A SIKERES ÖREGEDÉS TITKA

Az előadások a következő témára: "A SIKERES ÖREGEDÉS TITKA"— Előadás másolata:

1 A SIKERES ÖREGEDÉS TITKA
A SZEMÉLYISÉG Dr. Blaskovich Erzsébet belgyógyász, kardiológus, geriáter

2 SIKERES ÖREGEDÉS: Magas kort elérni
jó fizikai, szellemi és lelki állapotban, megfelelő társas és társadalmi-gazdasági körülmények között

3 Az idősödés és idős kor igazolt legfontosabb tanatogenetikus kockázati tényezői a hipertónia és a szív - érrendszeri megbetegedések az ezeket súlyosbító sympathicotonia, cukorbetegség, lipid-anyagcsere zavarok, valamint a daganatképződés. Viszont, minden betegség fő rizikó-faktora a magas életkor. Az idős kor minősége, ezen belül a betegségek megjelenése számos endogén tényező mellett nagyban függ az életstílustól. Az életstílus, mint életvezetés és életmód, szorosan összefügg a személyiséggel, mely a genetikailag kódolt adottságok, szocializált strukturáltság és pszichoszociális feltételek egyedi rendszerében, esélyek-kockázatok aránya szerint befolyásolja a fenntartható egészséget, az életminőséget és az élettartamot.

4 Az idősödés genotipikusan alapozott és fenotipikusan zajló időbeni változások folyamata, mely személyiségirányult rendszerszemlélettel elemezhető és értelmezhető. A korral gyakoribbá váló normál és patológiás változások egyedi kombinációja az esély-kockázati arányok szerint „sikeres vagy sikertelen” lehet és személyiségtől függően alakul.

5 A rendszer középpontjában áll az egyén testi, szellemi adottságaival, spirituális kötődéseivel, beágyazva a családi és társadalomi struktúrába, az épített környezetbe és a teremtett világba A szociális-gazdasági helyzet, a munkavégzési lehetőség és a közvetlen fizikai környezet jelentősen visszahat az egyén psychés állapotára, ez alakítja ki viselkedését, melyet örökletes biológiai adottságai, valamint szocializációja során kialakult személyiség-kapacitása határoz meg. A rendszer része az egészségügyi ellátás, melynek színvonala és hozzáférhetősége életfeltétel.

6 Ezért az idős ember személyiség-strukturális és benne intrapszichikus, legbelsőbb lelki működéseinek feltárása fontos orvos-szakmai feladat. A normál és patológiás folyamatok egyedi változatait, kombinációit differenciálni szükséges. Fontos figyelembe venni a pszicho-szociális vonatkozásokat is.

7 A személyiség-strukturális elemzéseket, mint a probléma új megközelítésének lehetőségét, saját fejlesztésű kombinált módszerrel dolgozta ki Iván László, az elmúlt két évtized alatt. Az Iván-féle strukturális vizsgálómódszerrel a személyiség dimenzionális fenotipiáját és intrapszichés jellegzetességeit, ill. esély-kockázati mintázatait lehet véleményezni, összevetve ezeket a normál öregedéssel és a patológiás történésekkel azaz a különböző betegségekkel. A dimenzionális minták és intrapszichés jellegzetességek alapján veszélyeztetett személyiség-struktúrák emelhetők ki

8 A SZEMÉLYISÉG-KOCKÁZATI VÁLTOZATOK
Az idős kor betegségeinél ok-okozati összefüggésben Psz.-E.-Fr.-A.: +++ ! Psz.-I.- Fr.-A.: +++ ! Ae.-A.-Fr.-E.:+++ Ae.-A.-Fr.-I. :+++ R.-A.-E.-Fr. :++! R.-A.-I.-Fr. :++! D.-A.: ++ D.-R.: + A Személyiség Kockázati Mintái háromfokozatú minősítése a hangsúlyosság mértéke szerint: nagyon (+++), közepesen (++) és enyhén (+) veszélyeztetett személyiség-struktúra különíthető el. jelölések: Pszichoszomatikus=Psz. Affekt-emocionális=Ae. Anxiózus = A. Rigid = R. Extrovertalt=E. Introvertalt= I. Frusztrált= Fr. Demens = D. Pszichopatológiai kórkép = Pp Pszichésen Kompenzált= PK.

9 Nevezhetjük a módszert „SZEMÉLYISÉG-CT”-nek is, mivel mintegy dimenzionálisan „felszeletelve”, újszerűen tipizált formában jeleníti meg a személyiséget, az esély-kockázat szűrése érdekében.

10 Nézzük például, hogy az időskori hypertónia szempontjából hogyan hasznosítható a módszer:
Két alapmintázat, a PSZICHOSZOMATIKUS és az AFFEKT-EMOCIONÁLIS csoport különíthető el, az alábbi jellemzőkkel Alapszorongás magas vagy alacsony Extrovertált vagy introvertált az egyén Neuroticizmusra hajlamos vagy nem Személyiségét rigiditás jellemzi, vagy nem Fentiek alapján más-más gyógyszercsoport közül kell választani a hypertónia therápiában is!

11 Az idős hipertóniás betegre mindaz jellemző, ami általában a hipertóniára érvényes, ehhez társulnak a személyes öregedés markerei. A problémakör speciális jellegét éppen ez adja meg. A hipertónia személyiségvonzatú tényezőit az idős ember személyiség-struktúrája módosítja, ez befolyásolja a patogenezist, a kórlefolyást és ez meghatározhatja a következményeket. Ugyanakkor egy olyan folyamat is zajlik, melynek mentén, a hipertónia betegség hatása viszont-érvényesül az idős személy intrapszichés működéseiben (anxietas, deprimálódás, agitáció, zavartság, stb.).

12 A strukturális jellemzők módosulnak, az alapszemélyiségtől eltérő változások lépnek fel, ami következményes kockázatot jelent. Az ily módon bekövetkező hatások okozhatnak: Alapszemélyiség-változást (vonatkoztatások, érzékcsalódások, negativisztikus jelenségek, félelmek, stb.), kialakíthatnak újabb kockázatokat (suicid késztetések, adaptációs zavarok, ellenségesség) a betegség megélése miatt aggódások, túlértékelések, vagy éppen negligenciák, compliance-problémák léphetnek fel. az érintett idős személy un. normál idősödéséből származó működési kapacitás szűkülésből eredő, napi életvezetési problémáinak „kezelési”nehézségei: coping-zavarok súlyosbodhatnak.

13 A kialakult válaszok többnyire a következők: elutasítás, öngerjesztődés, inadequat reagálások, visszahúzódás-leplezés, (mindez a praemorbid személyiségtől nagymértékben függően) Személyiségtől függő egyéb viszonyulási formák is említhetők: megváltozhat a beteg viszonyulása: önmagához, személyes kapcsolataihoz, jövőképéhez, az Eü.ellátáshoz.

14 Ehhez kapcsolódóan említendő az Ellátó Rendszerek viszonya az idős beteghez: az egészségügyben, a szociál-egészségügyben, a szakmapolitikában, a medicinához társuló szakterületeken. Ebben az összefüggés-rendszerben meghatározó lehet az ageismus! Ide sorolhatók az olyan kérdések, mint: - az esélyközeliség, - megfelelőség, - szociál-egészségügyi allokációs irányultság, - szakmapolitikai és szakmai (medicinális) specializáltság.

15 Az idős beteg fenntartható egészségének lehetőségei
Érthető, hogy mindinkább felértékelődik a „fenntartható egészség és életminőség” személyes igénye, ill. elláthatósága, különös tekintettel arra: ki, mikor, hogyan biztosítja mindezt? Az idős beteg fenntartható egészségének lehetőségei 1. Az egészség-kapacitás hasznosítása 2. A személyiség-strukturális minták feltárása (személyiség-markerek?) 3. Pszichoszomatikus módszerek 4. A geriátriai szakmaiság alkalmazása 5. Személyre irányuló rendszer-szemlélet

16 Fentiek alapján speciális módszerekkel kell dolgozni az idősellátásban
a diagnosztikában, terápiában, rehabilitációban és az ápolás-gondozásban. Megállapítható, hogy szükséges a geriátriai szemlélet gyakorlati alkalmazása és ennek oktatása, képzése .

17 ÖSSZEFOGLALÁS A minőségi idős kor feltétele a megfelelő társadalmi-gazdasági biztonság, a családon ill. társas kapcsolatok formációin belüli elfogadottság, a szomatikus és mentális egészség mind teljesebb fenntarthatósága érdekében az ellátó rendszerek hatékonysága, ezen belül az idősgyógyászat térnyerése. Tudományos megközelítéssel fontos az időskori lelki-érzelmi folyamatok intrapszichés összefüggéseinek vizsgálata és elemzése, személyiség-strukturális módszerekkel, mert életmód-beli de gyógyszer-therápiás szempontból is döntő segítséget nyújthat a betegségek megelőzhetőségének, kialakulásának, ellátásának és rehabilitációjának hatékonyságában.

18 A békesség Istene …őrizze meg lelketeket,
Cél: Tudatosan olyanná fejleszteni személyiségünket, hogy életstílusunkkal képesek legyünk „Fenntartani a test töretlen egészségét, a szellem állandó élénkségét, a lélek békéjét, és megőrizni ezeket a késő öregségig, amikor betegség és küzdelem nélkül a test és lélek búcsút mond egymásnak” (van Borehaave.) A békesség Istene …őrizze meg lelketeket, szellemeteket és testeteket feddhetetlenül Urunk Jézus Krisztussal való találkozásig (1 Tesz 5,23-24)