A kisfeszültségű berendezések ÉV-i előírásai

Az előadások a következő témára: "A kisfeszültségű berendezések ÉV-i előírásai"— Előadás másolata:

1 A kisfeszültségű berendezések ÉV-i előírásai
(MSZ 172-1) KLÉSZ. és az MSZ 2364/MSZ HD 60364) Def: Az üzemszerűen feszültség alatt nem álló,de meghibásodás következtében fe- szültség alá kerülő fém vagy egyéb villamos vezető anyagú testeknek az ember ál- tal való érintéséből eredő veszélyek ellen óvó berendezések létesítésének és üzem- benn tartásának előírásait foglalja össze A MSZ 172 sorozatnak négy lapja van. Az MSZ 172-1:1986/1M: V-nál nem nagyobb feszültség Az MSZ 172-2: V nál nagyobb közvetlenül nem földelt (3-35kV) Az MSZ 172-3: V-nál nagyobb közvetlenül földelt ( kV) Az MSZ V -nál nagyobb feszültségű kis zárlati áramú berendezések pl, neon, röntgen, műanyaghegesztő berendezések. KLÉSZ, a 8 / (XII.27) Ip.M. Rendelet léptette hatályba MSZ helyett MSZ 2040:1995 Korházak és más egészségügyi intézményekre MSZ Építkezési felvonulási területekre

2 MSZ 2364/MSZ HD 60364 (Kisfeszültségű villamos berendezések)
A felülvizsgálók tevékenységének leginkább alapul szolgáló MSZ 172 – 1 és MSZ szabványok rendelkezései től megváltoztak A harmonizált európai szabvány átvételével készült MSZ 2364 szabványsorozat váltotta ki. E szabványsorozatnak a szerkezete alapvetően más. Ezért e szabvány sorozat egységes MSZ 2364 számához kötőjellel egy háromjegyű szabványszám csatlakozik. Ha e háromjegyű szám utolsó számjegye nem nulla, akkor ez a nulla – végződésű másik szabvány alá van rendelve. Ez a szabványsorozat csak kisfeszültségű (AC esetén 1000 V,DC esetén 1500 V – nál nem nagyobb névleges feszültségű ) berendezésekre vonatkozik. Az új sorozat életbelépése után az érintésvédelemre vonatkozó létesítési előírásokat az MSZ 2364 – 300, , , , , valamint a különleges létesítményekre ( pl. fürdőszobák, uszodák, kiállítások ) vonatkozó – 700 – as sorozat szabványaiból kell összeszedni. A meghatározásokat az MSZ 2364 – 200, a vizsgálatra vonatkozó előírásokat az MSZ 2364 – 600 tartalmazza.

3 A szabvány alapelve az,hogy minden villamos szerkezetet
ÉV. Alapelve: Az ,hogy egyszeres hiba(pl..testzárlat)esetén az adott helyen veszélyes nagyságú Ué feszültség lépne fel azt 0,2s idő alatt kikell kapcsolnia. UL a nemzetközi U limit elnevezésből származó Határértéke váltakozó feszültség:50V vagy120V egyenfeszültség Egyes esetekben AC 25V DC 60V AC 12V DC 30V értéket ír elő Rögzítetten felszerelt vill. Szerkezeteknél 5s-os Ott ahol helyi EPH-ra hozást építettek ki.10s késedelemmel bekövetkező kikapcso- lással is megelégszik A régi szabvány nem tárgyalta a helyi EPH-ra hozás fogalmát így a 10s -os enyhítést A szabvány alapelve az,hogy minden villamos szerkezetet el kell látni ÉV-el. MSZ HD :2004 Kivételek: MSZ 172 – 1:1986 ( )

4 törpefeszültség azaz III.ÉV. oszt. vagy
Kéziszerszámok: általában védővezető nélküli ÉV. módokat kell alkalmazni. Szigetelt nyelű villamos hőkészülékeknél pl. forrasztópáka, vasaló azonban megengedett a TN, vagy TT alkalmazása is. Más készülékeknél ez csak akkor engedhető meg ha a kikapcsoló szerv késleltetés nélküli ÁVK. Nagy kiterjedésű fémtárgyak, tartályok, kazánok belsejében: törpefeszültség azaz III.ÉV. oszt. vagy védőelválasztás II. és I. ÉV. oszt. kéziszerszámoknál, de a tápláló áramforrást a fém szerkezeten kívül kell elhelyezni I. ÉV. oszt. hőkészülékeknél vagy ÁVK alkalmazásakor megengedett a védővezetős mód alkalmazása de a kéziszerszám testét a helyi EPH-ú összeköttetésen keresztül össze kell kötni a fémszerkezettel.

5 25 V névleges értékű törpefeszültséget kell alkalmazni:
felnőtt felügyelete nélkül használható gyermekjátékok esetében a kezelt személyek testével rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő fodrászati, kozmetikai, és gyógyászati berendezéseknél. A szabvány általános korlátozó előírást ad a betonkeverők ÉV. re is közvetlenül földelt hálózatról védővezetős ÉV. -el üzemeltethetők, de a védelem kikapcsoló szerve kizárólag késleltetés nélküli ÁVK lehet. Védővezetős érintésvédelmi módok A jelenlegi szabvány háromféle védővezetős érintésvédelmi módot ismer el, ezeket kétbetűs rövidítésekkel jelöli. Az első betű azt jelenti, hogy milyen a táphálózat tápponti földelése, a második betű pedig azt, hogy a védett testet mivel köti össze a védővezető.

6 Védővezetős érintésvédelmi módok
Régi Új ( IEC ) A rendszer tápponti A védett test elnevezés jelölés földelése védővezetője Nullázás TN közvetlen ( T ) nullavezető ( N ) Védőföldelés közvet TT közvetlen (T ) földelés ( T ) - lenül földelt rendszerben Védőföldelés földeletlen- IT közvetve ( I ) földelés ( T ) vagy közvetve földelt (impedancián rendszerben át ) földelt T ( terre) föld N ( nulla ) I ( impedancia ) C ( common ) közös S ( separated ) szétválasztott TN-C Közös üzemi nulla vezetővel TN-S Teljes hosszban szétválasztott védővezető és üzemi nulla vezető TN-C-S Részben szétválasztott védővezető és üzemi nulla vezető .

7 Védővezetős ÉV -módok közös kiviteli előírásai.
Az új szabvány szerint az ÁVK nem számit külön ÉV-módnak. A védővezetőt nem szabad keresztülvezetni az ÁVK érzékelő áramváltóján. A három fázist nem egyenlően terhelő fogyasztó a nulla vezetőn keresztül záródik, akkor a nulla vezetőt is átkell vezetni az ÁVK érzékelőjén. A szabvány tiltja,hogy az ÁVK érzékelőjén átvezetett nulla vezetőt leföldeljék. Az áramkörnek azon szakaszán ahol az üzemi nulla vezető nincs külön választva a védő vezetőtől (un. PEN-vezető) nem lehet az áramkörvédelmét három egy fázisú ÁVK-val megoldani. Próbagomb: havonta kötelező a működőképességet ellenőrizni (MSZ ½ év) 1, Érdemes -e minél érzékenyebb ÁVK-ot alkalmazni ? 2, A 30mA-es vagy érzékenyebb ÁVK alkalmazása estén kell-e védővezetőt kiépíteni? 3. Az ÁVK egyfázisú kimaradás ellen véd-e?

8 Az EPH-ba be kell kötni (MSZ 172-1:1986 (1.2.3.))
a védővezető gerincvezetőjét. minden földelésnek a csatlakozó vagy gyűjtő kapcsát betonalap földelést Az épület villámhárító berendezés legközelebbi földelését házi fémhálózatokat,amelyeknek vagy a vízszintes kiterjedése 5-m nél, vagy függőleges kiterjedése az adott szint magaságánál nagyobb fémből készült fürdőkádakat valamint 500 l űrtartalmú helyhez kötőtt fémtartályokat a zuhanyzó tálcák bekötése előnyös de nem kötelező Elhagyható: pl ablakpárkány bádoglemeze,erkély és függő folyosó korlátok,lépcsőkorlátok stb. Amelyek idegen potenciállal való érintkezése kevésbé valószínű

9 Kioldószervek Tilos az ÉPH-ba bekötni,
Az épülethez csatlakozó csővezetéket illetve fémszerkezetet.amely látható és ellen- őrizhető módon el van szigetelve. Katódos védelemmel ellátott utcai gáz.cső Segédeszköz nélkül el nem érhető fémszerkezeteket,amelyek elvannak szigetelve, (pl. betörésjelző, jelzőberendezés részei) Az épületet elhagyó illetve óda csatlakozó gyengeáramú kábelek pl koax KÁBELKOM Kioldószervek Az MSZ kimondja, hogy ÉV.-i kikapcsolás szempontjából az előírt gyorsaságú kikapcsolást előidéző áramerőséget az olvadóbiztosítók ill. kismegszakítók névleges áramának (kioldási, kiolvadási ) szorzóval növelt szorzatával egyenlőnek tekinti.

10 Hol kötelező az EPH kiépítése?
EPH – hálózatot ki kell építeni minden olyan épületben amelyben védővezetős érintésvédelmet alkalmaznak. Az épületben a helyhez kötött villamos szerkezetek testével egyidejűleg érinthető, kiterjedt fémszerkezet is van. Minden berendezést a táplálás önműködő lekapcsolásával kell védeni, kivéve azokat amelyek védelmére más módszer használatos Az EPH- t össze kell kötni a védővezetővel akár nullázott, akár nem. Nullázott hálózat esetén ahol számottevő természetes földelés van össze kell kötni a nulla vezetővel. - Ahol ilyen számottevőnek minősülő természetes földelés nincs ott minden épületbe csatlakozásnál létesíteni kell egy önállóan is számot tevő földelést ( 0,5m –nél mélyebb hossza legalább 4m)

11 - Ajánlatos a védővezetőket ott földelni ahol az épületbe vagy a telekre
belépnek. Milyen keresztmetszet van az összeköttetés kivitelére előírva? Az EPH gerincvezető keresztmetszete ne legyen kisebb mint a berendezésben alkalmazott védővezető keresztmetszetének fele. Rézvezető eseté legalább legyen és nem kell nél nagyobbra választani. Más anyagú EPH – vezető olyan legyen, hogy vezetése legyen azonos az így megállapított rézvezetővel. Az EPH leágazó vezető keresztmetszete mechanikailag védett elhelyezés esetén legalább ,mechanikailag nem védett elhelyezés esetén legalább legyen.

12 Az MSZ HD 60364-5-54:2007 (Kisfeszültségű villamos berendezések)
E szabvány szerint, milyen legyen az EPH vezetők keresztmetszete, valamint azt, hogy milyen fémszerkezetek alkalmazhatók erre a célra. E szerint nem csupán védővezetőként, de EPH vezetőként sem alkalmazhatók a fém vízcsövek, éghető gázokat vagy folyadékokat tartalmazó csövek. Normál üzemben mechanikai igénybevételeknek kitett szerkezeti részek, hajlékony vagy hajlítható fémcsövek (kivéve, ha azokat kifejezetten erre a célra tervezték). A hajlékony fémrészek, a tartóhuzalok, sőt a kábeltárcák vagy kábellétrák sem.

13 Az EPH gerincvezetők keresztmetszete:
- réz esetén 6 - alumínium esetén 16 - acél esetén 50 mm2 nél nem lehet kisebb Kimaradt az új szabványból a korábbiban szereplő az a kivétel, hogy ez a berendezésben alkalmazott legnagyobb keresztmetszetű védővezető keresztmetszetének legalább a fele, de réz esetén legfeljebb 25 mm2 legyen.

14 Milyen esetben kötelező kiépíteni?
Új villamos berendezések létesítése vagy a meglévő létesítmények felújítása, vagy csak az érintésvédelem felújítása esetén be kell tartani Az MSZ :1986 szabvány előírásait. Ha csak új gázberendezést szereltek fel, akkor emiatt a szabvány értelmében nem kell a meglévő villamos berendezéseken változtatni. Összegezve a leírtakat: Az épületbe újonnan bekötendő gázcső csatlakozásokat és gázkészülékeket,( a fémharisnya áthidalásokat is !) be kell kötni az épület EPH rendszerébe. A bekötést, illetve az áthidalást villamos szakember végezze vagy keresztmetszetű rézvezetékkel. a bekötést ÉV. vizsgát tett szakember ellenőrizze szerelői ellenőrzés formájában és a bizonylatot is ő állítsa ki ( 8,7, 8,8, 8,9 sz. minta)

15 AZ ÉPÜLET MEGLÉVŐ GÁZCSŐHÁLÓZATÁRA
I. Bizonylat AZ ÉPÜLET MEGLÉVŐ GÁZCSŐHÁLÓZATÁRA CSATLAKOZTATANDÓ GÁZKÉSZÜLÉKEKNEK EPH-BEKÖTÉSÉRŐL 1) A vizsgálat helye: (helység, utca, házszám, emelet, ajtószám stb.) ………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………….. 2) A vizsgálat oka: - új ( Azonosításra alkalmas Adatai (fajtája, gyártmánya, típusa, elhelyezése stb.) Érintésvédelmi védővezetőbe be van-e kötve (igen, nem) Gáz- bekötése Flexibilis bekötés esetén ez A fémharisnyás bekötés EPH átkötése fix flexi- bilis fém- harisnyás (típusa) harisnya nélküli Gyárilag szavatolt Egyedi (kereszt- metszet mm2) 4) Megjegyzések:………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………... Az itt felsorolt, üzembe helyezendő erősáramú csatlakozású gázkészülékek érintésvédelmi védővezetőjének folytonosságát ellenőriztem, s az EPH átkötést villamos szempontból megfelelőnek* nem megfelelőnek* minősítem. *a nem kívánt szöveg áthúzandó! Dátum:…………………………. A vizsgálatot végezte: ………………………………… Címe: …………………………………………………. ÉV. Vizsgabizonyítvány száma: ……………………… P.H. ………………………………………… a felülvizsgáló aláírása A nyilatkozatot átvettem:…………………., 20………………… ………………………………………… a megrendelő aláírása a megrendelői minősége:……………………………………. (gázfogyasztó, ingatlantulajdonos, beruházó, stb.)

16 Helyi egyenpotenciálra hozó összekötés
A helyi EPH- ra hozó összeköttetés nem önálló ÉV.- i mód, hanem csupán az eddig ismertetett ÉV. I módok kiegészítése. Ha az ÉV- i. kioldást csak 10 másodpercre méretezték, vagy a környezet különleges veszélyessége ezt megköveteli, akkor minden egymással egyidejűleg érinthető villamos vezető részt egymással „helyi EPH- ra hozó összekötésen” át fémesen össze kell kötni. R az összekötő-vezető ellenállása Ul megengedett érintési feszültség ( váltakozó áram esetén 50V) Ia az ÉV. Kikapcsoló szervnek 5 másodperces rögzített ill. nem rögzített készülék esetén 0,2 másodperc Méretezési képlet:

17 Ezt a számítást csak kétség esetén kell elvégezni, abban az esetben, ha
ez a kioldó áram ( A – ben ) megközelíti a vezető keresztmetszetét négyzet milliméterben a hosszéval ( m- ben ) osztott értéke. Rézvezető esetén 3000 – szeresét Alumínium vezető esetén1500- szorosát Vasvezető esetén 300- szorosát Azt ,hogy mi tekinthető egyidejűleg érinthetőnek az MSZ határozza meg.

18 Kioldószervek Az MSZ kimondja, hogy ÉV. -i kikapcsolás szempontjából az előírt gyorsaságú kikapcsolást előidéző áramerőséget az olvadóbiztosítók ill.kismegszakítók névleges áramának (kioldási, kiolvadási ) szorzóval növelt szorzatával egyenlőnek tekinti.

19 Feszültségek: Hibafeszültség: a meghibásodás folytán feszültség alá került test és a végtelen távoli földpotenciálú hely között fellépő feszültség. Érintési feszültség: két, egyidejűleg érinthető, üzemszerűen feszültség alatt nem álló, vezető anyagú rész között szigetelési hiba következtében fellépő feszültség. az érintési feszültségnek Megengedett érintési feszültség: az a legnagyobb értéke, amely adott körülmények között a szabvány előírásai szerint meghatározott idejű kikapcsolás nélkül fennmaradhat. Lépésfeszültség: lépés közben a talajt érintő lábak között, a talajban folyó földzárlati áram hatására fellépő feszültség.

20 Különbözeti áramváltó elve
Ha egy AC fogyasztóhoz csatlakozó valamennyi vezetőt az áramváltónak az ablakán vezetik keresztül, ez azzal egyenértékű,mintha egy menetű tekercs lenne. A mágneses erővonalak ( fluxus ) ezek azonban egymás hatását lerontják A váltakozó áramú energiát ugyanis nem lehet tárolni amennyi áram bemegy a fogyasztóba, ugyan annyi kénytelen a többi vezetőn vissza jönni. Az áramváltó szekunder tekercsében nem keletkezik feszültség, nem indul áram.

21 . Jelenleg ez a legkorszerűbb ÉV-i megoldás
ÁVK elvi rajza A fogyasztót tápláló vezetékbe beépíte nek egy un. különbözeti vagy hiba áram váltót, azon a fogyasztó valamennyi üze- mi áramot vezető vezetőjét átvezetik, de a fogyasztó testéhez kötött védővezetőt nem. . Jelenleg ez a legkorszerűbb ÉV-i megoldás A régi szabvány szerint ez külön ÉV-i megoldás volt. Az ÁVK- védőkapcsoló csupán a nullázás vagy védőföldelés kikapcsolást végző szerve Az ÁVK -nak két névleges áramerőssége van. In és a I In

22 ÁVK Ellenőrzése Ez a próba gombos kapcsolás csak magát az érzékelőt és a kapcsolót ellenőrzi, de sem a védő vezető sem a védőföldelés épségét és a helyes kialakítását nem vizsgálja! Havonta kötelező ellenőrizni! Az R ellenállás úgy van megválasztva ,hogy a védőkapcsolás érzékelőjét megkerülő áramot hoz létre. Ennek ugyanúgy ki kell kapcsolni a fogyasztót mint a védővezetőn át folyó testzárlati áramnak

23 ÁVK ellenőrzése Első módszer szerint meg kell mérni az ÁVK-t működtető áramot ,majd nullázás estén a Rh- ellenállást, védőföldelés estén a Rf-t külön-külön meg kell mérni. Ezek eredményeiből számítással meg kell határozni, hogy az ÁVK- kielégíti-e a kikapcsolásra vonatkozó előírásokat A nullázás és a védőföldelés kiértékelése az MSZ szerint A mérést pedig az MSZ szerint kell végezni.

24 ÁVK ellenőrzése A másik ellenőrzési módszer szerint Rv -t kapcsolunk a védett berendezés tápvezetéke és a teste közé, és mérjük a feszültséget. Az ellenállás értékét folyamatosan csökkentjük, míg az ÁVK ki nem kapcsol. Megfelelő ha a Uf feszültség és a kikapcsoláskor mért feszültség különbsége kisseb mint UL. Uf - Um< UL

25 Áram- védőkapcsoló jelölések
a, csak tisztaváltóáramra érzékeny áram- védőkapcsoló b, lüktető egyenáramra is érzékeny áram - védőkapcsoló c, tiszta egyenáramra érzékeny áram - védőkapcsoló d, szelektív áram – védőkapcsoló ( 0,06 sec. ) S e,f, 10 ms késleltetésű áram –védőkapcsoló jelölései G K g,h „villámbiztos” áram – védőkapcsoló jelölései i, (szabadtéri ) -25 fokon is működő áram- védőkapcsoló -25

26 Önzáró Áramvédő Relé Egy hibaáram vagy kézi lekapcsolás után visszazár, miután letelt az egymást követő visszazáró műveletek közti idő Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy van benne egy mágneses relé, amit egy időzítő áramkör vezérel A visszazáró műveletek közötti időt beállíthatjuk 10 – 600 másodperc közötti időtartamra, az újra próbálkozások száma 6 lehet

27

28 A nullázás ( TN- rendszer )
A nullázás elve, hogy a hálózati betáplálásnak a közvetlenül földelt vezetőjét hozzá kötik az érintésvédelmet igénylő villamos szerkezet testéhez. Ezzel minden testzárlat egyúttal fázis-nulla zárlatot jelent. A nullázás alkalmazhatóságának három feltétele van. 1, A hálózat belső impedanciája ( a hurokellenállása )olyan kis értékű legyen, hogy a tuláramvédelm az elő irt rövid idő alatt kioldja az ezen keresztül fellépő zárlati áramot. 2, A védővezető szerepét is betöltő nullavezető mindig földpotenciálon legyen, ne fordulhasson elő ,hogy egy máshol fellépő hiba a nullavezető potenciálját életveszélyt okozható mértékben emelje. 3, A védővezető szerepét is betöltő nullavezető megbízhatósága legalább a fázis- vezetők megbízhatóságával legyen azonos. Zs * Ia < Uo Az első feltételt a szabvány képlettel is megadja:

29 Ahol: Zs az un. Hurokimpedancia ( hurokellenállással szokták
azonosnak venni) Ia a kikapcsolást végző szervnek a kioldóárama kismegszakító esetén: ÁVK esetén: Uo fázis feszültség gyakorlatilag 230 V A hurokimpedancia a következőkből áll: a tápláló transzformátor tekercse a fázisvezető nullázó vezető PEN vezető

30 Nullázási megoldások

31 „Ötvezetős Nullázás” N üzemi nullavezető (csak üzemi áramokat vezethet ) PE nullázóvezető (csak testzárlati áramokat vezethet ) PEN közösített nullavezető ( üzemi áramokat is és testzárlati áramokat is vezethet )

32 PEN- vezető szakadása különösen veszélyes, mert egy fázisú földzárlat
fellépése nélkül is a fogyasztókon keresztül feszültség kerülne a szakadás utáni minden nullázott testre. Ezért PEN- vezetőül csak rögzítetten szerelt legalább keresztmetszetű vetetők alkalmazhatók. Színük lehet: akár kék, akár zöld/sárga Kötelező viszont a PEN- vezető megszakítására bontási lehetőséget beépíteni minden olyan helyen, ahol a fázis vezetők is megszakíthatók Mechanikai szilárdság szempontjából csak azt a védővezetőt kell ellen- őrizni, amely nincs a fázisvezetővel közösen szerelve. Megengedett legkisebb keresztmetszet a védővezető anyagától függetlenül: mechanikailag védett elhelyezés esetén: mechanikailag nem védett elhelyezés esetén

33 Hogyan ellenőrizhető a védővezető és a nulla felcserélése?
Rejtett nullázás ellenőrzése Tiltott összekötés (Tiltott összekötés vagy vezeték felcserélése estén rendszerint már üzemi áramok hatására is bekövetkezhet az ÁVK -ló indokolatlan lekapcsolása.

34 TT rendszer védőföldelés
A kikapcsoló szerv Méretezés képlete: Áram-védőkapcsoló RA *Ia < UL Ahol: RA a védőföldelés földelési ellenállása Ia az ÉV-i kikapcsoló szervnek a megengedett kikapcsolási időhöz tartozó árama. UL tattósan megengedett érintési feszültség (AC=50 V, DC=120 V) A TT rendszerben már lakás-fogyasztóknál nélkülözhetetlen lehet az ÁVK felszerelése.

35 Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerekben
( IT- rendszer ) Rajz: Használják: IT – rendszerekben a testzárlati áram ( amit itt „ földzárlati áram- nak neveznek a védőföldelésen és a szigetelési ellenálláson ill. a kapacitáson át záródik. Képlet: Ahol: RA a védőföldelés ellenállása Id a rendszer földzárlati árama ( tehát nem a kioldó áram ) UL az érintési feszültség 50 V váltakozó áram, ill. 120 V DC

36 IT ellenőrzése Szigetelés-ellenőrző berendezés amely kezdő szigetelés-leromlást jelzi. 2. DC hálózaton (beiktatott AC feszültséggel 1. AC hálózaton (beiktatott DC feszültséggel)

37 IT ellenőrzése Különleges esetekben az IT -rendszerben állandószigetelés ellenőrző berendezést is alkalmaznak. Amely a kezdő szigetelés-leromlását jelzi, nagyobb szigetelésromlás (pl.testzárlat) estén az egészrendszert kikapcsolja. Rk a működést kiváltó szigetelési ellenállás Ohm-ban. Uo fázisfeszültség 230 V UL Limit feszültség 50 V AC ill. 120 V DC. Bányákban és korházi műtőkben használják Nagy előnye, hogy a szigetelések szimmetrikus leromlását is kimutatja.

38 Ha fémesen összefüggő IT rendszerben két helyen is van földzárlat
ezt hívják „kettős földzárlatnak” gyors önműködő kikapcsolás szükséges Ennek megoldására a szabvány három megoldási módot ad: 1, Ha a kikapcsolást adó szigetelés ellenőrző- berendezés van felszerelve akkor kettős földzárlat fellépésével nem kell számolni. 2, Ha az ÉV- et az IT- rendszerben is TT- rendszer képlete alapján mére- tezték a túláramvédelem kioldásra, akkor földzárlat esetén a túláramvédelem az egyik földzárlatot önműködően kikapcsolja. 3, Ha a teljes fémes összefüggő IT rendszer valamennyi testének védő- érintkezőjét egymással fémesen össze van kötve, akkor az előzőek helyett megengedett a fázisfeszültség felével 115 V-tal végzett nullázási méretezés is.

39 ÁVK. Alkalmazása IT rendszerbe.
Ehhez szükség van a rendszer teljes földzárlati áramának ismeretére Id, valamint a hálózati rész kapacitásából származó földzárlati áramra Ic. Az áram – védőkapcsolás érzékenységégét a következő képlet alapján kell meghatározni: Ennek oka az, hogy az IT rendszerben a hibás szakaszon a földbe belépő földzárlati áram a többi szakasz kapacitásán keresztül lép vissza a rendszerbe, így a hibátlan szakaszon is érzékelhető különbözeti áram. ÁVK alkalmazása nem ajánlott Ellenálláson keresztül, un. hosszúföldeléssel megoldható

40 A védővezetős érintésvédelmek közös előírásai
Földelések: minden vezetőnek valahol földelve kell lennie. Földelőként nagy felületű csövet, rudat, szalagot, huzalt vagy lemezt mélyítenek a talajba. Ennek az összekötésnek az ellenállását nevezik szétterjedési ellenállásnak. Ehhez hozzáadják a földelőhöz menő úgy nevezett „földelővezető” ellenállást is a kettő együtt „földelési ellenállás- nak nevezik. A szétterjedési ellenállás a legtöbbször 0,25 és 25 ohm érték közé esik Mesterséges földelők: ha külön csak a földelés céljára ásnak el a talajba Természetes földelők: beton alapok acélbetétei ( betonalap- földelő ) Nem szabad különböző anyagú földelőket egymással összekötni galvánelemet alkotnának. A korrózióvédelem csak annyiból áll, hogy anyagukat olyan vastagra (acélvezető esetén legalább 3mm,) és olyan keresztmetszetre (acélvezető esetén legalább választják, hogy hosszú ideig tartson.

41 Gyakran megkövetelik a földelő tűzben való horganyzását.
Kátrányos festékkel, műanyag bevonattal védelem villamosan szigetelő így nem jöhet szóba. Kötések módjai: hegesztés, forrasztás, csavaros, sajtolt, a kötések korrózió védelméről gondoskodni kell. A talaj fajlagos ellenállása sok mindentől függ ( nedvesség, sóktól, fagy) fagyhatár 70 cm alá kell lesüllyeszteni mert kemény tél esetén az e réte- gek feletti talajrétegek kifagynak földelők szétterjedési ellenállása csökken Sziklás talajban gazdaságos lehet a talaj fajlagos ellenállásának bentonitos javítása a bentonit agyagásvány őrölt formában árulják. A talaj koksszal, szénporral való feljavítása tilos ! Vízvezetéki csőhálózat csak abban az esetben használható fel földelésként ha az épület fala és a vízmérő óra közti rész „önmagában is számottevő földelés követelményeit kielégíti a talajjal vezető módon érintkező hossza legalább 4m.

42 Általános alapszabály, hogy minden földelést összeszabad kötni, ha
ezek egyikén sem lép fel tartósan ( 5 másodpercnél hosszabb időre) UL- nél nagyobb, s rövid időre sem léphet fel 1000 V – nál nagyobb feszültség. Másik alapszabály ,hogy különböző földeléseket vagy össze kell kötni (fémes összekötést jelent) vagy szét kell választani ez a talajban általában 20 m egymás közötti távolságot jelent! Az EPH csomóponttól a földelőig tartó vezető a földelővezető ezen tartósan nem haladhat nagy áram. Keresztmetszetét elsősorban korróziónak és mechanikai sérülésnek való ellenállás szempontjai szerint kell megválasztani. Korróziónak nem védett acélvezető keresztmetszete legalább Korrózióvédelem esetén legalább és vastagsága cső esetén nem lehet kisebb, mint 3 mm.

43 Ha a földelővezető szigetelt mechanikai sérülések ellen védett zöld/
sárga szigetelésű alumínium vagy vörösrézerű ennek keresztmetszetét a hálózati betáplálás nulla vezetőjével azonosra szokták választani. Megengedett ennél kisebb keresztmetszet is , de akkor méretezni kell az átfolyható áramerősségre. Védővezető: a korszerű berendezésekben zöld/sárga vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű. A védővezető keresztmetszete általában fázisvezető- kereszt- metszetéig azonos ,e felett legalább fele. fázisvezető – keresztmetszethez védővezető tartozik A védővezető lehet csupasz vezető is az un. „osztott nullavezetőjű” vagy „koncentrikus” kábelek. Ha a védővezető színe megegyezik a többi vezetőével, akkor nem szabályos ugyan , de megelégszünk azzal ,hogy minden egyes kötésnél zöld/sárga szigetelő szalaggal jelöljék

44 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok
Egyenrangúak a védővezetős érintésvédelmi módokkal. Az EPH- hálózat kiépítése sem kötelező ott, ahol kizárólag csak védővezető nélküli ÉV-i módot alkalmaznak. 1. Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása 2. A villamos szerkezet elszigetelése. 3. A környezet elszigetelése. 4. Védőelválasztás 5. Földeletlen egyenpotenciálra hozás. Korlátozott zárlati teljesítményű áramkör alkalmazása.

45 1, Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása
Ha a villamos szerkezetet az UL- nél nem nagyobb feszültséggel tápláljuk és gondoskodunk arról, hogy még hiba esetén se kerülhessen a rendszerbe ennél nagyobb feszültség akkor az ÉV. meg van oldva. A táplálást kell a nagyobb feszültségektől függetlenül (pl akkumulátor vagy robbanómotorral hajtott generátor) vagy biztonsági transzformátorral megoldani. MSZ EN 60742:1998 (régebben MSZ 9229) szerinti biztonsági transzformátorral. Előnyös, ha a törpefeszültségű rendszernek nincs üzemi földelése.

46 Biztonsági transzformátor rajzjelei
az MSZ 9229:1989 – 1M(1992) helyett MSZ EN 60742: 1998 Új jelek Régi jelek a ,burkolt b .beépíthető, c. játéktranszformátor d. csengőtranszformátor, e. kézilámpa-transzformátor f, biztonsági (elektronikus) tápegység

47 2, A villamos szerkezetek elszigetelés
A testzárlat fellépésének megakadályo- zására törekszik. A II. ÉV osztályú készülék szigetelésének fajtái ,fémburkolatú Jele: 2. Alap (üzemi) szigetelés 3. (Kiegészítő) védő szigetelés. 4. Megerősített szigetelés. 5. Fémrész.

48 A környezet elszigetelése
Az előírás az hogy az egyidejű érintés megakadályozására szolgáló szigetelések állandó jellegű tehát rögzített, nem könnyen eltávolítható módon legyen felszerelve. A padló és az egyidejűen érinthető falak szigetelési ellenállása legalább 50 kilóohm legyen. Nagyon nehezen megvalósítható és ezért ritkán alkalmazott érintésvédelmi mód.

49 Védőelválasztás Lényege, hogy a kisfeszültségű táphálózat a földtől tökéletesen ellegyen szigetelve. Kis kiterjedésű legyen hogy a földzárlatáram elhanyagolható legyen Egyetlen fémesen összefüggő hálózatról csak egyetlen fogyasztó táplálható. Nem szabad e hálózat vezetőit más fémtestű villamos szerkezeten átvezetni. A hálózat egy pontjának üzemi földelése, itt tilos!. Egy transzformátorról csak egyetlen fogyasztót szabad táplálni. A védőelválasztott áramkörről táplált fogyasztó berendezés testét sem szabad szándékosan leföldelni vagy a nulla vezetővel összekötni de az EPH -ra hozás nem tilos .

50 Ezt az EPH – s vezetőt tilos földelni
Földeletlen egyenpotenciálra hozás Földeletlen biztonságú táplálást kell létesíteni, de több villamos szerkezetet szabad ellátni , feltéve, hogy ezek teste egymással földeletlen EPH- ra hozó vezetőn át össze van kötve. Ez a vezető nem tekinthető védővezetőnek, mert a védővezetőt minden- képen földelni kellenek, ezt a vezetőt pedig kifejezetten tilos földelni, és más földelt vezetővel összekötni. Ezt az EPH – s vezetőt tilos földelni Korlátozott zárlati teljesítményű áramkörök alkalmazása Gyújtószikra mentes áramkörökről táplált, valamint információ átviteli berendezésnek - nem áramütésnek minősített kimenő csatlakozásairól villamos szerkezetek ÉV – nek kialakításánál az ilyen áramkörről kapott betáplálást figyelem nélkül szabad hagyni.

51 ÉV-i ellenőrzés Kétféle ellenőrzést ismer a szabvány, az un. szerelői ellenőrzést és a szabványossági felülvizsgálatot A szerelői ellenőrzés csak a durva hibák kimutatására szolgál, azt mindenki saját munkájának ellenőrzésére nem csak elvégezheti de köteles is elvégezni. Ezek ellenőrzésére nincs szükség külön vizsgára. Pl. az ÁVK-at havonta , kéziszerszámokat és a hordozható biztonsági transzformátorokat évente a KLÉSZ hatálya alá tartózó berendezéseken (nem ipari jellegű) 6 évenként időszakos vizsgálata is elegendő. Munkahelynek minősülő berendezések ÉV- nek időszakos vizsgálatára 3 évenként kell szabványossági felülvizsgálatot végezni.

52 A szerelői ellenőrzés végrehajtása:
Megszemlélés Villamos működési próba Villamos ellenőrzőkészülékkel ( pl próbalámpával, elemlámpával feszültség jelzővel) végzett ellenőrző vizsgálat. A szabványossági felülvizsgálat végrehajtását az MSZ 172-1:1986 sz. 5.3 fejezete ismerteti. A szerelési ellenőrzés után mindig megtekintéssel kell kezdeni a vizsgálatot. Ellenőrizni kell, hogy a vill. szerkezetek el vannak –e látva ÉV-el, az alkalmazott módok megfelelnek-e az előírásoknak EPH hálózat meglétét, ha szükséges.

53 A védővezetők állapotát, épségét, keresztmetszetét
ÉV-i kikapcsoló szervek épségét névleges és beállítási áramerősségét Az állandó szigetelés ell. és vagy földzárlatjelző beállítási értékét A nullázó vezető (PE) és az üzemi nullavezető (N) szétválasztását PEN vezetőben nincs- e kapcsoló vagy biztosító A PE és az üzemi nulla nincs –e felcserélve TN és TT rendszerben hurokellenállást ill. földelési ellenállást kell mérni és az eredményt számítással igazolni. IT rendszerben földzárlati áramméréssel, földelési ellenállás méréssel és számítással kell igazolni a következőket: A rendszer valóban nem közvetlenül földelt ?

54 kivégezte azt (személy és vállalat szerint)
Egysarkú földzárlat esetén nem lép fel 50 V- nál nagyobb feszültség. Kettős földzárlat esetén kikapcsol –e az ÉV-i kikapcsoló szerv Az ÉV –i szerelői ellenőrzés befejezésekor a következőket kell írásba rögzíteni: mely berendezésre terjedt ki az ellenőrzés kivégezte azt (személy és vállalat szerint) milyen alkalomból került sor a vizsgálatra mikor (dátum ) végezték a vizsgálatot a vizsgálat után a berendezés érintésvédelmi szempontból megfelelő szabványossági felülvizsgálatra vagy javításra szorul.

55 Szabványossági felülvizsgálat végrehajtása
Meg kell vizsgálni azokat a szerkezeteket, amelyek ÉV- re kötelezettek el vannak – e látva érintésvédelemmel. Az alkalmazott ÉV –i módok megfelelnek –e az előírásoknak. ki van – e építve az EPH- ra hozó hálózat az olyan helyeken, ahol kötelezően elő van írva. A szerelői ellenőrzésre előírtakon túlmenően - melyik érintésvédelmi mód felülvizsgálatánál mit kell vizsgálni, s e vizsgálatot: megtekintéssel villamos próbával méréssel illetve számítással Kell- e végezni.

56 Valamennyi védővezetős ÉV –i mód szabványossági felülvizsgálata
során megtekintéssel ellenőrizni kell: a védővezetők állapotát, épségét, keresztmetszetét, színjelölését. az ÉV –i kikapcsoló szervek épségét és/vagy beállítási áramerősségét az állandó szigetelés ellenőrző és/vagy földzárlatjelző berendezés beállítási értékét. a nullázó vezető (PE) és az üzemi nullavezető (N) szétválasztását a kisebb keresztmetszetű vezeték szakaszon a PEN vezetőben nincs- e kapcsoló vagy biztosító a környezetbe levő nagyobb kiterjedésű fémtárgyak össze vannak- e kötve a PEN ill. PE vezetővel és el vannak –e választva az üzemi nulla vezetőtől (N) a nullázó vezető (PE) és az üzemi nulla vezető (N) nincs-e felcserélve.

57 A védővezető nélküli ÉV.i módok ellenőrzése.
Először megtekintéssel majd szigetelés ellenállás méréssel kell meggyőződni az alkalmazott szigetelések megfelelő állapotairól. A szigetelési ellenállás mérése vonatkozik az I. és a II. ÉV-i osztályú kézi szerszámokra. Ezen kívül feszültségméréssel kell igazolni hogy az ÉV-i törpefeszültség határértékénél ( 50 V ) nem nagyobb a feszültséget. Az ÉV-i szabványossági felülvizsgálat eredményét „minősítő irat”- ban kell rögzíteni.

58 KLÉSZ (1981) Előírta, hogy az új épületekben ki kell építeni valamelyik védőérintkezős érintésvédelmi módot és az EPH-t is. VBSz ( Villamos Biztonsági Szabályzat) amely a KLÉSZ-t hatálytalanítani fogja. A VBSz ÉV-mel kapcsolatos előírásokat is tartalmazni fog a villamos berendezések, létesítmények felülvizsgálatát szerelői ellenőrzés és szabványossági felülvizsgálat formájában előírja ezek gyakoriságát, dokumentálását felülvizsgáló személy képesítését javítás után elvégzendő vizsgálatokat és ezek dokumentálását.

59 A különböző földelő kapcsok jelölése:
Üzemi földelés: Zajmentes földelést jelöl Védőkapocs jele Egyenpotenciálra hozó kapocs jele Test- vagy vasmag- kapocs, működési okból földelendő Test- kapocs, csak testel kell összekötni, nem kell földelni Gyengeáramú készülék kapcsokon: veszélyes feszültség

60 A villamos berendezésen kiegészítő vagy megerősített szigetelést alkalmaznak, úgy hogy a biztonsági szintje egyen értékű lesz a II. ÉV –ú gyártmányokéval ! Villámjel Áramütés-veszélyes Egyéb veszély

61 Érintésvédelmi osztályok: MSZ 171-1:1984
0 –ás érintésvédelmi osztály: 0 –ás ÉV- i osztályba kell sorolni azt a gyártmányt, amelyben az áramütés elleni védelem az alapszigetelésen alapul - nincs olyan szerkezet amelyhez a védővezető csatlakoztatható lenne. I. Érintésvédelmi osztály: I. ÉV. osztályba kell sorolni azt a gyártmányt az áram ütés elleni védelem nem csak az alapszigetelésen alapul, a gyártmányon védővezető csatlakoztatására szolgáló kapocs van felszerelve II. Érintésvédelmi osztály: Amelyben az áramütés elleni védelem nem csak az alapszigetelésen alapul hanem járulékos biztonsági óvóintézkedésként a gyártmányt kettős szigeteléssel vagy megerősített szigeteléssel látták el.

62 A gyártmányon nincs védővezető csatlakoztatására szolgáló kapocs,
így független a villamos hálózattól. III. érintésvédelmi osztály III: év osztályba kell sorolni azt a gyártmányt, amelyben az áramütés elleni védelem érintésvédelmi törpefeszültségen alapul III. A év. kell sorolni azt a gyártmányt, amelyben nincs 50V váltakozó ill V egyen feszültségnél nagyobb névleges feszültség. (AC: 26 – 50 V ill. 61 – 120 V DC ) III. B év. oszt. Amelynek sem névleges tápfeszültsége, sem a benne előállított feszültség névleges értéke nem nagyobb váltakozó áram esetén 25 V egyenáram esetén 60 V- nál ( AC:10 – 25 V,ill.31 – 60 DC)

63 III. C Év. oszt. Amelynek névleges tápfeszültsége, sem a benne előállított feszültség névleges értéke nem nagyobb váltakozó áram esetén 12 V egyenáram esetén 30 V- nál.

64

65 A különböző földelő kapcsok jelölése:
Üzemi földelés: Zajmentes földelést jelöl Védőkapocs jele Egyenpotenciálra hozó kapocs jele Test- vagy vasmag- kapocs, működési okból földelendő Test- kapocs, csak testel kell összekötni, nem kell földelni Gyengeáramú készülék kapcsokon: veszélyes feszültség