A hátrányos helyzetűek munkaerő-piacra történő integrálása a duális szakképzés keretében felkészítő alapképzés a duális szakképzésben közreműködő munkáltatók,

Az előadások a következő témára: "A hátrányos helyzetűek munkaerő-piacra történő integrálása a duális szakképzés keretében felkészítő alapképzés a duális szakképzésben közreműködő munkáltatók,"— Előadás másolata:

1 A hátrányos helyzetűek munkaerő-piacra történő integrálása a duális szakképzés keretében
felkészítő alapképzés a duális szakképzésben közreműködő munkáltatók, gyakorlati oktatók, illetve pedagógusok, oktatók számára

2 1. MODUL - A HÁTRÁNYOS HELYZET ELMÉLETI ALAPJAI
A modul célja: A programmodul sikeres elvégzésével a résztvevő megismeri a hátrányos helyzet fogalmi alapjait, a fogalomértelmezés jogi és szakmai megközelítéseit, a hátrányos helyzet oki tényezőt, megnyilvánulási lehetőségeit a viselkedésben.

3 Élmények és vágyak teljesítményhelyzetekben
TANULÁS Kudarcok Nehézségek Sikertelenség Megalázás Büntetés MUNKA Gyötrelem Fáradtság Nehézség Kevés pénz Lebecsülés Öröm Alkotás Szolgálat Méltó elismerés Önmegvalósítás Előrejutás sikerélmény Siker Elismerés Értékek „jó dolog”

4 Az eltérő bánásmódot igénylő tanulók csoportjai
Lassú tanulók Tehetséges tanulók Hátrányos helyzetű tanulók Tanulási zavarral küzdő tanulók Alulteljesítő tanulók Nehezen nevelhető tanulók Gyógypedagógiai ellátásra szoruló tanulók.

5 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐK HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK FOGYATÉKOSOK SNI KIEMELTEN TEHETSÉGESEK TANULÁSI, BEILLESZKEDÉSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐK

6 A különleges bánásmódot igénylők: a sajátos nevelési igény értelmezése
testi dysgráfia dyslexia érzékszervi értelmi halmozott mutizmus dyscalculia Autizmus spektrum zavar hiperkinetikus, figyelemzavar beszéd Fogyatékosságok Egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar)

7 Hátrányos helyzetűek Ktv § 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Nkt. 4.§. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló HHH – halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; vagy akit tartós nevelésbe vettek. Fogalmának meghatározása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik. ( től) Megállapítása a társadalmi státusz vizsgálata alapján Az átlagostól eltérő támogatásra szorulnak, de megfelelően működő prevenció esetén a családjukban hosszú távon megtarthatók.

8 Veszélyeztetett helyzetűek
Gyvtv. 5. § n) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Megállapítása a tanuló fejlődésének vizsgálata alapján

9 Hátrányos helyzet – családi környezetben megjelenő problématünetek alapján
Rosszabb életkörülmények Művelődési hátrányok Szülők alacsonyabb iskolázottsága, alacsony foglalkoztatási státusz Egészségügyi okok Család szerkezete, működése

10 ESÉLYEK

11 AZ EGYENLŐTLEN ESÉLYEK FŐBB OKAI
Anyagi okok Érzelmi hátrány A családi szocializáció zavarai Érzelmi kötelékek hiánya. Zavarok a család biztonságos érzelmi bázisként való működésében. Szülői modellek hiánya, vagy súlyos torzulása. Feszültségek leküzdésének, kezelésének zavarai. A szülők közötti interakció hiánya, vagy torzulása. Hiányos vagy eltorzult kommunikációs háló a családon belül. Nevelési eljárások hiánya vagy éppen túlzott alkalmazása Hátrányos nyelvi szocializáció (Korlátozott – kidolgozott nyelvi kód) Motiváció a tudás megszerzésére!

12 Szocio-kulturális hátrány az iskolai kudarcok hátterében
Feldolgozás: auditív képességek vizuális képességek motoros képességek feldolgozás sebessége szekvencialitás Kognitív képességek: verbális képességek absztrakciós képesség emlékezet figyelem Másodlagos eredménytelenség A tanuló előző ismeretei hiányosak Nem megfelelően motivált A tanári szerep, módszerek, értékelés Önértékelési zavarok Az iskolai tanulás nem fontos Az oktatási program A tanár kompetenciája A frontális óravezetés

13 Beavatkozási lehetőségek
anyagi – érzelmi – nyelvi - kognitív Figyelem Tartósság/kifáradás – koncentráció/fluktuálás Észlelés-információ felfogása Szándékosság – bevonódás - erőfeszítés Emlékezet Bevésés- vizuális, kinesztéziás hangsúly (- élmény?) Gondolkodás Absztrakt – tevékenységbe ágyazott Beszéd, kommunikáció Másik szempontjának figyelembe vétele - szövegértés Érdeklődés felkeltése - motiválás

14 Kamaszok krízisben A serdülőkor három nagy feladata :
„A serdülőkori-ifjúkori fejlődésnek egy olyan kritikus szakaszát nevezzük így, amikor az addigi fejlődés megtörik, és a további fejlődés kétségessé válik.” (Vikár György) A serdülőkor három nagy feladata : 1. Nemi identitás elérése. 2. Szülőkről való érzelmi leválás. 3. Felnőtt szerep vállalása. (Normál beilleszkedés a társadalomba.)

15 Serdülőkori problémás viselkedésformák
mintagyerek iskolai nehézségek elidegenedés serdülőkori terhesség vagy promiszkuitás kockázatkereső viselkedés drog és alkohol szektákhoz való csatlakozás öngyilkosság önsértés „Amíg a serdülő - bármilyen szélsőségek között is - változik, addig korának megfelelően viselkedik. Komoly aggodalomra akkor ad okot, ha egy szélsőséges magatartásban hosszú időre megmerevedik.” Anna Freud

16 Magatartási, viselkedési zavarok
Elsődleges okai: Környezeti ok Család – családszerkezet Nevelési hiányosság Erkölcsi fejlődést veszélyeztető környezet Lakásviszonyok Családon kívüli negatív hatás Organikus: betegségek, aktivitás-figyelem zavara

17 Magatartási, viselkedési zavarok
Másodlagos okai: Gyenge kognitív képesség, részképesség problémák Rossz beszédkészség, problémamegoldás Szocio-kultúrális háttér- környezeti ártalom Pszichológiai tényezők: önértékelési zavar, depresszió,

18 MAGATARTÁSZAVAR MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI Viselkedési jellemzők
Önuralomhiány vagy -gyengeség Érzelmi tompultság Zárkózottan túlzott érzékenység Alkalmazkodásképtelenség Tehetetlenség Értelmetlenség Önelidegenülés Norma-felbomlás Elszigetelődés REGRESSZÍV AGRESSZÍV

19 A gyakorlati képzés során megjelenő főbb viselkedési problémák
Fegyelmezetlenség Motiválatlanság Érdektelenség Nehezen nevelhetőség

20 2. MODUL - HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI
A modul célja: A programmodul sikeres elvégzésével a résztvevő megismeri a hátrányos helyzetűek fejlesztésének, esetvezetésének lehetőségeit, a bevonható szakmai szereplőket, az esetkezelés etikáját.

21 SZEMÉLYÉSZLELÉS – ÍTÉLETALKOTÁST ZAVARÓ (MÓDOSÍTÓ) HATÁSOK
Holdudvar hatás Tulajdonságot súlyozó tényező Beskatulyázás Újdonsági hatás Attribúció Sztereotípiák Önbeteljesítő jóslat

22 A SEGÍTÉS FŐ SZEMPONTJAI
Alapok: empátia és hitelesség Technikák és attitűdök: Érzelmekről soha nem szabad ítélkezni Az érzésekről mindig fontos beszélni, s a segített által kell értelmezni őket A segítettet támogatni kell a problémamegoldásban és a gyökér-ok feltárásában A segítőnek tudnia kell enyhíteni a szorongást, csillapítani a dühöt, feloldani a depressziót, kordában tartani a haragot A stresszt minden esetben oldani kell Kerülni, illetve oldani kell a hatalmi jelleget

23 HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ESETVEZETÉSE SORÁN ALKALMAZHATÓ MEGERŐSÍTŐ ÉS ÉNFEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
POZITÍV VISSZAJELZÉS/TÜKRÖZÉS a személyre, az ő cselekedeteire, viselkedésére, gondolataira Pozitív szemléletű, megoldás-orientált gondolkodásmód – „VAN MEGOLDÁS!” Realitásba helyezés, a FELNŐTTSÉG KÉPVISELETE

24 Diszharmónia a környezettel
Problémás fiatalok Intraperszonális probléma Diszharmónia a környezettel Interperszonális probléma Vágynak a megértésre és az elfogadásra Saját szabályrendszerrel rendelkeznek Fokozott kongruencia igényük van Magányosak Képesek egyfajta tisztánlátásra

25 A megbeszélés/beszélgetés fontosabb elemei (Bagdy)
nyílt érdeklődés előítélet nélkül ne ítéljünk meg semmit, ne kritizáljunk a tanuló irányítsa a beszélgetést és ne mi arra összpontosítsunk amit a partner átélt és ne a tényekre a másikat saját nyelvén értsük meg, az ő terminusaiban gondolkozzunk maradjunk objektívek, bár érzelmileg involválódunk, nálunk a kontroll, empátia

26 A beavatkozás szintjei
Másodlagos prevenció (reaktív) Elsődleges prevenció (proaktív) Helyzetelemzés Harmadlagos prevenció (kuratív) - Kérdőívek - Tréningek, - Környezet-tanulmányok - Fókuszcsoportok tanfolyamok - Egyéb fórumok - Mélyinterjúk - Esetmegbeszélők - Szupervízió - Coaching - Együttműködés különböző szektorok között - Kooperáció a rend- szer elemei között - Közösség építés - Készségfej- lesztő tréningek - Módszerspecifikus képzések - Kortársképzés - Kooperatív tanulás - Mentorálás - Pályaorientáció - Krízisintervenció - Kortárs-segítés - Tanácsadás - Áldozat segítés -Resztoratív konfliktuskezelés - Asszertivitás tréning - Intézményfejlesztés - Pszichológiai - Pszichiátriai - Orvosi - Szociális Támogató beavatkozások

27 Az egyénre, illetve kisközösségre szabott támogatás modellje
Problémahozó (diák, kisközösség) Pszichológus mentálhigiénés szakember Fejlesztő pedagógus Kortársak Család Iskolai szociális munkás Pedagógus Egyház Civil szervezetek Gyermek- és ifjúságpszichiátria Pedagógiai szakszolgálat Szenvedélybeteg gondozás Jelzőrendszer tagjai Gyermekvédelmi alapellátás Sport, művészet, egyebek

28 Az esetkezelés etikája
Nil nocere (Semmi olyat nem tenni, ami árthatna a klienseknek) Őrizd meg a titkot Ismerd (fel) saját korlátaidat! Ne kérdezősködj irreleváns részletek felől Úgy kérdezd a klienst, ahogy szeretnéd, hogy téged kezeljenek !

29 Jó munkát, sok jót! „Nem az a legfontosabb, hogy milyen a világ, hanem hogy te mit tettél hozzá.”