Lebontottuk a kétharmadot: kezdeményezzük az alaptörvény módosítását Korózs Lajos – Gúr Nándor Országgyűlési képviselők.

Az előadások a következő témára: "Lebontottuk a kétharmadot: kezdeményezzük az alaptörvény módosítását Korózs Lajos – Gúr Nándor Országgyűlési képviselők."— Előadás másolata:

1 Lebontottuk a kétharmadot: kezdeményezzük az alaptörvény módosítását Korózs Lajos – Gúr Nándor Országgyűlési képviselők

2 Két országgyűlési határozat + Alaptörvény módosítás OGY h a t á r o z a t az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről OGY h a t á r o z a t a munkavállalói jogok érvényesülésének biztosításához szükséges intézkedésekről Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer alapjainak megteremtése érdekében Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása.

3 1.Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot, amely szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosulttá válik az a férfi is, aki legalább 40 év (negyven év) jogosultsági idővel rendelkezik. 2.Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy biztosítsa, hogy az egyénre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően legyen lehetőség korhatár előtti nyugdíj megállapítására. Ennek érdekében vizsgálja felül a törvényi szabályozást és kezdje meg a korkedvezményes nyugdíj új rendszerének kialakítását 3.Az Országgyűlés megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátási rendszerének átalakítása nem érte el azt a célt, hogy az érintettek hatékonyabb segítséget kapjanak a munkavállaláshoz, a keresőtevékenység végzéséhez, amellyel saját és családjuk fenntartásáról gondoskodni képesek. A megváltozott munkaképességűek ellátásai pedig sokak számára csökkentek vagy megszűntek. Ezért az Országgyűlés elengedhetetlennek tartja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának új alapokra helyezését, amelyet hatásvizsgálatnak kell megelőznie. A vizsgálatnak teljes körűen ki kell terjednie az intézményi, tárgyi, személyi, pénzügyi és eljárási feltételekre. + 1 a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter folytasson érdemi párbeszédet az érintett érdekvédelmi szervezetekkel, képviseletekkel.

4 Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer alapjainak megteremtése érdekében Magyarország alaptörvényének hatodik módosítása Az Alaptörvény XIX. cikke helyébe a következő rendelkezés lép: „XIX. cikk (1) Magyarország állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) Magyarország az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és szociális intézmények rendszerével valósítja meg. (3) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény a társadalombiztosítási nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nyugdíjkorhatár betöltése előtt : –a) a nők fokozott védelmének követelményére, –b) több évtizedes munkavégzés elismerésére, –c) a munkavégzésből fakadó egészségkárosító hatásokra, továbbá –d) a munkaképesség csökkenésére tekintettel is megállapíthatja.”

5 2011-ben a Kormány, az Alkotmány módosításával lehetőséget teremtett arra, hogy nyugdíjakat megszüntessen, csökkentsen. A korábbi ellátásokat átnevezték korhatár előtti ellátásra, amely azonban egy kifutó ellátás. A korkedvezményes nyugdíj megszüntetése tavaly évvégén vált teljessé azzal, hogy végleg megszűnt a korkedvezményre jogosító idő szerzésének lehetősége. A 2012-ben életbelépő Alaptörvény a szociális biztonsághoz való jog érvényesítése helyett már csak a „törekvést” rögzíti a társadalombiztosítás, mint kifejezés sem szerepel már benne. Mindez nem csak szemléletbeli váltást jelent. Ennek kézzelfogható „eredménye” is van. A kormánypártok a gazdasági stabilitásról szóló törvényben bebetonozták, hogy csak a korhatárt betöltöttek számára – adott feltételek esetén a nők számára a korhatár betöltése előtt is – biztosítható a nyugellátás megállapításának lehetősége.

6 Ma már nincs lehetősége az érintetteknek a korhatár betöltése előtt nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátásra jogosultságot szerezni. Ez sokak számára súlyos anyagi problémát jelent, ráadásul növeli a szegénységben élők számát is. A segélyezés kormányzati átalakítása tovább mélyíti ezt a problémát, hiszen márciustól azoknak a rendszeres szociális segélyezetteknek, akik öt éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt, szintén megszűnik az ellátásuk. A rokkantnyugdíjazás rendszere szintén 2012-től alakult át. Véglegesen megszüntették a baleseti rokkantsági és a rokkantsági nyugdíj intézményét; felülvizsgálatra kényszeríttetek közel kétszázezer embert (amely felülvizsgálatok még mindig nem fejeződtek be). A komplex felülvizsgálat szempontrendszerét úgy alakították ki, hogy sokan akkor is kiestek és kiesnek a jogosultak közül, ha egyáltalán nem javult az állapotuk, vagy akár még romlott is. Lényegében egy táppénzszerű ellátást alakítottak ki, amely nincs tekintettel arra, hogy valaki a megrokkanása előtt összesen mennyi ideig dolgozott.

7 A munkavállalói jogok érvényesülésének biztosításához szükséges intézkedésekről Az Országgyűlés megállapítja, hogy a munkavállalók szociális jogainak és a munkáltatók jogos érdekeinek egyidejű érvényesítését a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatályos rendelkezései egyidejűleg nem képesek biztosítani. Az Mt. hatálybalépése óta a munkajogi védelem csökkenése miatt a munkavállalóknak a munkáltatókkal szemben fennálló kiszolgáltatottsága növekedett. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy emellett a munkáltatók jogos érdekei sem tudnak érvényesülni. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy a törvény hatályosulásának és végrehajtásának tapasztalatai alapján végezze el az Mt. átfogó felülvizsgálatát!

8 A felülvizsgálatnak ki kell terjednie: a) a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeire annak érdekében, hogy elháríthatóak legyenek a munkavállalók jogos érdekeinek érvényesülését gátló törvényi akadályok; b) hatályos Mt. bérpótlék rendszerének részletes vizsgálatára annak érdekében, hogy annak aránytalanságai megszüntethetők legyenek; c) a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony tekintetében a munkaviszonyt és a munkaügyi kapcsolatokat érintő, rendszeridegen és korlátozó szabályok helyett Magyarország Európai Uniós és nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelő keretek között kialakított szabályozás bevezetésének feltételeire; d) választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalók munkajogi védelmét biztosító garanciák megteremtésére, e) a szakszervezeti tagsággal járó jogok és kötelezettségek teljesítésének elősegítését szolgáló munkáltatói intézkedések - ide értve a szakszervezeti tagdíj levonását is - visszaállítására. A Kormány, az Mt. módosításának tervezetét bocsássa széles körű és nyilvános társadalmi egyeztetésre!