állami pénzalapok (2)
Központi Nukleáris Alap 1996-ban jött létre. Cél a paksi atomerőmű felújítása, illetve a keletkezett veszélyes hulladék tárolásának finanszírozása. Nemzeti Kulturális Alap Cél a nemzeti értékek megőrzése Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap Cél: árvízvédelem, gátépítés, szükségtározók építése. Kutatási-technológiai és Innovációs Alap 2003. évi XC. törvény. Vázlat; nem elégséges tananyag!

9 Társadalombiztosítás
Az egyik legnagyobb alrendszer. „Kényszerszolidaritáson alapuló önkéntes biztosítás rendszere”? Alkotmány : 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. Problémák: jogok érvényesülésének fedezete, befizetés-kifizetés arányossága stb. Vázlat; nem elégséges tananyag!

10 Társadalombiztosítás (2)
Kötelező biztosítási rendszer. Alapszerű gazdálkodás. Bevételi oldal: járulékok, hozzájárulások – céladó jelleg Kiadási oldal: felhasználási kötöttség. Társadalombiztosítási szolgáltatások. 1993-ban Egészségbiztosítási Pénztár és Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Egészségügy Állami feladat végrehajtására költségvetési szerv létrehozása Kórház-privatizáció kérdése Vázlat; nem elégséges tananyag!

11 Társadalombiztosítás (3)
Nyugdíjrendszer Aktív-inaktív állampolgárok aránya. Kötelező nyugdíjkorhatár. Demográfiai mutatók. Rokkantnyugdíj. Kötelező magánnyugdíj-biztosítási rendszer. Önkéntes magánnyugdíjpénztárak. Vázlat; nem elégséges tananyag!

12 Társadalombiztosítás (4)
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: Munkáltatói tb. járulék Munkavállalói nyb. járulék Egyéb II. Kiadások: Nyugdíjak (öregségi, rokkantsági) Hozzátartozói nyugellátások Igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: Munkáltatói tb. járulék Munkavállalói eb. járulék Egészségügyi hozzájárulás (EHO) Egyéb II. Kiadások: Pénzbeli ellátások Egészségügyi szolgáltatások Igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Egészségbiztosítási Pénztár Vázlat; nem elégséges tananyag!

13 Az államháztartás ellenőrzési rendszere (1)
2 oldal: Országgyűlés – országgyűlési ellenőrző alrendszer Kormányzat – kormányzati ellenőrző alrendszer Ad 1. Legfontosabb ellenőrző szerv: Állami Számvevőszék Igény 1867-től, évi XVIII. tc.: legfőbb állami számvevőszék 1849. megszűnik; újra működik jan. 1-től Az Ogy. ellenőrző szerve, nem költségvetési szerv, az Ogy. nem irányítja és nem utasítja (független), évente beszámoló Speciális jogállás: költségvetését saját maga állapítja meg, a központi költségvetés önálló fejezeteként szerepel Elnökét 12 évre az Ogy. választja (összeférhetetlenségi szabályok, részt vehet az Ogy. És a Kormány ülésein) Főtitkár - 12 évre választják Feladata a célszerűségi, törvényességi és hatékonysági szempontú ellenőrzés Országgyűlés szervei és bizottságai (pl.: Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság – elnöke: Varga Mihály) Vázlat; nem elégséges tananyag!

14 Az államháztartás ellenőrzési rendszere (2)
Ad 2. KEHI (Kormányzati Ellenőrző Hivatal) 1998-ban jött létre Kizárólag a központi költségvetést és az ebből finanszírozott szerveket vizsgálja Intézményi ellenőrzés : adóhatóságok, Magyar Államkincstár, önkormányzati könyvvizsgáló Vázlat; nem elégséges tananyag!