Mégis kinek az érdeke. Ellentmondások a gyermekek

Az előadások a következő témára: "Mégis kinek az érdeke. Ellentmondások a gyermekek"— Előadás másolata:

1 Mégis kinek az érdeke. Ellentmondások a gyermekek
Mégis kinek az érdeke? Ellentmondások a gyermekek védelmére hivatott rendszer intézményeiben a párkapcsolati erőszak kezelése során Wirth Judit A távoltartás új szabályainak alkalmazása, hatékonyságuk Bírónők Egyesülete konferenciája OITH

2 Az intézmények Védőnői hálózat Családsegítő és gyermekjóléti központok
Gyámhatóság Nevelési tanácsadó, iskolapszichológus Rendőrség Ügyészség Bíróság Pártfogó felügyeleti hálózat

3 A párkapcsolati erőszak és a gyermekek helyzete közötti összefüggés
A bántalmazók 50-70%-a gyerekét is bántalmazza A gyerekekkel való szexuális visszaélések esetén az esetek minimum 40%-ában partnerbántalmazás is megállapítható Az esetek 50%-ában a fizikai bántalmazás az első terhesség idején kezdődik Az elszökött gyerekek 80%-a bántalmazó szülő(k)től menekül A fiatalkorú bűnözők négyszer olyan gyakran nőttek fel erőszakos légkörű családban, mint az összes gyerek

4 A partnerkapcsolati erőszak hatása a gyerekvállalásra: a reproduktív jogok érvényesülésének megakadályozása A gyerek(ek) születésének időzítése A gyerekek száma A gyerekek után járó ellátások Bánásmód a terhesség idején (az ún. szelektív abortusz)

5 A partnerkapcsolati erőszak hatása a gyerekek fizikai fejlődésére (testi tünetek)
Emberi kézre vagy eszközre utaló sérülések Sérülések, melyek nem egyeznek a magyarázattal Leplezett vagy eltitkolt sérülések Különböző gyógyulási fázisban lévő sérülések Krónikus táplálkozási problémák, emésztőszervi panaszok Krónikus fejfájás Pánikrohamok Életkornál lassúbb ütemű fejlődés

6 A partnerkapcsolati erőszak hatása a gyerekek lelki fejlődésére (önészlelés, önértékelés, világszemlélet) Teljes egyedüllét tudata Belső rosszaság tudata, önhibáztatás és szégyen Öngyűlölet és bűntudat Tehetetlenség és felelősségérzet Kiszolgáltatottság Biztonságérzet hiánya (trauma-alapú világnézet) Hamis én tudata Disszociáció/racionalizálás

7 A partnerkapcsolati erőszak hatása a gyerekek szociális kapcsolataira
Magányosság, vagy „bandázás” Az anya-gyermek kapcsolat megromlása Bizalomhiány és traumás kötődés egyszerre Hiperérzékenység mások érzései és igényei iránt (álszociabilitás, „koraérettség”)

8 A probléma és a tünet megkülönböztetése
Jellemző hiányosságok: Tünetek problémaként kezelése (erőszakosság, visszahúzódás, rossz tanulás, drog, alkohol, egyéb anyag-abúzus, ún. promiszkuitás, stb.) Valódi probléma feltárásának hiánya Rákérdezés készségének hiánya Valódi probléma felismerése esetén tehetetlenség, beavatkozás elmaradása

9 A bántalmazás eltűnése a rendszerben
Terminológia, definíció, tényállás hiánya, el nem ismerése (ENSZ, WHO, ORFK-utasítás), helyette elmosó „terminológia” alkalmazása A bántalmazott és a bántalmazás valóságának el nem ismerése, figyelmen kívül hagyása, tagadása Az erőszak láthatatlanná tétele az anyagi és eljárásjogban (többszöri és akár eltérő cselekmények értékelés nélkül hagyása, halmazat vs. folytatólagosság, gyermek-láthatási esetek, iü. pszichológusi szakvélemények) A bántalmazó „eltüntetése” (bántalmazó vizsgálata helyett a bántalmazott vizsgálata) Eltántorító mechanizmusok (magánindítvány, magánvád) Diszkrimináció (egyéni elfogultság helyett intézményes megkülönböztetés) Gyermekvédelmi” rendszer elvárásai és reakciói a bántalmazottal szemben (védje meg, biztosítsa a kapcsolattartást, egyezzen meg  „védelembe” vétel, kötelezés, számonkérés az áldozaton, félelem a bántalmazótól, de az áldozat – a gyerek is – félelmének figyelmen kívül hagyása) [Spronz Júlia (2009) ‘A jog hálójában’, in: Rendszerbe Zárva (szerk. Wirth Judit), Budapest, NANE Egyesület – Patent Egyesület, o.]

10 A jelenséget leíró „bolygómodell”
Az ellentmondásos rendszerek kacsolódása: családon belüli erőszak gyermekvédelem kapcsolattartás ‘B’ Bolygó ‘A’ Bolygó Bántalmazó partner „Gyermekei megvédésére képtelen” anya ‘C’ Bolygó „Elég jó apa”

11 Az ellentmondásos rendszerek működése
A jelenlegi európai trendek ellentmondásait Marianne Hester bristoli professzor „bolygómodellje” világosan leírja [Hester, M., 2004, Future Trends and Developments – Violence Against Women in Europe and East Asia, Violence Against Women 10 (12), pp ]: Gyerekvédelem (gyermekvédelmi törvény), segítői megközelítés a büntető helyett, állami beavatkozás az erőszakos családban, nem társadalmi nemekhez kötött Párkapcsolati erőszak (büntetőjogi és polgárjogi következmények, társadalmi nemekhez kötött (túlnyomórészt férfierőszak) Láthatás és kapcsolattartás (polgári jog), mediáció vagy tárgyalás útján elért eredmény, semleges, nem nemekhez kötött: szülői felelősség „Gyermekei megvédésére képtelen” anya Bántalmazó partner „Elég jó” apa

12 „A” bolygó: a párkapcsolati erőszak
A bántalmazó viselkedését a rendőrség és egyéb hatóságok beazonosítják, mint bántalmazást az anya ellen Előfordul, hogy eljárást indítanak szabálysértés vagy bűncselekmény miatt. Ha erre lehetőség van, akár távoltartást is elrendelhetnek az elkövetővel szemben.

13 „B” bolygó: „gyermekvédelmi” intézmények
Esetleg: belekerül a rendszerbe, hogy az apa bántalmazó viselkedést mutatott az anyával szemben az együttlakás és a szétválás időszaka alatt, De nem mindig, és nincs jelenősége, mert ‘B’ bolygó fókusza a gyerekek védelme és nem a felnőtteké, és a párkapcsolati erőszak nincsen elismerve mint olyan, amely ellen a gyereket is védeni kellene. A gyerekvédelmi szolgálat védelembe veheti a gyerekeket kiskorú veszélyeztetése (lelki/érzelmi erőszak) miatt, De ez nem feltétlenül szolgálja a védelmét, mert a védelembe vétel a gyakorlatban inkább az anya ellenőrzését jelenti, és változatlanul nem az anya (és rajta keresztül a gyerek) bántalmazása elleni fellépést. Feljelentés készül a bántalmazó ellen, De ennek kicsi a valószínűsége, mert a) ezen a bolygón a segítői szemlélet az uralkodó, és nem a kriminalizáló, b) a segítők félnek a bántalmazótól. Ehelyett: az anya felszólítása a bántalmazó elhagyására (ha ezt még nem tette volna meg), és ha nem: „védelmezésre képtelen” anya  akár kiemelés, A ‘B’ bolygón tehát, annak ellenére, hogy az anyát éri az erőszak, az anya felelőssége, hogy számoljon a következményekkel. Az erőszakos apa gyakorlatilag teljesen láthatatlan ezen a bolygón.

14 „C” bolygó: kapcsolattartás és láthatás
Az apa mind az ‘A’ mind a ‘B’ bolygóról a ‘C’ bolygóra érkezik hogy kapcsolattartást, vagy akár szülői felügyeleti jogot kérjen. Helyzete: ‘B’ bolygón nem indult ellene eljárás az anyával szembeni erőszak által okozott kiskorú veszélyeztetéséért  nem áll rendelkezésre bizonyíték, mely rávilágítana a válás utáni gyerekfelügyeleti képességére. De még ha az ‘A’ bolygóról érkezve van is ellene jogerős ítélet vagy hatályos távoltartás, a láthatás bolygón ez „felnőttek közti” ügy, „nincs” közvetlen kapcsolata a gyerekekkel. A hangsúly nem a gyerekvédelmen van, hanem azon, hogy a) minden gyereknek két szülője legyen, akármilyen, b) minden apának joga van látni a gyerekét. A bántalmazó férj (apa) is „elég jó apa” státuszt kap, akinek legalábbis kapcsolata kell legyen a gyerekkel a válást követően. Az anya különlegesen nehéz dilemma elé néz: megpróbálta korlátozni a partnere erőszakos viselkedését azzal, hogy az ‘A’ bolygón rendőrt hívott és tanúskodott a büntetőtárgyaláson. Elhagyta erőszakos partnerét, szót fogadva a ‘B’ bolygón található gyerekvédelmi segítőknek, hogy megvédje gyermekeit. De a ‘C’ bolygó ellentétes megközelítést alkalmaz: a családoknak továbbra is családokként kellene működni, a bántalmazás ellenére. Ezért a ‘C’ bolygón kapcsolattartást rendelnek el az erőszakos partner és a gyerekek között, ami nem csak meghazudtolja a bántalmazott anya eddigi tapasztalatait, de ismét retteghet gyermekei biztonságáért.

15 Megoldás? Mindegyik bolygónak megvan a maga története, kultúrája és megvannak a saját törvényei  ezeket fel kell ismerni. A gyerekek biztonságának realisztikus meghatározása ilyen körülmények között olyan kihívás, mely a párkapcsolati erőszak mechanizmusainak pontos ismeretét kívánja (minimum).

16 Köszönöm figyelmüket!