Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 8.

Az előadások a következő témára: "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 8."— Előadás másolata:

1 Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 8.
PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 8. Dr. Tarnóczi Tibor

2 Munkaerő és bérgazdálkodás elemzése
„Az emberi erőforrás a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége” (Chikán, 1997). Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás egyre inkább olyan stratégiai eszközzé válik a vállalkozások számára, amely döntő hatással bír jövedelmezőségükre, hosszú távú életképességükre, sikerességükre.

3 A munkaerő-gazdálkodás elemzése
A létszám nagysága és összetétele A munkaidő kihasználás A munkaügyi tényezők és a termelés kapcsolatának a vizsgálata A munkatermelékenység vizsgálata

4 A munkaerő-szükséglet meghatározása
A munkaerő gazdálkodás fontos területe a különböző feladatok ellátásához szükséges létszám nagyságának, az ún. munkaerő-szükségletnek a megállapítása. Az elemzések során átlagos létszámadatokat használunk, ami az elemzés időszakára vonatkozóan a munkavállalók létszámnyilvántartása alapján számított mutatószám. A munkaerő szükséglet meghatározásának egyik eszköze a munkakörelemzés

5 A munkakörelemzés … során feltárják a különböző munkakörök jellemzőit, a munkakörre ható terheléseket, a vele szemben támasztott követelményeket, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges ismertet, tudást. A teljesítendő feladatokból, valamint ezekből az elemzésekből kiindulva határozzák meg munkakörönként, munkaköri csoportokként, az adott területen végzendő munka sajátosságait figyelembe véve, hogy milyen nagyságú és összetételű létszámra van szükség.

6 A munkakörelemzés 2. A munkakörök elemzése nagyban hozzájárulhat a hatékonyság növeléséhez is, hiszen többek között feltárják a munkakörök közötti párhuzamosságokat, a felesleges funkciókat, illetve azt, hogy mely feladatok ellátása hiányzik a szervezetből és összességében milyen erőforrásokkal oldhatók meg a feladatok, hol találhatók kapacitás feleslegek vagy hiányok.

7 A munkaerő-szükséglet
A munkaerő fedezetnek (a feladatok ellátásához rendelkezésre álló létszám) és a munkaerő szükségletnek (a feladatok ellátásához szükséges létszám) egyensúlyban kell lennie egymással.

8 A munkaerő-felhasználás
Azt mutatja meg, hogy az állományi létszámnak naponta átlagosan hány százaléka veszi fel a munkát, és segítségével számszerűsíthető a hiányzók aránya is. A vállalkozásnál rendelkezésre álló létszám csak lehetőség, ezért a létszám elemzése során vizsgálni kell a munkát felvevő és a hiányzó létszám nagyságának, illetve arányának alakulását is.

9 A létszám összetételének alakulása
Vizsgálhatjuk például a létszám összetételét, valamint annak alakulását a munkaidő hossza, a munkaköri csoportok, a szakképzettség, az életkor, a munkában eltöltött idő, a vállalkozásnál eltöltött idő, a nemek és más szempontok szerinti bontásban is. A létszám összetételének elemzéséhez, a létszámarányok alakulásának vizsgálatához alapvetően megoszlási viszonyszámokat alkalmazunk.

10 A munkaerőmozgás vizsgálata
A létszám nagyságának és összetételének elemzéséhez szervesen kapcsolódik a munkaerőmozgás (fluktuáció) vizsgálata. Munkaerőmozgás történhet a vállalkozás különböző egységei között (vállalkozáson belül) vagy a vállalkozás és a külső környezet között is. A munkaerőmozgás jelentős hatással lehet a vállalkozás eredményességére.

11 A munkaerőmozgás típusai
A vállalkozáson belüli munkaerőmozgáson belül vertikális és horizontális fluktuációt különböztetünk meg. A vertikális fluktuáció a vállalkozás különböző szintjei közötti (pl.: előléptetés), míg a horizontális fluktuáció a vállalkozás szervezeti egységei közötti munkaerőmozgást jelenti.

12 A munkaerőmozgás mutatói

13 A munkaidő kihasználás elemzése
… során meg kell határoznunk a munkarend szerinti napok számát, ami a törvényes munkanapokat jelenti, azokat a napokat, amikor a munkavállaló munkaidő beosztása szerint munkavégzésre kötelezett. Naptári napok száma heti pihenőnapok száma (általában szombat, vasárnap) munkaszüneti napok száma (fizetett ünnepnapok) = munkarend szerinti munkanapok

14 Munkaidő kihasználás … elemzése során vizsgálható, hogyan változott a munkarend szerinti napokon belül a teljesített napok (az a nap, amikor a munkavállaló munkavégzésre megjelent), valamint az egész napos távollétek nagysága és aránya.

15 Az egész napos távollét
Amennyiben 100%-ból kivonjuk a munkaerő-felhasználási mutatót, számszerűsítjük az egész napos távollétek vagy hiányzások számát. Az egész napos távollét olyan munkarend szerinti munkanap, amikor a munkavállaló akár igazoltan, akár igazolatlanul nem jelent meg, függetlenül attól, hogy a távollét időtartamára részesül-e munkabérben vagy sem.

16 Az egész napos távollétek fajtái
fizetett szabadság rendes rendkívüli nem szabadság jellegű fizetett egész napos távollét (pl.: konferencián való részvétel) betegség miatti egész napos távollét nem fizetett egész napos távollét engedélyezett, de nem fizetett egész napos távollét igazolatlan egész napos távollét

17 A törtnapi távollét A munkanap átlagos hossza azt fejezi ki, hogy a teljesített munkanapokon a munkavállalók átlagosan hány órát dolgoznak. Amennyiben a munkanap törvényes hosszából, a 8 órából, levonjuk a munkanap átlagos hosszát, megkapjuk a törtnapi távollétek nagyságát.

18 A munkaidő-kihasználás
A mutató elemzése során, a törtnapi távollétek esetében, indokolt lehet a távolmaradások okainak csoportonkénti vizsgálata. A vállalkozásoknál részletesen kell az egész napos és a törtnapi távolléteket elemezni. Az egész napos távollétek közül az igazolatlan távollétek változását, a törtnapi kiesések közül az elhárítható időkieséseket kell részletesen elemezni.

19 A munkaerő felhasználás és a termelés kapcsolata
A munkaerő a termelési tényezők között kiemelt helyen szerepel, mert nélküle nem valósítható meg a termelés. A munkaerő-gazdálkodás területei a létszám nagyságának és összetételének változása, a munkaerőfelhasználás, a munkaidő-kihasználás és a teljesítmények változása közvetlen kapcsolatban van a termelés alakulásával, amit a termelési érték mutatók segítségével tudunk számszerűsíteni. E tényezőknek a termelési értékre gyakorolt hatása az eltérések számszerűsítésének módszereivel határozható meg.

20 A munkatermelékenység elemzése
A munkatermelékenység vizsgálata keretében, arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen hatékonyan használja fel a vállalkozás a legfontosabb, legértékesebb erőforrását, valamint arra, hogy milyen tényezőkre vezethető vissza a munkatermelékenység változása. A munkatermelékenység elemzése a termelékenység vizsgálatának az egyik részterülete.

21 Munkatermelékenység A mutató kiszámítása során a számlálót természetes mértékegységben és értékben is kifejezhetjük. Olyan vállalkozásoknál, ahol egyféle terméket állítanak elő, a termelés számbavehető természetes mértékegységben. A vállalkozások a gyakorlatban többféle termék előállításával, gyártásával foglalkoznak, így a termelékenység megállapítása során a termelési értéket számszerűsítjük.

22 A termelési érték és a munkaerő gazdálkodás kapcsolatának vizsgálata a láncbehelyettesítés módszerével Megnevezés Terv Közbenső szorzatok Tény 1 2 3 4 1. Létszám (fő) q0 q1 2. Teljesített nap (nap/fő) k0 k1 3. Munkanap átlagos hossza (óta/nap) c0 c1 4. 1 órára jutó termelési érték (eFt/óra) p0 p1 Termelési érték (eFt) q0*k0*c0*p0 q1*k0*c0*p0 q1*k1*c0*p0 q1*k1*c1*p0 q1*k1*c1*p1

23 A munkaerő gazdálkodás tényezőinek hatása a termelési értékre
Megnevezés Hatás számszerűsítése 1.Létszám változásának hatása q1*k0*c0*p0 - q0*k0*c0*p0 2.Teljesített napok változásának hatása q1*k1*c0*p0 - q1*k0*c0*p0 3.Munkanap átlagos hosszának változásának hatása q1*k1*c1*p0 - q1*k1*c0*p0 4.1 órára jutó termelési érték változásának hatása q1*k1*c1*p1 - q1*k1*c1*p0 Termelési érték változása q1*k1*c1*p1 - q0*k0*c0*p0

24 A munkatermelékenység változása
A munka termelékenységének elemzésekor általában nem a mutatók nagyságát, hanem ezek változását vizsgáljuk, illetve fel kell tárni az ok-okozati összefüggéseket, és számszerűsíteni kell azokat A munkatermelékenység változásának és az azt befolyásoló tényezők hatásának kimutatásához a cél olyan mutatószámok kialakítása, használata, amelyek hasznos információt jelentenek a döntéshozóknak.

25 A munkaerőköltségek elemei
Kompenzációs költségek Munka- jövedelem Kereset Egyéb munkajövedelem Szociális költségek Alapszerűen fizetett juttatások A munkavállaló által alapokba kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások Kollektív szerződés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerződés szerint teljesített szociális hozzájárulások A munkavállalónak közvetlenül nyújtott szociális juttatások, valamint a munkavállalók érdekében teljesített szociális hozzájárulások Szakoktatás, képzés és továbbképzés költségei Egyéb munkaerőköltségek Adók, támogatások

26 A bérgazdálkodás elemzése
A bérgazdálkodás elemzése során vizsgálhatjuk a munkaerőköltségeket és azok változását, valamint más szempontból vizsgálhatjuk a személyi jellegű ráfordításokat is. A bérköltségek vizsgálata során a következő elemzések végezhetők el: A bérköltség vizsgálata különböző ismérvek alapján (bérszerkezet, költségviselők, létszámcsoportok, stb.). Az átlagbérek elemzése.

27 A bérgazdálkodás elemzése
A különböző elemzésekhez viszonyszámokat, átlagokat és indexeket is felhasználhatunk. A bérek elemzése mellett vizsgálni kell a bérek és a termelés kapcsolatát, alakulását is.