Az OFI szerepe a tanártovábbképzések megújításában

Az előadások a következő témára: "Az OFI szerepe a tanártovábbképzések megújításában"— Előadás másolata:

1 Az OFI szerepe a tanártovábbképzések megújításában
Pedagógus-továbbképzések megújítása 6. szekció dr. Hunya Márta – Katona Zsóka Budapest 2013. február 27.

2 A megbeszélés témái Bevezető
A továbbképzések hasznosulásának akadályai – ötletbörze Az alprojekt bemutatása – különös tekintettel a továbbképzések fejlesztésére és azok megújuló elemeire Továbbképzési típusok – továbbképzési igények (a kategóriák alapján) Hazai és nemzetközi tanulságok

3 Miért szükséges megújítani a tanártovábbképzés rendszerét?
Új jogszabályok Pedagógus életpálya-modell Szolgáltatók változása A továbbképzések általános színvonalának emelése A tartalmi elemek súlyának növelése az akkreditáció során Nem hagyományos képzések bevezetése: blended, moduláris, mentorált, folyamatba ágyazott formák Követő támogatás a hasznosulás érdekében Kapcsolat a szaktanácsadói rendszerrel A konzorciumi partnerek szerepe a TÁMOP projektben OH - hatósági feladatok: jogszabály, PedAkkred rendszer, eljárásrend OFI – pedagógia, tartalmi feladatok: a meglévő képzések felülvizsgálata, újak akkreditálása, képzők és támogató rendszer biztosítása Educatio – szolgáltatás és informatikai háttér: a képzések lebonyolításának megszervezése + IKT és nyelvi képzések, Iskolatáska

4 A továbbképzések jobb hasznosulásának akadályai – ötletbörze
A pedagógusban rejlő akadályok A rendszerben rejlő akadályok A képzésben rejlő akadályok Intézményen túli akadályok A képzést követő támogatás hiányában rejlő akadályok Az intézményben jelentkező akadályok

5 Új képzések fejlesztése
A témaválasztás feltáró vizsgálatokra épül. Szempontok: az OFI feladatai a TÁMOP útmutatójában a Köznevelési törvény előírásai (változások), oktatáspolitikai prioritások (pl. közösségi szolgálat) a TÁMOP és továbbképzési igényei a továbbképzési jegyzék hiányterületei a továbbképzésekről szóló hazai és nemzetközi szakirodalom tanulságai tantárgy-független képzések Hol tartunk? Továbbképzések tartalmi felülvizsgálata – tanulságok Hiányterületek és tartalmi hiányosságok Együttműködési formák keresése Hány képzést fejlesztünk és kinek? 30 új, kb. kétszer ennyi megújított Célcsoportok: a fejlesztésekből kimaradt iskolák + szakiskolák

6 Új elemek a továbbképzésekben
A forma Blended / Moduláris / Mentorált / Folyamatba ágyazott A minőségbiztosítás javasolt új tartalmi elemei Az akkreditációs eljárásban A képzésben és ahhoz kapcsolódva A képzést követően minden érdekeltre vonatkozóan Támogató rendszer Iskola Peda-gógus Képzés

7 Továbbképzési típusok – továbbképzési kínálat
Közoktatás irányítás Szervezet- és minőségfejlesztés Mérés – értékelés Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás Gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia Tanítás-tanulás Tehetséggondozás Esélyegyenlőség Intézményi nevelés, oktatás Számítástechnika, informatika Szakképzés Közoktatás – fejlesztési támogatások Egyéb

8 Továbbképzési jegyzék
Besorolás Darab Közoktatás irányítás 88 Szervezet- és minőségfejlesztés 125 Mérés – értékelés 106 Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás 7 Gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia 74 Tanítás-tanulás 497 Tehetséggondozás 95 Esélyegyenlőség 256 Intézményi nevelés, oktatás 475 Számítástechnika, informatika 229 Szakképzés 28 Közoktatás – fejlesztési támogatások 5 Egyéb 79

9 Megszervezett képzések

10 A tanári munka minőségét meghatározó legfontosabb tényezők
A pedagógus-kompetenciák, A szakmai fejlődésbe beletartozik minden természetes tanulási tapasztalat és azok a tudatos és tervezett tevékenységek, amelyeknek az a direkt vagy indirekt céljuk, hogy az egyén, a csoport vagy az iskola hasznára váljanak, és amelyek hozzájárulnak az osztálytermi munka minőségének javulásához. Olyan folyamat, amelyben a tanárok a változások aktív szereplőiként egyedül vagy másokkal áttekintik, megújítják és elmélyítik az oktatás morális célja iránti elkötelezettségüket. Kritikus magatartással szerzik meg azt a tudást, készségeket és azt az érzelmi intelligenciát, amelyek a gyerekekkel, fiatalokkal és a kollégákkal való közös gondolkodás, tervezés és munkálkodás alapfeltételei a tanári pálya minden szakaszában. Day, C (1999) Developing Teachers: The Challenges of Life Long Learning, London, Falmer Press. a képzés, a pályára állás, a pályán maradás, az értékelés és minőségbiztosítás, a szakmai fejlődés, valamint az iskolavezetés és a tanári közösség. (Kocsis - Sági, 2012.) (A mi alprojektünk közvetlen és közvetett feladatai)

11 A továbbképzések hatásai
Osztálytermi hatás Kompetenciák Azonosulás Motiváció Érzelmi hatás Intézményi hatás Anyagi javak, fiz. tény. Információk Tudatosság, ráébredés A továbbképzés lehetséges hatásainak hierarchiája (Harland & Kinder, 1997)

12 A tanár felelőssége a szakmai fejlődésben
Negyedik lépcső Első lépcső Hogy oszthatom meg ezt másokkal? Milyen innovációt/kreatív megoldást vezethetek be? Mire van szükségem? (Tudás és képességek) A szakmai fejlődés 4 lépcsője Harmadik lépcső Második lépcső Hogyan alkalmazhatom a munkámban, amit tanultam? Hogy tudhatok meg többet? A skót tanártovábbképzés honlapja

13 Az európai direktívák 1. Gondoljuk át az oktatást (EB 2012)
21. századi transzverzális készségek fejlesztése, kiemelt területek alap- és a vállalkozói készségek, természettudományok és a matematika, nyelvtanulás és innovatív szakképzés Az Európai Bizottság ösztönzi a nyitott és a rugalmas tanulást, az alternatív utakon szerzett tudás és kompetenciák elismerését, a minősítő értékelés megújítását, a fejlesztő értékelés intenzív alkalmazását, az informatika által kínált lehetőségek feltárását és bevonását az értékelésbe.

14 Az európai direktívák 2. Az egyéni értékelés eszközeinek kidolgozását ösztönzik a problémamegoldó és a kritikus gondolkodás, az együttműködés és a vállalkozói kompetenciák értékelésére. Az Európai Bizottság közleménye szorgalmazza az IKT-ban és a nyitott oktatási segédanyagokban rejlő, tanulást segítő lehetőségek kiaknázását, ezektől az oktatás világának gyökeres átalakulását várja. Az egyéni, rugalmas, személyre szabott tanulási utak megvalósításának eszközét látja a technikában, ennek gyakorlatba ültetését egységes uniós stratégia segítheti, amelynek része lesz, hogy nagy programokban vizsgálják meg az IKT tanulásban, a tanításban és az értékelésben betölthető szerepét.

15 Az európai direktívák 3. A tanárok számítanak
A megfelelő pedagógusok pályára vonzása és pályán tartása érdekében az Unió szorgalmazza, hogy a tagállamok dolgozzák ki az alapképzés és a pályaív során követendő folyamatos szakmai fejlődés stratégiáját, és ehhez biztosítsanak megfelelő forrásokat; dolgozzák ki a tanári kompetenciák keretrendszerét és a tanárok szakmai profilját, beleértve az alapképzésben és a továbbképzésben tevékenykedő oktatókat is; Kapjon külön hangsúlyt a vezetők felkészítése a tanítás és a tanulás fejlesztésének támogatására; dolgozzanak ki közösen új európai alapelveket a felsőoktatás modernizálására 2013-ban. Az Európai Bizottság közleménye (EU 2012) által kijelölt legfontosabb feladatok Magyarországon a korábbi TÁMOP projektek, valamint a TÁMOP A pedagógusképzés támogatása projektben részben megvalósulnak pilot formájában.

16 Köszönjük a figyelmüket!
Dr. Hunya Márta tudományos főmunkatárs , tanártovábbképzés alprojektjének vezetője Katona Zsóka továbbképzések megújításáért és új képzések fejlesztéséért felelős témavezető