Továbbtanulás - 2008. Összeállította: Kovács Tibor és Pete István Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Békéscsaba.

Az előadások a következő témára: "Továbbtanulás - 2008. Összeállította: Kovács Tibor és Pete István Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Békéscsaba."— Előadás másolata:

1 Továbbtanulás - 2008. Összeállította: Kovács Tibor és Pete István Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Békéscsaba

2 2008-tól a felvételi eljárásban összesen 480 pontot lehet elérni. Ez három részből tevődik össze. TANULMÁNYI PONTOK TANULMÁNYI PONTOK; itt legfeljebb 200 pontot szerezhet a jelentkező. 100 pont kapható öt tantárgy utolsó két év végi érdemje- gyeinek összegét kettővel megszorozva. Az öt tárgy: magyar nyelv és irodalom (a két tárgy átlaga kerekítés nélkül), történelem, matematika, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy. További 100 pontot lehet szerezni a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi tárgy százalékos vizsga- eredményének átlagával. Az év végi jegyek összegénél választott tárgynak nem kell azonosnak lennie a szabadon választott érettségi tárgy- gyal.

3 ÉRETTSÉGI PONTOK: Itt is legfeljebb 200 pont szerez-hető. Az érettségi pontok száma egyenlő az adott szak által előírt két érettségi vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. Függetlenül attól, hogy a felvételiző közép - vagy emelt szinten vizsgázik. Amennyiben egy szaknál több érettségi tárgy van meghatá- rozva, úgy a jelentkező számára legkedvezőbb két érett- ségi vizsgatárgy eredménye kerül beszámításra. A felvételi pontok számításánál vagy a tanulmányi pon- tok és az érettségi pontok összegét, vagy az érettsé- gi pontok kétszeresét veszik figyelembe, attól függő- en, hogy a jelentkező számára melyik a kedvezőbb.

4 TÖBBLETPONTOK: A többletpontokkal maximum 80 pont szerezhető. 30%-os eredmény felett egy emelt szintű vizsgáért 40 pont jár. Egy államilag elismert középfokú C tipusú nyelvvizsga ese- tén 35, felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 50 pontra jogosult a felvételiző. A nyelvvizsgákkal legfeljebb 50 többletpont szerezhető. Egy adott nyelv ismeretéért a jelentkező csak egy jogcímen (vagy emelt szintű érettségiért, vagy nyelv- vizsgáért), a számára kedvezőbb pontszámot kapja meg. További többletpontok szerezhetők tanulmányi versenye- ken elért eredményekért: OKTV 1-10. hely 80 pont, 11- 20. hely 50 p. 21-30 hely 25 pont, szakképesítésért (30 pont), sporteredményekért (10-20 pont). A hátrányos helyzetű jelentkező maximum 50 többletpontra jogosult.

5 Előnyben részesítés Hátrányos helyzetű (25 pont) További 25 pontot kap az a hátrányos helyzetű, akinek szülei legfeljebb a nyolcadik osztályt fejezték be Fogyatékossággal élő (50 pont) Beteg gyereket gondozó – pl. fizetés nélküli szabadságon lévő (50 pont) A felsőoktatási intézmény felvételi szabályzatában foglaltaknak megfelelően sport és művészeti versenyeken elért eredményért 10, 20 többletpont adható.

6 2 középfokú nyelvvizsga vagy 1 felsőfokú –35+15=50 pont – 30 pont veszteség, de az érettségi mind középszintű, így várhatóan jó eredményű 1 középfokú nyelvvizsga és 1 emelt szintű érettségi –35+40=75 pont – 5 pont veszteség,de 1 emelt sz. érettségire könnyebb felkészülni, mint kettőre 2 középfokú nyelvvizsga és 1 emelt szintű érettségi –35+15+30=80 pont - jó, de csak az igazán kiválók képesek rá és az emelt szintű érettségiért „csak” 30 pont adható a 40-ből, vagy a 2. nyelvvizsgát nem vesszük figyelembe, de akkor az előző esetet kapjuk, tehát a 2. nyelvvizsga az előző esethez képest „csak” 5 többletpontot jelent Lehetséges felvételi stratégiák (I.) Lehetséges felvételi stratégiák (I.)

7 2 emelt szintű érettségi –Elérhető 80 pont – nincs többletpont veszteség, de az érettségi %-os teljesítményét leronthatja 2 emelt szintű érettségi, ami közül az egyik legalább 60%-os, idegen nyelvből letett vizsga (középfokú nyelvvizsga) –Elérhető 35+40=75 pont –tehát 5 pont veszteség, és az érettségi %-os teljesítményét leronthatja (Ha a felsőoktatási intézmény idegen nyelvből nem tette kötelezővé az emelt szintű érettségit, de mindkét tantárgy szerepel az érettségi pontot adó tárgyak között, akkor (40+40=80 pont) az előző esetet kapjuk.) Lehetséges felvételi stratégiák (II.)

8 ÁTSOROLÁS Új fogalommal ismerkedhetnek az egyetemisták: a 2008/2009. tanévben először alkalmazták az átsorolást, vagyis az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók legrosszabbul teljesítő csoportjának kötelező áthelyezését a költségtérítéses képzésbe.

9 Egy 2007. márciusi kormányrendelet állapította meg az átsorolás szabályait. Az új rendszerben mindössze egy évre jelent garanciát, hogy valakit felvettek az államilag finanszírozott képzésre. Az első év végén az egyetemek a tanulmányi eredményt megvizsgálva döntenek arról, hogy a hallgató folytathatja-e ingyenesen a tanulmányait, vagy átkerül a költségtérítéses képzési formába. Az átsorolás bevezetésének az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerint kettős célja van: egyrészt tanulásra ösztönzi a diákokat, egészséges versenyt teremt, másrészt nem egyetlen vizsga, a 18 évesen letett érettségi dönti el, hogy négy évig „nyaralhat-e” a fiatal az ingyenes képzésben, vagy súlyos összegeket kelt leszurkolnia a diplomáért. Az átsorolás ugyanis kétirányú: az adott tanév legjobban teljesítő költségtérítéses diákjai előtt is megnyílik az ingyenes képzésre való átkerülés lehetősége. A kormányrendelet értelmében az átsorolásról szóló döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdete előtt 30 nappal kell meghozni. A határozatot a tanulmányi osztályok adják ki, és fellebbezni is lehet ha a diák úgy érzi, méltánytalanság érte.

10 Azt a diákot kell automatikusan átsorolni, aki az utolsó két félév- ben, amikor hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát. Az átsorolás ilyen esetekben kötelező, a tanulmányi osztálynak nincs módja mérlegelésre, méltányossági alapon sem. Ugyanakkor felmentés jár azoknak, akik betegség, szülés vagy más fel nem róható ok miatt nem tudták félévüket befejezni és az előírt krediteket megszerezni. Az egyetemek egyéb előírásokat is rögzíthetnek, amelyeket telje- síteni kell a hallgatónak, ha meg akarja őrizni az államilag finan- szírozott státust, ezért a gólyáknak érdemes már a beiratkozás után érdeklődni a helyi feltételekről az egyetem tanulmányi osz- tályán. Az egyetemek egy képzési területen az adott évfolyam legfeljebb 15 százalékát sorolhatják át a költségtérítéses képzésbe, és ugyanilyen arányban engedhetik át a legjobban teljesítő fizetős diákokat az államilag finanszírozott körbe. A 15 százalék csak egy limit, amit az egyetemek nem kötelesek kitölteni, az első év tapasztalatai azt mutatják, hogy nem is törekedtek erre.

11 Az ELTE 3994 érintett hallgatója közül 276 diákot soroltak át idén köttségtérítéses képzési formára. Ennél is alacsonyabb az átsoroltak aránya a Pécsi Tudomány- egyetemen, ahol a nagyjából 7500 érintett hallgató közül mind- össze 162 diák veszítette el ingyenességet. A másik irányban még szűkebb az átjárás: alig 18 jól teljesítő fizetős diák nyerte el az ingyenességet. Mind az ELTE-n, mind Pécsett a természettudományi karok hall- gatói közül került ki a legtöbb átsorolt diák, őket a bölcsészek és az informatikusok követik. Tapasztalatok hiányában egyelőre nem tudni, hogy az átsorolt diákok közül hányan hagyják végleg abba tanulmányaikat. A költségtérítéses képzés ára 100-800 ezer forint/félév között mozog, vagyis hatalmas teher szakad azoknak a diákoknak a nyakába, akik elúsztak elsőéves tanulmányaikkal, ám eredetileg nem számoltak a lehetőséggel, hogy tandíjat kell fizetniük. Utolsó szalmaszálként ebben az esetben már csak a diákhitel felvétele marad.

12

13 Néhány adat és érdekes statisztika a 2008. évi felsőoktatási felvételiről

14 Ön melyik főiskolát vagy egyetemet tartja az ország legjobb felsőoktatási intézményének? (spontán válaszok százalékos megoszlása az említési arányok szerint csökkenő sorrendben; több válasz lehetséges!)

15 A felvételi mérlege országosan 96 990 diák jelentkezett felsőfokú intézménybe 80 924 felvett diák 16 066 elutasított diák augusztus 13-ig nyújthatta be pótfelveteli jelentkezését összesen 2204 szakra államilag támogatott képzésre 52 618 diákot vettek fel 343 pont volt a felvételizők átlagosan elért pontszáma 475 pont volt a legmagasabb ponthatár; a nem- zetközi gazdálkodás szakra lehetett vele bejutni a legnagyobb, 489 százalékos túljelentkezés a művészeti szakokra volt

16

17 Az új 480 pontos rendszernek köszönhetően az egyes szakok között igen nagy eltérés alakult ki: volt olyan képzés, ahol a minimum megközelítette a max. szerezhető pontokat: nemzetközi gazdálkodás szakra 475 vagy annál több ponttal lehetett csak bejutni. 16 olyan szakhoz elegendő volt 160 pontot összegyűjteni, ez akár egy kettes érettségi átlaggal is teljesíthető volt. A hiányszakmáknak számító műszaki-természettudo- mányos területeken is lejjebb vitték a ponthatárokat, de így sem sikerült több diákot e szakok padsoraiba ültetni. A felvettek több mint 50 százaléka 350-400 pontot ért el az új rendszerben, mintegy felüknek legalább egy nyelvvizsgája, 36 százalékuknak pedig legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi vizsgája is volt.

18

19

20 A jelentkezők számának alakulása 2004-2008 között* (fő) * A pótfelvételizők és a keresztféléves képzésre jelentkezők nélkül.

21 Évről évre csökken a felvételizők száma Békés megyében Forrás: FELVI.HU

22

23 SOK AZ ÜGYVÉD, KEVÉS A BÍRÓ

24 Közgazdaságtudományi szakok rangsora (I.)

25 Közgazdaságtudományi szakok rangsora (II.)

26 Média szakok rangsora