TELEPÜLÉSI ÉS VESZÉLYES HULLADÉKOK

Az előadások a következő témára: "TELEPÜLÉSI ÉS VESZÉLYES HULLADÉKOK"— Előadás másolata:

1 TELEPÜLÉSI ÉS VESZÉLYES HULLADÉKOK
KÖRNYEZETKÉMIA ÉS TECHNOLÓGIA Vegyészmérnök B.Sc. hallgatók részére KÖRNYEZETI KÉMIA Környezetmérnök B.Sc. hallgatók részére Biomérnök M.Sc. hallgatók részére HAGYOMÁNYOS ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSAI Műszaki menedzser B.Sc. hallgatók részére Dr. Bajnóczy Gábor egyetemi docens Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Vegyész- és Biomérnöki Kar Budapesti Műszaki Egyetem 2012

2 HULLADÉKOK OSZTÁLYOZÁSA
Szilárd települési hulladék Folyékony települési hulladék Ipari hulladék Veszélyes hulladék Radioaktív hulladék Járványok (legyek elterjedése) Potenciális veszélyforrás Talajvíz szennyezés (szivárgó víz Levegőszennyezés (bűz, metán …) A szilárd települési hulladék összetétele folyamatosan változik. (korábban ételmaradék most műanyag, fém, )

3 HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÖSSZETÉTELE BUDAPESTEN
•Emberi fogyasztás során keletkező napi szilárd háztartási hulladék: 0,66 kg / nap / fő éves szilárd háztartási hulladék: 242,5 kg / év / fő

4 NO PVC HULLADÉKOK ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKÍTÁSA Ömlesztett begyűjtés
Szelektív hulladék gyűjtés Beavatkozás a gyártónál válogatás hasznosítás Javul a hasznosítás lehetősége hasznosítás NO PVC Javul az égethetőség

5 HULLADÉKOK ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKÍTÁSA
Alternatív termékek esetén segít az életciklus analízis Eldobható kávés csésze Papír alapú Polisztirol alapú fakivágás, de megújuló energiaforrás vízszennyezés (klór, szulfitlúg, BOI) visszaforgatható égéshő kJ/kg biológiailag bontható CO2 és CH4 emisszió bomláskor, de ez akkor is lenne, ha a fa lebomlik fogy a nem megújuló energiaforrás vízszennyezés nincs visszaforgatható égéshő kJ/kg biológiailag nem bontható pentán emisszió

6 HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI
újrafelhasználás reuse visszaforgatás recycling visszanyerés recovery Nem kerül vissza az iparba, marad a fogyasztói szektorban, valaki tovább használja ugyanarra vagy más célra Vegyes hulladékból történő hasznosítható anyag ipari kinyerése vagy tulajdonságainak javítása pl. égetésre Fogyasztó gyűjti és visszakerül az iparba

7 VISSZANYERÉS HULLADÉKBÓL
forgódobos osztályozó kalapácsos őrlő mágneses szeparátor mágneses szeparátor

8 VISSZANYERÉS HULLADÉKBÓL

9 HULLADÉKKEZELÉS I. LERAKÁS
Csak rendezett lerakó: tervezés, elhelyezés, működés, bezárás Tervezés: szivárgó vízkezelés, gázelvezetés, esővíz kezelés, mi lesz a bezáráskor Elhelyezés: lakossági elfogadás, szélirány, talajtípus, vízrétegek a talajban, távolság lakott területtől, de közel a közmű hálózathoz, nagy befogadó képesség, távol a repülőtértől Üzemeltetés: biológiai rektornak tekinthető, folyamatos tömörítés, fedőréteg hordás, csurgalék víz és biogáz kezelés, Bezárás: rekultiváció, 25 évig őrizni kell,

10 HULLADÉKKEZELÉS I. LERAKÁS
Tervezés: szivárgó vízkezelés, gázelvezetés, mi lesz a bezáráskor

11 NIMBY: Not In My BackYard
HULLADÉKKEZELÉS I. LERAKÁS Elhelyezés: lakossági elfogadás, szélirány, talajtípus, vízrétegek a talajban, távolság lakott területtől, de közel a közmű hálózathoz, nagy befogadó képesség, távol a repülőtértől NIMBY: Not In My BackYard

12 HULLADÉKKEZELÉS I. LERAKÁS
Üzemeltetés: biológiai rektornak tekinthető, folyamatos tömörítés, fedőréteg hordás, csurgalék víz és biogáz kezelés,

13 HULLADÉKKEZELÉS I. LERAKÁS
Üzemeltetés: biológiai rektornak tekinthető, folyamatos tömörítés, fedőréteg hordás, csurgalék víz és biogáz kezelés,

14 HULLADÉKKEZELÉS I. LERAKÁS
Üzemeltetés: biológiai rektornak tekinthető, folyamatos tömörítés, fedőréteg hordás, csurgalék víz és biogáz kezelés, hidrolízis Hidrolízis: láncrövidülés pl.: polipeptidek Acidogenézis: illó zsírsavak (VFA) képződése Acidogenézis: ecetsav, CO2 hidrogén képződése illó zsírsavakból Metanogenézis: acetát konverziója metánná és szén- dioxiddá, hidrogén fogyás. 50 °C Elméletileg: m3 / tonna hulladék kb. 10 évig nem kifejezetten jó minőségű gáz (ammónia, kénhidrogén, sziloxán tartalom)

15 HULLADÉKKEZELÉS I. LERAKÁS
Üzemeltetés: biológiai rektornak tekinthető, folyamatos tömörítés, fedőréteg hordás, csurgalék víz és biogáz kezelés,

16 HULLADÉKKEZELÉS I. LERAKÁS
Bezárás: rekultiváció, 25 évig őrizni kell,

17 HULLADÉKKEZELÉS I. LERAKÁS
PUSZTAZÁMORI HULLADÉKLERAKÓ

18 HULLADÉKKEZELÉS II. ÉGETÉS
Visszanyerés kategóriájába tartozik. Égetés → hulladékból energia (waste to energy) ellenzői: waste of energy Térfogatcsökkenés: 60 – 70% Tömegcsökkenés: 50 – 60 % Égéshő: háztartási vegyes → ≈ 9300 kJ/kg osztályozott → ≈ kJ/kg Az égetés csak támasztó tüzeléssel valósítható meg, ha a tüzelőanyag égéshője kisebb mint kJ/kg

19 HULLADÉKKEZELÉS II. ÉGETÉS
Ellenőrizetlen égetés Ellenőrzött égetés Nincs szükség lerakóhelyre Nincs csurgalék víz Zárt téri égetés Kevesebb légszennyező Mikroorganizmus mentesítés (korházi hulladék) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása

20 HULLADÉKKEZELÉS II. ÉGETÉS
ton/nap kapacitású háztartási hulladékégető vázlata turbinához vagy távhő ellátás 5. Salak eltávolítás 6. Gázmosó 7. Részecske leválasztó 8. Kémény Tároló Rakodó, betápláló Égető ( ºC) Hőhasznosító

21 HULLADÉKKEZELÉS II. ÉGETÉS
Környezetvédelmi beruházások regionális hulladékégető esetén dioxin kontrol SO2 kontrol NO emisszió kontrol HCL kontrol részecske control Ellenőrzött lerakás (veszélyes hulladék)

22 HULLADÉKKEZELÉS II. ÉGETÉS
A hulladék égetés ellenérvei: Az égető fokozott korróziója az állandó klór és sósav képződés miatt A műanyagokból felszabaduló nehézfémek, porhoz kötve vagy illékony klorid formájában. Higany emisszió gőz formában. Dioxin emisszió Salak elhelyezés (takaró földként kommunális lerakóban) Környezetvédelmi beruházások az égető teljes beruházásának 50 %-a. Az égető bevételének megoszlása: 90% hulladékból 10% eladott energia Az égető nagy beruházási költsége, összköltség 50 %-ka. Az égetés költsége nem függ az elégetett hulladék mennyiségétől, mindig A maximális kapacitásért kell fizetni.

23

24 VESZÉLYES HULLADÉKOK Azok a hulladékok tekinthetők veszélyesnek, amelyek az általánosan elfogadott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkeznek. H1 robbanó H2 oxidáló H3-A tűzveszélyes H3-B kevésbé tűzveszélyes H-4 irritáló vagy izgató H5 ártalmas H-6 mérgező H-7 rákkeltő H8 maró (korrozív) H-9 fertőző H-10 teratogén H-11 mutagén H-12 vízzel, levegővel, savval mérgező gázok fejlődnek H-13 lerakás után kimosódás lehetősége a fenti formában H-14 környezetre veszélyes (pl.:ökológiai egyensúly változás) Gyúlékonyság Korrozivitás Reaktivitás Toxicitás Fertőzőképesség Rádioaktivitás

25 VESZÉLYES HULLADÉKOK Veszélyes hulladékok kezelése
Lerakás: veszélyes hulladék lerakóban fajtánként, szigorúbb elő írások, mint a lakossági hulladéklerakóknál Kémiai stabilizáció: betonba ágyazás pl.(vegyipari üstmaradék) Térfogatcsökkentés: égetéssel Veszélyességi jellemzők megszüntetése: semlegesítés, égetés, ioncsere, hidrolízis (pl.: peszticidek), oxidáció (pl.: cianidok), sterilizálás (pl.: fertőző hulladékok, komposztálás (pl.: állati hulladékok)

26 VESZÉLYES HULLADÉKOK ASZÓD-GALGAMÁCSA VESZÉLYES HULLADÉKLERAKÓ

27 Veszélyes hulladékok besorolása EWC (European Waste Catalog) kódszámok
Minden hulladékot a keletkezés helyén el kell látni egy hat jegyű kódszámmal. A hulladék veszélyessége esetén a hatjegyű szám végén a felső indexbe egy csillag szerepel. A kód első két számjegye a keletkezési tevékenységre utal. besorolás: a./ 01 – 12 és 17 – 20 b./ 13, 14, 15, c./ 16 2. A kód második két számjegye a keletkezési tevékenység alcsoportjai. 3. A kód harmadik két számjegye a hulladék megnevezése. a./ 99 abban az esetben, ha nem tudjuk besorolni b./ 99* nem lehet kivéve *