Elsősegély-nyújtási ismeretek

Elsősegély-nyújtási ismeretek

Az elsősegély Az elsősegély azonnali beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt a mentők, orvosok, vagy más személyek megérkezése előtt. Elsősegélynyújtónak általában olyasvalakit nevezünk, aki elvégzett egy elméleti és gyakorlati képzést adó tanfolyamot, és szakmailag ellenőrzött vizsgát tett annak anyagából. Az elsősegély célja: - Az élet megmentése. - Megakadályozni a további egészségkárosodást. - Elősegíteni a gyógyulást. Az elsősegélynyújtó: - Alaposan képzett. - Vizsgát tett, amelyet rendszeresen megújít. - Naprakész elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik.

Az elsősegélynyújtó kötelességei: - Gyorsan és biztonságosan felmérni a helyzetet, majd ezt követően megfelelő segítséget kérni. - Amennyire lehet megállapítani a sérülés vagy betegség természetét, amelyben a balesetes szenved. - Azonnal elvégezni - a fontossági sorrend betartásával - a helyes és halaszthatatlan beavatkozásokat. - Intézkedni, hogy a sérültet elszállítsák kórházba, orvosi rendelőbe, vagy - amennyiben a körülmények és a sérülés, betegség jellege megengedi - haza. - A sérülttel maradni mindaddig, amíg átadhatja őt a megfelelő személynek. - Jelentést írni és átadni, további segítséget nyújtani, ha szükséges.

Tennivalók vészhelyzetben Elsősegély vészhelyzetben A helyszín felmérése (tájékozódás): - Higgadtan, gyorsan tájékozódjunk arról, mi történt. - Mérjük fel, milyen veszély fenyegeti az elsősegélynyújtót, illetve a sérültet. - Soha ne kockáztassuk saját testi épségünket! Biztosítsuk a helyszínt! - Óvjuk meg a sérültet és magunkat a további veszélyektől, sérülésektől! (Kapcsoljuk ki a járművek gyújtását, vagy vegyük le az akkumulátorról a sarukat, szórjunk földet vagy homokot a kifolyt üzemanyagra, ékkel rögzítsük a felborult, instabil járművet, áramtalanítsuk a feszültség alatt álló berendezéseket, oltsuk el a tüzet, izoláljuk az izzó tárgyakat, stb.)

Tennivalók vészhelyzetben - Egyedül ne vállaljunk túl sok feladatot! Vegyük számba, hogy a jelenlévők közül kinek a segítségére számíthatunk. Határozott fellépéssel még a passzív nézelődőket is hasznos segítségnyújtásra lehet bírni. Kérjük meg segítőinket, hogy biztosítsák a helyszínt, hívjanak segítséget, készítsék ki szükséges eszközöket, biztosítsák a sérült nyugalmát. - Vegyük számba az összes sérültet és ezután nyújtsunk elsősegélyt! - Ha több, mint egy sérült van, a sérülések súlyossága szerint döntsük el az ellátás sorrendjét! Több sérült ellátásának sorrendje meghatározó lehet életben maradásuk szempontjából. Először azokkal kell foglalkozni, akik eszméletlenek. Kérjünk segítséget! - Bizonyosodjunk meg arról, hogy a szükséges szakemberek elindultak a helyszínre! Ha valaki mást kérünk meg, hogy segítséget hívjon, az illető feltétlenül jöjjön vissza, hogy tájékoztasson a hívás sikeréről.

Tennivalók vészhelyzetben Közúti balesetek A közúti balesetek bekövetkezte után gyakran megtörténik, hogy a forgalom tovább halad, ami súlyos veszélyeket rejthet magában. Nagyon fontos, hogy a helyszínt biztosítsuk, hogy megvédjük mind önmagunkat, mind a sérülteket, és az úton közlekedőket egyaránt. A gépjárműből önmagától kiszállni nem képes eszméletlen sérültet egy speciális módszerrel lehet kiemelni, amit az alábbi képek szemléltetnek. A sérültet csak akkor emeljük ki, ha feltétlenül szükséges. A kiemelést előtt vizsgáljuk át a beteget, nincs-e valamilyen törése.

A sérült lábait szabadítsuk ki a pedálok közül, bal lábfejét emeljük a küszöbre, kapcsoljuk ki a biztonsági övet.

Karjait tegyük az áldozat ölébe és döntsük előre törzsét.

Törzsét fordítsuk el kissé úgy, hogy nekünk háttal legyen, majd a tőlünk távolabbi alkarját a hóna alatt átnyúlva fogjuk meg mindkét kezünkkel.

A sérültet a karjánál fogva emeljük a mellkasunkra.

Húzzuk ki a gépjárműből. Húzzuk ki a gépjárműből. Elsősegély-nyújtási ismeretek Húzzuk ki a gépjárműből.

A mentők hívása A mentőket akkor hívjunk, ha már körülnéztünk és a felmérés után megfelelő információval rendelkezünk. A mentők hívószáma 104. Mentő hívásakor az alábbi adatokat kell bemondani: - Mi történt, mi történik (pl. karambol, gázolás, öngyilkosság, klinikai halál, újraélesztés zajlik stb.). - Az esemény helyszíne. - A sérültek száma, állapotuk (könnyű, súlyos, életveszélyes, halott). - Milyen egyéb segítségre van szükség (műszaki mentés, rendőrség, tűzoltóság).

Az esemény helyszínét különböző típusú helyeken különböző módon tudjuk leírni: - Városban: kerület, kereszteződés, házszám, amely előtt az esemény történt. - Lakásban: kerület, utca, házszám, lépcsőház száma, emelet, ajtószám, lakástulajdonos neve, a kapucsengőre kiírt név. - Üzemben: üzem neve, címe, kapu száma, épület száma. - Országúton: út száma, km szelvény - Autópályán: útszakasz iránya, km szelvény. - Számozatlan úton: két község, amely között a baleset történt, km szelvény, amely után a - számozatlan út leágazik a számozott útról. - Nehezen megközelíthető helyszín: találkozási pont, ahol egy személy várja a mentőt.

A mentőláda felszerelése - Sebfertőtlenítéshez jód és benzin. - Steril mull lapok és pólyák, gyorskötöző pólyák. - Háromszögletű kendő, biztosítótű. - Gumikesztyű. - Steril vatta, olló, ragtapasz. - Rugalmas pólya. - Kis füzet feljegyzésekhez. - Fájdalomcsillapító, lázcsillapító, görcsoldó.

Az újraélesztés ábécéje -A: Átjárható légutak szabaddá tétele. -B: Befúvásos lélegeztetés. -C: Circulatio (keringés) biztosítása.

A sérült állapotának felmérése - Az eszmélet ellenőrzéséhez kiáltunk a sérültre. Ha nem reagál, óvatosan rázzuk meg vállait. Egy eszméletlen sérült nem reagál az ilyen ingerekre. - Az eszméletlen sérült légútját szabaddá kell tenni. A szájüregben lévő akadályokat (hányadék, vér, műfogsor, letört fogak, idegen tárgy, stb.) el kell távolítani, nyakkendőt, sálat levenni, célszerű a mellkas fölötti ruharétegeket is eltávolítani. Térdeljünk a sérült feje mellé majd teste felé eső kezünk két ujjával emeljük meg az állát, miközben másik kezünket a homlokára helyezve hajtsuk hátra a fejét.

A sérült állapotának felmérése - A sérült fejét ebben a helyzetben megtartva hajoljunk közel az arcához. Figyeljük a mellkas emelkedését, süllyedését, próbáljuk meghallani a légvétel hangját, vagy érezzük meg arcunkon a kifújt levegőt. A légzéshiány megállapítása előtt legalább 5-10 másodpercig figyeljünk. - A pulzus ellenőrzéséhez szintén hátra kell hajtani a fejet. A hátraszegett fejtartás során a sérült nyaka megfeszül. Ekkor a mutató-, a középső- és a gyűrűsujjal kitapintható a pulzus a légcső és a mellette futó izom között. A megfelelő pulzus megállapításához szintén 5-10 másodperc elegendő.

Újraélesztés A stabil oldalfekvő testhelyzet A stabil oldalfektetés végrehajtása: (videó felvétel letölthető a Térdeljünk a sérült mellé, hajtsuk hátra a fejét és emeljük meg az állát, hogy légútjai átjárhatóak legyenek. Alsó végtagjait egyenesítsük ki, a hozzánk közelebb eső karját könyökben derékszögbe hajlítsuk, a tenyerét fordítsuk felfelé. -A távolabbi kart fektessük keresztbe a mellkason, a keresztbe tett kar kézfejét helyezzük a sérült arcához tenyérrel kifelé fordítva. Másik kezünkkel fogjuk meg a távolabbi combját és húzzuk fel a térdét úgy, hogy lábfeje a talajon maradjon.

Újraélesztés -A keresztbe tett kézfejet megtartva a térdnél fogva húzzuk magunk felé a sérültet, hogy felénk forduljon. -A fejet hajtsuk hátra, hogy a légutak továbbra is szabadak maradjanak. Ezt követően igazítsuk meg az arc alatti kézfejet és a behajlított lábat, hogy az mind térdben, mind csípőben, derékszögben hajoljon. A stabil oldalfekvő sérültet nem szabad magára hagyni, a légzést és a pulzust folyamatosan ellenőrizni kell. A művelet nem hajtható végre gerinctöréses, mellkasi sérüléses, nyílt hasi sérüléses, illetve medence- és combcsonttöréses sérülteknél.

Újraélesztés Mesterséges lélegeztetés Szájból szájba lélegeztetés: (videó felvétel letölthető a - Térdeljünk a sérült feje mellé és biztosítsuk a légút átjárhatóságát és hajtsuk jól hátra fejét, miközben két ujjal az állát felszorítod. Két ujjaddal csípd össze a sérült orrnyílását, hogy lezárd azt. - Mély lélegzetvétel után ajkainkkal a sérült szája köré helyezve fújjuk a levegőt a sérült szájába, amíg a mellkasa fel nem emelkedik. - Vegyük el ajkaink a sérült szájától és hagyjuk, hogy a mellkas leereszkedjen. A befúvást felnőtt sérült esetén percenként tízszer kell ismételni, kisgyermek, vagy csecsemő esetén a befúvást percenként 20 kisebb adagban kell biztosítani. Csecsemő esetén csak annyi levegőt fújjunk be, amennyi a szájüregedben elfér. A lélegeztetést a szaksegítség (mentő, orvos) megérkeztéig, vagy a spontán légzés helyreálltáig folytatni kell. A helytelenül tartott fej, vagy a túl erős befúvás a levegőt a gyomorba juttatja és ezáltal a lélegeztetés teljesen hiábavalóvá válik.

Újraélesztés A vérkeringés helyreállítása (szívmasszázs) A szívmasszázst szigorúan csak képzett és vizsgázott szakember végezheti. A klinikai halál fogalma A klinikai halál a halál folyamatának első szakasza, melynek tünete az alapvető életműködések hiánya. Kezdete az életműködések megszűnésének időpontjával egybe esik és legfeljebb öt percig tart. Öt perc alatt az agykéreg sejtjei visszafordíthatatlanul károsodnak, s a klinikai halál folyamata a biológiai halálba torkollik.

Újraélesztés A biológiai halál fogalma A sejtek az oxigénhiány következtében elpusztulnak, az állapot visszafordíthatatlanná válik. Ha nincs biológiai halálra utaló jel (pl. becivódásos hullafoltok, hullamerevség, élettel összeegyezhetetlen sérülés), haladéktalanul meg kell kezdeni az újra élesztést.

Az elsősegélynyújtás gyakorlata Átvizsgálás fejtől a lábig Minden életmentő tennivaló elvégzését követően a sérültet gondosan meg kell vizsgálni. A vizsgálat menete a fejtől a lábak felé halad. Előfordulhat, hogy az áldozatot meg kell mozdítani, egyes ruhadarabokat el kell távolítani, vagy félre kell hajtani, de mindig tartsuk szem előtt, hogy a sérültet csak annyira mozdítsuk meg amennyire feltétlenül szükséges. Az átvizsgálás során használjuk mindkét kezünket és mindig hasonlítsuk össze a test két oldalát.

A következő testrészeket vizsgáljuk meg: - Koponya: Kezeinkkel finoman érintve vizsgáljuk meg, nincs-e seb, duzzanat, besüppedés, ami koponyacsont-törésre utalhat. A fejet és a nyakat csak nagyon óvatosan mozgatva szabad vizsgálni. - Arc: Figyeljük meg a bőr színét, tapintsuk ki a hőmérsékletét, a nedvességét. Ebből megállapítható a sokkos folyamat, esetleg a láz. - Szemek: Ellenőrizzük, hogy a pupillák egyforma méretűek-e, nincs-e idegen tárgy, vagy bevérzés a szemfehérjében. - Orr: Tekintsünk be az orrüregbe, nincs-e bennük vér, vagy véres váladék, ami a koponyán belüli sérülésekre utal. - Fülek: Nézzük meg, nem szivárog-e vér, vagy átlátszó folyadék a fülnyílásból. Eszméleténél lévő sérült esetén halk beszéddel ellenőrizzük, hogy a sérült hall-e mindkét fülére. - Száj: Számoljuk meg a percenkénti légzésgyakoriságot, figyeljük meg minőségét, nehézségét. Nyúljunk be a szájüregbe, nincs-e ott idegen tárgy. A kivehető műfogsort ki kell venni a szájból. Keressünk vérző sebeket, vagy rendellenességet a fogsoron, vagy az állkapocscsont sérülésére utaló deformálódásokat. Figyeljük meg az ajkak színét, mert az elkékülő ajkak az oxigénhiányra utalnak.

- Nyak: Számoljuk meg a pulzus gyakoriságát, erősségét, ritmusosságát. Óvatosan tapogassuk végig a nyaki gerincet a koponya aljától a hát kezdetéig, hogy sérülésre utaló jeleket találjunk. - Hát: Itt elsősorban a gerincoszlop épségét kell megvizsgálni, de ha azt tapasztaljuk, hogy a végtagok mozgása vagy érzékelése hiányos, akkor ezt a műveletet nem szabad elvégezni. A sérült gerincoszlop megvizsgálása is maradandó károsodást okozhat. Amennyiben nincs gerincsérülésre utaló jel, óvatosan csúsztassuk végig a kezünket a hát alatt, hogy nincs-e érzékeny pont, vagy deformáció. - Törzs: Az eszméleténél lévő beteget kérjük meg, hogy vegyen mély lélegzetet, közben figyeljük meg a mellkas mozgását. Tapintsuk ki a kulcscsontok és a vállak esetleges deformálódását, érzékenységét. Úgyanígy ellenőrizzük a bordák épségét. Vizsgáljuk meg, nincs-e seb a mellkas, vagy a has felületén. A medencecsont nagyon óvatos megmozgatásával kiderülhet ennek esetleges törése, vagy sérülése. Ellenőrizzük, hogy a testnyílásokból folyik-e vér.

- Karok: Vizsgáljuk meg a végtagok mozgását, érzékenységét. Kérjük meg a sérültet, hogy mozgassa meg minden hajlatát (váll, könyök, csukló), hajlítsa be ujjait. Ellenőrizzük a kézfej szorítását. Keressünk sebet, horzsolást, duzzanatot, figyeljük meg látható-e tűszúrás nyoma. Figyeljük meg a kézfej és különösen az ujjak színét. - Lábak: Ismételjük meg a karok vizsgálatát ezúttal a lábakon. Figyeljük meg a lábujjak mozgását, érzékenységét. A kékes bőr oxigénhiányra, keringési rendellenességre, vagy elfagyásra utal.

Az elsősegélynyújtás gyakorlata A ruházat eltávolítása A ruházatot csak annyit szabad eltávolítani, amennyi feltétlenül szükséges az ellátáshoz. Mindig légy tekintettel a sérült fájdalmaira. Csak akkor tedd tönkre az egyes ruhadarabokat, ha azok eltávolítására más mód nincs. Ha ruhát el kell vágni és a körülmények megengedik, akkor azt szorosan a varrás mellett tedd. Kabát és nadrág levétele esetén először mindig az ép végtagról kell lehúzni a ruhadarabot és utána lehet a sérült testrészről. A kabát levételéhez ültesd fel az áldozatot.

Az elsősegélynyújtás gyakorlata A bukósisak eltávolítása A bukó- vagy védősisakot csak akkor vegyük le, ha az feltétlenül szükséges. Ha lehet, akkor a sisakot a sérült önmaga vegye le. A bukósisak levételét csak két segítségnyújtó végezheti el: (videó felvétel letölthető a - Az első segítségnyújtó a sérült feje mögé térdel kezeivel a sisak két oldalát fogja, könyökét, a sisak oldalának támasztja, két mutató és középső ujjával kitámasztja a sérült állát. - A második segítségnyújtó a sérült jobb oldalához térdel, kicsatolja a bukósisakot, bal kezét óvatosan a sérült nyaka alá csúsztatja, jobb kezével átveszi a társától az álltámaszt.

- Az első elsősegélynyújtó már a sisak két oldalát fogva lassan maga felé kezdi húzni a sisakot, amikor az orrgyök láthatóvá válik, alulról felfelé egy határozott mozdulattal leemeli a sisakot és átveszi a fej fogását a társától úgy, hogy a sérült feje tetejét és a bal oldali arcát fogja meg. - A második elsősegélynyújtó olyan támasztékot keres a nyak alá, ami olyan magas, ahol jelenleg a társ tartja a sérült nyakát, a nyak alá csúsztatja, így mikor elengedik a fejet, az cseppet sem mozdul el.

Légúti és légzési nehézségek Légúti akadályok A légutat elzárhatja étel, hányadék, vér, idegen tárgy, de maga a nyelv is elzárhatja a garatot, amennyiben elveszti tónusát és hátracsúszik. Gyermekeknél előfordul, hogy a szájukba vett tárgy belégzése okozza az elzáródást, akár a légcsőben, akár a hörgőkben. A felső légúti elzáródás fulladásveszélyt, az alsó szakaszokon (pl. a hörgőkben) keletkező tüdőkapacitás csökkenést, valamint tüdőgyulladást okozhat. A légúti akadály jelei: - Hangos, nehéz légzés. - A mellkas és a has ellentétes mozgása. - A bőr kékeslilás elszíneződése. - Az orrlyukak kitágulása. - A bordaközi izmok behúzódása.

Légúti és légzési nehézségek Fulladás Akkor következik be, ha nem jut elég oxigén a tüdőbe. Ez előfordulhat légúti akadály miatt, vagy a belélegzett levegő oxigénhiánya miatt (pl. gázok belégzése miatt), illetve a mellkas, vagy a nyak erős összenyomása miatt (pl. beszorulás, a nyakra tekeredett és megfeszült sál). Fulladás esetén tegyük szabaddá a szájat és az orrlyukakat, tisztítsuk ki őket. Tegyük szabaddá a nyakat és a mellkast, szükség esetén az áldozatot vigyük friss levegőre.

Légúti és légzési nehézségek Fuldoklás Ha egy idegen test a garat hátsó falára ragad, elzárhatja a gégebemenetet és görcsös összehúzódást idézhet elő. A sérült ilyenkor fuldoklik, öklendezik, az arcát, vagy a torkát markolássza. A beszéd és a légzés akadályozottá válik. Tartós fuldoklás esetén a bőr színe kékeslilává változik, az áldozaton a pánik jelei mutatkoznak. A fuldoklás megszüntetése: - Nyugtassuk meg a sérültet és szólítsuk fel, hogy hajoljon előre annyira, hogy a feje alacsonyabban legyen, mint a mellkasa. Utasítsuk, hogy köhögje ki a beszorult tárgyat. - Ha ez nem segít, üssünk nyitott tenyérrel a lapockák közé. Az ütés határozott legyen. - Ha 5 ütés nem szünteti meg a tüneteket, álljunk az áldozat mögé, karoljuk át gyomortájék magasságában, és kulcsoljuk össze kezeink. Határozott, erőteljes rántással nyomjuk öklünk a sérült gyomorszája felé. Ha a beavatkozás nem eredményes, ismételjük meg a fogást még 4 alkalommal, majd váltogassuk a hát tenyérrel való ütögetését és ezt a fogást.

- Ha az áldozat közben elveszíti eszméletét, ellenőrizzük, hogy a feloldott izomgörcsök miatt nem indult-e be magától a spontán légzés. Ha nem, fordítsuk oldalára a sérültet és először csapjunk párat a háta közepére az előzőekben leírt módon. Közben figyeljük a garatot, elérhető-e a fuldoklást okozó tárgy.

- Ha még mindig nincs légzés, térdeljünk a sérült fölé és alkalmazzunk hasi nyomást: Helyezzük nyitott tenyérrel lefelé kézfejeink az áldozat gyomrának tájékára úgy, hogy egyik kezünkkel a másikat nyomjuk. Alkalmazunk erőteljes lökéseket befelé és felfelé. - Ha 4-5 lökés sem vezet eredményre, kérjünk segítséget és kezdjük meg a befúvásos lélegeztetést. Gyermekek és csecsemők esetében a lapockaköz megveregetését úgy végezzük el, hogy a sérült az ölünkben feküdjön, vagy, ha elbírjuk, fektessük az alkarunkra. Természetesen ilyenkor csak kisebb erővel csapjunk a hátára. Az ő esetükben a gyomortájéki nyomást csak szakember végezheti el.

Légúti és légzési nehézségek Fuldoklás vízben A vízbe fulladáskor rendszerint a tüdőbe csak igen kis mennyiségű víz kerül, mert a fuldoklás során fellépő gégegörcs elzárja a garatot. A vízből kimentett áldozatot mindig úgy kell tartani, lefektetni, hogy feje lejjebb legyen többi testrészénél és az oldalára kell fordítani, hogy a gyomrába került víz kifolyhasson a száján. Fektessük rá egy kabátra, takaróra és ellenőrizzük az életfunkciókat. Szükség esetén alkalmazzunk újraélesztést. Hasi nyomást csak akkor alkalmazzunk, ha légúti akadályt észlelünk. Az áldozatot óvni kell a lehűléstől, ezért vizes ruházatát el kell távolítani, be kell takarni. A vízből kimentett embert még akkor is kórházba kell szállítani, ha állapota rohamosan javul és látszólag teljesen rendbejött, mert a tüdőbe került víz által okozott izgatás hatására a nyálkahártyák megduzzadnak, aminek - akár órákkal később - a „másodlagos fulladás” lehet a következménye.

Légúti és légzési nehézségek Gázok belégzése A füst és egyéb mérgező gázok belégzése halált okozhat. A zárt térben összegyűlt füst vagy egyéb gázok veszélyeztethetik a mentőt, ha az nem visel védőfelszerelést. Egy égő épület a lángon, füstön túl további veszélyeket is rejthet magában a beomló falak, gerendák, berobbanó üvegek, robbanásveszélyes gázpalackok miatt. Zárt helységben keletkezett tüzek miatt fokozott a füst belélegzésének veszélye. Az égő műanyagok, szintetikus borítások mérgező gázokat bocsáthatnak ki. A kimenekítetteket meg kell vizsgálni, nem szenvedek-e az égési és mechanikai sérüléseken kívül mérgezést.

Elsősegély füst belégzésekor: - Értesítsük a tűzoltókat és a mentőket. - Távolítsuk el az áldozatot a veszélyes helyről, vigyük friss levegőre. Oltsuk el a ruházaton talált tüzet, parazsat. - Ha rendelkezésre áll - és az adagolására kiképeztek -, adjunk oxigént a sérültnek. Részesítsük elsősegélyben az égési és egyéb sérülteket. - Soha ne lépjünk be a füsttel teli helységbe megfelelő védőfelszerelés nélkül. Ha az áldozat eszméletlen, ellenőrizzük a pulzusát és légzését, és alkalmazzunk újraélesztést. A jól légző eszméletlen sérültet fektessük stabil oldalfekvő testhelyzetbe.

Gőzök és gázok belégzésének elsősegélye: - Értesítsük a mentőket és ha szükséges tűzoltókat. - Távolítsuk el az áldozatot a veszélyes hely közeléből. Vigyük friss levegőre, ha ez biztonságosan megtehető. - Adjunk neki oxigént, ha a készülék rendelkezésre áll, és képzettek vagyunk a használatára. - Maradjunk az áldozat mellett. Ellenőrizzük és jegyezzük fel a légzésének, pulzusának percenkénti számát minden 10. percben. - Ha a sérült eszméletlen, ellenőrizzük a légzését és a pulzusát, és kezdjük meg az újraélesztést, ha szükséges. A jól légző eszméletlen áldozatot fektessük stabil oldalfekvő testhelyzetbe. Tilos belépni a gázzal teli szobába úgy, hogy onnan nincs biztosítva a gyors menekülés lehetősége.

Légúti és légzési nehézségek Légzési nehézségek Légzési nehézségeket okozhat krónikus tüdő-, illetve szívbetegség, a légző rendszer heveny gyulladásos megbetegedése (pl. szénanátha, asztma). Lelki megrázkódtatás mellkasi sérülés vagy krónikus tüdőasztma is okozhatja a hirtelen fellépő légszomjjal járó fulladásos rohamot. Az idejében alkalmazott elsősegély segíthet a normális légzés helyreállításában, illetve a roham mérséklésében. A légmell: Ha a levegő bejut a tüdőt borító mellhártyalemezek közötti térbe, fulladás veszély lép fel. Ez bekövetkezhet mellkasi sérüléskor, sérülést okozó tárgy vagy az eltörött borda hegyes vége fúrja át a mellkas falát vagy mellhártyáját. Előfordulhat légmell tüdőbetegség miatt spontán is. A külső légnyomás is hatással lehet tüdő és a szív működésére. Ha a tüdő összenyomatására gyanakszunk, segítsük a sérültet olyan testhelyzetbe, amelyben a legkönnyebben lélegzik (félig ülő helyzet), és azonnal értesítsük a mentőket.

Légúti és légzési nehézségek Túl szapora légzés A túl szapora légzés rendszerint a súlyos szorongás, a zaklatott idegállapot kísérőjelensége, és együtt járhat hisztériás rohamokkal, illetve pánikkal. Ilyen hisztériás rohamot láthatunk az idegi megterhelést nehezen tűrő személyeknél, akik családi vagy munkahelyi konfliktusokba keveredtek. A túlfokozott légzés kémiai változásokat idéz elő a vérben, amelynek eredményeként jól látható tüneteket észlelhetünk a betegen. A normális légzés helyreállítása után ezek a tünetek visszafejlődnek.

A túlfokozott légzés felismerése: - A légvételek természetellenesen gyorsak és felületesek. - Panaszok és tünetek jelentkeznek. - Figyelemfelhívó (teátrális) viselkedés, amellyel a beteg magára akarja vonni a környezetének figyelmét. - Szédülés, sápadtság, remegés, sírógörcs, gombócérzés a torokban, hadonászás. - Görcs a kézben és a lábban. Elsősegély: - Beszéljünk a sérülthez határozottan, de kedvesen. - Vezessük őt nyugodt helyre, ahol jobban visszanyerheti a légzése feletti uralmat. - Tanácsoljuk neki, hogy forduljon orvoshoz, aki kivizsgálja a szorongás okait. - Ha egy papírzacskó segítségével visszalélegezteti a beteg saját kilégzett levegőjét, a panaszok mérséklődnek.

Légúti és légzési nehézségek Tüdőasztma Fulladásos rohamokat előidézhető tüdő-megbetegedés. A tüdő apró légjáratainak izmai begörcsölnek, és ez a légzést (különösen a kilégzést) nagyon megnehezíti. Az asztmás rohamot kiválthatja az allergiát okozó anyag, de idegi fezsülség is. Gyakran nincs nyilvánvaló oka. Sok asztmában szenvedő beteg hajlamos a hirtelen éjszakai rohamra. Az asztmában szenvedők általában tudják, hogy mit tegyenek roham esetén. Rendszerint van náluk aeroszolos gyógyszer, amely segít megszüntetni a rohamot. Az ilyen gyógyszerek többsége oldja a légutak görcsös állapotát, és ezáltal könnyíti a légzést. Az asztmás roham onnan ismerhető fel, hogy légzési nehézség jelentkezik.

A panaszok és tünetek: - Hangos, nehéz légzés, erőltetet kilégzés. - Riadt, rémült tekintetet: az áldozat csak nehezen és suttogva tud beszélni. - A bőr szederjessége. - Súlyos roham esetén a légzéssel járó erőfeszítés kimeríti a beteget. Ritkán eszméletvesztés is előfordulhat, és a légzés teljesen leállhat. Elsősegély: - Nyugtassuk meg a beteget. - A beteg üljön le, kissé hajoljon előre, és karjaival támassza meg magát.

Biztosítsuk részére a friss levegőt. - Ha a betegnél van az ilyen esetre használható gyógyszer, alkalmazza azt. - Ha az első rohama zajlik a betegnek vagy elhúzódik a roham, és a gyógyszerek nem használnak, illetve a légszomj fokozódik, azonnal hívni kell a mentőket. Folyamatosan ellenőrizzük a légzés és a pulzus percenkénti számát, és az adatokat 10 percenként jegyezzük fel. Ha a roham enyhe lefolyású és a gyógyszerek hatására szűnőben van, akkor a betegnek nincs szüksége azonnali orvosi ellátásra, de tanácsoljuk neki, hogy keresse fel orvosát és beszélje meg vele a történteket.

Vérkeringési rendellenességek A sokkfolyamat A sokk perifériás keringési elégtelenség, mely önmagától nem rendeződik. Az erek térfogata és a benne keringő vér térfogata között aránytalanság alakul ki. Beavatkozás nélkül halálba torkollik. Okozhatja: - Vérzés, égés, szívinfarktus, aminek hatására a keringő vérmennyiség csökken. - Tüdőembólia, mert kialakulásakor kisvérköri keringési akadály keletkezik. - Értágulat, más néven anafilaxiás sokk. Felismerése: - A beteg bőre szürkés, sápadt, verejtékes, hideg tapintatú. - A vérnyomás alacsony, a pulzus szapora, könnyen elnyomható.

Ellátása: - A sebek fedése. - A vérzés csillapítása. -A sérült nyugalomba helyezése. - Megfelelő fektetési mód alkalmazása (hanyatt fekvő helyzet, felpolcolt lábakkal). (videó felvétel letölthető a - A folyadékpótlásról gondoskodni kell. - A fájdalmakat csillapítani kell. - A fázó beteget be kell takarni.

Vérkeringési rendellenességek Ájulás Az ájulás néhány másodpercig tartó eszméletvesztés, oka az agy átmeneti csökkent vérellátása. A pulzus egészen lassúvá is válhat, de előfordul, hogy az ájulást szapora szívműködés előzi meg. Ezek a rendellenességek azonban beavatkozás nélkül is megszűnnek. Az ájulást sok tényező válthatja ki. Kiváltó ok lehet az erős fájdalom, az érzelmi feszültség, fizikai, vagy szellemi kimerültség, éhezés, undort keltő látvány, vagy szag, páratelt, alacsony oxigéntartalmú levegő (nagy tömeg zárt helyen). Gyakori kiváltó oka a fizikai aktivitás hiánya. Ilyenkor álló testhelyzetben a test alsó részében az erek kitágulása miatt felhalmozódik a vér és csökken az agy vérellátása. Az ájulás felismerése: - Az áldozat rövid időre elveszti eszméletét, összeesik. -A bőr sápadttá válik. -A hirtelen vérnyomáscsökkenés miatt a pulzus nehezen tapinthatóvá válik.

Elsősegély: - Fektessük le a beteget, majd a megemelt alsó végtagjait támasszuk alá. - Biztosítsunk számára friss levegőt. - Amint magához tért a sérült, nyugtassuk meg és segítsük lassan, fokozatosan felülni. - Vizsgáljuk meg, nem szerzett-e valamilyen sérülést az összeesés során és szükség esetén lássuk el azokat. Ha a beteg rövid időn belül nem nyeri vissza eszméletét, folyamatosan ellenőrizzük pulzusát és légzését. Ha szükségessé válik, kezdjük meg az újraélesztést. A jól légző, de eszméletlen beteget fektessük stabil oldalfekvő helyzetbe és értesítsük a mentőket.

Vérkeringési rendellenességek Az anafilaxiás (allergiás) sokk Egy heves, gyorsan kialakuló allergiás reakció életveszélyes állapotot idézhet elő. Vannak, akik fokozottan érzékenyek bizonyos testidegen fehérjékre és ha ilyen kerül a szervezetükbe, néhány perc alatt nagyon súlyos, életveszélyes állapot alakul ki náluk. A kiváltó okok lehetnek: - Bizonyos gyógyszerfajták, vegyszerek. - Egyes rovarok csípése. - Előfordul, hogy néhány ételféleség váltja ki a heves reakciót. Ha az allergiás reakciót kiváltó anyag a véráramba jut, az erek gyorsan kitágulnak, a légutak izomzata pedig összehúzódik. Ennek hatására a vérnyomás hirtelen lecsökken és a légzés nehézzé válik. A vizenyőképződés miatt az arc és a garat megduzzadása növeli a fulladás veszélyét. Az áldozatnak ilyenkor sürgősen oxigénre és életmentő injekcióra van szüksége, mert a létfontosságú szervekbe jutó oxigén mennyisége vészesen lecsökken.

Az állapot felismerése: - Szorongó, riadt tekintet. - Kiterjedt vörös, viszkető bőrpír. - Az arc és a nyak megduzzad. - A szemhéjak vizenyőssé válnak. - Nehéz, kapkodó légzés, esetenként szorító fájdalom a mellkasban. - Szapora pulzus. Elsősegély: - Értesítsük a mentőket. - Az eszméleténél lévő áldozatot ültessük fel olyan testhelyzetbe, amiben a legkönnyebb számára a légzés. - Az eszméletlen sérült pulzusát és légzését folyamatosan ellenőrizzük, ha szükséges kezdjük el az újraélesztést. A stabilan légző, de eszméletlen beteget fektessük stabil oldalfekvő helyzetbe.

Vérkeringési rendellenességek Szívkoszorúérgörcs Erős mellkasi fájdalommal járó állapot, amelynek során a szívkoszorúerek nem képesek elegendő vért szállítani a szívizomnak. A betegség felismerése: - Szorító mellkasi fájdalom, mely gyakran átterjed a bal karra és az állkapocsra is. - Fájdalom vagy zsibbadás a kezekben (különösen a bal karban). - Légszomj jelentkezése. - Hirtelen fellépő gyengeség, ájulás. Elsősegély: - Ültessük le a beteget kényelmes testhelyzetbe és nyugtassuk meg. - Ha van az áldozatnál gyógyszer, segítsünk neki bevenni. - Hagyjuk az áldozatot pihenni, a roham néhány percen belül elmúlik. Ha a fájdalom idővel sem múlik el, vagy a roham visszatér, értesítsük a mentőket. Felügyeljük a beteg légzését és pulzusát, szükség esetén azonnal kezdjük meg az újraélesztést.

Vérkeringési rendellenességek Szívroham Többnyire akkor jelentkezik, ha a szívizom egy részének oxigénellátása hirtelen megszűnik, amit például a koszorúérben lévő vérrög okozhat. A roham súlyossága attól függ, hogy a szívizom mekkora része szenved oxigénhiányt. A szívroham esetén a legfőbb veszélyt a szív megállása jelenti. A jelenség felismerése: - Szűnni nem akaró, erős, szorító fájdalom a mellkasban, amely kisugározhat a bal vállba, karba és a gyomorba. A szívkoszorúérgörccsel ellentétben ez a panasz pihenésre sem múlik el. - Légszomj jelentkezik és a hasüreg felső részén kellemetlen érzés tapasztalható. - Ájulás, szédülés és gyengeségérzet lép fel. - A bőr színe hamuszürkévé válik, az ajkak elkékülnek. - A szív ritmusának változása. - Összeesés.

Elsősegély: - A beteget kényelmes helyzetbe kell helyezni. Leggyakrabban a félig ülő helyzet a legkedvezőbb, ahol a térdek fel vannak húzva és alá vannak támasztva, a vállak és a fej pedig meg vannak támasztva. - Ha a beteg eszméleténél van, adjunk neki egy aszpirint. - Értesítsük a mentőket és közöljük velük, hogy szívinfarktusra gyanakszunk. - Folyamatosan ellenőrizzük a légzést és a pulzust, szükség esetén azonnal kezdjük meg az újraélesztést.

Vérkeringési rendellenességek Szívmegállás A szívizom működésének megállását számos folyamat eredményezheti. Kiválthatja a szívinfarktus, súlyos vérveszteség, fulladás, áramütés, gyógyszer túladagolás, vagy hirtelen lehűlés. Felismerése: - A pulzus hiánya. - A légzés hiánya. Elsősegély: - Értesítsük a mentőket. - Kezdjük meg az újraélesztést. Itt célunk, hogy biztosítsuk a szív és az agy oxigénellátását a mentők megérkezéséig.

Sebek és vérzések A sebek fajtái - Vágott seb: Éles tárgyak által okozott sebek. A sebszélek egyenesek, roncsolás mentesek. Mivel a sebben az erek is megsérültek, bőséges vérzés tapasztalható. A sebet előidéző tárgy sértheti az idegeket és az inakat is, ami funkciózavart okoz. - Roncsolt seb: Tompa, vagy nagy felületű tárgy által okozott seb. Előfordulhat, hogy a seb csak gyengén vérzik, de ilyenkor is feltételezhető, hogy a szövetek súlyosan sérültek. Az ilyen sebek esetében nagy a fertőzésveszély. - Horzsolás: Felületi seb, amelynél a bőr felső rétege sérül és nedvedző sebfelület keletkezik. A horzsolt sebben a fertőzést okozó szennyeződések könnyen megtapadnak. A nagy kiterjedés erős fájdalommal jár. - Zúzódás: Tompa tárgy okozta ütés következtében a bőr alatti hajszálerek megsérülnek. A vér kiáramlik a szövetekbe és véraláfutást okoznak. A súlyos zúzódás mélyen húzódó, rejtett károsodásra (pl. csonttörésre) utalhat.

- Szúrt seb: Szúrt sebet hegyes tárgy okoz, amely kis felületen hatol be, de mélyre nyúló belső sérülést okoz. A szúró tárgy könnyen fertőzést kiváltó szennyezést visz be a szervezetbe. - Lőfegyver, vagy repesz által okozott seb: Golyó vagy repesz be- vagy áthatolhat a testen. Súlyos belső sérülést és fertőzésveszélyt okozhat. A bemeneti nyílás rendszerint kisebb kiterjedésű, mint a roncsolt felületű kimeneti nyílás. HA nincs kimeneti nyílás, akkor a lövedék a testben maradt.

Sebek és vérzések A vérzés fajtái A vérzések lehetnek külső (külvilág felé) ill. belső (szövetek közé, testüregekbe) vérzések. - Hajszáleres vérzés: Szivárgó, gyöngyöző vérzés. A sebet lássuk el fedőkötéssel. - Visszeres vérzés: Az ér nagyságától függően a vér bőven folyik a sebből, színe sötétvörös. A vérző végtagokat emeljük meg, a szorító ruhadarabokat lazítsuk meg, majd helyezzünk nyomókötést a sebre (steril gézlap körkörös kötéssel, vagy nyomópárna körkörös kötéssel). - Ütőeres vérzés: A sebből ütemesen, a szívösszehúzódásoknak megfelelően spriccel ki a vér, melynek színe élénkpiros. Ellátásánál fontos az azonnali vérzéscsillapítás az artériás nyomópontok segítségével, majd a nyomókötés felhelyezése. A nyomókötést lebontani tilos, ha átvérzik, újra át kell tekerni.

A vérzéscsillapításra a vénás és az artériás vérzésnél van szükség. A nyomókötés felhelyezésének fázisait az alábbi ábrák szemléltetik: Emeljük fel a végtagot úgy, hogy a seb minél magasabbra kerüljön.

Ha a beteg eszméleténél van, kérjük meg, nyomja nagyon erősen saját magának az ütőerét. Ha eszméletlen, segítőtársunkat kérjük meg erre.

Helyezzünk steril fedőlapot a sebre.

Rögzítsük 2-3 menet steril gézzel a fedőlapot.

Ez után helyezzünk egy tekercs gézt a seb fölé.

Rögzítsük a kötést még több menettel. A kötés legyen szoros, hogy elnyomja a seb vérzését. A stabilabb rögzítés érdekében körülbelül 5 menetenként a seb felett fordítsunk a géz vezetésén. Ha a kötés átvérzett, azt ne fejtsük le, hanem újabb gézmeneteket tekerjünk a sebre.

Sebek és vérzések Vérzés különleges helyeken - Fogmedri vérzés: Tamponálást igényel. - Orrvérzés: Az orrszárnyakat össze kell fogni, majd a sérültnek előre kell hajolnia. A tarkójára helyezzünk hideg borogatást. - Vérköpés: Okozhatja tüdősérülés, TBC, tüdőembólia. Az ilyen tünettel rendelkező sérültet félig fel kell ültetni, nyugalmat biztosítani a számára és haladéktalanul kórházba kell szállítani. - Gyomorvérzés: Sötétbarna, kávézaccszerű vér köpése, felöklendezése. Oka lehet fekély, vagy daganat. A beteget hanyatt fektetjük, lábait felhúzzuk és mielőbb kórházba jutatjuk. - Székletben jelentkező vér: Gyomorvérzés okozhatja. A beteget haladéktalanul kórházba kell szállítani.

Sebek és vérzések A fejbőr sérülései A fejbőr bőséges vérellátással rendelkezik, ha megsérül, a bőr széthasad, és széles seb keletkezik. Bőséges vérzés indulhat meg, és a seb néha sokkal riasztóbbnak tűnik, mint amilyen a valóságban. A fejbőr sebe azonban egy mélyebben fekvő sérülés, például koponyatörés része is lehet. Bár ennek lehetősége csak orvos zárhatja ki, vizsgáljuk meg a sérültet nagyon alaposan, különösen, ha korosabb (az idős ember csontja könnyebben törik), vagy ha alkohol, esetleg kábítószer hatása alatt áll és nem is tud fejsérüléséről.

Elsősegély: - Ha lehet, eldobható kesztyűt viselve vizsgáljuk meg a vérző sebet. - Alkalmazzunk határozott nyomást a sebre steril gézzel vagy tiszta ruhadarabbal. - Háromszögletű kendővel rögzítsük a sebre helyezett gézlapot. Ha a vérzés nem áll el, alkalmazzuk a nyomókötést. - Ha a sérült eszméleténél van, fektessük le úgy, hogy a feje és a vállai kissé magasban legyenek; ha eszméletlen, de légzés kielégítő, fektessük stabil oldalfekvő testhelyzetbe. - Intézkedjünk a sérült kórházba szállításáról.

Sebek és vérzések Sebek a tenyéren A tenyérnek is bőséges a vérellátása, ezért az itt keletkezett seb erősen a vérezhet. Egy mély seb ín- és idegsérüléssel is járhat, mozgathatatlanná, érzéketlenné teheti az ujjakat. Ha a sebben lévő idegen test megakadályozza a kéz ökölbe szorítását, akkor tegyünk az idegen tárgy mellé annyi összetekert pólyát, hogy a tárgy sebbe nyomása nélkül átpólyázhassuk a kézfejet. Elsősegély: - Nyomjunk a megsérült tenyérbe egy steril gézlapot vagy gézhengert, és kérjük meg a sérültet, hogy szorítsa ökölbe a kezét. Ha nehezére esik, szoríthatja a másik, nem sérült kezével is a sérült kezet. - Pólyáljuk be az ujjait úgy, hogy továbbra is markolják a sebre helyezett gézt. Kössük meg a csomót az ujjak felett. - Kössük fel a sérült kezet, és intézkedjünk a kórházba szállításáról.

Sebek és vérzések Sérülések az ízületi hajlatokban A vérerek a könyök- és térdízületek belső oldalán, közel futnak a testfelszínhez, és sérülésük estén bőséges vérzés indulhat meg. Jusson eszünkbe, hogy az alább ismertetett verőér elszorítási módszer megakadályozza a végtag alsó részének vérellátását. Elsősegély: - Tegyünk steril vagy tiszta kötszert a sebre. Teljesen hajlítsuk be a sérült ízületet. - Az ízületet behajlítva kell tartani, így az ér összenyomódik a kötés alatt. Csökken a vérzés, ha felemeljük a végtagot. A sérültet le kel ültetni vagy fektetni. - Juttassuk a sérültet kórházba, abban a testhelyzetben, ahogy a vérzéscsillapítás történt. 10 percenként rövid időre csökkentsük a kötés nyomását, hogy friss vér kerülhessen a végtagba.

Sebek és vérzések Belső vérzés Testüregi vérzés (például csonttörés) vagy behatoló, illetve áthatoló seb idézheti elő. Előfordulhat belszervi betegség - például gyomorfekély - miatt is. A belső vérzés súlyos következményekkel járhat; bár vér nem folyik ki a testből a keringési rendszerből elvész, és sokk fejlődhet ki. A felgyülemlett vér olyan nyomást gyakorol a közeli szervekre - tüdőre, agyra -, ami életveszélyes lehet. Mikor gyanakodjunk belső vérzésre? Akkor, ha egy baleset után sokk alakul ki anélkül, hogy a vérveszteség nyilvánvaló volna. Véraláfutás, a sérülést okozó tárgy nyomai utalhatnak a balesetre. A testnyílásokon át tiszta vér, vagy a sérült belső szerv váladékaival, illetve salakanyagaival összekeveredett vér távozhat.

A belső vérzés felismerése: - Sápadtság. - Hűvös, nyirkos bőr. - Szapora, gyenge pulzus. - Fájdalom. - Szomjúságérzet. - Zavartság, nyugtalanság, esetleg ingerlékenység, később aluszékonyság, amely eszméletvesztéshez vezethet. - Az áldozat beszámolhat sérüléséről vagy ismert betegségeiről. - A test különböző részein fellelhető különböző sérülésre utaló nyomok. - Vérzés testnyílásokból. Elsősegély: - A beteget megemelt végtagokkal, vízszintes helyzetben kell lefektetni. - Értesítsük a mentőket. Takarjuk be a beteget, 10 percenként ellenőrizzük a légzés, a pulzus percenkénti számát a beteg reakciókéségét. - Kísérjük figyelemmel a testnyílásokból történő vérzés típusát mennyiségét.

Sebek és vérzések Vérzés fülből A fül belsejében keletkező vérzés rendszerint a dobhártya beszakadását követi. Okozhatja fülbe hatoló idegen tárgy, fejre mért ütés, vagy robbanás okozta hirtelen légnyomás növekedés. A dobhártya átszakadása heves fájdalommal jár, amit rendszerint süketség kísér. Ha a vérzés oka koponyaalapi törés, akkor a kifolyó vér híg és vizes. Ez rendkívül súlyos állapotot jelez, hiszen agyfolyadék szivárog el, illetve a kórokozók szabadon bejuthatnak a szervezetbe. Fülvérzés esetén hagyni kell, hogy a véres folyadék szabadon kiáramolhasson. A fület bedugaszolni szigorúan tilos. Ellátása: - Az eszméleténél lévő sérültet helyezzük félig ülő helyzetbe, a fejet billentsük a sérült oldal felé, hogy a véres folyadék kicsuroghasson. - Borítsuk be a fület steril gézzel, vagy tiszta fedőkötéssel, és tartsuk azt lazán, a fülön. - Értesítsük a mentőket, a sérültet helyezzük nyugalomba. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a sérült hallása lényegesen leromlik, így kommunikációs problémák is felmerülhetnek.

Sebek és vérzések Orrvérzés Orrvérzés leggyakrabban akkor lép fel, ha a vérerek megszakadnak az orrüregben; ütés, tüsszentés, orrpiszkálás, orrfúvás, következtében. A fertőzés (például meghűlés vagy influenza) sérülékennyé teszi az orrban lévő ereket; az orrvérzés néha magas vérnyomás hatására is felléphet. Az orrvérzés gyakran egyszerűen csak kényelmetlen, de veszélyes, mert a sérülés sok vért veszíthet. Ha az orrvérzés a koponyát ért nagy erejű ütés után következik be, a vér lehet híg és rózsaszínű. Ez súlyos sérülésre utal, mert a fülből történő hasonló vérzésnek megfelelően, kopolyaalapi törés valószínűségét veti fel.

Elsősegély: - Ültessük le a sérültet, fejét hajtsuk előre. Hátra hajtott fej esetén a vér a garatba, nyelőcsőbe, gyomorba jut és a hányást okozhat. - Szólítsuk fel a sérültet, lélegezzen a száján át és csípje össze az orrát közvetlenül az orrnyereg alatt. Segítsünk neki, ha szükséges. - Kérjük meg, ne beszéljen, nyeljen, köhögjön, köpködjön, vagy szipogjon, mert késik a véralvadás. Adjunk neki tiszta ruhát vagy kendőt hogy letörölje vérszivárgást. - Tíz perc elteltével kérjük meg, hogy engedje el az orrát. Ha az orra még mindig vérzik, tartassuk összenyomva további 10 percig. - Ha a vérzés megszűnt, óvatosan mossuk meg a sérült orra és szája környékét kézmeleg vízzel (a sérült továbbra is hajoljon előre). - Tanácsoljuk a sérültnek, pihenjen még néhány óráig, kerülje a fizikai megterhelést, és ne fújja úgy az orrát, hogy az a megalvadt vért eltávolítsa a sebből. Ha az orrvérzés 30 percnél hosszabb ideig tart, juttassuk a sérültet korházba, a vérzéscsillapító eljárás folyamatos fenntartása mellet.

Sebek és vérzések Vérzés a szájból A nyelv, az ajkak sérülése, vagy a fogak kiütése különböző súlyosságú vérzéssel jár. A sérülés oka rendszerint az illető saját foga (esés, ütés). A vérzés bőséges és riasztó lehet. Vérzés történhet kitörött vagy orvos által eltávolítót fog helyéről a fogmederből is.

Elsősegély: - Ültessük le a sérültet, fejét előre és a sérült oldal felé hajtva, hogy a vér szabadon kifolyhasson. -A vérzés csillapítása végett tegyünk egy darab gézt a sebre, és kérjük meg a sérültet, hogy ujjaival szorítsa oda 10 percig. - Ha a vérzés nem áll el, cseréljük ki a gézdarabot. Szólítsuk fel a sérültet, hogy köpje ki a vért, ami összegyűlt a szájában. - Tanácsoljuk a sérültnek, hogy 12 órán keresztül kerülje a forró italokat. Ha a fogmeder vérzik, tegyünk a fog helyére egy összehajtott gézt, hogy a fogak az álkapocs zárásakor ne érjenek össze, és kérjük meg a sérültet, harapjon rá a gézre. Ha a seb nagy, vagy a vérzés nem áll el 30 percben belül, illetve ismét jelentkezik, kérjük orvos vagy fogorvos segítségét. Gondoskodjunk haladéktalanul a sérült orvoshoz vagy fogorvoshoz küldéséről. Ne mossuk ki a szájat, mert az gátolja a véralvadást.

Sebek és vérzések Mellkasi sebek A mellkasban találhatók a szív és a tüdő, valamint a legfőbb vérerek, és ezeket a szegycsont és a 12 pár bordacsont védi. A bordák a hasüreg felső részében elhelyezkedő szerveket is védelemben részesítik. A mellkas falán áthatoló sebzés komoly belső sérülést okozhat a mellkasban, és a has felső részében elhelyezkedő szervekben. A tüdő különösen veszélyeztettet, akár közvetlenül akár azért, mert a tüdőt védő mellhártyák sérülés következtében átszakadnak, így levegő juthat a mellhártyák lemezei közé, amely levegőnyomást és a tüdő összeesést okozhatja. Sérülés miatt bejuthat levegő a szívet és a nagy ereket körülvevő légmentes térbe is. Az így kialakult nyomás akadályozza a újratelítődését, katasztrofálisan rontja a vérkeringést és sokkot idézhet elő.

A mellkasi sérülések általános tünetei: - Nehezített légzés, fulladásérzés. A légzés lehet szapora egyenetlen típusú, felületes. - Szorongás, halálfélelem. Egyéb tünetek: - A sokk jelei. - Habos, élénkvörös vér felköhögése. - Kékeslila elszíneződés a szájon, a körömágyon és a bőrön. - Fájdalom a seb környezetében, amelyet a szövetekbe jutatott levegő okoz. - Habos vér ömlése a sebből. - Bizonyos esetekben légvételkor sípoló fúvó hang.

Elsősegély: - Tenyerünkkel, vagy ha az áldozat eszméleténél van, az ő tenyerével azonnal fedjük be a sebet. - Borítsuk be a sebet egy steril gézzel vagy tiszta textíliával, majd helyezzünk rá műanyag zacskót, konyhai műanyag fóliát, és ragasszuk le körben, vagy pólyáljuk be szorosan, hogy légmentes fedőkötés legyen a seben. - Ha a sérült eszméleténél van, ültessük kényelmes, félig ülő helyzetbe, kissé az áldozat sérülése felé döntve. Ha nincs más lehetőség a felültetésre, ültessük fel félig a sérültet, térdelő ülésben csússzunk a háta alá, majd eresszük a térdünkre. (videó felvétel letölthető a - Értesítsük a mentőket. Ha a sérült eszméletét veszti ellenőrizzük légzését és pulzusát, ha kell, kezdjük el az újraélezést. Kielégítő légzés esetén helyezzük a sérültet stabil oldalfekvő testhelyzetbe úgy, hogy az oldalán feküdjön. Így könnyíthetjük a nem sérült tüdőrész működését.

Sebek és vérzések Hasi sérülések A nyílt hasi sérülések súlyossága nyilvánvaló lehet a látható vérzésből és a hasüregi szervek kitüremkedéséből. Gyakori azonban, hogy rejtett belső sérülés és vérzés keletkezik. Szúróeszköz vagy lövedék, repesz, illetve bármilyen tárgy, amely nagy erővel a testhez csapódik, átlyukaszthat, elroncsolhat vagy átszakíthat szerveket és vérereket, mélyen a test belsejében. Az elfertőződés veszélye igen nagy.

Elsősegély: - Fektessük le a sérültet lapos fejtartással, a térdízületeit kissé behajlítva támasszuk alá. (videó felvétel letölthető a - Nagy területen helyezzünk fel fedőkötést a sebre, amelyet ragtapasszal vagy pólyakötéssel rögzítsünk. - Értesítsük a mentőket. Ha az áldozat elveszíti eszméletét, leáll a légzése és a pulzusa alkalmazzunk újraélesztést. Ha eszméletlen de a légzése kielégítő, maradjunk mellette, fordítsuk kicsit oldalra, sebét támasszuk meg a kezével és biztosítsuk a szabad légutakat a fej hátrahajtásával. Ha hasüregi szerv türemkedik elő a sebből, azt visszahelyezni nem szabad . Tegyünk rá fedő kötést, óvjuk meg a sebet a kiszáradástól. Használható műanyag zacskó vagy háztartási fólia is. Ha a sérült köhög vagy hány, szorítsuk a kötést kézzel a sebre, hogy a hasi tartalmak kitüremkedését meggátoljuk.

Sebek és vérzések Szemsérülések A szemen többnyire repesztett, vagy zúzott seb keletkezhet, a szemet ért ütés vagy a szembe kerülő idegen tárgy (fém-, forgács, üveg, kő, bogár, stb.) következtében. Bármilyen szemsérülés igen veszélyes. Még a szemgolyó felületi karcolásai is okozhatnak hegesedést vagy fertőzést, és a látás is veszélybe kerülhet. Egy áthatoló seb szétrepesztheti a szemgolyót és az átlátszó szemfolyadék elvesztéséhez vezethet. A szemsérülés felismerése: - Heves fájdalomérzet a sérült szemen, a szemhéjak görcsösen összehúzódnak. - Látható seb van a szemen. - A sérült szem még akkor is bevérezhet, ha nincs is látható seb a szemen. - A látás részleges, vagy teljes elvesztése. - A sebből vér, átlátszó folyadék, vagy a kettő keveréke folyik, amely rendszerint a szemgolyó térfogatvesztésével jár.

Elsősegély: - Fektessük le a sérültet, a fejét helyezzük stabil nyugalomba. Szólítsuk fel a sérültet, hogy egyik szemét se mozgassa. - A szembe került idegen test eltávolítását ne kíséreljük meg. - Közöljük a beteggel, hogy mindkét szemét le fogjuk takarni (mivel a sérült szem automatikusan követi az ép szem mozgását, további sérüléseket okozva), majd fedjük be a szemeket steril gézlappal. - Gondoskodjunk a sérült kórházba szállításáról. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a letakart szemű, vagy megvakult sérült érzékennyé válik a közelében történő zajokra, mozgásokra, így maradjunk végig mellette egy olyan helyen, ahol nyugalom van.

Sebek és vérzések Beszorulásos sérülések A áldozatnak sérültnek sokféle sérülése lehet: lehet csonttörése, belső sérülése, lehetnek mechanikai és égési sebei is. A szorító erőhatás az érintett testrészeken megszűntetheti a vérkeringést, érzéktelenséget idézhet elő. Hosszabb ideig tartó beszorult helyzetben nagyfokú sérülések keletkezhetnek a test szöveteiben, elsősorban az izomzatban. Ha a szorító tárgyat eltávolítjuk, hirtelen nagy mennyiségű testfolyadék áramlik az addig a keringésből kiiktatott részekbe, sokkfolyamatot indítva el ezzel. A keringésből kiiktatott testrészekben azonnal elkezdődik a pusztulás, ami méreganyagokat termel. Amikor ezekben a testrészekben újra megindul a keringés, az ott felhalmozódott méreganyagok a véráramba kerülnek és tönkretehetik a veséket. Ez a folyamat önmagában is fenyegeti az életet.

Elsősegély, ha a sérült 10 percnél rövidebb ideig volt beszorulva: - Az áldozatot minél gyorsabban szabadítsuk ki. - Látható vérzéseit csillapítsuk, sebeit kössük be. - A csonttörés-gyanús testrészeket helyezzük nyugalomba. - Ellenőrizzük a sérült légzését, pulzusát, bőrének színét és testhőmérsékletét, hogy észrevegyük, ha beindulna a sokkfolyamat. - Értesítsük a mentőket. Jegyezzük meg, mikor történt a beszorulás. Elsősegély, ha az áldozat 10 percnél hosszabb ideig volt beszorulva: - Ne szabadítsuk ki az áldozatot. - Értesítsük a mentőket és a lehető legnagyobb részletességgel mondjuk el nekik, mi történt, hogy tudják értesíteni a megfelelő műszaki mentőket. - Segítsük elviselni a beteg szenvedéseit, maradjunk mellette a segítség megérkezéséig.

Sebek és vérzések Csonkolásos sérülések A csonkolt testrészek egyre gyakrabban visszaültethetőek. A sikeres visszaültetés esélyét növeli, ha minél hamarabb kórházba jut mind az áldozat, mind a csonkolt testrész. Igyekezzünk a mentőknek minél részletesebb képet adni az esetről, akik értesíteni fogják a megfelelő sebészetet. Elsősegély: - Csökkentsük a vérveszteséget a seb összenyomásával és a sérült testrész felemelésével. - Fedjük be a sebet steril gézzel és pólyakötéssel rögzítsük azt. - Sokk jelei esetén fektessük a beteget a megfelelő testhelyzetbe. - Értesítsük a mentőket.

A levált testrész kezelése: - Keressük meg a levált testdarabokat. - Lehetőleg műanyag zacskóba -ennek hiányában bármilyen tiszta ruhába- csavarjuk be a levált részeket. - Tekerjük át puha ruhával gézzel a csomagot, majd ha van rá mód, azt helyezzük egy szilárd edénybe, vagy dobozba, amit töltsünk meg jéggel - ennek hiányában minél hidegebb vízzel. - A csomagra írjuk rá a baleset idejét, helyszínét, a sérült nevét, illetve a levált testrész elnevezését. - A csomagot személyesen adjuk át a mentőknek. A levált részeket ne mossuk meg, ne próbáljuk vattával megtisztítani és ügyeljünk, hogy a levált rész közvetlenül ne érhessen a jéghez.

Sebek és vérzések Felnyársalódás Ha valaki felnyársalódik, például ráesik egy karóra, soha nem szabad megkísérelni leemelni onnan. Értesítsük a mentőket, számoljunk be részletesen az eseményekről, ők tudni fogják, milyen szaksegítséget kell még kérni. Elsősegély: - Amennyiben van rá mód, valaki maradjon a sérült mellett, míg másvalaki értesíti a mentőket. - Igyekezzünk az áldozatot az optimális, legkisebb fájdalommal járó testhelyzetben megtartani. A cél, hogy a nyárs mélyebbre ne hatolhasson. -A sérültnek tilos bármit is szájon át beadni.

Égés, forrázás Az égési sérülések felmérése Az égési sérülés súlyosságára következtethetünk annak kiterjedéséből, mélységéből, esetleg egyéb körülményekből. Az első tennivaló a hűtés, mivel minél tovább éri a szervezetet a hőhatás, a sérülés annál súlyosabb lesz. Csak akkor kezdjünk egyéb ellátásba, ha a megfelelő hűtés megtörtént. Ne feledjük, hogy minden súlyos égés magában hordja a sokk veszélyét. Elsősegély: - Fektessük le a sérültet, és ha lehet, óvjuk meg a sérült részek talajjal való érintkezését. - Öntsünk bőségesen hideg vizet a sérült részre. Az alapos hűtés akár percig is eltarthat, de eközben intézkedjünk, hogy megkezdjék a sérült kórházba szállítását. - Hűtés közben ellenőrizzük a légutakat, légzést és a pulzust, illetve alkalmazzunk újraélesztést, ha szükséges. - Nagyon óvatosan és körültekintően távolítsunk el a betegről minden szoros vagy még parázsló ruhadarabot, gyűrűt, ékszert, mielőtt bedagadnának a sérült testrészek. Figyeljünk azonban arra, hogy ha az égett ruha beleragadt a sebbe, akkor azt tilos eltávolítanunk.

- Fedjük be az égési sebet steril gézzel, szintén steril, égési seb takarására való lepedővel, ezek hiányában valamilyen nem szálasodó textíliával (pl. frissen mosott ágyneműdarabbal), konyhai fóliával (melynek az első 3-4 menetét dobjuk el, és ügyeljünk, hogy a széle ne érjen a sebesüléshez). - Hívjunk mentőket és amíg megérkeznek alkalmazzuk a sokkfektetést. Ellenőrizzük az áldozat légzését, pulzusát, szükség esetén élesszük újra a sérültet. Az égési sebet soha ne érintsük kézzel, a hólyagokat ne fakasszuk ki, a sebbe ne tegyünk folyadékot, hintőport, vagy kenőcsöt.

Égés, forrázás A száj és a garat égési sérülései Az arcon, vagy a garatban, illetve a szájüregben keletkező égési sérülések igen veszélyesek, mert a felső légutak gyors, vizenyős duzzanatát és gyulladását okozzák. Az ilyen speciális esetre nem létezik elsősegély, mert a duzzanat nagyon gyorsan elzárhatja a légutakat és fulladást okozhat. Ilyen esetekben egyetlen célunk van: minél hamarabb orvost kell kerítenünk. Elsősegély: - Értesítsük a mentőket, közöljük velük, hogy légúti égésre gyanakszunk. - Tegyünk meg minden annak érdekében, hogy a beteg légzése kielégítő legyen. Lazítsuk meg a nyak körüli ruhadarabokat.

Égés, forrázás Enyhébb égések és forrázások Ezek a sérülések rendszerint háztartási balesetek következtében fordulnak elő. Az azonnali elsősegély rendszerint lehetővé teszi a természetes gyógyulást, ám ha a legkisebb gyanú is felmerülne a sérülés súlyosságát illetően, mutassuk meg a sérülést orvosnak. Elsősegély: - Folyassunk hideg vizet a sérült részre percig, hogy meggátoljuk a mélyebben fekvő szövetek sérülését, és hogy enyhítsük a fájdalmat. - Óvatosan távolítsunk el minden ékszert, vagy szorító ruházatot a sérült területről, mielőtt az duzzadni kezdene. - Fedjük be steril gézzel, vagy valamilyen tiszta, nem szálasodó anyaggal. Ne használjunk azonban ragtapaszt, a hólyagokat ne szúrjuk ki, ne nyúljunk a sérült részhez, a sebbe ne tegyünk folyadékot, hintőport, vagy kenőcsöt.

Égés, forrázás Elektromos égések Ha a testen elektromosság halad át, égés keletkezhet. A látható sérülések többnyire az áram be- és kilépési pontján keletkeznek. Az áram testen belüli útja mentén belső sérülés is keletkezhet. Elsősegély: - Nagyfeszültségű áramütés esetén győződjünk meg arról, hogy az áramütést okozó tárgy (pl. leszakadt magasfeszültségű vezeték) már áramtalanítva van. Ellenkező esetben ne közelítsük meg a sérültet. - Alacsony feszültségű berendezés okozta sérülés esetén győződjünk meg arról, hogy az áramütést okozó berendezés már nincs feszültség alatt. - Az égési sérülés esetén alkalmazzunk hűtést. - Steril kötszerrel, vagy más tiszta, nem szálasodó textíliával fedjük be a sérülést. - Értesítsük a mentőket. Ügyeljünk az esetleges sokk hatásaira.

Égés, forrázás Vegyi anyag okozta égések Az égést okozó vegyi anyagok nemcsak a bőrfelszínt, hanem felszívódva a bőr alatti szöveteket is károsítják. Ilyen esetekben az égés jelei lassabban fejlődnek ki, mint közvetlen hőhatás esetén. Igyekezzünk kideríteni, milyen anyag okozta a sérülést, jegyezzük fel nevét, hogy közölni tudjuk az orvossal. Az elsősegély nyújtásakor ügyeljünk a további esetleges áldozatra, beleértve magunkat is: sok anyag nagyon kis mennyiségben is képes súlyos sérüléseket okozni, valamint figyelembe kell venni, hogy az égés során mérgező gázok szabadulhatnak fel, akár több perccel a baleset után is. Felismerése: - Erős, szúró fájdalom. - Először kevés elváltozás, később bőrpír, hólyagképződés, bőrleválás észlelhető.

Elsősegély: - Ne késlekedjünk ellenanyag keresésével az elsősegély nyújtásához. Minden esetben ügyeljük arra, hogy a szennyező anyaggal ne érintkezzünk, ha lehet használjunk védőkesztyűt. - Öblítsük le bőséges vízzel a sérült részt, hogy lemossuk, felhígítsuk a vegyszert. Az öblítést akár 20 percig is végezhetjük, a cél ilyen esetekben, hogy nagyon alapos legyen. - A sérült rész öblítése alatt távolítsuk el a szennyezett ruhadarabokat. - A beteg légzésének és szívműködésének folyamatos felügyelete mellett gondoskodjunk a kórházba szállításról.

Égés, forrázás Vegyszer okozta sérülések a szemen A szembe jutó vegyszer igen súlyos sérülést okozhat, ha késik az elsősegély, akár vaksághoz is vezethet. A szem öblögetése során ügyeljünk, hogy a mosóvíz ne fröccsenjen a beteg, esetleg a saját testünkre. Ha van rá mód viseljük védőkesztyűt. Ne hagyjuk, hogy az áldozat vakarja vagy dörzsölje a szemét, vagy kezével megérintse a sérült szemet. Elsősegély: - A sérült szemre folyassunk gyenge sugárban hideg vizet, legalább 10 percen keresztül. Alaposan öblítsük ki a vízsugárral a szemhéjakat is. - Ha a szemhéjak a fájdalom miatt görcsösen összehúzódnak, határozott mozdulattal húzzuk szét őket. Ügyeljünk arra, hogy az öblítővíz ne fröccsenjen a sértetlen szembe. - Steril fedőkötéssel takarjuk be a sérült szemet, a szemmozgások megakadályozása végett fedjük be az ép szemet is. - A sérültet juttassuk kórházba.

Tudatzavarok Agyrázkódás Az agy kissé elmozdulhat a koponyában, és ezért erős ütés megrázhatja. Az agyrázkódás az agyműködés széles körű, de rendszerint múló zavara. Az eszméletlenség időtartalma többnyire rövid, és a balesetet általában teljes gyógyulás követi. Az agyrázkódás jellemző tünete a fejet ért ütés következtében beálló rövid, vagy részleges eszméletvesztés. Lehetséges panaszok és tünetek: - Hányinger és hányás. - A sérüléskor vagy a közvetlenül megelőző időszakban történt események elfeledése. - Fejfájás, fülzúgás, látászavar.

Elsősegély: - Ha az áldozat gyorsan visszanyeri eszméletét, figyeljük meg hogy viselkedése nem zavart-e, a kérdésekre helyesen válaszol-e. - Bízzuk a sérültet megbízható emberre. (például: ne hagyjuk a sportpályán a megsérült embert tovább játszani az orvos jóváhagyása nélkül). - Tanácsoljuk neki, hogy forduljon orvosához. - Ha az áldozat eszméletlen, hívjuk ki a mentőket. Fektessük stabil oldalfekvő testhelyzetbe. Figyeljük meg és jegyezzük fel pulzusát, légzését és az ingerekre észlelt reakcióit.

Tudatzavarok Koponyatörés A koponya a fej csontos váza, amely magába zárja az agyvelőt és körülveszi és védi az agyat. A koponyatörésnek igen súlyos következményei lehetnek, mert megsérülhet az agy. Ez a sérülés néha csak agyrázkódás, de komolyabb esetekben idegszöveti sérülés, vagy olyan belső vérzést is keletkezhet az agyban, amely a vér felhalmozódásával jár, ami nyomást fejt ki az agyra. Koponyatörésre akkor gyanakodjunk, ha egy sebet találunk a fejen, amelyen át az agyba korokozók juthatnak, fertőzést okozva. Előfordulhat, hogy az agy-gerincvelői folyadék a fülön vagy az orron át kifolyik, mint átlátszó folyadék vagy vízszerű vér. Ez nemcsak súlyos tünet, hanem egyben újabb lehetőség a kórokozok belépésére. Koponyatörésre kell gyanakodni, ha valaki olyan fejsérülést szenvedett, amely több mint 3 percig tartó eszméletvesztéssel járt. Megjegyezendő azonban, hogy van olyan erőteljes fejmozgás (különösen az előre-hátra mozgás), amely - agyrázkódás miatt - eszméletlenséget eredményez. Bizonyos sérüléseknél eltörhet a koponya anélkül, hogy az eszméletvesztéssel járna.

Lehetséges tünetek: - Seb vagy zúzódás a fejen. - Lágy, süppedékeny terület vagy benyomódás a fejen. - Tudatzavar, eszméletvesztés. - Az ingerekre adott válaszképesség romlása. - Az orrból vagy fülből távozó átlátszó folyadék vagy vízszerű vér. - Vér a szemfehérjén. - A fej vagy arc szimmetriájának hiánya vagy torzulása. A koponyatörés okai: A koponya sokféleképpen eltörhet, mind közvetlen (a fejet ért ütés), mind pedig közvetett erőhatás (például esés magasról, lábra érkezve) következtében. Az utóbbi erő okozta törések többnyire a koponya sérülésével járnak együtt. A törés típusa: Különösen a koponyaboltozat megrepedése vagy a koponyaalapi törések csak röntgenkészülékkel vagy más hasonló berendezéssel mutatható ki, korházban. Súlyos sérülések többszörös repedéseket eredményezhetnek, amely a koponyaalapig terjedhet. A benyomott törés következtében csontszilánkok nyomulhatnak az agyba, megroncsolva azt.

Elsősegély: - Az eszméletlen, de jól légző sérültet fektessük stabil oldalfekvő helyzetbe, ha egyéb sérülései ezt lehetővé teszik. - Az eszméleténél lévő sérültnek segítsünk lefeküdni, fejét és vállait megemelve és kényelemesen alátámasztva. - Lássuk el a fejsérülés vérzését. Kutassunk tovább sérülések után és lássuk el azokat is. - Hívjuk ki a mentőket. Ellenőrizzük a lézést és a pulzus adatait és az ingerekre adott reakcióikat 10 perces időközönként. A begyűjtött információt adjuk át a mentőknek. - Vizsgáljuk meg, hogy az áldozat nem szenvedett-e nyaki vagy gerincsérülést. Ha a sérült füléből folyik valami, helyezzük el úgy, hogy az a füle alacsonyabban legyen, amelyikből a folyást észleljük. Takarjuk be a fülét steril gézzel vagy tiszta ruhával, és lazán átkötve rögzítsük azt. Ne dugjuk be a fület.

Tudatzavarok Az agy összenyomódása Igen súlyos állapot, és majdnem mindig sebészi beavatkozást igényel. Akkor következik be, ha a koponyán belül az agyra ható nyomás megnövekszik, például mert a vér gyűlik össze vagy mert a sérült agya megduzzad. Az állapot gyakran jár együtt fejsérüléssel vagy koponyatöréssel, de egyéb okai is lehetnek (pl. agyvérzés, fertőzés miatt gyulladás, vagy agydaganat). Előfordulhat, hogy a tünet a fejsérülés után azonnal jelentkezik, de órákkal, sőt napokkal később is felléphet. Felismerni a jelentkező tudatzavarról, eszméletlenségről lehet. Lehetséges további panaszok és tünetek: - Az éppen elszenvedet fejsérülés. Az áldozat látszólag teljesen rendbe jött, de állapota később romlani kezd, egyensúlyzavarokkal és tudatzavarral küszködik. - Erős fejfájás fokozatosan lassuló légzés lassú, de erőteljes pulzus. - Egyenlőtlenül tág pupillák. - A test vagy arc egyik oldalának gyengesége vagy bénulása. - Láz, forró, lángoló arc. Elsősegély: - Hívjuk a mentőket. Alkalmazzuk az eszméletlenségre vonatkozó elsősegélyt.

Tudatzavarok Epilepszia A központi idegrendszer körülírt területén, fejlődési rendellenesség miatt kialakuló elváltozás, amely időszakosan jelentkező tónusos görcsökben, rohamokban nyilvánul meg. Kis roham alkalmával csak rövid ideig tartó eszméletlenség alakul ki. Nagy roham során a beteg eszméletét veszti, elvágódik majd a teljes vázizomzatban fél percig tartó merevgörcsöt átmenet nélkül rángógörcs váltja fel. A tüdőből kipréselt levegő sikolyszerű hangot okoz, a beteg arca szederjes. Vizeletét, székletét gyakran maga alá üríti. Elsősegély: - Az áldozatot biztonságos helyre kell vinni, lefogni szigorúan tilos. A nyelvét óvni kell a sérülésektől.

Tudatzavarok Agyvérzés, agyérelzáródás Akkor jelenezik, ha az agy egy részének a vérellátása hírtelen lecsökken egy ütőér vérrögös elzáródása vagy agyverőér elrepedése miatt (gutaütésnek is nevezik). A betegség idősebb korban és azoknál gyakoribb, akik magas vérnyomásban vagy más vérkeringési rendellenességben szenvednek. Hatása attól függ, hogy az agy mekkora területe és melyik része szenved vérellátási hiányt. A súlyos gutaütés végzetes lehet, enyhébb esetekben sokan sikeresen felgyógyulnak. Jellemző tünetek: - Hirtelen fellépő heves fejfájás. - Zavart viselkedés, amely ittassággal téveszthető össze. - Tudat hirtelen vagy fokozatos elvesztése. - Gyengeség vagy bénulás jelei, amelyek többnyire, az egyik oldalon jeleneznek. Például lebiggyedő, nyáladzó száj, motyogó beszéd, a végtagok erejének vagy mozgásképességének elvesztése, a pupillák tágulásának különbözősége, a széklet- és vizelettartó képesség elvesztése.

Elsősegély: - Ha a sérült eszméleténél van, fektessük le, vállait és fejét kisé megemelve és alátámasztva. Fejét hajtsuk oldalra és tegyünk oda törülközőt vagy ruhát, ami beszívja a nyálát. - Lazítsunk meg minden szoros ruhát, amely akadályozhatja a légzést. - Értesítsük a mentőket. - Ha az áldozat eszméletlen, ellenőrizzük légzését, pulzusát és ingerekre adott reakcióit. Fektessük stabil oldalfekvő testhelyzetbe. Ha a légzése, szívműködése leáll, azonnal kezdjük el az újraélesztést. Nagyon fontos, hogy semmit se adjunk enni vagy inni a sérültnek.

Tudatzavarok Hypoglykaemia A vér cukortartalmának a normális szint alá csökkenése gyorsan észrevehető az agyműködésen. Ezt az állapotot nevezik hypoglykaemániának. Leggyakrabban azok az emberek kerülnek ilyen állapotba, akik cukorbetegségben szenvednek. Ha a szokásos gyógyszerük (inzulin) beadását követően nem fogyasztják el az előírt táplálékot, bekövetkezhet a rosszullét. A fellépő hasmenés, hányás, láz, fizikai kimerültség elősegíti a vércukorszint csökkenését. A cukorbetegségben szenvedők rendszerint tudnak a betegségükről, s tudják, mi a teendő veszélyhelyzetben. Ha a roham gyorsan zajlik tudatzavar eszméletvesztés következik be. Ilyenkor a segítségünk életmentő lehet. Ha az illető nem tud cukorbetegségéről feltétlenül orvosi vizsgálatra van szükség, még akkor is ha a roham után panaszmentesnek érzi magát. Az eszméleténél lévő hypoglykeamiás beteg kaphat szájon át cukrot.

A Hypoglykeamiás panaszok és tünetek: - A cukorbetegség ismert; a beteg érzi a közelgő rosszullétet, vércukorszint-csökkenést. - Gyengeség, szédülés vagy éhségérzet. - Reszketés izomrengés. - Egyes betegek figyelmeztető kártyát karperecet hordanak maguknál, lehet a zsebükben, táskájukban cukor, gyógyszer vagy inzulin adagoláshoz használható eszköz. - A megszokottól eltérő magatartás, a beteg zavart, hangoskodó, agresszív is lehet. - Erős verejtékezés. - Sáppadság és hűvös nedves bőr. - Erős feszes pulzus. - Külső ingerekre csökkenő reakció. - Felületes légzés.

Elsősegély eszméletlen áldozat esetén: - Biztosítani kell az átjárható légutat, ellenőrizzük és jegyezzük fel a légzés- és a pulzusszám értékeit, valamint az ingerekre adott reakciókat. Légzés, szívműködés hiányában kezdjük el az újraélesztést. - Kielégítő légzés esetén fektessük a beteget stabil oldalfekvő testhelyzetbe. - Értesítsük a mentőket. Elsősegély eszméleténél levő beteg esetén: - Segítsünk az illetőnek leülni vagy feküdni és adjunk neki cukros italt, cukordarabokat, csokoládét vagy más édes (cukrot tartalmazó) ételt. - Ha a beteg állapota gyorsan javul, adjunk neki még több édes ételt vagy italt és hagyjuk pihenni, amíg teljesen jól nem érzi magát. - Küldjük el mindenképpen orvoshoz. Ha állapota nem javul, tájékozódjunk, lehet-e más oka tudatzavarának, illetve remegésének.

Tudatzavarok Cukorbetegség Olyan állapot, amelyben a szervezet nem tudja szabályozni a vér cukorszintjét. A hasnyálmirigy (belső elválasztó mirigy) rendesen egy inzulinnak nevezet hormont termel, amely a vér cukorszínjét szabályozza. Inzulin hiányában a cukor felhalmozódik a vérben, a vér magas cukorszintjét okozva. A cukorbetegek diéta mellet inzulin-injekciókkal vagy tablettákkal szabályozzák a cukorszintjüket. A túl sok inzulin és túl kevés cukor vezet a vér alacsony cukortartalmához. A legtöbb cukorbeteg tudja, hogy az alacsony vércukorszint veszélyének teszi ki magát, ha kihagy egy étkezést vagy túlterheli magát, és ezért cukordarabkákat hord magánál, hogy szükség esetén gyorsan megemelhesse vércukorszintjét. A hosszú ideig tartó magas vércukorszint eszméletvesztéssel járhat, de a cukorbeteg valószínűleg több napi rosszul lét után jut ebbe az állapotba. A magas vércukorszint miatti kóma jelei: - Száraz bőr. - Szapora pulzus. - Mély, nehéz légzés esetleg aceton szag megjelenése az áldozat leheletében. Ilyen esetben az áldozat sürgős kórházi ápolásra szorul.

Csont-, ízületi és izomsérülések A sérülések típusai A csontok eltörhetnek, kiugorhatnak helyükről az ízületeknél (ficam), vagy mindkettő egyszerre megtörténhet. A ficam általában egy erős rántóerő következménye, ilyenkor az ízületi szalagok is elszakadhatnak. Az izmok és az ínak szintén meghúzódhatnak, vagy elszakadhatnak. Az elsősegélynyújtónak nagyon nehéz feladata van, ha meg kell különböztetni az izom- vagy csontsérüléseket. A sérülések három típusát különböztetjük meg: - Csonttörések. - Ficamok. - Lágyszöveti sérülések. A törés lehet nyílt vagy zárt. Nyílt törés esetén a törés fölötti bőrön seb keletkezik, a bőr felszakad és a csont szabaddá válik. A szabaddá váló és a fertőzésveszélynek kitett csontvelő miatt nagyon veszélyes sérülés. Zárt törés esetén a törés körül a bőr nem reped fel. Törés esetén a sérült rész rögzítése nélkül az áldozatot csak akkor mozdítsuk meg, ha az illető veszélynek van kitéve pillanatnyi helyzetében. Ne etessük és ne itassuk a beteget.

Zárt törések és ficamok elsősegélye: - Nyugtassuk meg a beteget és támasszuk meg a sérült részt. - Vegyük le a sérült végtagról a szoros ruhákat, ékszereket. - Ha lehet, emeljük meg a sérült végtagot. - Értesítsük a mentőket. Nyílt törések elsősegélye: - Tartsuk meg és rögzítsük a sérült testrészt a kezeinkkel. - Helyezzünk steril gézlapot a sebre és szorítsuk oda, hogy csökkentsük a vérzést. - Vattával alaposan párnázzuk ki a sérülés környékét úgy, hogy az esetleg kiálló csontvégeket az összelapuló párnázat is elfedje. - Amennyire csak lehet szorosan, de a vérkeringést még nem gátolva kössük át a sebfedést. - Értesítsük a mentőket.

Lágyszöveti sérülések ellátása: - Helyezzük nyugalomba és támasszuk meg a sérült testrészt. Keressünk meg azt a helyzetet, ami a sérült számára a legkényelmesebb. - Ha a sérülés az elmúlt percekben keletkezett, hűtsük jéggel, vagy hideg borogatással a sérült testrész környékét, illetve a duzzanatot. - Körkörös pólyakötéssel, vastag réteg vattán át, gyakoroljunk egyenletes, még elviselhető nyomást a sérülésre. - Emeljük meg és támasszuk alá a sérült végtagot. - Juttassuk a sérültet kórházba. Ha a sérülés enyhe, javasoljuk a pihentetést, a sérült végtagot tartsuk felpolcolva.

Csont-, ízületi és izomsérülések A koponyaboltozat törése E sérülés során gyakori az agyrázkódás. Sebzés is keletkezhet. Az eszméletlen beteget stabil oldalfekvésbe helyezzük, az eszméleténél lévő sérültet hanyatt fektetjük és a fejét fokos szögben, megemeljük. (videó felvétel letölthető a A koponyaalapi törés fajtái: - Elülső árok törése: A szem körüli vérömleny, orrból csorgó vér és váladék keveréke jelzi. - Középső árok törése: A fül mögötti vérömleny és a fülből szivárgó véres, vizes folyadék távozik. - Hátulsó árok törése: Vérömleny keletkezik a tarkón és véres, vizes folyadék csurog a garatfalon. Elsősegély: - Az eszméletlen sérültet helyezzük stabil oldalfekvésbe, sebét lássuk el. - Az eszméleténél lévő áldozat sebét lássuk el, majd fektessük hanyatt, vagy arra az oldalára, ahonnan a vér folyik a füléből. Vállát emeljük meg.

Csont-, ízületi és izomsérülések Az arc és az állkapocs sérülései Az állcsont és az orrcsont törését soroljuk ide. Ellátásként alkalmazzuk a megfelelő fektetési módot, szükség esetén helyezzünk kötést a sérült részekre. (videó felvétel letölthető a Kulcscsonttörés A kulcscsont törését rendszerint indirekt erő okozza, amely a kinyújtott karra történő esésből vagy a vállra gyakorolt erős ütésből származik. Felismerése: - Fájdalom a sérülés környékén. - A sérült rendszerint megkísérli izmai ellazítását, karját könyökénél fogva alátámasztja, fejét a sérülés irányába dönti.

Elsősegély: - Ültessük le az áldozatot. Sérült karját tegyük keresztbe a mellén úgy, hogy ujjai az ellenkező oldali vállat érintsék. - Rögzítsük a kart felkötéssel: A sérült kart vegyük körbe háromszögletű kendővel úgy, hogy a kendő egyik csúcsa az ujjakkal megérintett vállon legyen, másik vége pedig jócskán a sérült oldali könyök alatt. Ezt a véget vezessük fel a hát mögött a váll fölötti véghez kössük őket össze úgy, hogy a csomó a vállgödörben legyen. A lelógó, kiálló részeket tűrjük be a sérült teste és a kar közé. - A felkötött kart rögzítsük a mellkashoz széles átkötéssel. - Szállítsuk kórházba a sérültet.

Csont-, ízületi és izomsérülések Vállficam Vállficam során az erőhatás kimozdítja a felkarcsont fejét a lapockacsont ízületi árkából. A sérülés nagy fájdalommal és a kar mozgásképtelenségével jár. Felismerése: - Mozgásra fokozódó fájdalom. - A fájdalom következtében mozgásképtelenség. - A váll csapottnak és hegyesnek néz ki. Elsősegély: - Ültessük le a sérültet. A sérült kart tegyük keresztbe az áldozat mellkasán olyan szögben hajlítva, amely a legkisebb fájdalommal jár. - Kössük fel a karját háromszögletű kendővel. - A sérült oldal hónaljárkát párnázzuk ki. - Az áldozatot szállítsuk kórházba. Semmiképpen se próbáljuk meg helyretenni a vállízületet. Ne adjunk sem enni, sem inni a sérültnek, mert gyakran altatni kell a beteget a ficam helyretételéhez.

Csont-, ízületi és izomsérülések A felkarcsont törése A felkarcsont eltörhet középen, de például idős korban gyakori a csont fejének a letörése, közvetlenül a vállízület alatt. Felismerése: - Mozgásra fokozódó fájdalom. - Tapintásra heves fájdalom jelentkezik a törés környékén. - Duzzanat, deformáltság alakul ki. - Rövid idő elteltével véraláfutás keletkezhet. Elsősegély: - Ültessük le a sérültet. A sérült kart tegyük keresztbe az áldozat mellkasán olyan szögben hajlítva, amely a legkisebb fájdalommal jár. - Kössük fel a karját háromszögletű kendővel. - A sérült oldal hónaljárkát, valamint a kar és a test közötti részt párnázzuk ki. - Szállítsuk kórházba a sérültet.

Csont-, ízületi és izomsérülések Sérülések a könyökízület körül Hasonlóan a felkarcsont töréséhez az alkar csontjai is eltörhetnek középen vagy a csontfejek közelében. A könyökízület körüli törések során fennáll a veszélye az ott futó idegek és erek -a törött csont éles végeivel történő- elvágásának. Felismerése: - Mozgásra fokozódó fájdalom. - Tapintásra heves fájdalom jelentkezik a törés környékén. - Duzzanat, deformáltság alakul ki. - Ha az orsócsont fejrésze törik el, a könyök merev lesz.

Elsősegély hajlítható könyök esetén: -A sérülést lássuk el úgy, ahogy a felkarcsonttörést elláttuk. Elsősegély merev könyök esetén: - Fektessük le a sérültet, a sérült végtagot helyezzük a törzs mellé. A könyököt tilos kiegyenesíteni vagy behajlítani. - Párnázzuk ki a sérült végtag és a test közötti részt. - Kötözzük a sérült végtagot a törzshöz. Először a csuklót rögzítsük, majd a könyök felett a felkart, ezt követően pedig az alkart. - Értesítsük a mentőket és 10 percenként ellenőrizzük a pulzust a csuklónál, hogy tudomást szerezzünk az esetleges ereket ért sérülésekről.

Csont-, ízületi és izomsérülések Az alkar és a csukló sérülései Az alkar csontjai erős ütés hatására keresztben eltörhetnek. Mivel a csontokat kevés izom védi, ezek a törések gyakran nyíltak. Elsősegély: - Ültessük le a sérültet. - Óvatosan fektessük a sérült alkart keresztbe a mellkason és támasszuk meg. Ha szükséges steril fedő-, vagy nyomókötéssel lássuk el a sebet. - Óvatosan párnázzuk körbe az alkart valamilyen puha anyaggal. - Felkötéssel rögzítsük az alkart, majd rögzítsük a felkart is a mellkashoz. A csomót az ép oldalon elöl kössük meg. -A sérültet ülő helyzetben kell kórházba szállítani.

Csont-, ízületi és izomsérülések A kézfej és az ujjak sérülései A kézfej sok kis csontból épül fel, amelyek ízületekben csatlakoznak egymáshoz. Ezek közül bármelyik megsérülhet akár közvetlen, akár közvetett erőhatás következtében. A kéz többszörös törését rendszerint beszorulásos sérülések okozzák és ezek súlyos vérzéssel és duzzanattal járhatnak. A kisebb sérüléseket rendszerint közvetlen erőhatás okozza. Elsősegély: - Helyezzen a kézre puha anyagot és pólyálja azt át. - Óvatosan kösse fel a sérült kezet. - A sérültet szállítsuk orvoshoz.

Csont-, ízületi és izomsérülések Borda- és mellcsonttörések Ha a mellkas sérülés a mellkasfalon áthatoló sebzéssel vagy „ablakos” bordatöréssel jár együtt, súlyos légzési nehézség alakulhat ki. Az „ablakos” bordatörés során a mellkas falának egy részét többszörös bordatörés elkülöníti a mellkas többi részétől. Ilyenkor ez a terület belégzéskor befelé süllyed, kilégzéskor pedig kifelé emelkedik, éppen ellenkezőleg, mint a normális légzés során. A bordatörések felismerése: - Fájdalom a sérülés helyén. - Mély légvétel esetén éles fájdalom. A sérült légzése rendszerint felületessé válik. - Nyílt seb a törésnél, a levegő beáramlása a mellüregbe hallatszódhat. - A belső vérzés és a sokk tünetei jelentkeznek.

Elsősegély egyetlen borda törése esetén: - Rögzítsük a felső végtagot a sérült oldalon a kar felkötésével. - Szállítsuk kórházba az áldozatot. Nyílt vagy többszörös bordatörés esetén: - Azonnal tegyük zárttá a mellkas falán lévő sebet. - Helyezzük a sérültet félig ülő helyzetbe. Keressük meg azt a testhelyzetet, ami a legkényelmesebb a beteg számára. A sérült oldali végtagot rögzítsük felkötéssel. - Hívjunk mentőt a sérülthez.

Csont-, ízületi és izomsérülések Gerincsérülés A gerincsérülés legnagyobb veszélye, hogy megsérülhet a gerincvelő is. A gerincvelő igen sérülékeny, és ha károsodik, a sérülés alatti testrész elveszti érző és mozgató beidegződését. Ha a gerinc vagy a perifériás ideg becsípődik egy csigolya vagy porckorong elmozdulása miatt, elszakadhat, ez pedig maradandó idegsérülést okozhat. A gerinctörés veszélyei: Bár a gerincvelő megsérülhet úgy is, hogy a csontokban semmilyen károsodás nem történik, a gerinctörés nagymértékben növeli a gerincvelő-sérülés veszélyét. A csigolyák törését mind direkt, mind indirekt erőhatás okozhatja. A gerincoszlop legsérülékenyebb része a nyaki és alsó háti csigolyák. Gerincsérülést okozhat, ha a hátat vagy a nyakat erős erőhatás érte. Ilyen esetben mindig gyanakodjunk gerincsérülésre, különösen akkor, ha a sérült mozgási vagy érzékelési zavarra panaszkodik. A sérülés előzményei szolgáltatják a legfontosabb információt. Ha a sérült vagy a szemtanúk azt mondják, hogy a balesett során az illető teste erőteljesen előre vagy hátrahajlott, illetve megcsavarodott, akkor feltételezhető a gerinctörés. Az elsősegélyt ennek megfelelően kell alkalmazni.

A gerincsérülés lehetséges okai: - Leesés magasról. - Rossz esés tornaeszközről vagy trambulinról. - Ugrás sekély vízbe. - Leesés lóról vagy motorkerékpárról. - Labdajáték közbeni ütközés. - Frontális ütközés (autóval, motorkerékpárral). - Valamilyen nehéz tárgy a sérült hátára zuhan. - A koponya sérülése nagy erejű ütéstől. A gerinctörés felismerése, ha csak a gerincoszlop sérült: - Nyak- vagy hátfájás a sérülés magasságában. Ezt esetleg elfedi egy más testterületen lévő nagyobb fájdalom. - Kiugrás vagy elcsavarodás a normális gerincvonaltól. - Nyomásérzékenység a gerincen

A gerinctörés felismerése, ha a gerincvelő is megsérült: -A végtagok tónustalansága. A sérült akaratlagos mozgatási képességének gyengülése vagy megszűnése. - Az érzékelés elvesztése. - Nem normális érzékelés például égés vagy bizsergés érzése. A sérült „merevnek” „nehéznek” vagy „ügyetlennek” érezheti végtagjait. - Légzési nehézségek. Eszméleténél lévő sérült elsősegélye: - Ne mozdítsuk a sérültet abból a helyzetből, amelyikben találtuk, csak ha veszélyben van vagy elveszti az eszméletét. Ha meg kell mozdítani, alkalmazzunk alátolható hordágyat vagy a „fatörzs” görgetést.

- Nyugtassuk meg a sérültet. Mondjuk neki, hogy ne mozogjon. - Helyezzük és támasszuk meg fejét semleges előre néző helyzetben, úgy hogy kezeinket a fülére helyezve mozdítjuk meg a sérültet. Tartsuk meg ezt az állapotot. - Értesítsük a mentőket. -Ha nyakcsigolya-sérülésre gyanakszunk, szerezzünk segítséget, és tegyünk összehajtott takarókat vagy egyéb tárgyakat a sérült nyaka és válla köré úgy, hogy az kipárnázottan legyen rögzítve. - Ha a mentők rövid időn belül megérkeznek, tartsuk meg kezeinkkel a sérült helyzetét.

Eszméletlen sérült elsősegélye: - Ellenőrizzük a légzést és a pulzust. Ha sérültet az újraélesztéshez el kell mozdítani, tekintettel kell lennünk a sérülésre. - Biztosítsuk az átjárható légutat. A fejet hajtsuk hátra és emeljük meg az állat, de a szokásnál óvatosabban, ügyelve rá, hogy a fej és a nyak egyenes vonalban maradjon. - Ismételten ellenőrizzük a légzést és pulzust ha még mindig nincs légzés és pulzus, alkalmazzunk felváltva befúvós lélegeztetést és külső szívmasszást, amíg a segítség megérkezik. - Ha az újraélesztéshez a sérültet a hátára kell fordítania fejét törzsét és lábait egyenes vonalban kell tartani. Amíg mi a nyakát tartjuk, kérjük meg a segítőtársainkat (ideális esetben öt főre van szükség), hogy gyengéden egyenesítsék ki a sérült végtagjait, és hengerítsék át őt, mintha fatörzs lenne.

Csont-, ízületi és izomsérülések Hátfájás Izomhúzódás vagy az ízületi szalagok rándulása leginkább a hát alsó részén és a nyakon fordul elő. Ezeken a helyeken a csigolyaközi porcok megnyomhatják a gerincvelőt vagy az abból kiágazó idegkötegeket. A hátfájást rendszerint megerőltető torna, görnyedt testtartás, nehéz tárgy emelése okozhatja. A nyakrándulás jellemző az autóbalesetek során jelentkező „ostorcsapó” hatás következményeként. A hátfájást vesebetegség, a nőknél menstruáció is okozhatja. Súlyos hátfájás kísérő jelenségei lehetnek a fejfájás, a láz, a hányás, az agyi vérkeringési zavar, annak további mellékhatásaival. Ilyenkor a betegnek kórházi ápolásra van szüksége.

Felismerése: - Tompa vagy akár erős fájdalom a háton vagy a nyakon, amely mozgás hatására általában tovább erősödik. - Valamely végtag mentén terjedő fájdalommal, amely bizsergéssel vagy érzéketlenséggel járhat együtt. - Az izmok görcse, amely a nyak és a hát merev vagy ferde tartását okozza. - Izomfájdalmak, melyek semmilyen testhelyzetben nem enyhülnek. Elsősegély kisebb hátfájás esetén: -A sérültet fektessük a számára legkényelmesebb helyzetben a földre, vagy valamilyen kemény felületre. - Tanácsoljunk pihenést a fájdalom elmúlásáig. A fájdalom tartóssága esetén javasoljuk, hogy keressen fel orvost a sérült. Elsősegély súlyos hátfájás esetén: - Segítsünk a sérültnek lefeküdni és hívjunk orvost.

Csont-, ízületi és izomsérülések Medencetörés A medencecsont sérülését beszorulás, közvetlen, vagy közvetett erőhatás okozhatja. A medencecsont-sérüléseket súlyosbítja, hogy ilyenkor megsérülhetnek különböző belső szervek, például a húgyhólyag, a húgyvezeték. Mivel a medencecsontot nagy tömegű szövet veszi körül, fennáll a veszélye a súlyos belső szövetkárosodásnak, a belső vérzésnek és a sokkhatásnak. Felismerése: - A sérült nem képes járni, sokszor állva sem tud maradni, habár lábai épek. - Mozgásra fokozódó fájdalom jelentkezik a csípő az ágyék környékén és hát aljának tájékán. - Vér kerül a vizeletbe, különösen férfiak esetében. Sokszor a beteg nem képes vizelni, vagy az fájdalommal jár. - A belső vérzés és a sokk jelei mutatkoznak.

Elsősegély: - Fektessük le a sérültet a hátára. Attól függően, hogy az áldozatnak hogy kényelmesebb, nyújtsuk ki lábait, vagy éppen ellenkezően, térdben hajlítsuk be és polcoljuk alá. - Ha az nem jár fájdalommal pólyakötéssel akadályozzuk meg az alsó végtagok mozgását. A végtagok csontos pontjait (térd, boka) párnázzuk ki. - Értesítsük a mentőket, ügyeljünk a sokk, illetve a belső vérzés okozta tünetekre.

Csont-, ízületi és izomsérülések Csípőtáji és combsérülések A combcsont törését nagy erőhatás okozhatja, idős korban azonban már akár egy kisebb esés is ehhez a sérüléshez vezethet. A combcsont törése sokkfolyamatot okozhat. Felismerése: - Fájdalom a törés helyén. - Mozgáskor heves fájdalom, a végtag nem terhelhető. - A sokk jelei mutatkoznak. - A comb rövidülése, mert az erős combizmok összehúzzák a törött csont végeit. - A térd és a lábfej elfordulása.

Elsősegély: - Fektessük le a sérültet. Segítőtársunkat kérjük meg, hogy tartsa meg a lábat a törés felett és alatt. - A bokánál fogva egyenesítsük ki a lábfejet. - Értesítsük a mentőket, miközben segítőtársunk a megérkezésükig tartja a sérült lábat. - Védekezzünk a sokk ellen, de ez esetben a sérült végtagot ne emeljük fel. - Ha a mentők érkezéséig sokat kell várni, rögzítsük a sérült végtagot az éphez, sínként használva azt. Kössük össze először a bokát, majd a térdeket, ezt követően pedig kössük össze a lábakat a törés alatt és felett is. A boka és a térd tájékát párnázzuk ki.

Csont-, ízületi és izomsérülések A térdízület sérülései A térdízületet erős izmok és térdízületek tartják, és elölről a térdkalács védi. Ezek bármelyike megsérülhet közvetlen ütés, erőszakos csavarás vagy húzódás következtében. Felismerése: - Fájdalom, amely a sérülés helyétől szétterjed, majd mélyen az ízületből érezhető. - Ha a térd behajlított helyzetben „megmerevedett”, éles fájdalom jelentkezik a kiegyenesítés megkísérlésekor. - A térdízület gyorsan bedagad. Elsősegély: - Segítsünk lefeküdni a betegnek, a végtagjait támasszuk meg a neki legkevésbé fájdalmas testhelyzetben. - Ha a végtagot rögzíteni kell, tegyünk a sérült ízület köré kipárnázást. - Értesítsük a mentőket. A sérültet hordágyon kell kórházba szállítani. A behajlított térdet ne egyenesítsük ki, ne adjunk sem enni, sem inni a sérültnek, mert lehet, hogy a kórházba szállítást követően altatni kell a beteget.

Csont-, ízületi és izomsérülések A lábszár sérülései A lábszár sípcsontjának eltöréséhez erős ütésre van szükség, azonban a szárkapocscsont akár egy bokaficamot kísérő elcsavarodástól is eltörhet. Ez utóbbi esetben előfordulhat, hogy bár a sérült fájdalmat érez de képes járni, mivel a sípcsont viseli a test terhelését. Felismerése: - Fájdalom a törés helyén. - Mozgatásra, tapintásra fokozódó fájdalom. - Duzzanat. - Nyílt törés keletkezhet. - Járásképtelenség. Elsősegély: - A sérültet fektessük le és tartsuk meg a sérült lábat. Ha nyílt törése van az áldozatnak, tegyük azt szabaddá és lássuk el. - A sérült lábszárat a bokánál fogva, a sípcsont irányába húzva egyenesítsük ki. - Hívjunk mentőt. A mentők megérkezéséig tartsuk a végtagot a kezeinkkel.

Csont-, ízületi és izomsérülések Bokaficam A bokatörést a lábszár törésének megfelelően kell elsősegélyben részesíteni, a rándulást a „sérülések típusai” fejezetben ismertetett módon kell ellátni. Felismerése: - Fájdalom, amely a boka terhelésére fokozódik. - Duzzanat a bokán. Elsősegély: - Vegyük le a cipőt, zoknit, harisnyát, szabadítsuk meg a lábszárat a hosszú nadrágtól. Az esetleges lábujjgyűrűket vegyük le. - Helyezzük nyugalomba és olyan helyzetbe a sérült bokát, ahogy az a sérültnek a legkisebb fájdalommal jár. - Ha a sérülés az elmúlt percekben következett be, hűtsük jéggel, vagy hideg borogatással a duzzanatot. - Párnázzuk körül a bokát és kössük át rugalmas pólyával. - Emeljük fel és párnázzuk alá a sérült végtagot. - Tanácsoljuk a betegnek, hogy pihentesse lábfejét és ha a fájdalom nem enyhül, keresse fel orvosát.

Csont-, ízületi és izomsérülések A lábfej törései A lábfej apró csontjainak törését általában beszorulásos terhelések okozzák. Az ilyen sérüléseket kórházban kell kezelni. Felismerése: - Fájdalmas járás. - A mozgásra fokozódó fájdalom. - Duzzanat, amit bőr alatti bevérzés, véraláfutás kísérhet. Elsősegély: - Vegyük le a cipőt, zoknit, harisnyát, szabadítsuk meg a lábszárat a hosszú nadrágtól. Az esetleges lábujjgyűrűket vegyük le. - Emeljük fel a lábfejet és támasszuk alá. - Tegyünk hideg borogatást, vagy jeget a sérült lábfejre. - A lábfejet emelt állapotában megtartva, juttassuk kórházba a sérültet.

Elsősegély-nyújtási ismeretek

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Elsősegély-nyújtási ismeretek"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Elsősegély-nyújtási ismeretek

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Elsősegély-nyújtási ismeretek"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés