Dr. Herbály Katalin Főiskolai tanár Szolnok, szeptember 18.

Az előadások a következő témára: "Dr. Herbály Katalin Főiskolai tanár Szolnok, szeptember 18."— Előadás másolata:

1 Dr. Herbály Katalin Főiskolai tanár Szolnok, 2014. szeptember 18.
,,Jó vidékfejlesztési gyakorlatok” az Európai Unióból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból egy kutatói ösztöndíj alapján Dr. Herbály Katalin Főiskolai tanár Szolnok, szeptember 18.

2 A vidéki térségek általános jellemzői 1
Népsűrűség: a vidéki területek ritka népessége miatt valamennyi infrastrukturális fejlesztés, szolgáltatás egy főre eső beruházási, fenntartási és fejlesztési költsége magasabb, mint a sűrűbben lakott városi centrumokban. A példa kedvéért képzeljük el, mennyivel hosszabb (és ezért költségesebb) egy tanyás területen tíz lakást összekötő utat megépíteni, mint egy sűrűn lakott városban. Az alacsony népsűrűség kihatással van a már megtelepült szolgáltatások áraira, minőségére és hozzáférhetőségére. Elszigeteltség: a lakó- és termelőhelyek földrajzi távolsága, elszigeteltsége miatt alacsony szintű a szolgáltatások kihasználtsági rátája, a szolgáltató és termelő cégek professzionális menedzserei, irányítói egymástól nagy távolságban dolgoznak,valamint hasonlóan nagy távolságok választják el egymástól a termelő cégeket a bedolgozóiktól, a piacoktól, a termeléshez szükséges financiális, adminisztratív és egyéb szolgáltatásoktól, stb.

3 A vidéki térségek általános jellemzői 2
Mobilitás: A személy-, a teher és az áruszállítás komoly költségtényező a vidéki területeken lakó és termelő emberek számára. Mivel a vidéki területek ritka népessége nagy fajlagos költségeket jelent a vidékre települő szolgáltatók számára, a vidéki emberek sok szolgáltatást csak hosszú utazások révén érhetnek el a városi centrumokban. Ugyanezen ok miatt a városokban székelő mobil szolgáltatások (például mentők, tűzoltók, vagy például mozgó árusok, stb.) reakcióideje jelentősen megnő a vidéki területekkel szemben, vidékre érve kínálatuk mennyiségi és minőségi szempontból is leegyszerűsödik. A tőkeforrások ritkasága: A vidéki területek tőkehiányának több oka van. Ezek között említhetjük, hogy a vidéki területeken gyakran a megfelelő menedzseri kapacitások hiánya akadályozza a vidék felé áramló fejlesztési erőforrások felhasználását.

4 A vidéki térségek általános jellemzői 3
A humán erőforrások ritkasága: A vidéki demográfiai folyamatok tipikusan szelektívek; az elvándorlás elsősorban a fiatalabb, képzettebb és kreatívabb népességre jellemző, s ez is hozzájárul a vidéki területek elöregedési, elnéptelenedési folyamataihoz, a vidéki lakosság csökkenő képzettségi szintjéhez. Az innovációkkal szembeni ellenállás: Valamennyi fentebb említett jellemző erősíti a vidéken élő népesség ellenállását a gazdasági és társadalmi innovációkkal szemben. A szegényebb és kiszolgáltatottabb népesség számára az innovációk magasabb kockázatot jelentenek, mint a stabil élethelyzetben élő embereknek, s mindez fokozza a vidéki tradicionalizmus erejét.

5 a Vidéki Térségek Európai Kartája (1996) ajánlásai alapján az alábbiak
A vidék funkciói a Vidéki Térségek Európai Kartája (1996) ajánlásai alapján az alábbiak gazdasági (termelési) funkció: magában foglalja a mező- és erdőgazdálkodást, a halászatot, a megújuló természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, az ehhez kapcsolódó feldolgozást, szolgáltatást, kereskedelmet és a foglalkoztatás elősegítésére a tevékenységek diverzifikálását, a mezőgazdaságon kívüli tevékenységet, a vidéki térségekben működő termelő és szolgáltató szervezetek működését, a falusi turizmus – üdülés – rekreáció alapjait; ökológiai funkció: elsősorban az egészséges élet természeti alapjainak védelmét (föld, víz, levegő), a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzését, a biodiverzitás, az erdők és más élőhelyek megóvását, általában az ökológiai rendszerek védelmét jelentik;

6 A vidék funkciói 2 társadalmi (közösségi) és kulturális funkció:
az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, újraélesztésében és átörökítésében, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében nyilvánulnak meg.

7 A kutatás helyszíne: Auburni Egyetem, Alabama
Alabama területe 135 775 km² Alabama lakosainak száma 4  fő

8 Alabamai képek Cahaba folyó Auburn Egyetem

9 Alabama bemutatása Az amerikai polgárháborútól a második világháborúig Alabama komoly gazdasági nehézségekkel küzdött, részben a mezőgazdaságtól való függés miatt. Később a mezőgazdaság mellett felfejlődött az ipar. Fejlett oktatási és egészségügyi programokat dolgoztak ki. Megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, előtérbe került a baromfitenyésztés, a tejgazdaság, a kisebb farmokra alapuló élelmiszer-árutermelés, stb.

10 Agrár-szaktanácsadás Katasztrófa védelem
Alabama és Auburni Egyetem Szaktanácsadó Hálózata – Calhoun Megyei Iroda, Anniston, AL Fiatalok képzése (4H) Agrár-szaktanácsadás Katasztrófa védelem Gazdaságfejlesztés (pl. oktatás: KÉT GENERÁCIÓ) Család – és egészség Otthon- és kert (Master Gardeners) Természeti erőforrások Városi programok

11 Cane Creek Community Garden, Anniston, AL

12 Cane Creek Community Garden, Anniston, AL

13 Köszönöm a figyelmet!