Az Európai Unió költségvetési eljárása

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió költségvetési eljárása"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió költségvetési eljárása

2 Az EU költségvetésének jellege I.
Sajátos jelleget mutat: eltér a nemzetállamok (GDP alig 1%-át osztja szét, csak elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat) a nemzetközi szervezetek (csak saját működésük biztosítása) költségvetésétől Redisztributív szerep: jövedelemátcsoportosítás TAGÁLLAMOK KÖZÖTT

3 Az EU költségvetésének jellege II.
Működésének fő célja a közös politikák finanszírozása Költségvetési év: január 1. – december 31. Évi milliárd euró/év (jelenleg 142 milliárd euró) A közös költségvetésnek NEM LEHET hiánya

4 A közös költségvetés alapelvei I.
1977. MacDougall-jelentés Az externalitás elve szerint az egyes tevékenységek költségei és bevételei egyidejűleg különböző tagállamokban jelenhetnek meg, ami maga után vonhatja a kompenzáció igényét. Az oszthatatlanság elve szerint bizonyos tevékenységek finanszírozása méretgazdaságossági okokból nem osztható szét a tagállamok között, ezért közösségi szinten kell megvalósítani.

5 A közös költségvetés alapelvei II.
A kohézió elve szerint minden tagállam polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, jólét és fejlődés minimumát, ami jövedelemtranszfereket igényel a gazdagabb országokból a szegényebbek felé. A szubszidiaritás elve szerint egy adott kérdést vagy kiadást, ha a magasabb szinten való kezelésből nagyobb előny nem származik, akkor a lehető legalacsonyabb szinten kell finanszírozni.

6 A közös költségvetés szerkezete
BEVÉTELEK A Tanács konzultációs eljárás keretében határozza meg szerkezetüket 1970-ig csak tagállami hozzájárulások Hagyományos saját források (12%) Vámok Mezőgazdasági vámok (korábban: lefölözések) Cukorilletékek Hozzáadottérték-adó (11%) A hozzáadottérték-adó alap előre meghatározott százaléka : 0,3%

7 A közös költségvetés szerkezete
BEVÉTELEK GNI-forrás (76%) 1988-as költségvetési reform Tagállami befizetés; a bruttó nemzeti termék előre meghatározott arányában : a GNI 1,24%-a Egyéb bevételek (1%) Előző évben fel nem használt tételek Uniós tisztségviselők adói Bírságok Kamatok

8 Kiadásszámítás Kétféle módszer Adott évi kötelezettségvállalások számbavétele Adott évre vonatkozó kifizetések nyilvántartása

9 A közös költségvetés szerkezete
Kiadások Kiadási kategóriák 2006-ig 6 kategória (+2 a bővítés miatt) Közös agrárpolitika finanszírozása Strukturális intézkedések finanszírozása Belső politikák finanszírozása Külső fellépések Igazgatási kiadások Tartalékok Előcsatlakozási eszközök Új tagállamokra elkülönített kiadások

10 A közös költségvetés szerkezete
Kiadások 2007-től a prioritásokat jobban tükröző struktúra Fenntartható növekedés Versenyképesség: K+F; technológiai fejlesztés, oktatás, energia-és közlekedési hálózatok fejlesztése, belső piac, foglalkoztatási- és szociálpolitika Kohézió: SA és KA, határokon átnyúló együttműködések

11 A közös költségvetés szerkezete
Kiadások Természeti erőforrások KAP, környezetvédelem, vidékfejlesztés Uniós polgárság és a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése Határvédelem, menekültügy, intézményépítés, közjavakhoz való hozzájutás, élelmiszerbiztonság, fogyasztóvédelem, kultúra és audiovizuális politika, ifjúság, tájékoztatás és párbeszéd

12 A közös költségvetés szerkezete
Kiadások Unió, mint globális szereplő Külső fellépések, előcsatlakozási támogatások, szomszédsági politika, fejlődő országoknak nyújtott segélyek, fejlesztési együttműködések, válságmegelőzés és kezelés Igazgatási kiadások Intézmények igazgatási és működési költségei, tisztviselői nyugdíjak Kompenzáció az új tagállamoknak ( )

13 KIADÁSI KATEGÓRIÁK 2011 Megoszlás (%) 1. Fenntartható növekedés 45,5% 1a. Versenyképesség 9,5% 1b. Kohézió 36% 2. Természeti erőforrások 41,3% Ebből mezőgazdasági piaci támogatások és közvetlen kifizetések + vidékfejlesztés 30,2%+11,1% 3. Polgárság és szabadság, biztonság, jog 1,3% Szabadság, biztonság, jog térsége 0,8% Uniós polgárság 0,5% 4. Az EU mint globális partner 6,2% 5. Igazgatási kiadások 5,7% Forrás: Európai Bizottság

14 2014 Forrás: Európai Bizottság

15 Többéves pénzügyi tervek
1980’s évek óta: cél => hosszabb, tervezhetőbb időszakra biztosítsák az EU stabil működését 5-7 éves többéves pénzügyi keretek( , , ) Lisszaboni Szerződés intézményesíti (EUMSz cikktől) Előre elfogadják a költségvetés egészére vonatkozó kiadások felső határszámait => keret az éves költségvetésekhez

16 Többéves pénzügyi tervek
A több évre szóló költségvetési csomagokat az állam- és kormányfők csúcstalálkozója fogadja el egyhangúan (akár 1-2év) Viták: nettó befizetők és haszonélvezők Agrár országok Strukturálisan fejletlenebbek Nettó hozzájárulás mértékének meghatározása problémás

17 Nettó befizetők és haszonélvezők (2012)
Forrás: Európai Bizottság

18 Költségvetési eljárás
Különleges jogalkotási eljárás Szerződés által szabályozott, határidőkhöz kötött (Lisszaboni Szerződés 314. cikke) Az Európai Bizottság (EB), az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió Tanácsa vagy Miniszterek Tanácsa (MT) együttműködik

19 EKB kivételével az Unió intézményei július 1-je előtt megtervezik
kiadásaikat EB tervezete bevételi és kiadási előirányzat EP és MT megkapja a tervezetet legkésőbb szeptember 1-ig MT kialakít egy álláspontot, amit október 1-ig az EP elé terjeszt EP 42 napon belül…. Többséggel módosításokat fogad el Egyetért a MT-vel Nem foglal állást EB tájékoztatása MT 10 napon belül tájékoztatja EP-t, hogy egyetért MT tájékoztatása ELFOGADOTT KÖLTSÉGVETÉS Egyeztetőbizottság felállítása eddig az EB bármikor módosíthatott 21 nap alatt kell dönteni MT minősített többségével és az EP többségével kell döntenie Folytatás…. 

20 Az egyeztetőbizottság 21 nap alatt közös szövegtervezetben állapodik meg
Az egyeztetőbizottság 21 nap alatt közös szövegtervezetben NEM állapodik meg MT-nek és EP-nek 14 napja van az elfogadásra EB új tervezetet készít EP és MT egyaránt elutasítja a tervezetet Valamelyik intézmény elutasítja, a másik pedig nem foglal állást Bár MT elfogadja, de EP tagjainak többségével elutasítja a tervezetet EP és MT is jóváhagyja a tervezetet Egyikük jóváhagyja, a másik nem foglal állást MT elutasítja, EP elfogadja, az EP tagjainak többségével, a leadott szavazatok 3/5-ével megerősíti az eredeti módosítások egy részét vagy egészét EB új tervezetet készít ELFOGADOTT KÖLTSÉGVETÉS

21 AZ EP eddig kétszer utasította el a költségvetést (1979, 1984)
Egyszer (1982) pedig a pótköltségvetést Ha nem sikerül elfogadni, akkor az előző éves költségvetést veszik alapul, és havonta az előző év kiadási tételeinek legfeljebb 1/12-ét lehet elkölteni, addig, amíg megegyezés nem születik az adott év költségvetéséről. Az eljárás befejezésekor a költségvetést a Parlament elnöke hirdeti ki. A költségvetés végrehajtásáért a Bizottság, Végrehajtásának ellenőrzéséért a Számvevőszék felelős. A Parlament jogosult a Bizottság költségvetési zárszámadásának jóváhagyására vagy elutasítására.

22 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!