Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,

Az előadások a következő témára: "Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,"— Előadás másolata:

1 Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés

2 Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült, de az iskola, mint oktató-nevelő intézmény, több évezredes múltra tekint vissza. A középkori universitas eredetileg közösséget, communitast jelentett (hallgatók és oktatók közössége). Az intézmény, ahol az oktatás-tanulás folyt = studium, magasabb foka: studium generale.

3 A középkori egyetemek működése ma is mutat aktualitást. universitas – közösség – tanárok és diákok együttesen működő közössége tanítva tanulni ma is fontos a középkori peregrináció – a mai Erasmus megfelelője – akkor egyszerűbb volt nyelvileg (a latin miatt) középkori eredetű az egyetemi autonómia, de a tudományok közötti interdiszciplinaritás is. a két szint is mutat hasonlóságot – baccalaureatus, magister  az alap, majd: jogi, orvosi, teológiai (vagyis a továbbképzés alapja a bölcselet)

4 Új tendenciák Ma a cél és eszköz egysége kapott hangsúlyt, vagyis a tanárképzés célja, az ismeretek hatékony átadása, az eszköze maga a tanári mesterség. Az oktatás komplexitása: meghatározó a tanár, diák, a módszer, tananyag – ezek együttes fejlesztése képzésben, továbbképzésben. Az elmúlt évek törvényi szabályozásai (2011. évi a nemzeti köznevelésről, ill. a nemzeti felsőoktatásról) felhatalmazást adtak a tanárképzés átalakítására. Ezt egészítették ki a 2012, 2013-as kormányrendeletek. A tanárképzés strukturális és tartalmi átalakításának első szakasza a bolognai rendszer kialakítása, az osztott tanárképzés, a második a 2013-ban bevezetett osztatlan tanárképzés.

5 A továbbképzések volumenének, finanszírozásának meghatározásánál fontos figyelni arra a nemzetközi tendenciára, hogy a továbbképzések jelentősége, funkciója egyre kiterjedtebbé válik. A továbbképzési rendszernek hármas funkciót (az oktatáspolitikai törekvések megvalósítását, a helyi fejlesztések támogatását és a pedagógusok folyamatos egyéni fejlesztését) kell össze-hangoltan támogatnia. A továbbképzési rendszer alapvető szemlélet-módjának a pedagógusok szakmai fejlődését, szakmai tanulását kell középpontba állítania, ennek alapja a pedagógus egyéni szakmai fejlődésének igénye.

6 A törvényi irányok és több külföldi példa is arra utal, hogy akkor lehet sikeres a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése, ha: a továbbképzés az alapképzéssel szoros kapcsolatot tart a pedagógusképző felsőoktatási intézmények meghatározó szakmai fejlesztő szerepe mellett, a továbbképzések, fejlesztések szakmai irányai az uniós trendek figyelembevételével meghatározott nemzeti céloknak megfelelnek, és a köznevelési intézmények gyakorlati igényeihez igazodnak, a továbbképzések túlnyomó többségben a köznevelési intézményekben zajlanak, és építenek a pedagógusok hosszú távú, aktív együtt-működésére hálózatos rendszerben,

7 a hálózatos továbbképzési rendszer meghatározó személyiségei a tanárképző központokkal/ kutatóintézetekkel együttműködő innovatív pedagógusok (mestertanárok, kutatótanárok, vezető óvodapedagógusok vagy tanítók), a rendszer fontos intézményei pedig hálózati központok (mágnes iskolák), a továbbképzések, szakmai fejlesztések tartalmi és módszertani értékelése, a források hatékony felhasználása megfelelő szakmai protokollokkal, állami ellenőrzéssel biztosított.

8 Összességében az egész hálózatos továbbképzési rendszer támogasson egy olyan pedagógus életpályamodellt, amely a képzést, a bevezető támogatási rendszert és a folyamatos szakmai fejlődést egységes rendszerré változtatja. Ennek nyomán a pedagógusok: a felsőoktatási intézményben szerzett olyan képesítéssel rendelkezzenek, amely megfelelő egyensúlyt teremt a kutatásalapú tanulmányok és a tanítási gyakorlat között, tantárgyaik területén magas szintű szaktudással, valamint megfelelő pedagógiai, módszertani kompetenciákkal rendelkezzenek, pályájuk kezdetén hatékony támogatási programokon vehessenek részt, pályafutásuk alatt megfelelő mentori továbbképzési támogatásban részesüljenek, fejlesztő hálózatok tagjai lehetnek, egész pályafutásuk alatt támogató típusú ösztönzésben részesüljenek, hogy formális és informális tanulás keretében új tudásra, készségekre, kompetenciákra tegyenek szert, beleértve a külföldi csereprogramok lehetőségeit is.

9 Köszönöm a figyelmet!