Tanárok továbbképzése – a feladatlapok készítésének módszertana

Az előadások a következő témára: "Tanárok továbbképzése – a feladatlapok készítésének módszertana"— Előadás másolata:

1 Tanárok továbbképzése – a feladatlapok készítésének módszertana
Program Projekt je spolufinancovaný ESF Az Európai Szociális Alap támogatásával

2 A továbbképzés célja A pedagógusok tájékoztatása, felkészítése
Tájékoztatás az érettségi vizsgák írásbeli részének szerkezetéről, formájáról, értékelési módjáról; a tananyagfejlesztésről és a követelményrendszerről. A tanárok felkészítése a feladatlapok összeállítására, értékelésére; módszertani útmutató a kétszintű érettségi vizsgákhoz. A tudásfelmérők típusai; elemzésük bemutatása. A feladatlapok szerkezete, készítési módjuk. Az ún. specifikációs táblázatok szerepe. Feladatlapok készítése, értékelése. Fogalmak tisztázása. Készségek kialakítása. Csicsay Károly

3 A továbbképzés mottójaként
Descartes filozófiája szerint a logikus gondolkodásnak 3 eleme van: Kérdés? Példa. Megoldás! E továbbképzés során mi is ezt az elvet kívánjuk követni. Kérdéseket vetünk fel, illetve várunk Önöktől, amelyekre példákat mutatunk be, s majd készítünk közösen. Problémákat vitatunk meg, amelyek az utóbbi évek próba érettségi írásbeli vizsgáin merültek fel. Végül (ezekkel kapcsolatban) együttesen megoldásokat keresünk a bemutatott problémák kiküszöbölésére. Csicsay Károly

4 A továbbképzés programja
1. nap: 2 óra 2. nap: 4 óra délelőtt 4 óra délután 2,5 óra este 3. nap: 4 óra délelőtt 4. nap: 5 óra délelőtt Összesen: 28 óra Csicsay Károly

5 Az 1. nap programja – első rész
Tananyag és követelmények: tantervek (4- és 8-oszt. gimnáziumok, szakközépiskolák), érettségi követelmények, műveltségi alapkövetelmények – gimnáziumok számára, az alapkövetelményekben foglalt feladatok – gimn. számára, műveltségi alapkövetelmények – szakiskolák számára, módszertani útmutató az alapkövetelményekhez, a Monitor 9 szerepe és a középiskolák elvárásai – belépéstől a kilépésig a követelmények összehangolásának szükségessége. Új elképzelés: A kommunikációs alapokra helyezett nyelvtanoktatás előnyei. Rövid bemutató a már elkészült tankönyvekből. Bemutató a készülő kerettantervekről. Csicsay Károly

6 Az 1. nap programja – első rész
A tudásértékelés, -mérés módjai, valamint az erről szóló miniszteri rendelet. Az érettségi vizsgák szerkezete – 2006-ig majd 2007-től Az érettségi vizsgák írásbeli részei (az ún. külső és belső formái: feladatlap, fogalmazás) Az érettségi írásbeli vizsgák célja Az érettségi írásbeli vizsgák feladata Az érettségi fogalmazás régi és új formájáról Az extern érettségi írásbeli vizsgák feladattípusai A tanulást segítő információforrások Csicsay Károly

7 1. nap – második rész Az értékelés formái: osztályozás, besorolás …
A fogalmak tisztázása Az értékelés formái: osztályozás, besorolás … Az objektivitás mértéke az értékelések során Az iskolák valós és hamis értékrendjének alakulása az országos mérések alapján. A tudásfelmérők (Monitor, extern érettségi írásbeli) alapján kialakult nézetek, vélemények, értékítéletek. A pedagógiai mérések módjai, formái, típusai Az általános (országos) mérések előnyei s hátrányai A pedagógustársadalom álláspontja, véleménye az országos szintű mérésekről. Csicsay Károly

8 2. nap – délelőtt (2x2 óra) Tesztelmélet Első fejezet /2 óra/
A feladatlapok fokmérői – a fogalmak megmagyarázása: validitás, reliabilitás, a feladatlapok (tesztek) általános jellemzői A feladatlapok tartalmi, szerkezeti és egyéb kérdései A tananyag tartalmi és szerkezeti kérdései a feladatlap érvényességének szempontjából A tananyag szerkezeti modellje Második fejezet /2 óra/ Az ismeretek hierarchikus rendszere a Bloom-féle taxonómia alapján – kognitív szint, kompetencia A teljesítmény alapú követelményrendszer A feladatlapok nehézségi foka Fecsó Szilárd

9 2. nap – délután (2x2 óra) Harmadik fejezet /2 +2 óra/
Reliabilitás és a feladatlapok megbízhatóságának kérdései A feladatlapok megbízhatóságának kiszámolása Elvárások a didaktikai feladatlapokkal kapcsolatban: érvényesség és korrektség elve A feladatlapok típusai A feladatok típusai A feladatlapok szerkezeti felépítése Az iskolai didaktikai feladatlapok szerkezeti /variációs/ lehetőségei Fecsó Szilárd

10 2. nap – este (2,5 óra) A nap során gyűjtött tapasztalatok megvitatása, értékelése A tesztelmélet vitatott pontjainak, egyes kérdéseinek megbeszélése. A Bloom-féle taxonómia érvényesítésének kérdései a tananyag szerkezetén belül /elmélet és gyakorlat viszonya/. Tapasztalatok megbeszélése a didaktikai tesztekkel kapcsolatban, különbségek az országos feladatlapok és az /egyéni/ iskolai felmérők szerkezetében és tartalmában. Mitől függ az ilyen típusú feladatlapok iskolai alkalmazásának lehetősége és sikere? Szükséges-e a tananyag tartalmi-szerkezeti átalakítása? Módszer- és szemléletmódváltás kérdései az „iskolai” mindennapokban. Fecsó Szilárd

11 3. nap – délelőtt (2x2 óra) Az ún. specifikációs táblázatok – rendszerezett táblázatok Az ún. specifikációs táblázatok célja, szerepe a feladatlapok készítése során. A táblázatok szerkezete: az Állami Tanfelügyelői Hivatal számára készített régebbi specifikációs táblázat az ÁTH számára készített ún. strukturális táblázat feladatlappal együtt – bemutató egyes feladatok esetében felmerülő buktatók a bemutatott táblázatok elemzése, értékelése A táblázatokban foglalt témakörök egyeztetése az érettségi követelményekkel – egyéni feladatként, majd közösen. Csicsay Károly

12 3. nap – délután (2x2 óra) a témakörök elosztása
Adott témakörre saját táblázatok készítése a témakörök elosztása a témakörök egyeztetése az érettségi követelményekkel a táblázat egyes oszlopainak szerkesztése, kitöltése az arányosság figyelembevétele (terjedelem, tartalom, téma, forma, feladattípus… szerint) Az elkészített táblázatok bemutatása, értékelése a fentiekben felsorolt kritériumok alapján részeire bontjuk az elkészített táblázatokat a kész táblázatok megfelelő, elfogadható részeinek kiemelése az előforduló hibák javítása, következtetések Csicsay Károly

13 3. nap – este (2,5 óra) A tapasztalok megvitatása
A nap során gyűjtött tapasztalatok értékelése Vélemények az eddigi országos szintű feladatlapok tartalmával, szerkezetével kapcsolatban. Vélemények és javaslatok a további országos szintű feladatlapok készítésével, tartalmával kapcsolatban. A feladatlapok készítéséhez szükséges ún. specifikációs (rendszerezett) táblázatok jelentősége, felhasználhatósága a továbbiakban. Tapasztalatok a táblázatok, majd pedig a feladatlapok készítése során. Az országos szintű tudásfelmérések jelentősége, szerepe az oktatásban. Csicsay Károly

14 4. nap – délelőtt (5 óra) Az elkészített táblázatok alapján saját feladatlap összeállítása A feladatlap készítésének módja: a témakörök összehangolása az érettségi követelményekkel a specifikációs táblázat alapján kiválasztani a feladatokat az arányosság figyelembevétele (a feladatok típusai; nyelvi és irodalmi, valamint magyar és világirodalmi kérdések aránya) a feladatok igényességi szintjének aránya (lásd: a megrendelőben) a módszertani útmutató követése, valamint az ún. megrendelő figyelembevétele (objednávka od ŠPÚ) a feladatlap külső formája; a mondatok terjedelme, az ún. negatív kérdések problémája, megfogalmazása, jelölése, A/B variánsok készítése … az elkészített feladatlapok bemutatása, értékelése, elemzése a diákok várható teljesítménye, annak értékelhetősége a tanfolyamon szerzett tapasztalok, ismeretek összegzése Csicsay Károly

15 A továbbképzés programjának ismertetése után
nézzük az 1. nap témáit részletesen!