Nemzetközi kapcsolatok története

Az előadások a következő témára: "Nemzetközi kapcsolatok története"— Előadás másolata:

1 Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.
A második világháború utáni európai és világ status quo (USA, SZU, Nagy-Britannia, Franciaország és volt fasiszta hatalmak)

2 Alexis de Tocqueville jóslata, 1835
„A demokráciáról Amerikában” c. könyv „Jelenleg két nagy nép van a Földön, az oroszok és az angol-amerikaiak, amelyek ugyan különböző kiindulópontról, de mégis egy azonos cél felé haladnak… az amerikai a természet ellenállását győzi le… az oroszok ellenfelei az emberek. Az első a vadonnal harcol, az utóbbi a civilizáció ellen. Az elsőt a szabadság vezérli, az utóbbit a szolgaság. Mégis a gondviselés titkos előrelátása folytán arra hivatottak, hogy egy nap a világ felének sorsát a kezükbe vegyék.”

3

4

5 A II. világháború utáni európai és világ status quo
Európa jelentős súlyvesztése, a Vasco da Gama-korszak vége „sokat nyerő győztes” – USA és a „sokat vesztő és nyerő győztes” a SZU 1941-ben – „antagonisztikus kooperáció” – közös volt a cél: a német- és japánellenes háború megnyerése (előítélet – bizalmatlanság – elidegenedés- ellenségkép) 1947-re konfrontáció a nemzetközi kapcsolatokban – Pax Americana és Pax Sovietica

6 A „sokat nyerő győztes” az Amerikai Egyesült Államok
A kétfrontos háború kihívásai – Germany First” Miért nem Japán? (No. a „centrumot” olvasztotta magába – esély a „szuperhatalmi” státusra) Belső amerikai vita az izolacionisták és a beavatkozás pártiak között (Roosevelt választási kampánya, lend lease törvény, Közös Hadászati Tanács mem., Pearl Harbor) Nicolas John Spykman geopolitikus írásai – Hol húzódik meg az USA nemzetbiztonságának határa? (körbekerítettségtől való félelem) Konklúzió: a nyugati félteke védelmének elsődleges kulcsa az európai és ázsiai egyensúlyi rendszer konzerválása.

7

8 Az USA, mint gazdasági és katonai szuperhatalom
Már az I. vh. nagy nyertese is volt: adós országból legfőbb hitelezővé vált 1945-re szuperhatalommá vált Gazdasági – katonai aszimmetria Az ipar robbanásszerű fejlődése (1939-hez képest megduplázódott Hadviselő országként nem kellett visszafogni a fogyasztást Lakossági megtakarítások növekedtek Életszínvonal növekedése az első békeévekben A fejenkénti nemzeti jöv között megduplázódott

9 Az USA, mint gazdasági és katonai szuperhatalom
Európa hadiimportja - kiszívta a világ más részeinek aranytartalékait. Kereskedelmi mérleg aktívum: 1939 (748 millió $) – 1947 (10,8 milliárd $ Aranykészletei: 1937 (12,7 milliárd $) 1947 (22,8 milliárd $) 2 milliárd $-os Manhattan-terv: atomkutatás

10 A Pax Americana és az új gazdasági és politikai világrend amerikai víziója
Új világgazdasági koordináták és újépítési programok megalkotója (izolációs magatartás feladása) A világgazdasági válságok fő előidézői a gazdasági nacionalizmusok, a befelé fordulás. Gazdaságban: „nyitott kapuk elve” : a kiegyensúlyozott gazdaság és a világbéke alapja (háttérben az exportorientált amerikai gazd.) Politikába: A háború utáni világrend alapja: Atlanti Charta – „négy világcsendőr” ENSZ - Biztonsági Tanács A nyugati félteke-politikát felváltotta a globális külpolitika

11 Az USA új poláris világszemlélete „a béke földrajza”
Az Északi-sark körüli poláris térségek felértékelődése (a légierő fejlődése) Az poláris-arktikus világtérkép létjogosultsága – a Mercator-térkép nem tudja már kielégítően ábrázolni a világ hadászati realitásait. Az új ábrázolás tabu a szovjet blokkban (kiszolgáltatott helyzet)

12 A Mercator és az arktikus-poláris vetületű világtérképek

13 A ”sokat vesztő és nyerő győztes” – a Szovjetunió
A SZU biztonsága = területszerzés + érdekszféraszerzés A biztonság feltétele a Kelet-Közép-Európa feletti hegemónia = szovjetbarát „pufferzóna” A SZU a II. vh legfőbb területi nyertese lett.

14

15 A SZU gazdaságának állapota a II. vh befejeződésekor
Katonai óriás – gazdasági törpe 20 milliós (újabb becslések szerint milliós) emberveszteség Demográfiai törés, munkaerőhiány A szovjet területszerzés – az adott országok gazdasági „megkopasztása” Magas jóvátétel igénye USA – izoláció feladása, SZU elzárkózás USA a gazdasági fölényét használta NY-Európában, a SZU katonai fölényét alkalmazta K-K-Európában.

16 Világhatalomból másodrendű hatalom – Nagy-Britannia
Strukturális gondok már a XIX. sz. végén Nem tudta viselni egyszerre az intenzív fegyverkezés, a modernizáció és a struktúraváltás költségeit A Csatorna már nem akadály Az aranykészletek az USÁ-ba vándoroltak Külső amerikai segítség kényszere Tartós fizetési mérleg hiány – amerikai kölcsön Churchill 1945-ös „vasfüggöny”-távirata, 1946-os fultoni beszéde

17 Franciaország Csekély hozzájárulás a szövetségesek győzelméhez
1939-ben a második legnagyobb gyarmattartó birodalom – Japán indokínai expanziója ben szünetelt az export, jegyrendszer, import élelmiszerek Az USÁ-nak gazdaságilag kiszolgáltatott országgá vált Megszállási zónát kapott Németo.-ban, Ausztriában, szektort Berlinben és vétójogot az ENSZ-ben.

18

19 A fasiszta hatalmak 1941-ig előnyben Bukás: Jóvátétel, gyárleszerelés
No. termelésvolumene 1946-ban 2/3-dal volt kevesebb az 1938-as szintnél; Japán 1946-ban az 1935-ös szint 57 %-át érte el. Kollektív megbélyegzés, 12 milliós német menekültáradat

20 A fasiszta hatalmak Japán 1945 augusztus 15-én megadta magát
Élelmiszerhiány A Tajvanról, Mandzsúriáról, Koreáról való lemondás miatt 6,5 millió japán tért vissza az anyaországba. Olaszország a vesztes oldalon