Szerdahelyi Emőke: Témavezető: Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Az előadások a következő témára: "Szerdahelyi Emőke: Témavezető: Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 Szerdahelyi Emőke: Témavezető: Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék Felnőttoktatási Szakértő Szakirányú Továbbképzési Szak Szerdahelyi Emőke: Témavezető: Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Alternatív vitarendezés technikájának bevezetése a szakképzésben,a tanárok továbbképzése

2 Hipotézisek A pedagógus kollégák alapképzéséből hiányzik a konfliktuskezelési technikák témájában a felkészítés. Ismeretlen számukra az alternatív vitarendezés témája és iskolai alkalmazhatósága. A pedagógus-továbbképzési rendszerben szereplő egy-egy harminc órás tanfolyam nem hoz lényegi változást a pedagógus szakmai személyiségében, elég hamar kioltódik ezeknek a hatása. A tanfolyamok inkább elméleti, mint gyakorlati fókuszúak. A rövid kurzus idő nem ad elégséges alkalmat és lehetőséget az interiorizációra, attitűdváltásra. A tanfolyam résztvevőjében az elsajátított ismeretek nem alkottak tudásrendszert; ezek a tudás elemek atomizálódva, az integrálódás lehetősége nélkül használhatatlanok. A hatékony agresszió- és konfliktuskezeléshez holisztikus szemléletű összefogás kell az intézményben, az adott településen.

3 Kutatási módszerek Szakdolgozatomban több féle kutatási módszert kívántam alkalmazni, amely kvalitatív és kvantitatív adatokat egyaránt felhasznál. Dokumentumok gyűjtése és elemzése, szakirodalmi tájékozódás. Kérdőíves vizsgálat A tanárok attitűdváltozásának a vizsgálatára, pedig az interjú módszer speciális formáját az önreflexiós levelek tartalom elemzését választottam. A kutatásban összesen 271 tanfolyami hallgató vett részt, mint mintaelem. 610 tanfolyami értékelő kérdőív és 554 önreflexiós levél állt rendelkezésemre. A kérdőív 15 kérdést tartalmaz. A kérdőív 11 kérdése vagy kérdéscsoportja zárt kérdést tartalmaz, a válaszadó három-, vagy öt-, vagy hétfokú skálán jelölheti válaszait. A többi esetben nem strukturált kérdéseket tettünk fel. A kérdőív hat kérdése a tanfolyam tartalmát vizsgálja, két kérdés a résztvevő érzéseire kérdez rá, egy kérdésben értékelhetik a trénerek munkáját a résztvevők, a többi kérdés a technikai és tárgyi feltételekre, illetve fejlesztési javaslatokra kérdez rá. A tanfolyami értékelőlapok elemzésekor hat kérdéscsoportot tartottam fontosnak szakdolgozatom szempontjából, melynek megállapításait a későbbiekben fejtek ki. Így itt a technikai és tárgyi feltételekkel kapcsolatos megállapításokra, a trénerek értékelésére és a fejlesztési javaslatokra nem fogok ebben a munkámban kitérni. Elemzési szempontként az attitűdváltozás jelzését, a pedagógiai munkában való alkalmazásra való utalásokat, motiváltságot és a sajátélményű tanulásra tett önreflexiókat figyeltem meg. A 271 hallgató nemek szerinti megoszlása: 65 férfi (23,98%), és 206 nő (76,02%). A hallgatók átlagosan 77,82 kontakt órát töltöttek a tréning csoportokban. A minta nagysága a képzési rendszer modularitásából fakadóan tanfolyami egységenként más és más, mivel különböző képzési utakat teljesíthettek a résztvevők. A tanfolyam értékelőlapokat és az önreflexiós leveleket a képzési modult követően töltötték ki, illetve írták meg a vizsgálatba bevont személyek. A kérdőíves vizsgálat anonim jellegű volt, az önreflexiós levelek esetében kértük a név feltüntetését. A tanfolyamok végén kiosztott kérdőívek mindegyikét kitöltve kaptuk vissza, az elemzés során egy-egy kérdés esetében általában 1-9 % közötti a nem válaszolók aránya.

4 KÉPZÉSI RENDSZER Esetmegbeszélés
Resztoratív technikák a vitarendező eljárásban Esetmegbeszélés Szupervízió Konfliktuskezelés és bevezetés a mediációba Mediáció Konfliktuskezelés és az alternatív vitarendezés tanítása – multiplikátor képzés Személyközpontú megközelítés alapjai

5 összesen Észak - Magyarország Dél - Dunántúl Dél - Alföld Régiókon kívüli Szakképzési feladatot ellátó közoktatási intézmények száma összesen (db) 201 76 55 70 A képzésben részt vett intézmények száma (db) 69 18 (23,68%) 20 (36,36%) 16 (22,85%) 15 Összes képzésben részt vett (fő) 271 81 83 84 23 Együttműködő intézmény (db) 22 7 8 Együttműködő intézményből képzésen részt vett (fő) 179 51 63 65 Tanúsítványok száma (db) 610 132 259 146 73 OM statisztika , Közoktatási Tájékoztató 2007/ Feladatellátási helyek száma

6 Összegzés, diszkusszió
A pedagógusok szemléletváltozását és a pedagógiai gyakorlat megújulását nem szabad újabb és újabb projekt indításával, Európai Uniós finanszírozású programcsomagok bevezetésével megoldottnak hinni. Szükséges olyan hosszú távú szakmapolitikai intézkedéseket, képzési rendszereket kialakítani a tanárképzésben és tanár-továbbképzésben, amely hosszú távon garantálja a korszerű ismeretek és módszerek integrálódását az iskolák és a pedagógusok gyakorlatába. Költséghatékonysági szempontból az egyéni felkészítést gazdaságtalannak ítélem, a globális tantestületi képzési „kötelezettség” bevezetésével szemben. A hosszú távú megtérülés szempontjából szükség lenne arra, hogy a tantestületek teljes létszámban kapjanak felkészítést, egyszerre, egy időben úgy, hogy a képzési folyamat végére, együtt alakíthassák ki közösen az intézményük erőszak-kezelési stratégiáját és végrehajtási tervét. Fontosnak tartom, az összehangolt cselekvési tervek, képzési rendszerek kialakítását, nemcsak a szakemberek részére, hanem a tanulók számára is. Elkerülhetetlennek látom azt is, hogy további jogszabályi változások deklarálják az oktatásügy azon feladatát, hogy megtanítsák a tankötelezettség időtartama alatt gyerekeinknek az aktív, felelősségteljes, demokratikus állampolgár szerepét. Ezt csak abban az esetben tudja az oktatási intézmény teljesíteni, ha az alternatív vitarendezést tantervi követelményként és tartalomként is meghatározza a szaktárca. Meglátásom szerint központi és ágazatközi intézkedés-sorozatokat szükséges hozni az iskolában, a társadalomban megjelenő agresszió csökkentésére, kezelésére, ezt a felelősséget nem lehet csak az iskolarendszerre hárítani.

7 Összegzés, diszkusszió 2.
Az a hipotézis, hogy a tanárok alapképzésben és továbbképzésben sok ismeretre tesznek szert, de alkalmazni kevésbé tudják több alkalommal igazolódott. Az alternatív vitarendezés eszközeit, az alternatív vitarendezési eljárásokat nem ismerték, de átfogó, logikusan felépített képzési rendszerrel, és a pedagógusi munkában való alkalmazhatóság bemutatásával, pedagógusokra szabottan át lehet adni a pedagógusoknak. A modulokba tervezett kompetenciafejlesztés, hosszabb képzési időtartamba tervezett szakaszos képzés elősegíti a szemléletváltozást,a pedagógusok szakmai személyiség fejlődését, az új intézményi és tanári gyakorlatok kialakítását. A hallgatói visszajelzések megerősítik, hogy a gyakorlatra építő és gyakorlatorientált képzést nyitottsággal fogadják, és a tapasztalati tanulás elősegíti az új ismeretek integrálódását az addig kialakult tudásrendszerükbe.

8 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!