Szalai Luca és Horváth Viktória előadásában

Az előadások a következő témára: "Szalai Luca és Horváth Viktória előadásában"— Előadás másolata:

1 Szalai Luca és Horváth Viktória előadásában
Hulladék Szalai Luca és Horváth Viktória előadásában

2 Hulladék vagy szemét? Hulladék: az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során keletkező anyagok. Hasznos kiindulási anyagai lehetnek a legkülönfélébb termékeknek. Szemét: olyan hulladék amely a későbbiekben már nem hasznosítható.

3 Termelési hulladék 80%, ipari- és mezőgazdasági tevékenységek során keletkezik Adott helyen kevés féle hulladék keletkezik, de nagy mennyiségben A termelés következő, egymást követő lépcsőiben képződik Ipari hulladék Bányászati, kohászati tevékenységekből származó salak és meddő Galvániszapok, vörösiszap különleges kezelést igényel Mezőgazdasági hulladék: trágya, ezek egy része jól komposztálható. Pl: növénytermesztési hulladék takarmányozásra

4 Települési hulladék Települési hulladék: 20%, összetétele sokféle. Pl: élelmiszer maradványokat, fát, textilt, műanyagot tartalmazhat. Egy részére az újrahasznosítás vár.

5 Csomagolóanyagok Házatartási hulladék jelentős részét ez teszi ki.
Környetzetbarát csomagolásegyféle anyagból készült, újrahasznosítható, újratölthető Fajtái -műanyag -üveg -kombidoboz -alumínium -papír

6 Veszélyes hulladékok Minden olyan anyag, amely vagy amelynek bármely bomlásterméke az ember egészségére, az élővilágra vagy a környezetre káros hatást fejt be. Pl: higanyos lázmérő, lejárt gyógyszerek Veszélyek -biológia környezetet károsító hatás -anyag-, vagy energiakibocsátás alapján károsít -települések környezetére, társadalmunkra – undort keltő, járványokat, fertőzéseket okozhatnak, rovarok és rágcsálók elszaporodhatnak – -általános veszélyeztető hatás – tűzveszélyes, korrozív, mérgező, fertőző, radioaktív

7 Hulladékok kezelése Előkezelés Szelektívgyűjtés Szárítás
Átmeneti tárolás Ártalmatlanítás Kezelése és ártalmatlanítása nem tart lépést a hulladéktermeléssel A hulladékgazdálkodás: Célja, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, ill. hogy a képződő hulladékok minél nagyobb hányada újrahasznosítható legyen Ártalmatlanításra 3 fő módszer létezik: -rendezett lerakás -égetés -komposztálás

8 Rendezett lerakás A hulladék 70%-ánál
Veszélyeztetik a talajt és a felszín alatti vizeket; és a keletkező szén-dioxid és metán pedig növeli az üvegházhatást

9 Komposztálás Csak szerves hulladékok esetén
Baktériumok, gombák közreműködésével humusszerű anyagokká bomlanak le Hátránya: Metán, szén-dioxid és szaganyagok keletkeznek

10 Égetés A salak az eredeti szemét térfogatának 1/3-a
Az égés során keletkező hő hasznosítható, de a salak, füstgázok káros anyagokat tartalmazhat (pl. HCl, kén- oxidok)

11 Veszélyes hulladékok kezelése
Veszélyes hulladék lerakókat többszörös védőszigeteléssel látják el Elhelyezik föld alatti bányákban  radioaktív hulladékok Nem kezelheti bárki Ártalmatlanítani kell Fontos, hogy visszagyűjtsék

12 Szelektív hulladékgyűjtés
Hulladékgyűjtő szigetek -papír -műanyag palack -fehér és színes üveg -fémitalos doboz Csökken a hulladék mennyisége és a környezeti terhelés

13 Csoportosítás 1. Anyagi jellegű hulladékaink halmazállapot szerinti csoportosítása -szilárd -folyékony -iszapszerű -gáznemű 2. Energia jellegű hulladékok és energiaveszteségek alapján -zaj, rezgés, vibráció -nem ionizáló sugárzás (pl. fény, hő) -ionizáló-, UV-, és radioaktív sugárzások

14 Bázeli egyezmény Megakadályozza, hogy a fejlett országok az elmaradottabb országokba exportálják a veszélyes hulladékaikat, vagy nemzetközi vizeken helyezzék el azt

15 A hulladékok keletkezésének csökkentése, feldolgozása
Mennyiség csökkentése -nagyobb hasznosanyag-tartalmú nyersanyag felhasználása -nagyobb hatásfokú anyag-, és energiahasznosítás -a hulladék ismételt feldolgozása -többször hasznosítható csomagolóanyagok

16 Termékdíj 62. § (1) A környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követően különösen terhelő, illetőleg veszélyeztető egyes termékek előállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíj fizetési kötelezettség terheli. (2) A termékdíj fizetésére kötelezett gyártó, importáló és forgalmazó köteles a termék mennyiségét és forgalmát nyilvántartani, arról adatot szolgáltatni, illetve bevallást tenni. (3) A termékdíj fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek körét, a díj mértékét, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg. (4) A termékdíj mértékét az előállított, behozott, illetve forgalmazott termék egységnyi mennyiségére kell megállapítani. (5) A termékdíj fizetési kötelezettség alá tartozó egyes elhasználódott termékek visszafogadására és megfelelő kezelésére a termék előállítója, illetőleg forgalmazója, ideértve az importőrt is, jogszabály rendelkezése alapján kötelezhető. (6) A visszafogadási kötelezettséggel terhelt termék termékdíját - az 59. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a visszafogadott, elhasználódott termékek hasznosítására vagy ártalmatlanítására, illetve az ezt megvalósító beruházások finanszírozására kell fordítani.  bizonyos, meghatározott termékek importja vagy előállítása miatt fizetendő díj, amely a környezetben a termék által okozott kár enyhítésére fordítható.

17 Jogi fogalmak Határérték: számos fajtája létezik, bizonyos értéke fölött veszélyezteti a környezetet, alatta nem. Büntető bíróság: környezeti károkat okozó tevékenységet szankcionáló szervezet Környezeti hatásvizsgálat: tevékenységek hatásait vizsgálja a környezetre Egyezmények elfogadása: nemzetközi egyezmények által meghatározott célok és szabályok elfogadása

18 Ügyelj te is környezetedre!
Felhasználás során keletkezett hulladék csökkentése -jó minőségű termékek gyártása -a meglévő termékek javíttatása -a csomagolóanyagok termelőhöz való visszajuttatása Ügyelj te is környezetedre!