A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI

Az előadások a következő témára: "A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI"— Előadás másolata:

1 A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI

2 A tantárgy oktatásának célja
Megismertetni a gyógypedagógia alapjait és felkészíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek, felismerésére, elfogadására, megsegítésére.

3 Követelmények, kompetenciák
A hallgató ismerje a gyógypedagógia intézményrendszerét és a gyógypedagógiai nevelésre szoruló sajátos nevelési igényű gyermekek csoportjait. Ismerje meg azokat a habilitációs, rehabilitációs eljárásokat, amelyek eredményesen használhatók a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez.

4 A tantárgy tartalma A gyógypedagógia tárgya, célja, feladata. A sajátos nevelési igény fogalma, kritériumai, területei, okok, tünetek általában. A gyógypedagógiai területére tartozó rendellenességek – autizmus, mutizmus, részképesség-zavarok. A fogyatékkal élők jogai és azok érvényesülése. Esélyegyenlőség törvény – Fogyatékosügyi program

5 Szakirodalom 1. Gyógypedagógiai alapismeretek
Szerkesztette: Dr. Illyés Sándor Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar B 2. Gyógyító pedagógia Nevelés és terápia Szerkesztette: Gardosné Szabó Anna Medicina Könyvkiadó Rt. Bp 3. Kálmán Zsófia – Könczei György A Taigetosztól az eslyegyenlőségig Osiris Kiadó Bp

6 Kollokvium 1. A gyógypedagógia fogalma, neves szakemberek az integráció és a szegregáció értelmezése. 2. A fogyatékosság fogalma, okai. 3. A sajátos nevelési igény fogalma, a szakértői bizottságok munkája. 4. A gyógypedagógia intézményrendszere , a működést szabályozó dokumentumok. 5. Az értelmi fogyatékosság fogalma, súlyosság szerinti csoportosítás.

7 6. A látási fogyatékosság fogalma, súlyosság szerinti csoportosítás.
7. A hallási fogyatékosság fogalma, súlyosság szerinti csoportosítás. 8. A mozgás-fogyatékosság fogalma, a konduktív pedagógia elv 9. A leggyakrabban előforduló beszédhibák olvasás és az írás zavarai. 10. A gyógypedagógia területére tartozó rendellenességek, autizmus, mutizmus, hiperaktivitás. 11. A korai fejlesztés fogalma, jelentősége. 12. A fogyatékkal élők jogai, azok érvényesülése. Az esélyegyenlőség törvény ei

8 A GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉS FŐ FELADAT A NORMALIZÁCIÓ ÉS AZ INTEGRÁCIÓ ELVÉNEK AZ ÉRVÉNYESÜLÉSE

9 Fogyatékosság Olyan minőség, amiben az adott személy képességeinek, teljesítményeinek szintje alacsonyabb a népesség átlagához képest. A fogyatékos ember nem képes ugyanarra, mint mások; nem úgy viselkedik, mint ahogy az, az ő korában várható lenne.

10 Sérülés? Zavar? Hátrány? Biológiai, organikus szinten, tehát a szervezet szintjén sérülésről, károsodásról beszélünk. A pszichés funkciók, képességek szintjén képesség-, illetve funkciózavarokról. Szociális szinten a megváltozott fejlődésmenetnek kihatása van a szocializációra beilleszkedési zavar, társadalmi hátrány keletkezik.

11 FOGYATÉKOSSÁG SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY
SNI CÉL A fogyatékos egyén társadalomba való sikeres beilleszkedésének elősegítése

12 Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni…
A szocializáció …a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait. Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni… (Bagdy Emőke)

13 NÖVEKSZIK A SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ TANULÓK SZÁMA A KÖZOKTATÁSBAN!
EBBŐL SNI TANULÓ 2003/ TANULÓ EBBŐL SNI TANULÓ 2004/ TANULÓ EBBŐL SNI TANULÓ 2005/ Tanuló EBBŐL SNI TANULÓ

14 Veszélyeztető tényezők
Gyermekvállalás változása Társadalmi, gazdasági bizonytalanság Káros környezeti hatások Koraszülöttek nagyobb aránya Zavart interakciók a környezettel

15 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY
Szakértői Bizottság határozata alapján! Fogyatékkal élő: - mozgássérült - hallássérült - látássérült - beszédfogyatékos - tanulásban akadályozott (IQ: 70-50) - értelmileg akadályozott (IQ: ) - halmozottan sérült - autizmussal élő A tanulási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozott: - hyperkinetikus syndroma - kóros pszichés zavar - dyslexia, dysgraphia, dyscalculia - mutizmus

16 (Közoktatási törvény 121.§)
Szakvélemény alapján Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott(dyslexia,dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar (Közoktatási törvény 121.§)

17 A különleges gondozáshoz való jog
„Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a képességeinek megfelelő fejlesztést és rendelkezésére álljanak azok a pedagógiai feltételek, amelyek hozzásegítik őt személyiségének legteljesebb kibontakoztatásához.” GYERMEKI JOGOKRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY

18 KIK ÁLLAPÍTJÁK MEG A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYT?
A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGOK

19 Szegregáció vagy integráció?
SZEGREGÁLT ÉS INTEGRÁLT NEVELÉS EGYMÁS MELLETT, SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN!

20 Szakértői bizottságok javaslatot tesznek a speciális nevelésre
a szülő joga a döntés ?

21 Az integráció fajtái

22 Funkcionális integráció
Lokális integráció Csak az épület közös, a gyermekek között nincs kapcsolat Szociális integráció Tudatos egyesítés szabadidőben, foglalkozásokon kívül Funkcionális integráció Tanórákon történő együttfejlesztés

23 Integráció vagy inklúzió?
„Az integrációval az egyéneket be kívánják olvasztani az iskola meglévő struktúráiba. Az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.”

24 Mindannyian mások vagyunk…
Az integráció nem lehet a tolerancia nagyvonalú gesztusa, hogy mi, épek eltűrjük magunk között a sérülteket, és hagyjuk, hogy velünk élhessenek, hanem annak az elfogadása, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, de nem egyformák.

25 Befogadó társadalom? Az Unióban rendkívül erős társadalmi elkötelezettség van a befogadó felnőtt társadalom létrehozására. Befogadó felnőtt társadalom azonban csak akkor lehetséges, ha ez már a gyermekek társadalmára is jellemző.

26 Az együttnevelés feltételei

27 A nevelőtestület, szülők, gyermekek felkészítése az új feladatra!
a szakértői bizottság javaslata alapító okirat módosítása személyi feltételek biztosítása (Kt. 30. §) tárgyi feltételek biztosítása (Kt. 3.sz.m.) pedagógiai, óvodai programok módosítása A nevelőtestület, szülők, gyermekek felkészítése az új feladatra!

28 További feltételek

29 Szakmai feltételek elkötelezettség pedagógus kompetenciák
osztálytermi, csoportszobai folyamatok célirányos szakképzettségek

30 A sikeres együttnevelést gátló tényezők
Nem könnyű az egyéni szükségletek sokféleségét kielégíteni Nem minden gyereket lehet együtt nevelni Ha magas a csoportlétszám, nem könnyű a feladat

31 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG FELTÉTELE

32 „Minden gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen - azzá neveljük, amivé válni képes annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek.”

33 MIKOR LEHETÜNK SIKERESEK?

34 A pedagógus szerepkörének szélesedése
Nevelés szerepének további erősödése A szocializáció egészének segítése Sokoldalú képzettség igénye! Tájékozottság, kapcsolatok Csapatban gondolkodás, együttműködési készség Tanácsadó szerepkör a szülő felé

35 A gyógypedagógus Értelmileg akadályozottak pedagógiája
Tanulásban akadályozottak pedagógiája Szurdopedagógia Tiflopedagógia Szomatopedagógia Logopédia Pszichopedagógia

36 A pedagógiai munkát segítő asszisztens
Csoportmunka megszervezése Differenciált feladatadás Eszközkészítés Ellenőrző munka Terhelés megosztása

37 A GYÓGYPEDAGÓGIA INTÉZMÉNYRENDSZERE

38 A GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁST SZABÁLYOZZÁK
A TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY 1993.ÉVI LXXIX.TÖRVÉNY A FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE, A FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK TANTERVI IRÁNYELVE 2/2005.(III.1.)OM rendelet

39 SZAKSZOLGÁLATOK KORAI FEJLESZTŐ KÖZPONTOK KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS
GYÓGYTESTNEVELÉS LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS KÉPZÉSI KÖTELEZETTEK ELLÁTÁSA súlyosan, halmozottan fogyatékosok

40 EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK
BÖLCSŐDÉK : EGYÜTTNEVELÉS SPECIÁLIS CSOPORT ÁPOLÁSI, GONDOZÁSI INTÉZMÉNYEK GYERMEKEK, FELNŐTTEK RÉSZÉRE SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓK

41 KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
ÓVODÁK EGYÜTTNEVELÉS KÜLÖNNEVELÉS ISKOLÁK EGYÜTTNEVELÉS KÜLÖNNEVELÉS

42 Az új Irányelvek kiadásáról:
2/2005.(III.1.)OM rendelet Az új Irányelvek kiadásáról: melynek alapján készíthető és fogadható el a SNI tanulókat oktató intézmény helyi tanterve az elfogadott helyi tanterveket az iskolák kifutó rendszerben alkalmazhatják vonatkozik mindez az integrált iskolákra is

43 A tanulók foglalkoztatását áthatja:
a habilitációs ( beillesztést elősegítő) fejlesztés

44 Habilitációs órakeret
Fogyatékossági kategóriánként a Közokt.törvény 52.§(6)- ben meghatározott %-os arányban! Létszámok !! Értelmi sérültek: 15 % Pszichés fejlődés zavarai:15% Hallássérültek: -nagyothalló: 40 %, -siket: 50% Mozgássérültek: 40% Látássérültek: -gyengénlátó: 35 %, - vak: 40 % Autisták: 50 % Beszédfogyatékosok: 40 %

45 A habilitáció irányulhat:
A sérült funkció korrekciójára, kompenzálására (pl. kreatív tevékenység) Új funkció kialakítására (pl. beszédindítás) A funkciók egyensúlyára (pl. ép érzékszervi csatorna fejlesztése) Speciális eszközök használatára (pl. hallókészülék) Társadalmi együttéléshez szükséges képességekre (pl. kommunikáció, ügyintézés, munkavégzés, állóképesség, kitartás, türelem, stb.) Nem tantárgyakra, nem passzív ismeretekre!

46 A habilitációt meghatározó tényezők:
A fogyatékosság típusa és súlyossága Kialakulásának ideje A tanuló életkora Pszichés és egészségi állapot Képességei, készségei Az adott tanulóra vonatkozó integrálhatósági követelmények

47 Hol jelenjen meg a habilitáció tartalma?
PP- nevelési program feladataiban Helyi Tanterv tartalmában Tanmenetekben Fejlesztési tervekben Minőségirányítási programban (tervezés, ellenőrzés,értékelés)

48 A gyógypedagógus kompetenciái:
Programok, fejlesztési tervek készítése Fejlesztés, habilitáció Tanácsadói szerepkör az integrált intézményekben Saját szakterületén – adott fogyatékossági területen!

49 Érzékszervi- vagy mozgássérült Értelmi fogyatékos
A sérülés jellege, típusa Érzékszervi- vagy mozgássérült Értelmi fogyatékos A tanulási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozott Szakértői vélemény Országos Szakértői Bizottság Megyei Szakértői A tanterv jellemzői Általános tanterv Módosított tananyag néhány területen Más tananyag minden tantárgyból A fejlesztés fő elve kompenzálása Alapfunkciók fejlesztése Részképességek fejlesztése, Személyiségfejlesztés

50 Értelmi sérültek Tanterv: Tanórák tervezése a régi Irányelvek alapján!
Tankönyvek: Egymásra építve:Pl.Játékház,Játékvár(1.) Meseolvasó(2.) Meseutazás(3.,4.) Eszközök: Érzékszervi fejlesztő játékok és szemléltetés Habilitáció: 15% Tervezése az új Irányelvek és az EFT szerint! Fejlesztési terv fő irányai: Képességfejlesztés (mozgás,tájékozódás, beszéd,figyelem,észlelés,emlékezet, kreativitás)

51 Mozgássérültek Tanterv: NAT és Kerettanterv módosítva Tankönyv:
(beszéd,írás,ábrázolás,gyógytestnev.) Tankönyv: Normál, de a számítógép használata nagyobb arányban) Eszközök: Környezeti adaptáció és a kézfunkció segítése Habilitáció: 40%! Fejlesztési terv fő irányai: Önállóság,önkiszolgálás,eszközhasználat /Graphomotorika/ Logopédia, másféle kommunikáció Idegen nyelv ! Alkotás, művészetek, adaptív sport Izomtónus, erőnlét, egészségnevelés

52 Hallássérültek Tanterv: NAT és Kerettanterv módosítva
(hosszabb időkeretek!) ”Egyéni anyanyelvi nevelés” „Integrációs gyakorlatok” Tankönyvek: Speciális tankönyvcsalád Eszközök: Vizuálisan megerősített képzetek (tárgyak,képek,átélt szituációk) Habilitáció: 40%(nagyothallók) 50%(siketek) Fejlesztési terv fő irányai: Hallás-ritmus-mozgásnevelés -Hallókészülék használata Beszédhallás-fejlesztés Hallásmaradvány fejlesztése Helyes ejtés Beszédállapot fejlesztése Szájról olvasás Fonomimika, jelnyelv

53 Látássérültek Tanterv:
NAT és Kerettanterv – a vizuálisan megismerhető tananyag változásával! Tankönyvek: Braille-jelrendszerrel vagy nagyított formában, nagy vonalas füzetek Eszközök: helyi világítás, tanulóasztal,nagyító,olvasógép,hangos szám.gép,abakusz,csörgőlabda Habilitáció: 35%-gyengénlátók, 40%-vakok -látó-halló-(tapintó) életmód vagy -tapintó-halló életmód kialakítása Fejlesztési terv fő irányai: -árnyalt verbális kommunikáció rend kialakítása -bőr-és mozgásérzékelés mintázás, formázás -hallási észlelés, sorrendiség gépírás -szaglás és ízérzékelés idegen nyelv hallás után -kézügyesség fejlesztése úszás

54 Részteljesítmény zavarok (dys-)
Óvodában: Csak dys- veszélyeztetett lehet! Kiemelt fejlesztési területek: tájékozódás-mozgás, beszéd, észlelési csatornák, szemmozgási beidegződés, dekódolás technikája (asszociatív kapcsolatok), bevésés-felidézés technikája Iskolaválasztás! Iskolában: Szakértői véleménnyel Úgy tűnik… Habilitációs órakeret! Meixner-végzettségű pedagógus! Dys-es softverek, eszközök Értékelés, felmentés Vizsgálati kérelem Meixner – féle olvasástanítás Kiemelt területek további fejlesztése

55 Mutizmus SNI Habilitáció „pszichés eredetű beszéd-némaság”
- Pszichés oldás: - szakemberek (pszichológus, zeneterápia) - pedagógusok ( szoros érzelmi kapcsolat, rugalmas bánásmód, beszélgetések) Közvetett kommunikációs helyzetek teremtése: - számítógéppel kommunikál jelkártyák használatával válaszol - báb szerepébe bújik Fokozatok!

56 Hiperaktivitás/figyelemzavar SNI Habilitáció
A fejlesztés szervezeti kereteit alapvetően meghatározza, melyik tünet a domináns: - figyelemhiányos típusú --impulzív típusú Mindkét esetben: pszichológus érzelmi stabilitás, kiszámítható pedagógusi reakciók következetes motiválás (Conner-féle teszt és terápia)