A GYERMEKBARÁT PROGRAM. A program jellemzői I. Alapdokumentum az ún.”kompetencia alapú” fejlesztéshez a szövegértés és szövegalkotás területén. A program.

Az előadások a következő témára: "A GYERMEKBARÁT PROGRAM. A program jellemzői I. Alapdokumentum az ún.”kompetencia alapú” fejlesztéshez a szövegértés és szövegalkotás területén. A program."— Előadás másolata:

1 A GYERMEKBARÁT PROGRAM

2 A program jellemzői I. Alapdokumentum az ún.”kompetencia alapú” fejlesztéshez a szövegértés és szövegalkotás területén. A program kedvez a gyakorlati felhasználásban szükség szerint alkalmazható többféle módszertani eljárásrendszer alkalmazásának. Kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak.

3 A program jellemzői II. Kooperatív tanulási technikák alkalmazásával,az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált képességfejlesztéssel növeli a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit.

4 A program jellemzői III. A kompetencia terület fejlesztési feladatait,illetve azok megvalósulását nem tanévekben,hanem folyamatban jelöli meg, ezzel: - reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli, és tanulási szükségleteiben megmutatkozó különbözőségeinek kezeléséhez, - minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében, -alkalmazásával megelőzhető a lemorzsolódás, feleslegessé válik a szegregáció, - a diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos.

5 A program jellemzői IV. Ezért szükségszerű a továbbhaladási feltételeknek, a fejlesztés várható eredményeinek a 4. tanév végére, az alsó tagozat befejező szakaszára történő meghatározása.

6 A program jellemzői V. A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés,szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá.

7 A program jellemzői VI. Az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg. A tapasztalatszerzés az anyanyelvről a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában áll, s az adott fejlesztési terület tartalmába integrálódik.

8 A PROGRAM GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA Célcsoport: az általános iskola bevezető és kezdő szakaszának diákjai. Műveltségterület: magyar nyelv és irodalom. Kompetencia-terület: kommunikáció, szövegértés, szövegalkotás Tanítási idő: 4 tanévre az össz. óraszám 32-42%-a / cca. 974 -1279 óra/ Javasolt óraszámok: az 1. tanévben 236 - 310 óra, a 2. tanévben: 236 – 310 óra, a 3. tanévben: 236 – 310 óra, a 4. tanévben: 266 – 349 óra határértékek között az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint.

9 Általános fejlesztési feladatok 1. Kommunikációközpontúság 2. A tevékenységek középpontba állítása 3. Rendszeresség 4. Differenciáltság 5. A korai tanulási kudarcok megelőzése 6. Partnerség 7. Kutatószemlélet

10 Általános fejlesztési követelmények 1. Sajátítsák el a tanulók a kommunikációval kapcsolatos ismereteket, szabályszerűségeket és normákat. 2. Váljanak képessé arra, hogy a különböző típusú szövegekkel különböző típusú műveleteket tudjanak végezni (sajátítsák el a „cselekvéses tanulás”-t). 3. A szövegértés-szövegalkotás műveleteit a legkülönfélébb helyzetekben és alkalmakkor legyenek képesek alkalmazni – és nemcsak a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen belül. 4. Minden egyes tanuló a saját tanulási tempójában, fejlődési üteme szerint haladjon, a szövegértés, szövegalkotás terén mutatkozó erényei, avagy hiányosságai szem előtt tartásával.

11 Általános fejlesztési követelmények II. 5. A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód teremtsen lehetőséget a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésére, - vélhetőleg eredményes fejlesztésére. 6. A tanuló fejlődésére figyelő, megnyújtott alapozás épüljön bele a tanulás folyamatába. 7. A pedagógus a fejlesztőmunka során elsősorban az egyes tanulók segítőtársa kell, hogy legyen, és nem irányítója-vezérlője. 8. A tanulási folyamatban lehetőséget kell biztosítani a próbálkozásokra, a rendszeres kérdésfeltevésekre és a tévedésekre is, ezáltal kiküszöbölődnek az olvasási kudarcok által okozott szorongások.

12 VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A NEGYEDIK OSZTÁLY VÉGÉN Spontán helyzetben köszön, ismeretlen szituációban megszólít, kér és tájékoztat. A társalgásban kérdez, kapcsolódik a mások által elmondottakhoz Bonyolultabb, rímes verseket a hangerõ szöveg által megkívánt szabályozásával, szünettartással elmond. Dramatikus játékokban megfelelõ beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelõ intonációval mondja szövegét

13 VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A NEGYEDIK OSZTÁLY VÉGÉN folytatás Széleskörű tapasztalatai vannak az anyanyelv néhány elemi jellemzőjéről, Pl. a szavak jelentéshordozó szerepéről, toldalékolásáról, a mondat-és a szövegalkotás elemi szabályairól,a beszélői szándék kifejezésének módjáról, illetve annak megértéséről.

14 VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A NEGYEDIK OSZTÁLY VÉGÉN folytatás Ismert tartalmú szöveg véletlenszerűen kiválasztott részét folyamatosan és pontosan felolvassa. cca. egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megért és saját olvasata szerint értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. A szövegből nyert információkat feladathelyzetben felhasználja.

15 VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A NEGYEDIK OSZTÁLY VÉGÉN folytatás Az olvasott szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Egyszerű szerkezetű és stílusú, legalább egy oldalnyi szöveget, felkészülés után folyamatosan, a szöveget nem ismerők számára is jól érthetően felolvas. Az olvasottakról véleményt nyilvánít.

16 VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A NEGYEDIK OSZTÁLY VÉGÉN folytatás Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül ír. Adott vagy választott témáról egy – másfél oldal terjedelmű, értelmes, összefüggő szöveget ír.

17 VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A NEGYEDIK OSZTÁLY VÉGÉN folytatás Jelzi a szó- és mondathatárokat A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet. Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli - a magán- és mássalhangzók időtartamát, - a tulajdonnevek kezdőbetűjét, - a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, - a j hangot. - helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit. Hibátlanul választja el az egyszerű szavakat.

18 Az értékelés elvei Kétféle értékelési mód kívánatos:  belső, formatív, a tanulót önmagához mérő, saját fejlődési folyamatában visszajelzést adó: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a tananyagon belül a megoldási módok kialakítása céljából  külső, diagnosztikus mérés, amelynek funkciója bemenetkor a tervezés segítése, a kimenetkor segítségére lehet a kompetencia alapú oktatás innovációjának.