Hárs Veronika, programirányító

Az előadások a következő témára: "Hárs Veronika, programirányító"— Előadás másolata:

1 Hárs Veronika, programirányító
TÁMOP B-2-10/1 és 2 „Atipikus foglalkoztatási formák támogatása” pályázatok – horizontális szempontok kiválasztása és érvényesítése Hárs Veronika, programirányító Budapest, november 9.

2 Jogszabályi háttér - Esélyegyenlőség
Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít az esélyegyenlőség érvényesítésére[1]. Ennek megfelelően az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében megvalósítandó minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához, az ÚMFT-ben megfogalmazott esélyegyenlőségi célokhoz, azaz az esélyegyenlőség erősítéséhez – különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a romák és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének erősítéséhez. A TÁMOP és 4.5. fejezetei tartalmazzák az alapelv érvényesítésének vonatkozó feladatait. Egyes esélyegyenlőségi szempontok önálló fejlesztési célként (konstrukcióként, pályázatként) megjelennek, míg mások közvetett módon kiválasztási (jogosultsági vagy tartalmi értékelési) szempontok az egyes pályázatok elbírálása során. A foglalkoztatási és a versenyképességi prioritások minél teljesebb és egyenlőbb elérése és hasznosulása szempontjából minden projektnek vizsgálnia és érvényesítenie kell egy vagy több esélyegyenlőségi terület/célcsoport értelmében a fejlesztés közvetlen és közvetett hatásait, és a jogilag a pályázó szempontjából kötelező szint felett intézkedéseket kell vállalnia a pályázó szervezetéhez kapcsolódóan, illetve a kiemelt célcsoportok számára kedvezőbb fejlesztésekkel. [1] 1083/2006-os EK rendelet 16. cikke

3 Jogszabályi háttér – Környezeti fenntarthatóság
A fenntartható társadalom alapvető követelményei: szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség javítására való törekvés; a természeti erőforrások fenntartó használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges; és a környezetminőség megőrzése. Mindez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. A fenntartható fejlődés az önkéntes, gondos és megelőző magatartás megvalósításával képes megőrizni a környezet, társadalom és gazdaság dinamikus egyensúlyát. A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (továbbiakban: Általános Rendelkezések) a támogatások (egyik, horizontális) alapelveként (17. cikk) határozta meg a fenntartható fejlődés biztosítását. „Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint.”

4 Horizontális szempontok alkalmazásának célja
Az elvárás: esélyegyenlőségi megfelelés és többletteljesítmény Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két alapelv, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés érvényesítésére[1]. A „horizontális elvárás” azt jelenti, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban ÚMFT) keretében megvalósítandó minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához. Az ÚMFT az esélyegyenlőség erősítését elvárásként fogalmazza meg, különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a romák és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének erősítését. Az elvárás teljesülését a kiválasztás két szintjén vizsgálja az ÚMFT: jogosultsági és értékelési szempontok között. Minden projektnek - még az automatikus elbírálású projekteknek is - teljesítenie kell minimális jogosultsági, támogathatósági szempontokat, melyek között esélyegyenlőségi értéket hordozók is vannak: ilyen például a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés, illetve a pályázó, projektmegvalósító szervezet, valamint a projekt esélyegyenlőségi alapadatainak megadása. A legtöbb pályázat esetén esélyegyenlőségi tartalmi értékelésre is sor kerül annak érdekében, hogy olyan projektek valósuljanak meg, amelyek ezen a területen objektíven mérhető többlet-teljesítményt, előrelépést vállalnak és nyújtanak. [1] 1083/2006-os EK rendelet 16. cikke

5 Kötelező adatszolgáltatás
Az esélyegyenlőségi adatok megadása A pályázat értékelésének vagy támogathatóságának feltétele (jogosultsági vagy szerződési kritériuma), hogy a pályázó/projektgazda egyes esélyegyenlőségi indikátorokra vonatkozóan adatokat szolgáltasson („kötelezően kitöltendő, esélyegyenlőségi statisztikai információ”). Ezen statisztikai információkat a pályázati adatlapon, projekt adatlapon kell megadni, és elsősorban az operatív programok, illetve az ÚMFT közös jelentéstételi feladatait szolgálják. A statisztikai információkat jellemzően éves adat [előző lezárt időszak alapján: a), b)]; illetve a projekt végső célcsoportjának várható mérete szerint [c)] kell megadni. Olyan pályázó esetében, amelyiknek nincsenek alkalmazottai, a „0” érték elfogadható. Az adatközlési szakaszban a „projekt befejezésekor” illetve „fenntartás végén” tervezett érték nem célérték, csak becslés, terven kívüli tényérték, amennyiben a konstrukció máshogy nem rendelkezik! A támogatási szerződésben is rögzített módon e sorok aktuális értékét azonban rendszeresen és megalapozottan jelenteni kell, a projektet megvalósító szervezetre [a)-b). sorok), és a fejlesztés végső célcsoportjára [c)] sorok]. Fenntarthatósági indikátorok megadása Ezen fenntarthatósági indikátorokat a pályázati adatlapon, projekt adatlapban található táblázat „Kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorok (jogosultsági/szerződési kritérium)” blokkjában kell megadni. Ezeket a sorokat nem pontozzák, de az értéket ellenőrizhetik. A projekt megvalósulása során a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ) ezen indikátorok aktuális értékét egy vagy több alkalommal, általában évente meg kell majd adni. Az indikátorokat jellemzően éves adat (előző lezárt év) alapján, vagy az e) esetében aktuális adat alapján kell megadni. Olyan pályázó esetében, amelyiknek előző

6 ADATLAP Esélyegyenlőség érvényesülése
8.1. Jelölje meg (tegyen "X"-et), hogy a projekt megvalósítása során mely terület(ek)en kíván javítani az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetén! (Többet is választhat!) Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése Fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Felhívjuk figyelmét, hogy a pályázat befogadásának feltétele, hogy a 8.2 a) pontban szereplő táblázatban a kötelező esélyegyenlőségi indikátorokra (a-c) vonatkozóan adatokat szolgáltasson! 8.2. A következő táblázatok kitöltésével mutassa be a pályázó szervezet jelenlegi esélyegyenlőségi helyzetét és azt, hogy a projekt végrehajtásának és fenntartásának időszakában miként kívánja erősíteni szervezete esélyegyenlőségi kultúráját a fenti területeken!

7 Kötelezően kitöltendő, kiegészítő, statisztikai információk
Az adatközlés alanya (szervezet neve):    Pályázat benyújtásakor érvényes érték Projekt befejezésekor tervezett érték Projekt fenntartás végén tervezett érték Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám) (fő)    b) Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő)    c) A projekt által érintettek száma (fő)    cA) Nők száma a projekt által érintett célcsoportban (fő)    cB) Roma emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő)    cC) Fogyatékos emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő)   

8 Választható esélyegyenlőségi intézkedések
Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása (I/N)    Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte (I/N)     4. A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzést tart (I/N)    5. Rendelkezik települési esélyegyenlőségi koncepcióval; Közoktatási Esélyegyenlőségi Programmal/Tervvel; illetve a projekt illeszkedik elfogadott IVS-hoz (I/N)    6. Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe (I/N) bevont célcsoport(ok):……...    10. Infokommunikációs akadálymentesítés (I/N)    13. Részmunkaidős foglalkoztatottak száma (fő)    14. Távmunkában foglalkoztatottak száma (fő)    15. Fogyatékossággal élő alkalmazottak száma (fő)    16. Roma foglalkoztatottak száma (fő)    23. Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő)    24. Rugalmas munkaidőszervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége (I/N)    30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van (I/N)    43. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (I/N) érintett célcsoport(ok):……...    44. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (I/N)   

9 KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG
Mutassa be a fenntarthatóság (fenntartható fejlődés) horizontális szempont érvényesítését! 9.1. A fenntarthatóság érvényesítése fenntarthatósági kategóriák szerint Jelölje meg (tegyen "X"-et), hogy jelenleg vagy a projekt fenntartás végéig mely kategóriában erősíti szervezete fenntarthatósági kultúráját elsősorban! Kategóriánként több szempont is választható, de legalább 1 szempontot meg kell jelölni!!! (Többet is választhat!) Kategóriák: I. Környezettudatos menedzsment és tervezés II. Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás Felhívjuk figyelmét, hogy a pályázat befogadásának feltétele, hogy a 9.2 a) pontban szereplő táblázatban a kötelező fenntarthatósági indikátorokra (a-f) vonatkozóan adatokat szolgáltasson!

10 Kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorok
az adatközlés alanya (szervezet neve):    Fajlagos vízfelhasználás mértéketeljes vízfelhasználás (m3) legördülő menü: termelés egysége (t, m3, m2, m, üzemóra, db) v. szolgáltatás egysége (fő, eFt, óra) fő Fajlagos energiafelhasználás mértéke teljes energiafelhasználás kWh legördülő menü: termelés egysége (t, m3, m2, m, üzemóra, db) v. szolgáltatás egysége (fő, eFt, óra) fő Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) t d1) Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértékeártalmatlanításra kerülő hulladéktösszes hulladék mennyiséget d2) Újrahasznosított papír használat aránya újrahasznosított papírcsomag (500 lapos)db összes felhasznált papírcsomag (500 lapos)db e) A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke saját foglalkoztatottak közül helyben (kistérségben) lakik fő saját foglalkoztatottak száma fő f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók arányatudásmegosztásban résztvevők számafőössz munkavállalói létszámfő* d1) és d2) közül elég az egyik kitöltése

11 Választható fenntarthatósági szempontok
Környezettudatos menedzsment 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését I/N 3.c Környezetvédelmi/fenntarthatósági megbízott vagy környezeti nevelési, fenntarthatóság-oktatási felelős, munkacsoport kijelölése (ha erre nem kötelezett) I/N 3.d A szervezet rendszeres környezeti teljesítmény értékelésének fenntartása, bevezetése I/N 3.f A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya tudásmegosztásban résztvevők száma fő /össz munkavállalói létszám fő 8. A projekt kiterjed a környezeti, természeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére I/N 9. A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek I/N 11. Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél I/N 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során I/N 24. Helyszínválasztáskor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítése I/N 35. Újrahasznosított papír használat az irodai és nyomdai munkák során I/N

12 Fenntartható fejlődést szolgáló választható szempontok
43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése (t) 48. Rendszeres környezet-egészségügyi kockázat értékelések készítése vagy gyakoriságának növelése (db) 49. Egészséges, helyi- vagy bio-élelmiszerek alkalmazása az étkeztetésben I/N 56. Önkéntes gondnokság: működési területen a kulturált, tiszta környezet fenntartásának segítése (ellátott terület nagysága) m2 58. A társadalmi bizalom szintjének növekedését szolgáló megoldások száma (db) 60. Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciók, események száma (db)

13 ÉRTÉKELÉS Az esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatóság adatlap funkcióban vagy fejezetben a pályázó által kiválasztott, adatokkal kitöltött intézkedés sorokat a pályázat egésze alapján az értékelők tartalmilag értékelik, az adott pályázat teljes tartalmi értékelésének megfelelő módszerrel. Amennyiben pontozásos a tartalmi értékelés, legalább 1 pontot el kell érni ahhoz, hogy a pályázatot az értékelő, majd a Bíráló Bizottság támogatásra javasolhassa. A pontos feltételeket, az elérhető legmagasabb értéket, vagy a magasabb szinten megszabott minimumot a Pályázati Útmutatók E. fejezete tartalmazza. Az 1 pontot el nem érő pályázatoknál tisztázó kérdést tehet fel az értékelő, vagy átdolgozásra javasolhatja a pályázatot.

14 Adatvédelmi előírások
Bárki adatainak a kezeléséhez az érintett hozzájárulását kell kérni. Ilyen hozzájárulással a munkáltatók saját munkavállalóik legfontosabb adatai vonatkozásában – a különleges személyes adatok kivételével – általában rendelkeznek, és elegendő a munkáltató által gyűjtött adatokhoz kapcsolt munkáltatói nyilatkozat az adatkezelési hozzájárulás meglétéről. A roma származás és a fogyaték azonban nem ilyen, hanem ú.n. „különleges személyes adat”, mely csak az érintettek önkéntes és írásbeli hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre. Azaz pályázat és az igazoló dokumentumok csak akkor utalhatnak az érintett személyek (munkavállalók, képzettek, támogatottak) roma vagy fogyatékos voltára, ha ők önkéntesen és határozottan hozzájárultak ehhez. Az önkéntes adatszolgáltatás az adatvédelmi jogi formarendszerében azt jelenti, hogy az érintett hozzájárul adatainak kezeléséhez, tehát önkéntesen és határozottan kinyilvánítja kívánságát különleges személyes adatai kezeléséhez. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. A különleges adatok munkáltató által történő kiemelése nem alapulhat vélelmen, a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók támogatását célzó szándék nem pótolhatja az adatkezeléshez való egyedi hozzájárulást. Ebben a tekintetben is különös jelentősége van az érintettek tájékoztatásának. Ez azt jelenti, hogy ha roma vagy fogyatékos embert jelöl meg egy pályázat lehetséges munkavállalóként, képzendő személyként, akkor a személy projektbe való belépésétől kezdve rendelkeznie kell olyan dokumentummal, amelyben az érintett hozzájárul ahhoz, hogy őt roma vagy fogyatékos munkavállalóként, tanulóként stb. definiálják. (Adatkezelési példát a Mellékletben talál.)

15 A végrehajtás és ellenőrzése
A nyertes pályázó támogatási szerződésének része lesz a benyújtott projekt adatlap, így az esélyegyenlőségi vállalások is. A vállalt esélyegyenlőségi intézkedésekről a projekt papíralapú jelentéseihez (PEJ, ZPEJ, PFJ) kötődően jelentést kell tenni, és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. A vállalt többletteljesítményeket a lehető legteljesebb mértékben érdemes integrálni a projekt folyamatába annak érdekében, hogy a végrehajtásuk zökkenőmentes legyen. Nagy segítség ebben az is, ha az esélyegyenlőségi feladatok felelősségi körét a projektmenedzsmentben tervezik. Jól számszerűsíthető változások esetén – például roma munkavállaló alkalmazása esetén - az értékelési feltétel az, hogy a projekt befejezéséig vállalt átlagos éves érték pozitív irányban változzon, mégpedig 5 vagy 10%-kal javuljon a pályázat benyújtásakor érvényes értékhez képest. Több esetben akkor is elfogadható az intézkedés, ha a már meglevő esélyegyenlőségi intézkedések megőrzését, fenntartását vállalja a pályázó vagy projektgazda. A projekt végrehajtása során a már elért esélyegyenlőségi intézkedésekből visszalépni, ideiglenesen valamelyiket nem teljesíteni nem lehet, ebben az esetben az intézkedés nem teljesültnek minősül. Amennyiben az adott pályázati kiírás másképpen nem rendelkezik, az összes értékelt esélyegyenlőségi intézkedésre együttesen vonatkozik a célértékek teljesítésére vonatkozó (és a szabálytalansági eljárást meghatározó) jogszabály.

16 A végrehajtás és ellenőrzése 2.
A projekthez közvetlenül kapcsolódó szempontok adják a horizontális többletvállalási lehetőségek egy részét, és a változatelemzésben, a kiválasztott változatnál, vagy a fejlesztés részletes bemutatásnál lehet kitérni ezekre. A többi, a projekthez közvetve kapcsolódó (szervezeti, intézményi) vállalások a projektet megvalósító szervezet működésére, munkaszervezésére vonatkoznak, ezeket a pályázó szervezet bemutatásánál lehet részletezni. Egyes konstrukciókban mind a projekthez, mind a szervezethez kapcsolódó szempontok körében kötelező előrelépést vállalni (a részleteket a Pályázati Útmutató, illetve az Adatlap Kitöltési Útmutató tartalmazza). A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a közvetlen, forráshoz jutási szemponton kívül további gyakorlati előnyöket is jelent a pályázó, projektgazda számára: A most még önkéntesen vállalható szempontok egy része a közeljövőben kötelezővé válik (pl. épületeknél a jobb összesített energetikai jellemzők, vagy közbeszerzéseknél a zöld közbeszerzés) – a most megszerzett jártasság így a közeljövőben közvetlen előnyt jelent. Sokkal könnyebb és hatékonyabb a fenntartható fejlődés szempontjait kezdettől fogva szem előtt tartani, mint azokat utólagosan beépíteni a projektbe, vagy a környezetben okozott károk felszámolására költeni. Így e szempontok figyelembe vétele csökkenti a szervezet tevékenységével járó kockázatokat. A többletvállalások gazdasági előnyt (pl. beszállítói követelményeknek való megfelelés), többlet megtakarítást, költséghatékonyságot eredményezhetnek. A fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevétele növeli, biztosítja a társadalmi elfogadottságot.

17 Az ÚMFT 6. fejezete alapján minden projektjavaslat fenntartható fejlődési értékelése tartalmi értékelés; azaz aszerint szöveges vagy pontozásos értékelés, ahogyan a Pályázati Útmutató E. fejezete a pályázat egészének tartalmi értékeléséről rendelkezik. Pontozásos értékelésben a fenntarthatósági szempontok vállalásáért a pályázó pontokat szerezhet, szöveges értékelésben, amennyiben a szemponthoz megadott minimum szintet teljesíti, „megfelel” minősítést kaphat. A támogatás megítélésének kötelező feltétele, hogy a pályázó legalább 1 pontot, illetve „megfelel” szintet elérjen a fenntartható fejlődés szempontjai szerint! A pályázó többletvállalásokat tehet, amelyek pontösszegéből általában legfeljebb 5 pontot vesznek figyelembe a pályázat értékelésekor. Minél több pontra értékelnek egy pályázatot, annál nagyobb az esélye nyerni. A támogatás feltétele (kizáró kritérium) általában, hogy a pályázó minimum 0,5-0,5 pontot elérjen mindkét fenntarthatósági kategóriában ahhoz, hogy a pályázatot az értékelő, majd a Bíráló Bizottság támogatásra javasolhassa, és kategóriánként legfeljebb 2,5-2,5 pont érvényesíthető. A Pályázati Útmutató egyéb rendelkezése hiányában minden érvényesen vállalt fenntartható fejlődési szempont 0,5 pontot ér; kivéve a következők, amelyek értéke 0,1 pont: 3.a)-3.g). Az 1., 11., 16. és 17. szempontok értékét egyes konstrukciók magasabb értéken, például 1 pontban is megállapíthatják. A többletvállalást a pályázat benyújtásakor érvényes értéktől kell számítani. Egy fenntarthatósági szempont akkor tekinthető teljesítettnek, ha a pályázó a projekt befejezéséig megvalósítja a többletvállalást, és (ahol ez az adatlap alapján lehetséges,) annak eredményét a projekt fenntartás időszakának végéig (3-5 évvel a projekt zárását követően) fenntartja. A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt fenntarthatósági szempontok is részei lesznek. A vállalt és szerződött többletvállalások megvalósulását az alábbi módon vizsgálják: A többletvállalások megvalósításának állásáról a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ) be kell számolni. A projekt megvalósulásának helyszíni ellenőrzésekor kérhetik a többletvállalások igazolását. A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerinti szabályok érvényesek.

18 Köszönöm figyelmüket! Elérhetőségek:
NFÜ Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóság 1077 Budapest, Wesselényi u Web: nfu.hu