LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.

Az előadások a következő témára: "LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar."— Előadás másolata:

1 LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar

2 Anyagmozgató rendszerek 4. előadás
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

3 Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában
A mikrologisztikai rendszereken belüli anyagáramlást különböző anyagmozgató rendszerek segítségével oldják meg. Mikrologisztikai rendszer lehet pl. egy vállalat, egy kórház vagy tágabb értelemben pl. egy áruelosztó központ. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

4 Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában
A logisztikai rendszereken betöltött szerepüktől függően lehetnek: termelési rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek; raktári anyagmozgató rendszerek; rakodóhelyi anyagmozgató (röviden rakodási) rendszerek; egyéb (pl. kórházi, banki, könyvtári stb.) anyagmozgató rendszerek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

5 Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában
A termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek főbb feladatai: a termelő részlegek közötti (épületek közötti) anyagmozgatás; termelő részlegeken belüli, munkahelyek közötti anyagmozg. a munkahelyi anyagmozgatás, anyagkezelés (a munkadarab gépbe helyezése, kivétele, tájolása, rendezése stb.). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

6 Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában
Az integrált (rugalmas) gyártó rendszerek fogalmában az integrált szó a gyártás és az anyag- és információáramlás integrációját jelenti. A rugalmasság jellemzői: változó méretű, tömegű, alakú termékek; változó műveleti idők; a gyártórendszerben egyidejűleg több különböző termékek gyártása folyik; kis és közepes sorozatnagyság, változó sorozatgyártással. A gyártórendszer rugalmassága rugalmas automatizálással érhető el, vagyis a technikai berendezések számítógépes programozással (szoftverekkel) állíthatók át, így az átállítási idők jelentősen lerövidülnek. Integráció = beolvasztás, becsatolás, összevonás Debreceni Egyetem Műszaki Kar

7 Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában
A rugalmas gyártórendszer rugalmas anyagmozgató rendszert követel meg, amelynek sajátosságai a következők: változó ütemű szállítást kell biztosítani úgy, hogy az előírt időpontú kilépést, illetve belépést kell a munkahelyeken elérni; rugalmasan választható útvonal legyen kialakítva; az eltérő műveleti idők kiegyenlítésére műveletközi tárolókapacitás biztosítása szükséges; az anyagmozgató rendszer rugalmasan automatizált, számítógéppel irányított legyen; változó méretű, tömegű termékek leadását, felvételét és átadását kell megoldani. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

8 Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában
Az integrált gyártórendszerekben az anyagmozgatást olyan alrendszernek kell tekinteni - és ennek megfelelően kialakítani -, amely az anyag- és információáramlás összekapcsolásával elvégzi a rugalmasan változó technológiai folyamat valós idejű követését, és a saját információs rendszerén keresztül integrálódik a termelés irányításába. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

9 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
Ember alrendszer Információs és irányítási részrendszerek Emberi irányítással Számítógépes irányítással Eszköz-gép alrendszer Kézi anyagmozgató eszközök Anyagmozgató gépek Gép az anyaggal mozog Gép áll, csak az anyag mozog Szállítópálya alrendszer Debreceni Egyetem Műszaki Kar

10 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
Ember alrendszer: kézi anyagmozgató, darukezelő, targoncavezető, darukötöző, irányító. Eszköz-gép alrendszer: b/1) Kézi anyagmozgató eszközök (kézi horgok, fogó szerkezetek, kézi tapadókorongok, emelőmágnesek, görgök, emelőrudak, létrák, kézitargoncák, kézikocsik, fogasrudas emelő, csavarorsós emelő, kézi hajtású lánccsigasorok, kézi hajtású csörlők stb.). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

11 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
A) Ember alrendszer: kézi anyagmozgató, darukezelő, targoncavezető, darukötöző, irányító. A teljesen automatizált rendszerekben nincs szükség emberi közreműködésre. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

12 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
B) Eszköz-gép alrendszer: B/1) Kézi anyagmozgató eszközök: kézi horgok, kézikocsik, fogó szerkezetek, fogasrudas emelő, kézi tapadókorongok, csavarorsós emelő, emelőmágnesek, kézi hajtású lánccsigasorok, görgök, emelőrudak, kézi hajtású csörlők stb. létrák, kézitargoncák, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

13 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
B) Eszköz-gép alrendszer: B/2) Anyagmozgató gépek (Hordozóelemes szállítógépek (az anyag szállítás közben a hordozóelemen nyugszik és vele együtt mozog): hevederes szállítószalagok; egy-és kétpályás függőkonverjorok; csuklótagos szállítószalagok; elevátorok (serleges, karos, láncos stb.); mozgó asztalok; körforgó felvonók (páternoszterek); vontató láncpályák; szállítópályák. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

14 Hordozóelemes szállítógépek
Hevederes szállítószalag Csuklótagos szállítószalag Mozgóasztal Padlószint alatti vontató láncpálya Egypályás függőkonvejor Kétpályás függőkonvejor Körforgó felvonó (páternoszter) Szállítóláncpálya Debreceni Egyetem Műszaki Kar

15 Hordozóelemes szállítógépek
Hevederes szállítószalag Debreceni Egyetem Műszaki Kar

16 Hordozóelemes szállítógépek
Csuklótagos szállítószalag Debreceni Egyetem Műszaki Kar

17 Hordozóelemes szállítógépek
Mozgóasztal Debreceni Egyetem Műszaki Kar

18 Hordozóelemes szállítógépek
Szállítóláncpályák Debreceni Egyetem Műszaki Kar

19 Hordozóelemes szállítógépek
Függőkonvejor Debreceni Egyetem Műszaki Kar

20 Hordozóelemes szállítógépek
Körforgó felvonó (Páternoszter) Debreceni Egyetem Műszaki Kar

21 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
B) Eszköz-gép alrendszer: B/2) Anyagmozgató gépek (Az anyagot helyben maradó alátámasztáson mechanikus vagy gravitációs úton továbbító szállítógépek): vonóelemes szállítógépek (pl. kaparó szállítógépek, rédlerek, vonórudas szállítócsigák); hajtott szállítópályák (pl. hevederhajtású tárcsás és görgős pályák, lánchajtású görgős pályák, ; vibrációs szállítógépek (pl. rázóvályú, lengővályú, rezgővályú); gravitációs szállítópályák (pl. szabadon futó görgős és tárcsás pályák, csúszdák, surrantók, ejtőcsövek,). forgóelemes szállítógépek (pl. szállítócsiga, szállítócső, szállítócsavar); Debreceni Egyetem Műszaki Kar

22 Hajtott és gravitációs szállítópályák
Hajtott görgős pálya Gravitációs görgős pálya Gravitációs tárcsás pálya Sík csúszda Ejtőcső Debreceni Egyetem Műszaki Kar

23 Hajtott és gravitációs szállítópályák
Sík csúszda (és egyben válogató asztal) Debreceni Egyetem Műszaki Kar

24 Hajtott és gravitációs szállítópályák
Hajtott görgős pálya. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

25 Gravitációs görgős pálya.
Hajtott és gravitációs szállítópályák Gravitációs görgős pálya. A hajtott görgős pályának a vízszintessel bezárt szöge 0°, míg a gravitációs görgős pályának általában 0° < α < 45° hegyesszög. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

26 Gravitációs tárcsás pálya
Hajtott és gravitációs szállítópályák Gravitációs tárcsás pálya Debreceni Egyetem Műszaki Kar

27 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
B) Eszköz-gép alrendszer: B/2) Anyagmozgató gépek (Az anyagot áramló közegben továbbító szállítógépek): Pneumatikus szállítóberendezések; Hidraulikus szállítógépek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

28 Szakaszos működésű anyagmozgató gépek
A) Padlószinti, sínpályához nem kötött anyagmozgató gépek: önjáró daruk (pl. autódaruk) szakaszos működésű rakodógépek; konzolos rakodógépek (homlokrakodók, fejfeletti rakodók, forgó rakodók); forgó kotrók; géplapátok; gépi hajtású targoncák; szállítótargoncák; vontatótargoncák; emelőtargoncák; felrakótargoncák; komissiózó targoncák; Debreceni Egyetem Műszaki Kar

29 Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek
Autódaru Lánctalpas daru Homlokrakodó Fejfeletti rakodó Forgó rakodó Forgó kotró Géplapát Debreceni Egyetem Műszaki Kar

30 Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek
Autódaru Debreceni Egyetem Műszaki Kar

31 Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek
Lánctalpas daru Debreceni Egyetem Műszaki Kar

32 Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek
Forgó kotró Debreceni Egyetem Műszaki Kar

33 Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek
Forgó rakodó (Markoló) Debreceni Egyetem Műszaki Kar

34 Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek
Homlokrakodó Debreceni Egyetem Műszaki Kar

35 Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek
MTZ 82-es traktor homlokrakodóval szerelve. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

36 Önjáró daruk és szakaszos működésű rakodógépek
Szilárd talaj hiányában bekövetkezett autódaru baleset. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

37 Gépi hajtású targoncák
Szállítótargonca Vontatótargonca Kisemelésű kézi emelőtargonca Nagyemelésű gépi emelőtargonca Tolóoszlopos emelőtargonca Oldalvillás emelőtargonca Felrakótargonca Komissiózó targonca Debreceni Egyetem Műszaki Kar

38 Gépi hajtású targoncák
Emelő targoncák Debreceni Egyetem Műszaki Kar

39 Gépi hajtású targoncák
Komissiózó targonca. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

40 Szakaszos működésű anyagmozgató gépek
B) Nem padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek, pl.: futódaruk; függő daruk; C) Padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek, pl.: bakdaruk; rakodóhidak; portáldaruk; toronydaruk; raktári felrakógépek; D) Helyhez kötött anyagmozgató gépek konzoldaruk, felvonók. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

41 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Futódaru Rakodóhíd Bakdaru Portáldaru Toronydaru Oszlopos konzoldaru Fali konzoldaru Debreceni Egyetem Műszaki Kar

42 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Futódaru Debreceni Egyetem Műszaki Kar

43 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Portáldaru Debreceni Egyetem Műszaki Kar

44 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Bakdaru Debreceni Egyetem Műszaki Kar

45 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Oszlopos (forgó)daru Debreceni Egyetem Műszaki Kar

46 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Konzolos daru Debreceni Egyetem Műszaki Kar

47 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Toronydaru Debreceni Egyetem Műszaki Kar

48 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek (helyhez kötött daruk) Egy toronydaru baleset következményeképp néhány gépkocsi maradandó alakváltozást szendevett. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

49 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
B) Eszköz-gép alrendszer: B/3) Szállítópálya alrendszer: Az anyagoknak az anyagmozgatási útvonalon való helyváltoztatását lehetővé tevő, a mozgatási folyamat során általában helyben maradó (passzív) rendszerelemekből áll. A szállítópályák tulajdonképpen az anyagmozgatás céljaira külön kiépített létesítmények (burkolt utak, sínpályák). Eszköz-gép alrendszer és sínpálya alrendszer nem mindig választható szét, (pl.: szállítócső, csúszda, surrantó, ejtőcső). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

50 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
C) Információs és irányítási részrendszerek; 1) információs részrendszerek feladata: Az irányítás az anyagmozgató rendszerek esetében is a folyamat beindítását, a már beindított folyamat befolyásolását, valamint a folyamat leállítását igényli. Az irányításhoz szükséges információs folyamatok: az információk (adatok) észlelése, rögzítése, tárolása, továbbítása, feldolgozása valamint igény esetén megjelenítésük. Az információknak ki kell terjedniük mind a kiszolgált (pl. termelési, raktári vagy szállítási) folyamatok, mind az anyagmozgató rendszer állapotára. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

51 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
2) irányítási részrendszerek feladata: Az anyagmozgatás emberi irányítása esetében az irányító személy nyomógombok, kapcsolókarok stb. igénybevételével indítja, leállítja, szabályozza az egyes gépeket, gépcsoportokat, illetve irányítja az anyagmozgató rendszer működését. Az anyagmozgatás számítógépes irányítása lényegében az emberi irányítás tevékenység sorozatát látja el a memóriájába betáplált program szerint működtetve. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

52 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
Az anyagmozgató rendszerek elemei: feladó (F), szállító (Sz), leadó (L), összetett funkciójú (Ö) elemek Az anyagmozgató rendszerek csoportosítása az anyagtovábbítás jellege szerint: folyamatos, szakaszos, kombinált (vegyes). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

53 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása
A gépláncok egymással sorba kapcsolt folyamatos működésű szállítógépekből állnak. Az összetett anyagokat szállító folyamatos működésű rendszerek főbb típusai: folyamatos működésű szállítógépekből álló gépláncok; tárolót is tartalmazó gépláncok; gyűjtőszalag típusú (egyszerű elágazásos) rendszerek; egyéb (bonyolult) folyamatos anyagmozgató rendszerek. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

54 Egy feladó- és három szállítóelemből álló rendszer
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

55 Tárolót is tartalmazó, hat szállítóelemből álló géplánc
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

56 Három feladó és egy szállítóelemből álló gyújtószalag típusú rendszer
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

57 Az anyagáram és az anyagmozgatási rendszerek jellemzői
Anyagáramlás alapjellemzői: út (s), idő (t), anyagmennyiség (M). Az anyagmennyiség kifejezhető: ömlesztett anyagok esetén tömeg vagy térfogat mértékegységben (kg, t vagy m3); darabáruk esetében mozgatási egységben (db). Az anyagáramlás mozgásjellemzői: sebesség (v, m/s), gyorsulás (a, m/s2). A pillanatnyi sebesség és gyorsulás: Debreceni Egyetem Műszaki Kar

58 Az anyagáram és az anyagmozgatási rendszerek jellemzői
Az anyagáram erőssége azt az elemi dM árumennyiséget jelöli, amely - egy adott pillanatban vizsgálva - az anyagmozgató rendszerben egy elemi dt kis idő alatt adott ponton, illetve keresztmetszeten áthalad. Az anyagáramlás erőssége: tömegegységben kifejezve térfogategységben kifejezve ahol m - az anyagmennyiség tömege [kg]; V - az anyagmennyiség térfogata [m3]. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

59 Az anyagáram és az anyagmozgatási rendszerek jellemzői
Az anyagmozgatás intenzitás a azt az anyagmennyiséget jelöli, amely a rendszer egy meghatározott keresztmetszetén egy adott időtartam (pl. óra, műszak, nap, esetleg év) alatt áthalad. Az anyagmennyiség és az időtartam hányadosaként definiálható átlagos jellemző értéke: a) tömegegységben kifejezve: b)térfogategységben kifejezve: c) darabban kifejezve: Debreceni Egyetem Műszaki Kar

60 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az E anyagáram-erősség, az E átlagos anyagáram-erősség és az I anyagáram intenzitás közötti összefüggés Debreceni Egyetem Műszaki Kar

61 Az anyagáram és az anyagmozgatási rendszerek jellemzői
Az anyagmozgatási (szállítási) munka a szállított anyagmennyiség (M) és az úthossz (s) szorzata. B=M*s [kgm, dbm, tkm] Az anyagmozgatási (szállítási) teljesítmény az időegység (rendszerint egy óra) alatt mozgatható legnagyobb anyagmennyiséggel jellemezhető, a mozgatott anyagok jellegétől függően általában t/h, m3/h, db/h mértékegységben. C = B/t [kgm/h, dbm/h, tkm/év] A teljesítőképesség nagyságát oly módon kell megválasztani, hogy az anyagmozgató rendszer tegye lehetővé az anyagáramlás zökkenőmentes lebonyolítását. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

62 Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztása
A megválasztást befolyásoló tényezők: az anyagmozgatási feladatok jellemzői; a helyszíni (létesítményi) adottságok; gazdaságossági szempontok; egyéb szempontok. Az anyagmozgatási feladatok jellemzői: a mozgatandó anyagok jellemzői; a fel-, illetve leadóhelyek egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedéstől függő anyagmozgatási útvonalak jellemzői; az anyagáramlás intenzitása és időbeni megosztása. A mozgatandó anyagok főbb csoportjai mozgatási szempontból: darabáruk, ömlesztett anyagok, folyadékok, gázok. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

63 Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztása
Darabáruknak - anyagmozgatási (tárolási) szempontból - azokat a szilárd vagy szilárd burkolattal ellátott anyagokat (árukat) tekintik, amelyek egyedileg vagy egységrakománnyá összefogva mozgathatók, és amelyek alakjukat a mozgatási (tárolási) folyamat során nem csak kis mértékben változtatják meg. Ömlesztett anyagoknak azokat a rendszerint különböző szemnagyságú részekből álló, de általában egynemű anyagokat nevezik, amelyeket többnyire egyszerre nagyobb tömegben, rendezetlenül, csomagolatlanul kell mozgatni, szállítani és tárolni. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

64 Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztása
Helyszíni (létesítményi) adottságok: a) épületen kívüli anyagmozgató rendszerek (szabad területek nagysága, telepítési adottságok, meglevő épületek elrendezése, közlekedési infrastruktúra, rakodóhelyi létesítmények); b) épületen belüli anyagmozgató rendszerek (egy-egy kétszintes épület, az épület hossza, szélessége, belmagassága, oszloposztása, födémek teherbírása, ajtók, átjárók méretei stb.). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

65 Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztása
Gazdaságossági és egyéb szempontok: várható beruházási költség; üzemeltetési költségek (munkabér-, amortizációs, kamat-, energia-, javítási-, karbantartási stb. költségek); várható megtérülési idő; fajlagos (pl. 1 t árura vagy 1 rakodólapos rakományra eső mozgatási) költség. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

66 Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztása
A megválasztás főbb lépései: az anyagmozgató rendszerrel szemben támasztott követelmények (az anyagmozgatási feladat jellemzőinek) meghatározása; az anyagmozgató rendszer megválasztása; az anyagmozgató gépfajta megválasztása; az anyagmozgató géptípus megválasztása. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

67 Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek és gépek megválasztásának főbb lépései és a megválasztáskor figyelembe veendő tényezők főbb csoportjai Debreceni Egyetem Műszaki Kar

68 Összefoglaló táblázat (folyamatos működésű anyagmozgató gépek)
1. Hordozóelemes szállítógépek, amelyeknél az anyag a hordozóelemmel együtt mozog Hevederes szállítószalagok Csuklótagos szállítószalagok Mozgó asztalok Vontató láncpályák Függőkonvejorok Elevátorok (serleges, tálcás, stb.) Páternoszterek Láncos szállítópályák 2. Az anyagot helyben maradó alátámasztáson, mechanikus vagy gravitációs úton továbbító szállítógépek Vonóelemes szállítógépek Vibrációs szállítógépek Forgóelemes szállítógépek (pl. szállítócsiga) Hajtott szállítópályák (pl. görgőspályák) Gravitációs szállítópályák 3. Az anyagot áramló közegben továbbító szállítógépek Pneumatikus szállítóberendezések Hidraulikus szállítóberendezések Debreceni Egyetem Műszaki Kar

69 Összefoglaló: (Anyagmozgató rendszerek)
Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a logisztikában; Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása; Anyagmozgató gépek csoportosítása és jellemzése. Az anyagáram és az anyagmozgatási rendszerek jellemzői; Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató gépek megválasztása. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

70 Köszönöm figyelmüket! Viszont látásra!
Debreceni Egyetem Műszaki Kar