A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A Himnusz Kölcsey Ferenc (1790–1838) költeménye, amely Magyarország állami himnusza. A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse,

Az előadások a következő témára: "A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A Himnusz Kölcsey Ferenc (1790–1838) költeménye, amely Magyarország állami himnusza. A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse,"— Előadás másolata:

1 A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A Himnusz Kölcsey Ferenc (1790–1838) költeménye, amely Magyarország állami himnusza. A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta Szatmárcsekén. A Himnusz szövegének születésnapja, január 22-e 1989 óta a magyar kultúra napja.

2 A MAGYAR KULTÚRA NAPJA Kölcsey költeménye előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva volt. Nagy népszerűségnek örvendett a Rákóczi-nóta is. Kölcsey kézirata Erkel Ferenc A 19. század elején hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották. Az Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, nemzeti imádsággá vált mű 1989-ben az alkotmány szövegének része lett.

3 A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A Himnusz először 1844-ben csendült fel a Nemzeti Színházban. Az első nyilvános, szabadtéri előadása augusztus 10-én történt a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán. A himnusz ünnepélyes, imádságos mű, melyet az ókori antik költők az istenek dicsőítésére írtak. Később már nem csak vallásos témákról szóló himnuszok születtek. Kölcsey a hazaszeretetet szólaltatja meg versével.

4 A MAGYAR KULTÚRA NAPJA Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Kölcsey síremléke Szatmárcsekén LINKEK: Babits Mihály Kölcsey című írása: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz: