Iugurtha elleni háború 1.

Az előadások a következő témára: "Iugurtha elleni háború 1."— Előadás másolata:

1 Iugurtha elleni háború 1.
Kegyetlenség, brutalitás, korrupció („Romae omnia venalia esse”), a hadvezérek katonai alkalmatlansága, optimaták és populares küzdelme jellemzi a háborút: a válság jellemző tünete Történetírója: Sallustius – populares nézőpontból Iugurtha Masinissa unokája, Róma szövetségese, cliens uralkodó Belviszály Numidiában >> a senatus felosztja Numidiát Iug. és unokatestvére, Adherbal között (a senatusi bizottságot megvesztegeti Iug.) Iug. folytatja a háborút Adherbal ellen (Cirta ostroma) >> Adherbal a senatushoz fordul segítségért 1

2 Iugurtha elleni háború 2.
>> Iug. megvesztegeti a kiküldött hadvezéreket, így azok békét kötnek (111); a következő évben pedig megverik a rómaiakat Rómában elítélik a megvesztegetett és a vesztes senatorokat (Iug-t tanúként Rómába idézik) A senatus erőteljes fellépésének oka: ker. érdekek erős afrikai állam létrejöttének megakadályozása az erős király gondokat okozhat, ha függetlenedni akar, bár veszélyt nem jelent Rómára (a gyenge sem jó, mert a belső bajok ellen Róma segítsége kell) >> a felszabdalt Numidia volt Róma érdeke 146 után 2

3 Iugurtha elleni háború 3.
A kudarcok okai: korrupt és alkalmatlan hadvezérek ugyanekkor germán-gall veszély É-Itáliában egy szövetséges, cliens-állammal nem akartak túl radikálisan fellépni (inkább consiliummal és auctoritasszal próbáltak rá hatni); csak akkor döntenek úgy, hogy Jug. teljes megadásáig harcolnak, mikor egyértelművé vált, hogy sérelem érte a maiestas populit és az auctoritas senatust várható volt, hogy a hadjárat költségei meghaladják a hasznát (>> a szükségesnél kisebb erőket küldtek) a megvesztegetést Sallustius talán túlhangsúlyozza (az „ajándékok” részben cliensi officiumok)

4 Iugurtha elleni háború 4.
Metellus hadvezérsége: földek, városok dúlása, lakosság pusztítása (tkp. sikeres), de nincs döntő ütközet (Iug. kitér), és Zamat nem tudja elfoglalni – mégis diadalmenetet tarthat Marius consul (107-ben – 50 éves ekkor): publicanus volt, homo novus, egyes nobilisek (Caesar nagynénjét veszi el) + lovagrendi üzletemberek támogatták („ő gyorsan befejezné a háborút”); sikereinek oka: hadvezéri tehetsége A senatus Metellus proconsuli tisztségét meghosszabbítja >> a népgyűlés törvényt hoz, hogy Mariusnak kell Numidiába mennie (~ Scipio Africanus és Scipio Aemilianus esetében) 4

5 Iugurtha elleni háború 5.
Marius hadseregreformja: proletárok besorozása (önkéntesek, zsoldot is kapnak, nemcsak zsákmányt), cohorsok kialakítása (= 3 manipulus; 1 legio = 10 cohors = 4800 fő), legiós sas (aquila – ezüstből), 16 év szolgálati idő Marius elfoglalja Capsát, felégeti, a lakosságot rabszolgának adja el, az értük kapott pénzt a katonáinak adja >> 106-ra is consulnak választják – ekkor Sulla lovasságot hoz Iug-t végül csak árulás útján sikerült legyőzni, nem csatában: Bocchus (a mauretaniai király) adja ki Sullának (105) Róma nem akarta annektálni a területet Numidia jelentős részét Bocchus kapta meg, akinek így országa jóval nagyobb lett, mint Iugurtháé lett volna 5

6 Kimberek Marius nagy győzelmeket arat a germánok (kimberek, teutonok) + gallok ellen: Aquae Sextiae (104), Vercellae (101) – korábban ezen a hadszíntéren is tehetségtelen hadvezérek kudarcai >> triumphus Marius győzelmének okai: cohors-taktika a germán-gall törzsek nem hangolták kellőképp össze hadműveleteiket az é-itáliai népek ellenük a pusztításaik miatt (még a gallok is ellenük) 6

7 2. sziciliai rabszolgalázadás
Salvius (Trüphón néven; szír jövendőmondó) és Athénion (kilikiai) a vezetők Először Salvius a király, majd halála (102) után Athénion M’ Aquilius veri le a lázadást (ovatiot kap) Miért ekkoriban a 3 lázadás (2 szicíliai + Spartacus-féle): hirtelen megnőtt a rabszolgák száma a háborúk miatt nem takarékoskodnak az életükkel (brutális bánásmód) az ellenőrzés gyenge Cél: nem a társ. átalakítása, hanem hazajutni, ill. önálló államot létrehozni Szegényparasztok támogatják a felkeléseket, de városi szegények, rabsolgák nem Következmények: célszerűbb kihasználása a rabszogamunkaerőnek + emberségesebb bánásmód 7

8 Marius politikájának popularis támogatói 100-ban: Apuleius Saturninus néptribunus és Servilius Glaucia praetor Marius veteránjainak földhöz juttatását segítették: Leges Apuleiae: (Africa: 103); Gallia Cisalpina, Sicilia, Achaia, Macedonia – szövetségesek is földet kapnak a coloniákban (ellenzőit a népgyűlésről erőszakkal távolítják el, a senatoroknak esküt kell rá tenniük): nem az ager publicusból adják a földet, hanem a provinciákban, hogy az italicusokat ne fordítsák Róma ellen Olcsó gabonát akart adni Saturninus a népnek, de nem lett belőle törvény Zavargások a városban >> SC Ultimum >> Marius consulként (6.) nem menti meg támogatóit 8

9 Szövetséges háború 1. Az itáliaiak sérelmei
A bir. létrehozásának és fenntartásának terheiből egyenlően részesülnek a római polgárokkal, de tkp. csak alattvalók, a döntésekbe nincs beleszólásuk (+ a gazd. vonatkozású döntésekbe sincs beleszólásuk) 133-tól ager publicus visszavétele (a megműveletlen ager publicusból az italicusok előkelői is sajátítottak ki részeket, mert ált. van római polgárjoguk) – ekkortól van szövetséges-kérdés Senatorok visszaéllései, önkényeskedései (A jogtalanul (házasság v. betelepülés révén) polgárságot nyerteket megfosztják polgárságuktól: Lex Licinia-Mucia: 95-ben >> a felső rétegekben nagy gyűlölet a senatussal szemben) 9

10 Szövetséges háború 2. A római kereskedőknek adott védettségben és privilégiumokban sem részesülnek A latinul oktató rétoriskolák bezáratása – jelentősége: hiába adott a lehetőségük az italicusoknak római bíróságon fellépni, ha képzetlenek + a római forumon (v. máshol is Róma ellen) való fellépésüket is akadályozta Livius Drusus reformjai: Bíróságok átszervezése: csak senatorokból A senatus tagságának kibővítése 300 lovaggal Új coloniák Itáliában Polgárjog az italicusoknak

11 Szövetséges háború 3. Ki akarja terjeszteni a polgárjogot, de a társ. több része is a reformjai ellen: lovagok << el akarja venni tőlük a bíróságokat + a korábban igazságtalan ítéletet hozó bírák felelősségre vonása + pénzrontás + az állami földek felosztását javasolja rászoruló polgárok közt (a lovagok bérlők vagy a bérösszegek behajtását kezelik) senatorok << 300 lovagot akar a senatusba ültetni + féltek, hogy a polgárjoghoz juttatott italicusok Drusus támogatói lesznek szövetségesek egy része (etruszok, umberek egy része) << új coloniákat akar Itáliában; az ager publicusból kisajátított jogosulatlan birtokokat el akarta venni + egyes előkelő italicusok nem akarták, hogy városaik alsó rétege azonos szintre kerüljön velük

12 Szövetséges háború 4. római polgárok: a polgárjog-kiterjesztés miatt (féltik kiváltságos helyzetüket) >> Livius Drusust megölik >> halála jeladás a felkelésre (<< jó kapcsolatban volt az italicus vezetőkkel): Asculumban felkoncolják a római praetort és más rómaiakat Felkelők: samnisok, marsusok, campaniaiak, az etruszkok egy része, kelták, lucanusok…; fővezérük: Pompaedius Silo (marsus) Követség Rómába: polgárjogot követelnek Senatus: akkor küldjenek ismét követséget, ha megbánták bűneiket Rabszolgákat is besoroznak Rómában (eddig csak 1x: Cannae után)

13 Szövetséges háború 5. Szövetségi állam jött létre Corfiniumban (Italica néven): senatus és tisztségviselők az egyes népekből Római oldalon a fővezérek a 2 consul; alattuk a legatusok: többek között Sulla, Marius A rómaiakat a provinciákból és a cliens-királyságokból küldött csapatok segítik + a szövetségesek területén lévő coloniák Róma mellett maradtak Az egyik consul halála után az egyik hadsereg fővezérsége Mariusé lett: halogató taktika << a szövetségesek gyors döntést akartak, mert rosszabb volt az utánpótlásuk << a rómaiak nem szívesen harcoltak „honfitársaik” ellen

14 Szövetséges háború 6. Kritizálják e taktikát >> lemond Marius Lex Iulia (90 végén): az etruszkok és az umberek elszakadásának megakadályozására Sulla a samnisok, Pompei ellen (89) Lex Plautia – Papiria (89): minden italicus római polgárjogot kap – de nem a 35 tribusba sorolják be őket (vagy csak 8-ba, vagy 10 újba) A polgárjogmegadás fontos lépés a birodalommá váláshoz

15 1. Mithridatészi háború + Marius vs. Sulla 1.
Mithridatész jelentősége Hanniballal összevethető: 25 évig okozott problémát Rómának Kat. és gazd. megerősítette Pontoszt A propagandája nagyon hatásos volt Róma ellen 111-től uralkodik: elfoglalja a kimmer Kherszonnészoszt (=Boszporoszi királyság), Galatiát, Paphlagóniát (a senatus küldötteit valószínűleg megvesztegette) Mithr. és Róma is beavatkozott Bithünia trónviszályába >> a senatus által támogatott trónkövetelő, IV. Nikomédész betör Pontoszba >> Mithridatész kiűzi, elfoglalja Bithüniát és Kappadokiát, majd lerohanja Asia provinciát (89: a szövetséges háb. idején)

16 1. Mithridatészi háború + Marius vs. Sulla 2.
Epheszoszi rendelet: célja a bosszú, megfélemlítés, zsákmány és a görög lakosság kompromittálása >> 80ezer rómait és itáliait ölnek meg az egyes kis-ázsiai városokban (>> I. Mithr. háb.: 89-5) – a lakosság felszabadítót látott benne az erőszakos és korrupt adószedők és helytartók alól Átkelt Hellaszba, ahol ugyancsak felszabadítót láttak benne Athénban Mithr. támogatásával az epikureus Arisztión radikális demokráciát vezet be 16

17 1. Mithridatészi háború + Marius vs. Sulla 3.
88-ban Sulla consul, 87-re Asiat kapja proconsulként <> 88-ban Marius a népgyűléssel akarja megszavaztatni magának a Mith. elleni háb. hadvezérségét (zsákmányt akar) >> P. Sulpicius Rufus néptribunussal törvényt terjeszt be a szövetségesek valamennyi tribusba beosztásáról (akik ezért majd támogatják) + Marius proconsuli hatáskörrel való felruházásáról és a keleti hadjárat vezérévé történő kinevezéséről + egyéb, a senatus hatalma csökkentésére irányuló törvények >> Sulla törvénykezési szünetet rendel el, és Capuában táborozó seregéhez megy >> Sulpicius felfegyverzett híveivel a forumra vonul és megszavaztatja javaslatait

18 1. Mithridatészi háború + Marius vs. Sulla 4.
>> Sulla Róma ellen vonul, hogy „megszabadítsa zsarnokaitól” – a katonái is (6 legio) követelik, hogy vezesse őket Róma ellen (de a tisztjei elhagyták Lucullus kivételével) - A katonák féltek, hogy elesnek a keleti hadjáratban remélt zsákmánytól Marius + Sulpicius <> Sulla + a másik consul (Q. Pompeius): a Forum Esquilinumon ütköznek meg (szabályos ütközet hadijelvényekkel, kürtökkel stb.) >> Mariusék elmenekülnek (Marius Africába) Sulla nagy fegyelmet tart (nincs fosztogatás v. erőszakos tett); reggel összehívják a népgyűlést és sajnálkozásukat fejezik ki az állam helyzete felett, mely régóta demagógoknak volt kiszolgáltatva – ez kényszerítette őket

19 1. Mithridatészi háború + Marius vs. Sulla 5.
Sulla rendeletei: Érvénytelenítették Sulpicius törvényeit, melyeket a törvénykezési szünet után szavaztak meg Mariust, Sulpiciust és néhány társukat Róma ellenségeinek nyilvánították (~proscriptio) >> Sulpiciust megölik A néptribunusok hatalmát megnyírbálták Előzetes senatusi jóváhagyás nélkül ezentúl nem lehet semmit sem a népgyűlés elé terjeszteni A szavazások centuriákként történnek, nem tribusonként 300 új tag a senatusba Veterán-coloniákat alapítanak Sulla visszatér Capuába >> Q. Pompeiust megölik

20 1. Mithridatészi háború + Marius vs. Sulla 6.
L. Cornelius Cinna (87-es consul) Sulla rendelkezéseinek eltörlését és az új polgárok minden tribusba való beosztását támogatja <> Cn. Octavius consul (fegyveres harcok) Cinna a rabszolgákat szólítja fegyverbe, és a polgárrá lett latin városokba megy, hogy megnyerje őket és pénzt gyűjtsön: fegyvert, katonát, pénzt kap a szöv. városoktól + a római katonákat lefizeti >> óriási hadereje lesz >> a senatus megfosztja consulságától (a rabszolgák felszabadításának hirdetése miatt + mert elhagyta a várost veszélyes helyzetben): Merula lesz consul Rómát megerősíti Merula és Octavius (+ Cn. Pompeius + Caecilius Metellus)

21 1. Mithridatészi háború + Marius vs. Sulla 7.
Marius száműzött polgárokkal, afrikai veteránjaival, rabszolgákkal Etruriában partra száll, ott is 6 ezren csatlakoznak Marius, Cinna és Sertorius a 3 seregrész vezetői (Marius kirabolja Ostiát) A samnisok Mariusék mellé állnak, akik elfoglalják a várost (elzárták a városba vezető utakat, így kiéheztették a lakosságot + a rabszolgáknak szabadságot ígértek + Pompeiust villámcsapás öli meg) Mariusék napokon át gyilkolnak, fosztogatnak Rómában (Octavius consult is megölik) 86-ra Cinnát és Mariust (hetedszer) választják consulnak, miután Marius meghal, L. Valerius Flaccus a consul

22 Hadműveleteek Mithridatész ellen 1.
87-ben Sulla Asia proconsula: több győzelme Hellaszban, közben 86-ban elfoglaja Athént: több napig szabad rablás (Sulla elszállítja a theoszi Apellikón könyvtárát – benne Arist. műveivel) 86-ban Sullát megfosztják imperiumától, Valerius Flaccust bízzák meg – több győzelmet arat, majd megölik a fellázadt legiók >> C. Flavius Fimbria legatus lesz a vezető Közben Sulla és quaestora, Lucullus is folytatja a hadműveleteket >> Mithr. békét kér Sullánál 85: enyhe békeszerződés (Dardanoszi béke): 80 hajó, 3000 talanton, Nikomédésznek (és Ariobarzanésznek, akit Kappadókiából űztek el) vissza a trón

23 Hadműveleteek Mithridatész ellen 2.
Asián torolt meg mindent Sulla: 5 évre visszamenőleg behajtják az adót + 20ezer talanton hadisarc + a hadsereg beszállásolása Sulla Fimbria ellen vonult, akinek katonái megtagadták az engedelmességet >> Fimbria öngyilkos lett, egyesülnek a seregek Sulla vezetése alatt 83-ban kel át Itáliába: csatlakoznak hozzá római arisztokraták – köztük Crassus és Pompeius 2 legioból álló magánhadseregével (bérlőiből, clienseiből) A Rómáig tartó úton több kisebb ütközetben nyernek Sulláék (Cinna consul 87-84, majd meggyilkolják egy kat. lázadás alkalmával)

24 Sulla diktatúrája 1. 82-ben Sulla újra a város ellen >> a Porta Collinánál a fő ütközet: 50ezer halott + Sulla lenyilaztatja 8e foglyát (főleg samnisok) + büntetőakciók Etruriába, Samniumba: Praeneste férfilakosságát is lenyilaztatja, miután a város megadta magát + Norba lakói öngyilkosok lesznek és felgyújtják a várost; Siciliában és Afrikában Pompeius veri le a marianusokat Sulla diadalmenetet tart Mithr. feletti győzelme miatt és Pompeius is, aki a Magnus nevet is megkapja (eddig semilyen hivatalt nem viselt) Proscriptiók: jutalomban részesült, aki a jegyzékre felkerültet megölte v. kiszolgáltatta; nincs tárgyalás, vagyonát elveszik, árverésre bocsátják, utódai 2 generációig nem vállalhattak hivatalt

25 Sulla diktatúrája 2. (Sertorius is a listán, Caesar is); aki a marianusok alatt hivatalt viselt 83 után, az automatikusan a listára került (Crassus ekkor szerezte vagyonát) – 40 senatort, 1600 lovagot végeztet ki, viszont 300-at felvesz a senatusba: nem egységes a kb. 20e fős lovagrend: egyesek az optimatákhoz, mások a populareshez húztak Sulla dictator legibus scribundis et rei publicae constituendae ilyen hatalma még nem volt egy rómainak sem, bár őt is a népgyűlés nevezte dictatorrá (lex Valeria), ill. hatalmazta fel erre az interrexet (mivel mindkét consul meghalt) >> nem teljesen különbözik a korábbi diktatúráktól; viszont nem volt időbeli korlát, és nem kat. veszély elhárítására, hanem szélesebb jogkörrel

26 Sulla diktatúrája 2. Sulla hatalmának alapját a (Campaniában, Etruriában, Samniumban) letelepített veteránjai (100e fő – kat. alakulatban letelepítve) biztosították + 10 ezer Cornelius (libertinusok, akik cliensei és testőrei lettek) 82-óta használja Felix nevet Leges Corneliae (81): a megnövekedett bir. Igényeinek jobban megfelelő pol. rendszer kialakítása (1-7) + konzervatív, az optimaták érdekében álló törvények (8-9-10) A cursus honorum szabályozása (életkor meghat. + intervallumok + tisztségviselők száma) Elkülönítette a magistraturákat a promagistratúráktól (Gallia Cisalpina provincia lett >> 10 provincia)

27 Sulla diktatúrája 3. Katonai hatalmat ezentúl csak a proconsulok, propraetorok kaptak (consulok, praetorok Rómában ill. Itáliában maradnak) Praetorok száma 6 >> 8: 1 pr. urbanus + 1 pr. peregrinus (polgári ügyek); 6 pr. peregrinus (quaestiones perpetuae: büntetőbíráskodás) Quaestorok száma 10 >> 20 A quaestorok automatikusan senatorok (>> 70-ig nincs is censor) 300 lovag a senatusba (újra!) A néptribunusok hatalmának korlátozása: csak a senatustól már jóváhagyott ügyet terjeszthettek a népgyűlés elé + az intercessio korlátozása + aki már néptribunus volt, az már más hivatalra nem pályázhatott 27

28 Sulla diktatúrája 4. Új quaestio perpetua-k létrehozása – a tagok csak senatorok (eddig csak qu. repetundarum, most 7 másik különböző büntetőügyekre) Újra cooptatio a 4 legfontosabb papi collegiumba (103 óta választott a nép) Sulla lemond: (79) Beteg is lehetett (egy év múlva meghalt) A magyarázat a személyiségében keresendő: nem érdekelte már a hatalom (cinikus, kiábrándult?); személyes védelmét a veteránok és a Cornelii biztosították + nem egyeduralmat akart bevezetni, hanem a régi rendszert helyreállítani 70-ben helyezik hatályon kívül törvényei egy részét