Számítógépes hálózatok

Az előadások a következő témára: "Számítógépes hálózatok"— Előadás másolata:

1 Számítógépes hálózatok
Kiterjedtség, topológia, protokollok Internet Kiegészítések

2 Hálózati alapismeretek
Egy klasszikus hálózat legalább egy központi számítógépből, azaz szerverből, és a hozzá kapcsolódó munkaállomásokból áll. Szerver funkciója a hálózaton lévő számítógépek kiszolgálása. Ez magába foglalhatja az adatok központi tárolását egyéni vagy közös felhasználás céljából, továbbá különféle szolgáltatások nyújtását a hálózati felhasználók számára.

3 Hálózati alapismeretek
Munkaállomások A hálózatra csatlakoztatott minden más számítógép A munkaállomás lehet a hagyományos értelemben vett személyi számítógép vagy az úgynevezett terminál. Amikor egy személyi számítógéppel csatlakozunk a hálózatra, a hálózati kiszolgálót jobbára csak adattárolás céljából használjuk. A programok futtatása és az adatok feldolgozása a saját gépünk feladata. A felhasználó a terminált csak utasításainak továbbítására és az eredmények megjelenítésére használja, a programok futtatása és az adatok feldolgozása ténylegesen a szerveren történik. Kiegészítések A terminál általában olyan – képernyőből és billentyűzetből álló – eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a számítógép-hálózat központi számítógépével kommunikáljunk. Egy terminál alapesetben nem rendelkezik saját háttértárral, esetleg saját CPU-val sem. Mivel a terminál nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal, hálózati kiszolgáló hiányában önálló munkavégzésre alkalmatlan. Napjaink számítógép-hálózatain gyakran találkozhatunk olyan esettel is, amikor a felhasználó egy terminálemulációs program segítségével egy hagyományos személyi számítógépet használ terminálként.

4 Hálózatok méretei Kiterjedtség szerint lehetnek
Helyi hálózatok (Local Area Network – LAN) Városi hálózatok (Metropolitan Area Network – MAN) Kiterjedt hálózatok (Wide Area Network – WAN) Globális hálózatok (Global Area Network – GAN)

5 Hálózatok méretei LAN MAN
Egy iroda vagy épület falain belül helyezkednek el, esetleg néhány egymáshoz közeli épületet kötnek össze. A helyi hálózatok segítségével gyors és megbízható kapcsolatot teremthetünk a számítógépek között. Legelterjedtebb változatai az úgynevezett Ethernet, illetve Token-Ring típusú hálózatok. MAN Egy település határain belül működnek. Ilyen például a kábeltévés hálózat, vagy egy helyi közlekedési vállalat információs rendszere is.

6 Hálózatok méretei WAN GAN
túlnyúlnak egy település határain, egy országra, egy kontinensre, vagy akár az egész világra kiterjedhetnek. Az egyik legismertebb ilyen hálózat az internet. GAN Globális hálózatok a teljes bolygóra kiterjednek Rendszerint műholdas kommunikációt használnak

7 Hálózati topológiák A számítógépek fizikai összekötésének rendszerét hálózati topológiának nevezzük. Síntopológia A számítógépek összekötése sorosan, egyetlen kábel segítségével történik. A rendszer a karácsonyfaizzókhoz hasonlóan működik, kábelszakadáskor az egész hálózat működésképtelenné válik. Kiegészítések Kiépítés költsége alacsony. Megbízhatóság rosszabb, egy hiba a teljes hálózatot leállíthatja, a hibajavtás körülményes. Az állomások egy vezeték szegmensre csatlakoznak. Az állomások címekkel rendelkeznek és egyenrangúak. A rendszer ún. rádió üzemmódban működik, azaz az információ végigfut a vezeték teljes hosszán és a hálózatfelügyelő rendszer gondoskodik arról, hogy az információ eljusson a címzett állomáshoz.

8 Hálózati topológiák Csillag
Minden számítógép külön kábellel csatlakozik a kiszolgáló géphez. Ez a hálózati rendszer a síntopológiánál jóval üzembiztosabb, bár drágább megoldás. Egy esetleges kábelszakadás csak egyetlen gép leállását vonja maga után.

9 Hálózati topológiák Gyűrű
A gyűrűtopológia a síntopológiához hasonló módon működik, de a kábel megszakítás nélküli körbe van kötve. Kiépítése költsége a sín és a csillag között van Meghibásodás esetén a teljes gyűrű leállhat, ha a hiba a fő kábelben van, egyébként csak egy munkaállomás esik ki.

10 Hálózati topológiák Fa
A fatopológia nem más, mint a csillag- és a síntopológiák kombinációja. A szerver általában több közvetítő számítógéppel áll közvetlen kapcsolatban, a kliensek pedig ezekhez a közvetítő gépekhez kapcsolódnak. Kiegészítések A kliensek a közvetítő gépeken keresztül kommunikálnak a szerverrel és egymással. A fatopológia jellegzetessége, hogy minden számítógép egy, és csakis egy útvonalon érhető el. A fatopológiájú hálózat bármely pontján bekövetkezett hálózati hiba az érintett hálózatrészhez kapcsolódó alhálózatokat is megbéníthatja.

11 Kapcsolódási módok Egy hálózaton belül a számítógépek különféle módokon kapcsolódhatnak egymáshoz. Alapvetően két kapcsolattípust különböztetünk meg: pont-pont kapcsolatú és üzenetszórásos hálózatot. A pont–pont (point to point) kapcsolatú hálózatban egy számítógép egy másikkal közvetlen összeköttetésben áll. Ilyen kapcsolat a csillag, a gyűrű és a fa kiépítésű hálózat. Az üzenetszórásos (broadcast) hálózatban valamennyi számítógép egyetlen adatátviteli csatornára kapcsolódik. Ilyenkor az információ minden számítógéphez egyformán eljut.

12 Hálózati modellek A hálózati modelleket a hardver- és szoftverelemek együttesen határozzák meg. A három legjelentősebb modell a kliens–szerver, a host–terminal, valamint a peer to peer modell. Kliens-szerver A kliens–szerver (ügyfél–kiszolgáló) modell két számítógépes program közötti kapcsolatot ír le, ahol az egyik program valamilyen szolgáltatást kér a másiktól, amely eleget tesz a kérésnek. Kiegészítések A szolgáltatást kérő programot kliensnek nevezzük, azt a programot pedig, amelyik a szolgáltatást nyújtja szervernek. A kliens-szerver kapcsolat szerepe főként hálózati környezetben jelentős, ahol a programok egymástól fizikailag is távol, különböző számítógépeken futnak. Ha egy böngészőt tekintünk kliens programnak, amely szolgáltatásokat kér egy másik számítógépen futó webszervertől, az interneten kliens-szerver kapcsolatról beszélünk.

13 Hálózati modellek Host-terminal Peer to peer
két, általában telefonvonalon keresztül összeköttetésben lévő számítógép közötti kapcsolatot ír le. Azt a számítógépet, amely az elérhető adatokat tárolja hostnak, míg az információt lekérő gépet távoli terminálnak nevezzük. Peer to peer a hálózatot egyenrangú gépek alkotják. Mindenki szerver és munkaállomás egyszerre, az egyes perifériák minden felhasználó számára hozzáférhetőek, az adatok több helyen tárolhatóak. Kiegészítések Peer to peer hálózatot alakíthatunk ki például a Windows XP Home Edition operációs rendszerrel telepített számítógépekből.

14 Adatátviteli közegek Csavart érpár (UTP kábel) Koaxilális kábel
Csak néhányszor 10 állomás kapcsolható össze vele, csillag topológiában Körülbelül 100 Mbit/s az adatátviteli sebesség Koaxilális kábel Több száz munkaállomás köthető össze sín topológiában Körülbelül 10 Mbit/s az adatátviteli sebesség Optikai kábel Nagyon vékony üvegszálat tartalmazó vezeték Hosszú távon is kicsi a veszteség Nehezen erősíthető 1 Gbit/s körüli az átviteli sebesség Kis hullámhosszú lézerrel elértek 40 Gbit/s-os sebességet is Két regenerátor állomás között akár 140 km távolság is lehet.

15 Adatátviteli közegek Szórt rádióhullám
WLAN, vezeték nélküli helyi hálózat Átviteli sebessége 100 Mbit/s körüli A legnépszerűbb WLAN szabványcsalád a WiFi (IEEE ); a WiFi és a WLAN nevet gyakran egymás szinonimájaként használják. Leggyakoribb változatai a a (54 Mbit/s sávszélesség, 5 GHz-es fekvencia) és a g (54 Mbit/s, 2.4 Ghz). A készülőfélben levő n tervezett sebessége 248 Mbit/s.

16 A hálózatok hardver elemei
Hálózati kártya A számítógép hálózathoz való csatlakozását teszi lehetővé Gyakran van alaplapra integrálva Switch Csillagtopológiájú hálózatokban alkalmazott központi elem, mely intelligenciával rendelkezik

17 A hálózatok hardver elemei
Jelismétlő (Repeater, HUB) Nagy kábelhosszúság esetén a jelcsillapodás és torzulás hatásait szünteti meg, e gyengült jeleket erősíti, a jelformát rekonstruálja A hálózat egyes szegmensei elszigetelhetők Híd (Bridge) A szegmensekre bontott hálózat egyes részeit köti össze

18 A hálózatok hardver elemei
Útválasztó (Router) Nagy kiterjedésű hálózatok csomópontjaiban kijelöli és fenntartja az adó és a vevő közötti útvonalat Ki tudja választani a leghatékonyabb útvonalat Átjáró (Gateway) Különböző típusú hálózatok összekapcsolását teszi lehetővé

19 Hálózati protokollok A protokoll a hálózati kommunikációt leíró szabályok rendszere. Protokollokat használnak a hálózatokban egymással kommunikáló számítógépek és programok is. Két alapmegoldás létezik adási jog továbbításos(Token Passing) A vivőérzékelő-ütközésfigyeléses (CSMA/CD = Carrier Sense Multiple Acces/Collision Detection) Kiegészítések Az adási jog továbbításos(Token Passing) rendszerre jellemző, hogy az adási (adattovábbítási) jog körbejár a munkaállomásokon, így egy időszelet alatt csak egy állomást szolgál ki a szerver. A munkaállomás előkészíti azt az adott hosszúságú adatcsomagot, melyet a rendelkezésre álló idő alatt (mikor megkapta az adási jogot) eljuttat a szerverhez. Ez a csomag tartalmazza magát az adatot, a címzett „nevét”, a „feladó” nevét/jelét, és néhány vezérlő információt. A szerver ellenőrzi, hogy érthető, feldolgozható-e az adatcsomag. Pozitív esetben „nyugtát” küld a vételről a feladó munkaállomásnak. Ha nem érkezik nyugta, a munkaállomás újabb kísérletet tesz az adattovábbításra. Ha ismétlések után sem kap nyugtát, akkor hibaüzenetet közöl a kezelővel. Több „tétlen” (adatot nem továbbító, kérő) állomás esetén, a rendszer kihasználtsága jelentősen romlik, hiszen időszeletük alatt nincs adatforgalom. A vivőérzékelő-ütközésfigyeléses (CSMA/CD = Carrier Sense Multiple Acces/Collision Detection) rendszer lényege egy mondatban megfogalmazható: „Előbb figyelj, azután forgalmazz!” Tehát az adni készülő gép előbb megnézi, használják-e a csatornát; ha nem, akkor a gép forgalmaz. (A csatolóegység „belehallgat” a rendszerbe, figyeli a kábelt; ha van jel, akkor vár; ha üres a kábel, elkezd működni, azaz elküldi adatcsomagját – a címzett nyugtázó üzenetét, válaszát hasonló „küzdelem” után tudja elküldeni). Ha két vagy több állomás egyszerre kezd el adni, akkor adatütközés jön létre. Az ütközésfigyelő (CD) ekkor leállítja a forgalmazást, és az állomásokat későbbi ismétlésre szólítja fel. Ha sok állomásnak van közlendője, az ütközések szaporodnak, a rendszer lelassul, esetleg leáll.

20 Konkrét protokollok Ethernet
Napjainkban a LAN-ok döntő többsége ezen alapul Versenyeztetéses, ütközésérzékeléses közeghozzáférést használ A munkaállomás belehallgat a vezetékbe és, ha üresnek találja elküldi saját csomagját Az átvivő közegtől függően a sebessége 10 Mbit/s és 10 GBit/s között lehet Egy szegmensen belül maximalizált a munkaállomások száma

21 Konkrét protokollok IPX/SPX NETBIOS, NETBEUI
Internetwork Packet Exchange, Squenced Packet Exchange Nowell Netware hálózatokon alkalmazott protokoll Hardverfüggő, nem támogatja a TCP/IP protokollt Mára már elavult NETBIOS, NETBEUI Két gép közötti pont-pont típusú kapcsolatokra készült Windows hálózatok is használják

22 Konkrét protokollok TCP/IP HTTP SMTP
A legelterjedtebb hálózati protokoll, melyet kiterjedt hálózatok esetében használhatunk a TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol). Az Átviteli ellenőrző protokoll/internet protokoll az internet szabványosított, leggyakrabban használt kommunikációs protokolljainak az összessége. HTTP Hypertext Transfer Protocol, webböngészésre használt protokoll SMTP Simple Mail Transfer Protocol, küldésére szolgál Az SMTP egy viszonylag egyszerű, szöveg alapú protokoll, ahol egy üzenetnek egy vagy több címzettje is lehet. Kiegészítések Az SMTP-t igazán széles körben 1980-tól használjuk. Ekkor egészítették ki az úgynevezett UUCP-vel, ami alkalmassá tette ezt az egész rendszert arra, hogy képes legyen az üzeneteket úgy kezelni, hogy a fogadó számítógépek csak időszakosan vannak internet kapcsolatban. Másrészről az SMTP a legalkalmasabb két számítógép közötti levél küldés-fogadás lebonyolítására. A HTTP egy kérés-válasz alapú protokoll kliensek és szerverek között. A kommunikációt mindig a kliens kezdeményezi. A HTTP klienseket gyűjtőnéven user agent-nek is nevezik. A user agent jellemzően, de nem feltétlenül webböngésző. A HTTP általában a TCP/IP réteg felett helyezkedik el, de nem függ tőle. A HTTP implementálható más megbízható átviteli réteg felett is akár az interneten akár más hálózaton.

23 Konkrét protokollok POP3 FTP Post Office Protocol version 3
segítségével az kliensek egy meglévő TCP/IP kapcsolaton keresztül letölthetik az elektronikus leveleket a kiszolgálóról. Napjainkban ez a legelterjedtebb protokoll az elektronikus levelek lekéréséhez. FTP File Transfer Protocol A TCP/IP hálózatokon történő állományátvitelre szolgáló szabvány. Kiegészítések A protokollra eredetileg az időszakosan létrejövő TCP/IP kapcsolatok (pl. dial-up) miatt volt szükség, ugyanis lehetővé teszi a kapcsolódás korlátozott ideje alatt a levelek kezelését a felhasználó gépén, úgy, hogy a levelek összességében akár a szerveren is maradhatnak. A leveleket azután helyben lehet olvasni, szerkeszteni, tárolni stb. A POP3 protokoll kizárólag a levelek letöltésére alkalmas; küldésükre az SMTP protokoll szolgál. Gyakran van szükség arra, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le saját gépünkre, vagy egy állományt mások számára hozzáférhetővé tegyünk. Erre alkalmas az FTP, ami lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. A világon nagy mennyiségű információforrás áll rendelkezésre, melyek letöltése ilyen módon megvalósítható. A hozzáférési jog alapján kétféle kapcsolattípus létezik: letöltés, vagy feltöltés nyilvánosan hozzáférhető állományokból vagy állományokba, letöltés, vagy feltöltés olyan gépről, ahol azonosítóval rendelkezünk. Azt a folyamatot, amikor egy távoli számítógépről fájlt mentünk a saját számítógépünk háttértárára, letöltésnek nevezzük; feltöltésnek nevezzük, ha a folyamat fordított irányban zajlik, és mi töltünk fájlt mások gépére. Manapság az FTP kezdi elveszíteni a jelentőségét a peer-to-peer protokollokkal szemben, ugyanis bár az FTP protokollt fájlok letöltésére tervezték, a szervert nagyon leterheli, ha nagy méretű fájlt egyszerre sok kliens felé kell kiszolgálnia, ilyen feladatokra a fájlcserélő programok által használt eljárás sokkal alkalmasabb.

24 Helyi hálózatok Jellemzői
Távoli erőforrás kapcsolat, a szerver mellett elhelyezett perifériákat a felhasznló szinte sajátjaiként kezeli Fájlszerver funkció, az egyes gépek az állományokat a szerveren tárolják Printszerver funkció, a hálózati nyomtatások vezérlése FTP-szerver funkció, nyit a WEB felé Kommunikáció távoli számítógépekkel Nagy sebességű adatkapcsolat Terhelések hálózaton belüli átcsoportosításának lehetősége Feldolgozó teljesítmény megosztásának lehetősége

25 Helyi hálózatok A hálózaton dolgozó felhasználók osztályozása
Rendszergazda, feladatai Rendszer installálása, konfigurálás, működtetése Mindenhez joga van a rendszerben Operátorok A rendszer egy speciális elemét működteti Felhasználó A hálózat szolgáltatásait munkavégzéséhez igénybe veszi Jogait úgy kell beállítani, hogy munkavégzését ne zavarja, de más munkáját ne akadályozza Csoport Felhasználók egy csoportja, közös jogokkal Egy feladaton dolgozók is alkothatnak csoportot

26 Hálózati adatvédelem LAN hálózatok biztonsági kérdései Belső védelem
A LAN hálózatok egyik jellemzője, hogy hatóköre korlátozott. Egy LAN hálózatot semmiféle külső veszély nem fenyegeti, feltéve, hogy a LAN nem kapcsolódik a külvilághoz. Ha sem modemmel, sem más módon nem lehet kívülről hozzáférni, akkor a hálózatot csak belülről lehet támadni. Belső védelem felhasználók jogainak testre szabása jelszavak használata megosztások, hozzáférések felhasználószintű kialakítása hálózati víruskereső programok használata hálózati monitorozás (a hálózati kommunikáció rögzítése szöveges formában)

27 Hálózati adatvédelem Internetes adatvédelem
Mivel az Interneten nagyszámú számítógépek található, lehetetlen megoldani minden egyes számítógép védelmét központilag. Az Internet szolgáltatók nyújtanak egyfajta minimális védelmet, de ez nagyon kevés. A felhasználónak kell gondoskodnia saját számítógépe, számítógépén tárolt információi védelmében. (pl.: családi képek, céges adatok) Kiegészítések Minden Internetre kapcsolt számítógép rendelkezik IP címmel, amivel azonosítani lehet. Egy IP címen található kommunikációs csatorna (port) amelyek közül vannak olyanok, amiket általában ugyanarra a dologra használjuk. (pl.: ftp-21es porton történik, a www-s 8080-as porton,) Ha egy ilyen port nyitva található, akkor azon lehet bejutni a cél gépbe. Ezekhez különféle programokra van szükség. Az úgynevezett hackerek ilyen portokat keresnek a kiszemelt áldozat gépén. Léteznek olyan programok, amivel meg lehet vizsgálni egy számítógépet, ha tudjuk az Ip címét.

28 Hálózati adatvédelem Tűzfalprogramok használata
Működési elvük: figyelik a számítógép portjait, figyeli a kifelé és bejövő információáramlást, külső behatolási kísérletet vagy automatikusan megállítja, vagy megkérdezi a felhasználót, hogy engedélyezi-e. Rezidens víruskereső használata folyamatosan működik, figyeli az postafiókot, szoftverek háttérben való elindítását,…

29 Az internet kialakulása
Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. ARPANET Katonai célokra kifejlesztett kommunikációs hálózat Csomagkapcsolt hálózat Egy ilyen elven működő hálózaton két egymással kommunikáló számítógépnek nem szükséges közvetlen fizikai kapcsolatban lennie egymással. A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Kiegészítések A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és – a fejlesztő intézmény után – ARPANetnek keresztelték. Kifejlesztésének célja olyan katonai kommunikációs hálózat létrehozása volt, mely egyes elemeinek üzemképtelenné válása esetén is képes a további működésre.

30 Az internet kialakulása
Csomagkapcsolt hálózat A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a feladó és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől (például az útvonal terheltségétől) függően, az egyes hálózati csomópontokhoz érkezve dől el. Kiegészítések Ha az egyik számítógép valamilyen oknál fogva működésképtelenné válik, az adatcsomagok egy másik útvonalon haladnak tovább.

31 Az internet kialakulása
A 70-es évekig több, egymástól elszigetelt csomagkapcsolt-hálózat működött, de hamarosan felmerült az igény, hogy ezeket egymáshoz kapcsolják, és egységesítsék az adatátviteli módszereket. Ekkor alakult ki a ma is használt internetprotokoll. A protokoll a hálózati adatátvitel módját leíró szabályok összessége. A 80-as években százával csatlakoztak a hálózathoz az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, valamint az állami hivatalok. Ebben az évtizedben jelentek meg a magánfelhasználók is, és ekkor indult be az internet robbanásszerű növekedése.

32 Az internet kialakulása
Napjainkban az internet-hálózat mérete már exponenciális ütemben nő. Az interneten kívül használhatunk intranetet és extranetet is. Az intranet az internetes protokollokra és szoftverekre épülő, nem nyilvános, belső (helyi) hálózatok összefoglaló neve, ahol a felhasználók internethez hasonló környezetben dolgozhatnak. Az extranet is egy olyan nem nyilvános belső hálózat, amely internetes protokollokkal és szoftverekkel működik, de a működtető intézményen kívül korlátozott mértékben kívülről mások is rákapcsolódhatnak.

33 Számítógépek azonosítása az interneten
IP cím Az internetre kötött számítógépek mindegyike rendelkezik egy egyedi azonosítóval, az úgynevezett IP címmel. Az IP cím négy, egymástól ponttal elválasztott, 8 bites számból áll. Az egyes számok minden esetben a értéktartományba esnek. Pl. a IP cím a Topsec Kft. szerverét azonosítja. Az interneten történő könnyebb eligazodás érdekében fejlesztették ki az úgynevezett DNS (Domain Name System) szolgáltatást. A nevekhez tartozó IP címek kikeresése (névfeloldás) az internetszolgáltatók által fenntartott DNS szerverek feladata.

34 Számítógépek azonosítása az interneten
A DNS rendszerben az internetre kötött számítógépek körzetenként kerülnek csoportosításra. A körzetek nevének kialakítása eleinte az egyes szervezetek tevékenységének figyelembevételével történt. Amikor az internet átlépte az Egyesült Államok határait, a külföldről csatlakozó szerverek azonosítására egyszerűen országok szerinti körzeteket hoztak létre. A domain név egyes részeit ponttal választjuk el egymástól. Ezeket az elemeket jobbról balra haladva célszerű értelmezni. Jobbról az első tag a szervert birtokló szervezet tevékenységére vagy területi elhelyezkedésére utal.

35 Számítógépek azonosítása az interneten
A leggyakrabban használt körzetek nevei A következő tag általában a szervezet köztudatban lévő neve vagy annak rövidítése. Ezt követően az adott szervezeten belüli újabb körzetek neve következhet, de a legutolsó (bal oldali) név mindig magát a szervert azonosítja.

36 Fizika feltételek Az internetre való csatlakozáshoz több kapcsolódási mód közül választhatunk. A csatlakozási mód kiválasztásakor elsősorban az igényelt adatátviteli sebességet vesszük figyelembe, és azt, hogy állandó vagy ideiglenes kapcsolatra van-e szükségünk. Az adatátviteli sebességet – más néven sávszélességet – a másodpercenként átvitt bitek számával mérjük. Az alap mértékegység a bps (bit per seconds / bit per másodperc), melynek váltószámait az alábbi táblázat tartalmazza.

37 Csatlakozási módok Kapcsolt vonal ISDN
A kapcsolt vonali csatlakozás hagyományos telefonvonalon történő adatátvitelt jelent. Sávszélesség: , bps Napjainkra már teljesen elavult ISDN Az ISDN (Integrated Services Digital Network) a hagyományos telefonvonalakhoz hasonló, ideiglenes kapcsolat fenntartására alkalmas, de digitális jellegéből adódóan, nagyobb sebességű adatátvitelt biztosít. Egy ISDN vonal általában két, úgynevezett csatornából áll, mely lehetővé teszi két telefonvonal, vagy csatornánként 64 Kbps sebességű internetkapcsolat fenntartását. Napjainkban már ritkán használt Kiegészítések A kapcsolt vonali csatlakozás hagyományos telefonvonalon történő adatátvitelt jelent. Ez a legkisebb beruházást igénylő csatlakozási mód, de viszonylag kis mennyiségű adat átvitelére képes, és csak ideiglenes kapcsolat fenntartására alkalmas. ISDN: Telepítési és fenntartási költségei magasabbak a hagyományos telefonvonalakhoz képest,

38 Csatlakozási módok Bérelt vonal ADSL
Nagy sebességű, állandó internet kapcsolat fenntartására alkalmas. Sávszélessége 30 Mbps ADSL Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line – aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) technológiával a hagyományos analóg telefonvonal digitális vonallá alakítható. Az adatkommunikáció két irányának (feltöltés és letöltés) sebessége eltérő. Sávszélességnél az előfizető dönt arról hogy mennyit választ, 0,5-30 Mbps közötti tartományból

39 Csatlakozási módok Kábel TV-s csatlakozás GPRS HSDPA
A hagyományos kábel TV vonalon keresztül csatlakozunk az internethez Sávszélességről itt is az előfizető dönt 0,5-20 Mbps között GPRS A GPRS (General Packet Radio Service) egy mobil adatátviteli technológia HSDPA High Speed Downlink Packet Access Segítségével az elméleti letöltési sebesség akár 8-14 Mbps is lehet.

40 Címzés az Interneten URL
A webes dokumentumokat csak úgy érhetjük el, ha ismerjük azok címét. Az internetes erőforrások helyét meghatározó címet (útvonalat) URL-nek (Universal Resource Locator) nevezzük. Általános formája: protokoll://szerver.szervezet_neve.körzet/könyvtár/fájlnév Például:

41 Adatok az Interneten Letöltés
Ha internetről származó adatokat szeretnénk megjeleníteni számítógépünkön, akkor azokat – típusuktól függetlenül – le kell olvasnunk saját gépünkre. Ezt a műveletet letöltésnek nevezzük. Az adatok letöltésének sebességét számos tényező befolyásolja. Például, ha a kívánt adatokat tartalmazó szerverhez vezető útvonal csomópontjai vagy maga a szerver túlterhelt, a letöltés lassú lesz, hiába rendelkezünk nagy sebességű, közvetlen internet-hozzáféréssel. Az interneten lévő információkat általában magáncélra szabadon felhasználhatjuk, de találhatunk számos olyan helyet is, ahol fizetnünk kell az ott elérhető szolgáltatásokért.

42 Szolgáltatások az interneten
ISP Az interneten elérhető szolgáltatásokat a különböző internet-szolgáltatókon (ISP - Internet Service Provider) keresztül érhetjük el. Az Internet-szolgáltatók elsődleges feladata a TCP/IP alapú kapcsolat kialakítása és fenntartása az előfizetők számára. WWW (World Wide Web) WWW szervereken HTML–oldalakon találhatjuk meg az információkat. Az eseti felhasználók a Word Wide Web fogalmát gyakran azonosítják az internet fogalmával, amely téves következtetéseket von maga után. Nem szabad elfelejtenünk, hogy míg az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat, addig a WWW ennek a hálózatnak csupán egy szolgáltatása. Kiegészítések A HTML (HyperText Markup Language) egy dokumentumleíró nyelv. Segítségével írják le a WWW dokumentumaink szerkezetét, amelyet a böngészőprogramok jelenítenek meg. A HTML–oldalak mára már nemcsak szöveges állományokat, hanem egyre több multimédiás elemet – képeket, hangokat, animációkat – is tartalmaznak. A WWW HTML állományainak a továbbítására szolgáló protokoll a HTTP (HyperText Transfer Protocol). A HTTP-vel lehetőségünk van multimédiás elemek továbbítására is. A nagyobb cégek és egyéb intézmények szinte mindegyike rendelkezik saját domain név alatt elérhető weboldalakkal. Például a Space Telescope Science Institute oldalait a címen találjuk. Ezen az oldalon a világűrbe telepített Hubble távcsővel végzett legfrissebb kutatási eredményeket publikálják.

43 Szolgáltatások az interneten
Az az internet elektronikus levelezési rendszere, amely segítségével percek alatt küldhetünk üzenetet a világ bármely pontjára. A hálózatban lévő felhasználók egyedi azonosítóval rendelkeznek, ezt nevezzük felhasználói névnek. Egy cím a felhasználónévből és az elektronikus postaládát tartalmazó domain nevéből tevődik össze. E két – angolul at – jel köti össze.

44 Szolgáltatások az interneten
FTP (File Transfer Protocol) Segítségével az FTP-szervereken található adatokat a helyi hálózatunkon keresztül elérhető fájlszerverekhez hasonló formában érhetjük el. Gopher Olyan digitális könyvtár, melyet az interneten elérhető adatbankokban (pl. könyvtárakban) szöveges menük segítségével használhatunk. Kiegészítések Az internet széles körben való elterjedését megelőzően az egyetemek és tudományos intézmények főleg Gopher szervereket üzemeltettek, mivel akkoriban ez volt az egyik legelterjedtebb szolgáltatás. A Gopher ma is elsősorban tudományos jellegű szöveges információkat tárol, a helyi háttértárainkról ismert hierarchikus mappastruktúrához hasonló módon.