Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai

Az előadások a következő témára: "Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai"— Előadás másolata:

1 Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai
Drotár Mária Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai

2 Az ásvány definíciója Az ásvány természetes úton képződött kristályos anyag, amely rendezett atomi szerkezettel rendelkezik. Hegyikristály és pirit

3 Ásványok jellemzése Sűrűség Hasadás Törés Keménység Fény Szín
Átlátszóság Ametiszt

4 Az ásványok rendszerezése
A mai ásványrendszerezés alapja alapvetően a kristálykémia. Az ásványok tíz osztályba sorolhatóak: Terméselemek – Szulfidok S2- Halogenidek Cl- Oxidok és hidroxidok O2- , OH- Karbonátok és nitrátok (CO3)2- , (NO3)- Borátok (BxOy)z- Szulfátok (SO4)2- Foszfátok és arzenátok (PO4)3- , (AsO4)3- Szilikátok (Six Oy)z- Szerves ásványok -

5 Terméselemek A természetben közel 100 terméselemet és rokon vegyületet ismerünk. Vannak fémek és nemfémek. A fémek kitűnően alakíthatók, nagy sűrűségűek, jó elektromos vezetők. A nemfémek atom- és molekularácsosak, kis vagy nagy keménységűek. Termésréz

6 Szulfidok A természetben kb. 500 szulfidásványt ismerünk. A leggyakoribb szulfid a pirit. Csoportosításuk a fém: kén arány alapján történik. Alapvetően fémeknek kénnel alkotott vegyületei. Fontos szulfidok pl.: Szfalerit Antimonit

7 Halogenidek A természetben jelenleg kb. 220 halogenidet ismerünk. Legnagyobb tömegekben sótelepekben halmozódnak fel. Kis sűrűségűek és keménységűek. Sószerű vegyületek, jobbára színtelen vagy gyengén színezettek. Fluorit

8 Oxidok Jelenleg kb. 450 oxidot és rokon vegyületet ismerünk a természetben. Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Egyesek igen gyakoriak, mint a kvarc. Fontos oxidok pl.: Spinell Füstkvarc

9 Karbonátok Jelenleg kb. 200 karbonátásványt ismerünk. A vízmentes, vízben nem oldódók 3-5 közötti keménységűek. Karbonátokból áll számos igen elterjedt üledékes és metamorf kőzet. Azurit Sziderit

10 Borátok A természetben kb. 110 borátásványt ismerünk, ezek többsége ritka ásvány. Üledékes eredettel sótelepekben vagy boraxtavakban keletkeznek. Egyik fontos borát a borax.

11 Szulfátok Kb. 400 szulfátot ismerünk a természetben. Alapvetően oxigéndús környezetben és a földkéreg felszínhez közeli részein képződnek. Felszíni képződésüket savas jelenségek kísérik. Barit Gipsz

12 Foszfátok Kb. 700 féle foszfátásványt ismerünk. Általában kis keménységűek, nagy az oldékonyságuk, kicsi a kémiai stabilitásuk. Döntő részük oxigéndús környezetben, a földfelszín közelében, illetve a felszínen képződnek.

13 Szilikátok Kb szilikátásványt ismerünk. A legfontosabb ásványosztály. A földkéreg mintegy %-át szilikátok alkotják. Legfontosabb alkotó elemeik Si, O, Al, Mg, Fe.

14 Az ásványok különleges változatai: A drágakövek
A drágakövek részben ásványok változatai, részben azonban szerves eredetű anyagok (pl. rubin, gyémánt). A drágakő kritériumai: Szépség (fény, szín, átlátszóság, különleges fényjelenségek) Ritkaság (ritkán fordulnak elő a természetben) Keménység (általában nagy keménységűek)

15 Gyémánt A föld köpenyben képződik Legkeményebb ásvány
A színesek a legértékesebbek Általában színtelen Főként csiszolóanyag, de keresett drágakő is Lelőhelyek: Dél-Afrika, India, Brazília

16 Rubin (Korund változat)
Metamorf kőzetekben képződik Neve ázsiai eredetű, „vörös kő-t” jelent 9-es keménységű Különleges fényjelensége a csillaghatás A sötét színűek a legértékesebbek Lelőhelyek: Burma, Thaiföld, Kambodzsa